LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A takarmányozás lényege

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Egyéb

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:5684

Karakterek száma:40,527

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):22.52

Megtekintések / letöltések száma:5503 / 4

Méret:45.61 kB

A takarmánygazdálkodás szervezésében kp.-i szerepet játszik a takarmánymérleg összeállítása, amely egy adott állatállomány (ágazat, üzem) meghatározott idoszakra szóló (ált. 1 év, vagy 1-1 takarmányozási idény) takarmányigényének és fedezetének összevetését jelenti.

Az éves takarmányszükséglet megállapításának alapja:
a) Állatlétszám
b) Állomány összetétele
c) Állomány évközi változása

Takarmányok csoportosítása:
a) Etetendo takarmányok táplálóértéke
b) Összetétel
c) Ízletesség
d) Étrendi hatás
e) Specifikus hatás

Mg.-i eredetu: abraktakarmányként hasznosuló, pl. gabona – és hüvelyes magvak, illetve azok felhasználásával készülo takarmánykeverékek, zöld, erjesztett vagy szálastakarmányok
Mg.-i terméket feldolgozó iparból származó: korpa, olajosmag darák, illetve ipari melléktermékek
Takarmánykiegészítok: ásványi anyagokat, vitaminokat, esetleg antibiotikumokat tartalmaznak.
Premix: ezek meghat. összetételu keverékei.
Táp: az abrakok megfelelo összetételu keveréke.
Tápszer: a szopós állatok tejpótló készítményei.
Zöldtakarmány: a kérodzo állatok természetszeru és olcsó takarmány

A takarmányok eltartása és kezelése

A téli idoszakban az állatok takarmányozása csak tárolt, tartósított takarmányokkal oldható meg. A tárolástól és tartástól függoen, mindig veszteséggel jár.

Erjesztett vagy savanyított (silózott) takarmányok

Szilázs: ha a zöld vagy lédús takarmányt savanyítással konzerváljuk. Az eredeti kedvezo tulajdonságok megmaradnak, a cukortartalom egy része konzerváló hatású tejsavvá alakul.
Szenázs: két menetben, fonnyasztva betakarított silózott takarmány, melynek készítésére nagyobb fehérjetartalmú pillangós zöldtakarmányok és fufélék alkalmasak.

Szénák, szénalisztek és zöldnövény-lisztek

Széna: a szárítással konzervált takarmányok összessége. Készítés szerint lehet: barna-, zöld- és mesterségesen szárított széna. Termoterület szerint: réti és szántóföldi széna. Kérodzoknek.
Szénaliszt: szénából készült orlemény, sertésnek, baromfinak.
Zöldnövény-liszt: forrólevegos gyorsszárítással készült, fehérje dús, közel abrakértéku orlemény.
Szalmafélék: nagy rosttartalmú, kis táplálóértéku, ízetlen takarmány. Kérodzoknek.
Etetés módja: a takarmányok adagolásának, etetésének kül. technológiai megoldásai.

Takarmány elokészítés, abrakkeverékek

Elokészítés: célja a az emészthetoség, hatékonyság, ízletesség, étrendi hatás javítása vagy a káros, esetleg mérgezo hatású anyagok eltávolítása.
A legkisebb költségre törekvo receptúrakészítés napjainkban már számítógépes módszerekkel valósul meg.
Céltakarmány: abrakkeverékbol és különféle kiegészítokbol áll, állatfaj-specifikus.
Minoségi feltételek: gondos, szakszeru tárolás, alapanyagok pontos bemérése, adagolása.
Aprítás: darálás, a magvak fizikai szerkezetének megbontása és ezzel felületének növelése.
Granulálás: szemcsézés, préselés muvelete során a dercés tápból kis hengereket sajtolnak.

Tömegtakarmányok: célja a táplálóanyagok emészthetoségének javítása, a takarmányfelvétel növelése, illetve a takarmány gépesített kiosztásának lehetové tétele.
Szecskázás: szálas és zöldtakarmányok elokészítési módja.
Szeletelés: a gyökér és gumós takarmányok elokészítése.

A takarmányadag összeállítása: takarmányozási szabványok és takarmányozási táblázatok alapján.
Irányelvek:
a) Jóllakottság érzete
b) A max. felveheto szárazanyag tartalmazza a szükséges táplálóanyagokat
c) Ballasztigény (ballaszt: az emészthetetlen szerves anyagok összessége) kielégítése
d) Csak a tapasztalatoknak és tudományos megfigyeléseknek megfelelo adagok
e) Megfelelo mennyiségu és arányú ásványi anyag
f) A termelésnek és a faji természetnek legmegfelelobb takarmány
g) Változatos összetételu fejadag
h) Takarmányváltoztatást csak átmenettel, fokozatosan
i) Megfelelo arányú vízdús és száraz, dugító és hashajtó takarmányok
j) Ízletes, romlatlan
k) Gazdaságos!

