Értékelés:  Terület: Lélektan és szociológia Szerző: -----   Küldte:   LLL Nyelv: Magyar nyelv Megtekintések száma:  1465 Utolsó megtekintés: 2010-07-31 Szavak száma: 2293 Betűk száma: 15697 A4 – es oldalak száma: 6 Méret: 18,18KB Légy te az első, aki hozzászól a beszámolóhoz (0)

Értékeld: - Szuper - Jó - Elmegy - Gyenge

A családterápiák története, alapfunkciói
"Családterápia" c. tárgyhoz
Készítette: Csajági Bernadett

Vázlat

I. A családról
II. A család, mint rendszer
III. A családterápia fogalma
IV. Családterápia az USA-ban
V. A családterápia Európában
VI. A családterápia Magyarországon
VII. A családterápia és az egyéni terápia
VIII. A családterápiás szemlélet és módszer
IX. A terapeuta
X. Terapeuták besorolása
XI. A családterápia javallatai
XII. A családterápia jövője
XIII. Felhasznált irodalom

I. A családról

A család a legfontosabb elsődleges csoport a társadalomban. Olyan komplex működési egység, amely jelentős értékeket hordoz és ad tovább a következő generációknak és amelynek óriási az egyénre gyakorolt személyiségformáló hatása. A családban a tagok állandó érintkezésben vannak, az egymás között zajló kommunikációban valósítják meg önmagukat. Erős érzelmi szálak fűzik őket egymáshoz, élvezik a kis közösség szeretetét, biztonságát, empátiáját. A család a szocializáció legfontosabb színtere, de a társadalmi átalakulás következtében a szocializáció ma már nemcsak a családban zajlik, ami befolyásolja a modern család szerkezetét. A változások megnövelik az egyénre háruló terheket és ahhoz, hogy az egyén illetve a család megtartsa egyensúlyát, jó alkalmazkodási képesség és megfelelő nyitottság szükséges.
A család az emberi személyiség integrálódásának színtere, de gyakran neurotizáló tényezővé válik a családot alkotó személy vagy személyek száma. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a beilleszkedési- és viselkedési problémák, a pszichoszomatikus betegségek, a szenvedélybetegségek stb. mögött gyakran a családi élet zavarai húzódnak meg.

II. A család, mint rendszer

A család vérségi, érzelmi kapcsolatokra épülő rendszer, amelybe beletartozik a csoportot alkotók múltja, jelene és jövője. Az itt zajló történések hatnak a tagokra, és magára a családi rendszerre is. Az egyén viselkedését is jobban meg lehet érteni, ha azt családi összefüggéseiben vizsgáljuk. Az élő rendszereknek időszakonként meg kell újulniuk, követniük kell a külső és belső változásokat, átalakulásokat.
A családi élet is egymást követő ciklusokban zajlik, és ezen életciklusoknak megfelelően a családtagok egymáshoz való viszonya is átrendeződik, amit az érintettek többnyire elfogadnak.
Ha azonban e változásra valamilyen okból nem képesek akkor működészavar lép fel, amely különböző viselkedésbeli, illetve szomatikus tünetek formájában jelentkezik.

III. A családterápia fogalma

A családterápia olyan folyamat, amelyhez szorosan kapcsolódik a prevenció. Nemcsak a már létrejött családi működési zavarokkal foglalkozik, hanem elsődleges célja a zavarok, tünetek, betegségek következő generációra történő "átörökítésének" megelőzése. Olyan hatékony pszichoterápiás szemlélet és módszer, amelynek során a szakemberek a problémákat, tüneteket hordozó egyénnel és annak családjával együttműködve megváltoztatják a család viselkedését, az élmények átélésének minőségét, a lehetőségekhez igazodva optimalizálják a családi rendszer működését. A módszer alkalmazásának célja megszüntetni a tüneteket, elősegíteni egy új, harmonikusabb egyensúly kialakítását a családban.
A családterápia hatékonyságának kulcsa az a preventív erő, amely a diszfunkcióhoz vezető utat megtörheti, korrigálhatja. Eredményesség esetén nemcsak az indikációt eredményező diszfunkciók, tünetek szűnnek meg, hanem kisebb lesz a szomatikus tünet megjelenésének valószínűsége a következő generációkban is.

IV. Családterápia az USA-ban

A családterápiát az 1950-es években alkalmazták először az Egyesült Államokban. A szakemberek a pszichózisok gyógyításának hatékonyabb módszerét keresve a beteget a családtagokkal együtt kezdték el kezelni. Megfigyelték ugyanis, hogy a páciensek viselkedését, állapotát nagymértékben befolyásolta a hozzátartozók jelenléte. A pszichiátriai megbetegedések kialakulásában, illetve fennmaradásában szerepet játszó tényezők közül a kutatók egyre nagyobb szerepet kezdtek tulajdonítani a páciens közvetlen környezetéből származó interperszonális hatásoknak. A családterápia úttörőire nagy hatással voltak a következő pszichológusok: René Spitz, Erik Erikson, Mittelmann Béla, Gyárfás Kálmán.
Az egyéni terapeuták közül Harry Stack Sullivan, Frieda Fromm-Reichmann és Harold Searles kezdett el szisztematikusan foglalkozni az interperszonális kapcsolatokkal.
A munka kezdeti szakaszában a családterápia jelentős kockázattal járt, mert egy eddig szokatlan terápiás módszert alkalmazott. Sok esetben hatékonyabb volt a családterápia az egyéni terápiánál.
A családterapeuták az 1970-es években megalakították az Amerikai Családterápiás Társaságot.

V. A családterápia Európában
Az európai országokban sokkal később alakult ki a családterápia. A legkorábbi jelentős kutató Roland Laing aki Londonban dolgozott. Ammy van Heusden vezetésével jelentős fejlődés kezdődött Hollandiában. Megszervezte a három hónapos országos családterápiás kiképzési programot. A családterápia utáni érdeklődés Hollandiában a legfolyamatosabb és a legáltalánosabb. Németországban Helm Stierlin az 1970-es évek derekán nagy lendületet adott a családterápia fejlődésének.
Az 1970-es évek végére a családterápiás érdeklődés a nyugat-európai országokban is megjelent. A családterápiás kongresszusokon több száz résztvevőt regisztráltak. Napjainkban, az USA-ban és Nyugat-Európában az összes pszichoterápiás iskola legnagyobb önálló ága a családterápia.

VI. A családterápia Magyarországon
A csoportterápiák, a családterápiák csak hosszas késedelemmel terjedtek el Magyarországon. Pedig a családi környezet bevonása a gyógyítás folyamatába korunk egyik legdinamikusabban fejlődő irányzata.
Magyarországon Buda Béla rendszerelméleti írásai voltak az első közlemények. A hetvenes évek elején még úttörőnek számító klinikai próbálkozásokról többek között Kun Miklós, Goldschmidt Dénes, Füredi János, Füzéky Bálint és Komlósi Piroska számoltak be.Az 1970-es évek végére négy jelentős hazai műhely működött: Pesthidegkúton, a Központi Állami Kórházban, a Sportkórházban és a Korányi Kórházban.

Oldal:  1  2  3