LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

A kötő- és támasztószövetek szerkezete és működése

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Biológia és ökológia

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:959

Karakterek száma:6,624

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):3.68

Megtekintések / letöltések száma:3181 / 8

Méret:7.48 kB

A köto- és támasztószövetek szerkezete és muködése

Mezodermális eredetu szövetek, melyek a többi szöveteket szervekké, a szerveket szervrendszerekké, azokat egységes szervezetté kötik össze és a többi szövetektol üresen hagyott tereket kitöltik. A szerveket körülpólyázzák, azok belsejébe lépnek, idegeket, nyirok- és véredényeket szállítanak, s az izmoknak a vázrendszeren való megtapadását lehetové teszik. Fejlodésük legmagasabb fokán, mint porc- és csontszövet a testnek a belso vázát alkotják. A sejtek egymástól távol vannak, fontos a sejtközötti állomány. Az utóbbi lehet folyékony (vér, mezenchima), kevésbé kemény (porc), kemény (csont).

Kötoszövetek: A sejtek részben helytülok, részben szabad vagy vándorsejtek. A sejtközötti állományban három rostféleséget különböztetünk meg (fehérjetermészetuek):

kollagén rostok (enyvadó rost): a legtöbb kötoszövetben elofordulnak, nagy a húzási és szakítási szilárdságuk.
rács- vagy retikuláris rostok: az elozoeknél vékonyabbak, finom recéket, hálózatokat alkotnak, nagyfokú a rugalmasságuk.
rugalmas (elasztikus) rostok: a rostok vastagsága átmenetet jelent az elozo két rostféle vastagsága között. Nagyfokú, reverzibilis nyújthatóságukkal tunnek ki.
A kötoszövetek fobb típusai:

mezenchima: nyúlványos sejtek térhálózata, a köztes tereket folyékony alapanyag tölti ki. Ez a folyadék a turgor következtében feszességet kölcsönöz a mezenchimának. Az embrióban legkorábban megjeleno kötoszövet, kezdetben a test jelentos részében megtalálható, a chordaszövet kivételével az összes köto- és támasztószövet belole differenciálódik.
kocsonyás kötoszövet: elágazó, nyúlványos sejtekbol áll, a sejtközötti állomány azonban gélszeru és kollagén rostokat is tartalmaz. Magzatkorban a borben, születéskor már csak a köldökzsinórban található. Az elozovel együtt az embrionális kötoszövetet alkotják.
recés vagy retikuláris kötoszövet: hasonlóságot mutat a mezenchimával, bár ez már a kifejlodött szervezet egyik kötoszövete, mely a nyirokszervekben, a csontveloben és a hajszálerek környékén fordul elo. Vékony rácsrostok erosítik, az alapállomány folyékony. A retikuláris sejtek ingerekre kiválnak a szöveti kötelékbol és legömbölyödve fagocitáló vándorsejtekké, nyiroksejtekké válnak. Az endotéliummal együtt a szervezet egy fontos védelmi rendszerét, a retikulo-endotéliális (RES) képezi.
lazarostos kötoszövet: a rostok laza szerkezetu hálózatot képeznek. A szervezet legelterjedtebb kötoszövet félesége. Minden szerv felépítésében részt vesz. Sok eret, ideget tartalmaz. A rostok között az alapállományban különbözo funkciójú sejtek találhatók (pld. rostképzo fibroblasztok, nyiroksejtek).
lemezes kötoszövet: a bor és a nyálkahártyák alatt, valamint egyes szervek tokjában találhatók meg (szem ínhártyája, ízületek tokja). A kollagénrostok a tér minden irányába futó rostnyalábokká rendezodnek, azok hézag nélkül illeszkednek, miáltal igen ellenálló szövetféleség alakul ki.
tömöttrostos kötoszövet: a rostok szorosan egymás mellett helyezkednek el, közöttük csak kevés alapállomány található. Az erezettség kismérvu. Attól függoen, hogy melyik rostféleség az uralkodó kollagénrostos vagy pedig rugalmasrostos tömöttrostos kötoszövetrol beszélünk. Ez a szövet alkotja az inakat (kollagénrostos), a tarkószalagokat, a csigolyákat összeköto sárga szalagokat (rugalmasrostos).
fehér zsírszövet: a retikuláris kötoszövetbol alakul ki oly módon, hogy sejtjeiben eloször apró zsírcseppek jelennek meg, amelyek késobb egyetlen zsírcseppé folynak össze. A sejtek ezáltal megnagyobbodnak, legömbölyödnek. A citoplazma és a mag a sejt szélére szorul. A test bizonyos helyein (bor alatti kötoszövetben) nagy mennyiségben fordulhat elo. Táplálékraktározás, nagy mennyiségu víz megkötése, rugalmas párnákat képez, hovédelem.
barna zsírszövet: nevét jellegzetes barnás színérol kapta, amely a színes foszfo-lipid-bomlástermékekre és a gazdag hajszálérhálózatra vezetheto vissza. Embernél újszülött- és csecsemokorban még több helyen megtalálható, késobb nagyrészt visszafejlodik és csak egyes helyeken mutatható ki (két lapocka közt, hónaljárokban, vesék körül). A téli álmot alvó emlosökben dönto szerepe van a felébredéshez szükséges testhomérséklet elérésében.
A támasztószövetek felépítése a kötoszövetekéhez hasonló, de szilárdak, ugyanakkor rugalmasak - köszönhetoen különleges összetételu amorf alapállományuknak.

