LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Alapvető emberi és állampolgári jogok és kötelességek

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Jog

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:566

Karakterek száma:4,039

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):2.24

Megtekintések / letöltések száma:7479 / 1230

Méret:4.53 kB

Az alapveto emberi és állampolgári jogok fogalmának, lényegének, tartalmá¬nak kialakulása, fejlodése hosszú történelmi folyamat eredménye. Három olyan nemzetközi szerzodés van, amelyek az említett jogok mai értelemben vett „katalógusát" tartalmazzák. Ezek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata; a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya; a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségok¬mánya és az emberi jogok és az alapveto szabadságok védelmérol szóló római egyezmény. Az említett egyezményekhez hazánk is csatlakozott, és ezzel kötelezettséget vál¬lalt az emberi és állampolgári jogok tiszteletben tartására, védelmére. Az Alkotmány tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolá¬sát, de nem kevésbé fontos ezek érvényre jutásának biztosítékrendszere. Ilyen legfontosabb biztosítékok az alapjogokra vonatkozóan csak törvényben lehet rendelkezni, de lé¬nyeges tartalmukat az sem korlátozhatja; vannak olyan alapjogok, amelyeket semmilyen körülmények között ¬pl. szükségállapot, rendkívüli állapot - sem lehet korlátozni, felfüg-geszteni; az alapjogok megsértése esetén megfelelo fórumrendszer (bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman) áll rendelkezésre, a szankciókat pe¬dig külön törvények (pl. Bünteto Törvénykönyv, Polgári Törvény¬könyv stb.) tartalmazzák.
A jogvédelem sajátos - nemzetközi szintu - eszköze a már említett „római egyez¬mény"-ben részes országok által életrehívott és muködtetett Emberi Jogok Euró¬pai Bírósága. Minden, a szerzodésben részes országot - így hazánkat is - egy bíró képvisel eb¬ben a testületben, amelynek alapveto feladata, hogy az egyezménybe foglalt jogok és kötelezettségek tiszteletben tartását biztosítsa, ítéleteivel „kikényszerítse". Államok, nem kormányzati szervek, természetes személyek vagy ezek csoport¬jai egyaránt eloterjeszthetik kérelmüket a Bíróság elott. Kérhetik az egyezmény¬be foglalt jogok megsértésének megállapítását, szankciók kiszabását, esetleg jogértelmezést. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogor¬voslati lehetoséget már kimerítették. A Bíróság nem foglalkozik olyan egyéni kérelemmel, amely névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet korábban már megvizsgált. Ha a Bíróság az egyezmény megsértését állapítja meg, és az érdekelt országok belso joga csak részleges jóvátételt tesz lehetové, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A részes országok vállalták, hogy a Bíróság ítéletét magukra nézve kötelezonek tekintik. A jogtudomány különbözo szempontok alapján, különbözoképpen csoportosítja az alapjogokat. A leginkább elfogadott, hagyományos csoportosítás a személyiségi és kollektív szabadságjogok; a gazdasági, szociális és kulturális jogok; az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok és az egyenjogúságot biztosító jogok. Van még egy csoportosítást és ez az emberi jogok (a minden embert emberi mivoltából eredoen megilleto jogok), és az állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát - állampolgári mi¬voltában - megilleto jogok). Néhány jog: Személyiségi és kollektív szabadságjogok: a személyi sérthetetlenség; az élethez és a testi épséghez való jog, a levéltitok és lakás sérthetetlensége; az egyesülési és gyülekezési jog; a szólás- és sajtószabadság; és a lelkiismereti és vallásszabadság. Gazdasági, szociális és kulturális jogok: a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához,; a pihenéshez; a testi és lelki egészséghez,; a szociális biztonsághoz; a muvelodéshez való jog. Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga (népszavazás); választójog; panaszjog; az igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnökök). Az egyenjogúságot biztosító jogok: a különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, szü¬letési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés); a bíróságok elotti egyenloség stb. A hatályos Alkotmány az alábbi alapveto állampolgári kötelességeket állapítja meg. A haza védelmének kötelességét az állampolgárok az általános hon¬védelmi kötelezettség alapján, fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálattal, illetoleg polgári szolgálattal teljesítik. A közteherviselés elsosorban az adókötelezettségen keresztül való¬sul meg, amelyet minden állampolgár jövedelmi és vagyoni vis-zonyainak megfeleloen teljesít. A Magyar Köztársaságban a szülok, gondviselok kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A kötelezettségek részleteit törvények tartalmazzák. Lényeges, hogy ezeket a kötelezettségeket csak törvény állapíthatja meg, más jogszabályban nem szabá-lyozhatók.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!