Életfenntartó takarmány: az a takarmánymenny., ami csak a szervezet muködéséhez szükséges táplálóanyagokat biztosítja.
Termelo takarmány: az életfenntartó takarmányon túl etetett takarmány.
A takarmányokat érzékszervi, mikroszkópos, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatokkal minosítjük.

Itatás: vályúból (régebben) –önitatóból (ma)
A felfúvó hatású takarmány után nem lehet itatni!

Takarmányozási rend: az etetések idopontja, illetve a takarmányok etetésének sorrendje, valamint, az itatások száma és ideje, ha nem önitató van. Pontosan be kell tartani. A kérodzok a legérzékenyebbek rá. Tehénnél télen: szilázs, abrak, végül szálastakarmány.

Megfelelo készletgazdálkodás!!!
24, Ismertesse az állattenyésztés jelentoségét, az állati szervezet és környezet kapcsolatát, gazdasági állataink rendszerezését!


Az állati eredetu élelmiszerek jelentoségét a népélelmezésben betöltött szerepük határozza meg. Az állati termékek fontosak az exportban és az ipari feldolgozásban. Az állatok hasznosítják a melléktermékeket, trágyájukkal pedig hozzájárulnak a talaj termoképességének fenntartásához.

Az állattenyésztés az élelmiszer-termelésben fontos ágazat, amely növényi és állati termékekbol, melléktermékekbol az ember számára nélkülözhetetlen állati fehérjét (tej, tojás, hús), ip.-i alapanyagot (gyapjú, bor), valamint erot (ló) állít elo.

Tágabb értelemben magába foglalja az állatok takarmányozását, tartását (elhelyezés, gondozás) és azok hasznosítását.

Az állattenyésztés jelentosége, helyzete, eroforrásai:

Az állattenyésztési termelés a növénytermesztés termékeinek transzformációjára épül. Az állat a növ.-i tápanyagokat veszteséggel alakítja át (transzformációs veszteség) alakítja át fogyasztható élelmiszerré (legkedvezobb a jól tejelo tehénnél).

Az állattenyésztés fejlettsége és részaránya a mg.-i termelésen belül jól tükrözi egy ország mg-nak helyzetét (nálunk 46% a mg. bttó termelési értékébol).

Az állattenyésztés termelési
- színvonalát az anyaállatokra való vetítés
- hatékonyságát a lekötött takarmánytermo ter.-re vetített mutatók
adják.

A beruházási döntéseinél számolni kell a jelentos eszk. és munkaigénnyel. Hosszú a megtérülés.

Intenzív termelés:
- felhasznált eroforrások összhangja
- korszeru technológiával ellátott telep
- nagy biológiai értéku, magas termelésre képes állatállomány
- megfelelo koncentrációjú és beltartalmú takarmányokkal történo etetés.

Számosállat: olyan egyenérték, amelyre a különbözo ivarú, fajú, hasznosítású és korú állatok átszámíthatók. 500 kg élotömegu állat v. állatcsop.

A környezet hatása az állat szervezetére.
Az állati szervezet környezetétol el nem választható, azzal szoros egységet alkot.

Az állati szervezetre hatást gyakorló külso tényezok:
- takarmányozás,
- éghajlat,
- mozgás,
- szervmuködés,
- gyakorlás: egyes szervek rendszeres és tartós használata .

Komfortzónának nevezzük azt a homérsékletet, amelyen az állat közérzete a legkedvezobb, s ez jelenti többnyire a termeléshez is az optimális homérsékletet.
Gazdasági állatok rendszerezése:

Alapveto egysége a faj: változó, fejlodo, egymástól többé-kevésbé elhatárolható, egyöntetu jellegu állatcsop., amely egymás között eredményesen szaporítható, termékeny utódokat hoz létre és közös génállomány jellemzi. (pl. sertés, szarvasmarha)

Fajta: a fajon belüli olyan többé-kevésbé egys. jellegu állatcsoport, amelynek egyedeit meghatározott alaki, színbeli, szervmuködési tulajdonságok és bélyegek határolnak el a többi egyedétol. (pl. sertésnél a mangalica, szarvasmarhánál a magyar tarka).

Telivér: fokozott fajtatisztaságú állomány. Nagy tenyészértéku. (Félvér: parlagi + telivér fajták keresztezésébol.