A chordaszövet a gerinces állatok egyedfejlodése során megjeleno gerinchúrt alkotja.

Porcszövet: rugalmas, nagy nyomásszilárdságú, késsel vágható szövet, a gerinces állatok vázában, légútjaiban elterjedt. A gömbölyded porcsejtek egyesével vagy csoportosan helyezkednek el az alapállomány üregeiben. A porcban a porcsejteken kívül más sejt nem fordul elo. A porcsejteket az alapállományban porctok veszi körül, több porcsejt csoportjait pedig porcudvar formájában határolja az alapállomány. A porcot, az ízületi porc kivételével porchártya határolja. Benne sok vérér, idegrost található, de ezek nem lépnek a porc belsejébe, ezért a porcsejtek táplálása a porchártya felol, diffúzióval történik. A sejtközötti állomány sok rostot tartalmaz. A rostok minosége alapján három porctípust különböztetünk meg:

üvegporc: áttetszo, kékes árnyalatú szövetféleség. A kollagén rostok fénymikroszkópban nem láthatók, de vékony, tömött rétegben körülveszik a porcsejteket. Elofordulás: porcos halak váza, légcsoporcok, embrionális váz, ízületi porcok.
rugalmas rostos porc: a rugalmas rostok, melyek fénymikroszkóppal már jól láthatók, túlsúlyban vannak benne. Fülkagyló, gégefedo, külso hallójárat.
kollagén rostos porc: nagy tömegben tartalmaz enyvadó rostokat. A rostnyalábok között egymástól távol fekszenek egyesével vagy kettesével a porcsejtek. Ember csigolyaközti porckorongjai.
Csontszövet: támasztófunkció ellátására legalkalmasabb szövet, mely a gerincesek csontjait építi fel. Sejtekbol és sejtközötti állományból épül fel. A sejtközötti állományt szerves és szervetlen anyagok építik fel. A szerves állományt a mukopoliszacharid jellegu alapállomány és a benne futó kollagén rostok alkotják. A rostok párhuzamosan futó nyalábokká szedodnek össze, a nyalábok lefutási iránya lemezenként változó. A szervetlen állományt az alapállományba lerakódott ásványi sók, elsosorban a kálcium-foszfát képezi. A szerves állomány(30%) a csont rugalmasságát, a szervetlen állomány (70%) pedig a szilárdságát biztosítja. A csontszövetnek háromféle saját sejtes alkotórésze van:

valódi csontsejtek (oszteociták): szilvamag alakúak és nyúlványosak. Az alapállomány hasonló alakú üregeiben helyezkednek el. Nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódnak.
csontképzo sejtek
csontfaló sejtek - ennek a két típusnak az összehangolt tevékenysége révén alakul ki a mechanikai igénybevételének legmegfelelobb csontszerkezet.
A csontszövet egysége az oszteon. Az oszteon koncentrikus felépítésu, közepén a csont hossztengelyével párhuzamosan futó Harvers-féle csatorna húzódik, melyben erek haladnak. A Harvers-féle csatorna körül koncentrikusan helyezkednek el a Harvers-féle lemezek, közöttük pedig szintén koncentrikusan a nyúlványaikkal egymáshoz kapcsolódó valódi csontsejtek. Táplálásuk a Harvers-féle csatorna felol diffúzióval történik. Az oszteonok Harvers-féle csatornái között az összeköttetést a harántirányban haladó Wolkmann-féle csatornák biztosítják. A csontok külso felszínét erekben, idegekben gazdag kötoszövet, csonthártya borítja. Az erek innen lépnek be a Wolkmann-féle csatornákba. A csonthártya legbelso sejtjei csontképzo sejtek.

A vér is kötoszövet - nagy mennyiségu sejtközötti állománya folyékony, a szervezet második védelmi vonalát képzi.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!