LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Az ókori görögök és rómaiak vallása

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Csatlakozz a beszélgetéshez (1)

Kategória:Hittan

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:799

Karakterek száma:5,347

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):2.97

Megtekintések / letöltések száma:4758 / 31

Méret:6.1 kB

Politeizmus: több istenhit
A görög vallás a görögség elotti oslakók (termékenység, anyaistennok, tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyulésébol keletkezett.
Kr.e. 1600 után került elotérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi. Olimposzi istenek. Ezek az istenek az Olümposz hegyén laktak. Boldogságban, pompában éltek, emberi hibáktól, gyarlóságoktól nem voltak mentesek ok sem, de halhatatlanok voltak.
Eredetileg mind természeti erok és jelenségek megszemélyesítoi, késobb emberi tulajdonságok isteni hordozói. Fontos szerepe volt a görög vallásban Moirának ( Végzet), amely már születéskor megszabta minden ember sorsát. Az istenek is kénytelenek voltak alávetni magukat hatalmának.
A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból ismerhetjük meg: Homérosz, Hészio és Hérodotosz muveibol.
Hésziodosz: Theogónia címu muve: az istenek és a világ születésének mítosza.
Szerinte minden – a világ és az istenek – az Oskáoszból jött létre. Belole születtek a Föld (Gaia) tole meg az Ég (Uranosz). Házasságukból származtak a Titánok. Uranosz gyulölte oket, akik közül Kronosz szembefordult apjával és legyozte ot. Ezután feleségül vette Reát. O gyermekük Zeusz, aki felnove atyja és testvérei ellen fordult és legyozte oket. Ettol kezdve lett a foisten, az istenek atyja.
Zeusz: a világrend fenntartója, védelmezoje, ég-égi jelenségek istene, istenek atyja.
Héra: Zeusz felesége, házasság – családi tuzhely istennoje.
Déméter: földanya
Poszeidon: tengerek ura
Héphaisztosz: kovács istenu
Árész: hadisten
Athéné: muvészetek, kézmuvesség, és a tudomány istennoje
Hádész: az alvilág ura, halottak birodalmának királya
Apollón: világosság, tisztaság, értelem istene
Artemisz: Apollón testvére, fiatalság, szépség, vadászat istennoje
Aphrodité: szerelem istennoje
Az ember eredetérol különféleképpen vélekedtek a görögmítoszok:
 Zeusz teremtette; - Gaia hozta létre; - Prométeusz alkotta agyagból és vízbol
A görög mitológiában is ismert a vízözön => Zeusz büntetése az emberekre, mert szembe fordultak az istenekkel és bunt bunre halmoztak. Minden elpusztult a Földön egyetlen büntetlen emberpár menekült meg.
Szent ligetekben tisztelték az isteneket: imával, énekkel és rituális tánccal. Állat és gyümölcsáldozat bemutatása. Áldozati lakomák.
Kezdetben nem voltak templomaik. Egy-egy városállam politikai és gazdasági erejének növekedésével a város megerosített helyén állandó templomok, szentélyek létesültek. Apollónak 2 nagy szentélye: Delphoiban, Délosz szigetén. Delphoiban: jóshely. Olümpiában versenyek Zeusz tiszteletére.
A VI. századtól az olümposzi istenek hite egyre inkább hanyatlott. A vallást mindjobban a filozofálás, muvészet és a sport pótolja. Megnott az érdeklodés a keleti misztériumvallások iránt.
Az antik Róma vallási szerkezete:
Rómaiak vallása az Itáliában honos népek ( latinok ) és az etruszkok vallásából alakult ki, majd a görögök befolyásolták.
A római istenek az emberi, a társadalmi és a gyakorlati tevékenységek különbözo nemeinek szellemei. A különféle foglalkozások is kaptak isteneket. Sok elvont fogalom is isteni rangra emelkedett (Pax = béke)
A római isteneket azonosították a görög istenekkel és a görög mitológiát kisebb-nagyobb változtatásokkal hazai isteneikre alkalmazták. A vallás befolyása a kulturális éltre nem olyan mélyreható, mint a görögöknél. Rómában a vallás szorosan összefonódott az állami élettel. Az osi római vallás alapelvei késobb elosegítették a császár istenné avatását.
Itália lakóinak osi vallása a földmuvelo népek természetvallása volt.
Jupiter: földistene Ceres: termékenység Vesta: tuz és házi tuzhely Janus: ido, kapuk, ajtók istene
Osi totemisztikus elemet orzi a capitóliumi farkas tisztelete. Mezogazdasággal kapcsolatos vallási hiedelmek nagy szerepet játszottak a régi római vallásban.
Saturnusz: földmuvelés istene Faunusz: nyájak istápolója Neptunusz: folyók, tengerek istene
Fortuna: szerencse Pax: béke Virtus: erény
Az állami élet fejlodésével 3 istenség emelkedett ki az istenek közül és részesült állami istentiszteletben.
Jupiter: ég istene az állami élet legfobb védelmezoje
Mars: férfiero, termékenység, harcok istene
Quirius: a római polgárok közösségének védoistene
Etruszk uralom alatt építették Rómában a Capitóliumot, az állami szentélyt Jupiter, Júnó, Minerva tiszteletére. Júnó: Jupiter felesége, családi élet, tisztasága, Minerva: tudomány muvészet.
A római vallás sajátossága, hogy száraz, fantáziátlan és gyakorlatias. Nagy szerepe volt a jóslásnak, áldozat bemutatásának. Szertartásokat túl szabályozták.
Papi szolgálat állami tisztség volt. Legfontosabb papi testület pontifexek testülete. Ellenorizte a hivatalos állami áldozatokat és felügyelte a papságot. A vallási eloírások pontos megtartásában az állam létének és jövojének biztosítékát látták. => vallásosság állampolgári kötelesség volt.
Az államra vonatkozó jóslatokat a Szibilla- könyvek tartalmazták. Ezeket külön papi testület orizte és értelmezte, és ez a testület segített útba igazítani az állami vezetoket az istenek szándékairól. Istenek tiszteletében nagy szerepet játszottak az ünnepek Istenek kultusza Rómában központosult. Itt voltak a szentélyek, fopapok, innét irányítottak. Nagy jelentoségu volt a meghódított idegen népek és városok isteneinek a meghonosítása. Az idegen istenke szobrait Rómába vitték templomot építettek nekik és tisztelték. Az átvett isteneket sokszor a magukéval azonosították.
Kr.e. 27-ben templomot építettek az összes istennek: Panteon. Idegen vallások befolyása egyre növekedett Rómában minden új vallási áramlat, új kultusz befogadásra talált. Ennek következménye lett a Krisztus elotti idok kialakuló nagyfokú vallási szinkretizmusa (vallási keveredés)
A római vallás elsekélyesedése, elvilágiasodása a császárság korában következett be => császár kultusz.
Augusztus volt az 1. isteni császár. Oltárt emeltek neki, áldozatot mutattak be neki. A császárkultusz kötelezové vált. A keresztény üldözésnek is ez volt az oka.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

REAGOVAT

Minecraft Béla írta - 31. 10. 2013 - 14:39

szar

Csatlakozz a beszélgetéshez (1)