Fajták csoportosítása:

Primitív: - természetes környezet alakította ki,
- edzettek, igénytelenek
- gyenge termelésuek

Nemesített vagy átmeneti: - alapveto a term. körny., de érvényesül az ember tenyésztoi munkája

Kitenyésztett v. kultúrfajták: - az ember rendszeres és céltudatos, szakszeru tenyésztoi munkájának
eredménye
- nagy termelés, igényesség

Az osztályozás más formái:
- hasznosítás iránya, pl. tojó – és hústyúkok, egyhasznú és vegyes hasznosítású
- származás v. elterjedés területének földrajzi viszonyai szerint, pl. hegyi
- testalkati tulajdonságok szerint, pl. rövid és hosszú szarvú
- tenyészto ország szerint

Tájfajta: fajtán belüli állatcsoport, amelybe tartozó állatok a vidék gazdasági, klimatikus adottságaihoz, tartási és tenyésztési viszonyaihoz különösen jól alkalmazkodtak.
Tenyészet: az üzem keretébe tartozó állatállomány, amely legalább 2-3 nemzedékre kiterjedo céltudatos tenyésztoi munka hatására a fajtaátlagnál jobb termelésu és kiegyenlítettebb.
Törzstenyészet: a tenyészetnél értékesebb állomány, magasabb rendu tenyésztoi munkával, hosszabb ido alatt hoztak létre.
Zárttenyészet: olyan állomány, amelybe huzamosabb ideig idegen tenyészállatot nem visznek be.
Törzs: vmely neves apaállat leszármazottjainak csoportja, pl. Imperiál
Család: vmely neves anyaállat leszármazottjainak csoportja, pl. Kincsem
Vérvonal: olyan állatcsoport, amely egy kiváló ostol származik, cél az oshöz való minél nagyobb hasonlatosság
Tenyészvonal: egy genetikailag hozzávetoleg homogén, zárt körben tenyésztett állatállomány.
Populáció. Egyazon fajba tartozó, meghatározott idoben és területen együtt élo, egymással azonos eséllyel párosodó közös génállományú egyedek csoportját szokás érteni.
Típus: az állat testméreteiben és annak arányaiban, valamint a testtömegében kifejezett, testalakulás.
Kontitúciós típus: az állat anyagcsere jellegét és az ehhez kapcsolódó külso megjelenési forma. A szövetek szerint finom és durva, a szövetek fajsúlya szerint szilárd és laza alakot különböztetünk meg.
Fejlodési típus: az állat milyen ütemben építi fel szervezetét, milyen korra éri el a kész, kifejlett testformáját, testtömegét…
Hasznosítási típus: gazd.-i állatainkra vonatkozóan a hasznosítás jellegét és irányát jelzi.
25, Ismertesse a gazdasági állatok szaporítását, a vemhes állat gondozását és az ellés teendoit, az újszülött ápolását!

A szaporodás a fajfenntartás eszköze. Az ivarérettség az állat fejlodésének azt a pontját jelenti, amikor az állat nemi szervei megkezdik muködésüket, a nostény már termel petesejtet, a hím pedig ondót, pl. borjú ½ éves, sertés 4-6 hónapos korban.
A szaporításra alkalmas állatot tenyészérettnek minosítjük.

Ivarzás, párzás
Az ivarzás (ösztrusz), gazd.-i állataink noivarú egyedein idoszakosan jelentkezo peteérés és leválás, amelyet a nemi szervek elváltozásai, a szokatlan viselkedés és a párzási hajlandóság árul el.

Fajonként: tehén – üzekedik – 6-36 óra
kanca – sárlik – 5-9 nap
koca – búg – 1-3 nap
anyajuh – berreg – 1/1-2 nap

Meddo: az a noivarú állat, amely többször ismételt fedeztetése ellenére sem fogamzik. Okai: öröklött vagy rossz tartás (elégtelen, romlott takarmány...)

Pároztatás
Szabad pároztatás:
Vad pároztatás: az összes anyaállatot az összes apaállattal együtt tartják. Kivételesen megengedheto.
Csoportos pároztatás: meghatározott tenyésztési elvek szerint elkülönített nostények egy-egy csoportjához megfelelo hímeket osztanak be. Tenyésztoi céltudatosság.
Hárembeli pároztatatás: egy apaállathoz megfelelo számú és tulajdonú anyaállat van beosztva

Kézbol való pároztatás: az ivarzó nostényt az elore meghatározott apaállathoz vezetik, majd a párzás után eltávolítják. (mesterséges megtermékenyítés: zigóta transzplantáció, inszeminálás)
Utópároztatás: egyazon hímmel a nostény 1 ivarzás alatt1/2 –2 napos idoközzel ismételten párzik.
Kettos fedeztetés: az ivarzó nostény közvetlenül egymásután két különbözo hímmel párzik.

Vemhesség, ellés
Átlagos idotartama: Tehén – 285 nap
Kanca – 336 nap
Juh – 150 nap
Sertés – 116 nap

Külso jelei: az ivarzás elmaradása, tisztulás, megváltozik az állat viselkedése, a has térfogata növekszik, alakja megváltozik, a magzat mozgása látható, tapintható.
Koraellés: a magzat életképes és gondos ápolással felnevelheto
Elvetélés: a magzat életképtelen. Többnyire fertozo eredetu.

Szabályos ellés:
a) Elokészíto fájdalmak – méhösszehúzódás
b) Tolófájdalmak – kitolás, a magzat a világra jön
c) Utófájdalmak – leválnak és eltávoznak a magzatburkok
Újszülött ápolása
a) Az esetleges légzési akadályok eltávolítása
b) Köldökzsinór fertotlenítése
c) A magzatmáz eltávolítása
d) Az elso szopás mielobbi biztosítása
e) Száraz, tiszta, huzatmentes, meleg hely biztosítása
f) Törzskönyvezett állományban az egyedi megjelölés, születési súly megállapítása

Növekedés: a szervezet mennyiségi változása, folyamatos.
Fejlodés: a szervezet minoségi változása
Szakaszai:
a) Méhen belüli
b) Méhen kívüli: - szopás
- Szilárd takarmányokkal táplálkozás
- Ivarérettség
- Tenyészérettség
- Tenyészero telje
- Öregedés
- Halál

A növendék állatok felnevelése:
Dönto szerep: a tartási és takarmányozási viszonyok. Lehetoleg természetszeru tartási viszonyokat teremtsünk: szabad levego, változó homérséklet, fény, mozgás.
Hasznos élettartam: Megmutatja, meddig terjed az állat gazdaságos termelésének idoszaka. Meghosszabbítható természetszeru állattartással.

26, Ismertesse a szarvasmarha-tenyésztés feladatait, a tejtermelo tehenészet technológiáját!

Az ágazatot nagy értéku eroforráslekötés és gazdasági rugalmatlanság jellemzi. A lakosság fehérjeszükségletének fedezésében dönto szerepe van, de ipari nyersanyagokat is ad. A legelo, tömegtakarmányok és melléktermékek fontos hasznosítója.

Szarvasmarha-tenyésztés: helyzete ellentmondásos, a visszaeso tejfogyasztás csökkeno létszámot és stagnáló hozamot eredményez. Mo.-on 7 tehén/ha. Belföldi tejigény teljes kielégítése, csökkeno marhahús-export. Az állattenyésztés 24%-át adja bruttó termelési értéknek.

Hasznosítási irány: tejtermelo: friss árutej
kettos hasznosítás
hústermelo: hízóalapanyag, elohizlalt borjú, növendék, hízóállat

Szopós borjú: a tejtáplálás ideje alatt az elválasztásig. Elválasztás után ½ éves korig választott borjú, 7-12 hónapos koráig növendéknek.
Üszo: noivarú szarvasmarha
Bika: hímivarú szarvasmarha
Tinó: ivartalanított hímivarú növendékmarha
Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó
Ökör: 4 éves tinó
Vemhes üszo: tenyésztésbe vett noivarú szarvasmarha
Tehén: elléstol kezdodoen

Tejtermelo tehenészet
A tehéntartás fo terméke a tej, ikerterméke a született borjú, mellékterméke az istállótrágya.
Laktációs idoszak: A fejos tehén az elléstol a következo ellés elotti 6-8 hétig fejheto. Ezalatt emelkedik a napi tejhozam (laktációs görbe).
Szárazra állítás: az ellés elott 6-8 héttel abbahagyják a fejést és részlegesen megvonják az abrakot.
Involúciós idoszak: az ellés utáni regenerálódási idoszak.

A tehén értéke = a nevelés során felmerülo költséggel
Kritikus tejhozamszint: költségfedezeti pont. Az a hozamszint, ami az adott gazd. viszonyai között 0 jövedelmet ad.

Laktációs termelés: a 2 ellés közti tejtermelés. Nagy állomány esetén havi próbafejéssel állapítják meg.

Takarmányozás: a tehén napi tejtermelése a fajta termoképessége és az ellés óta eltelt ido mellett alapvetoen függ a takarmányozás színvonalától. A felmerülo költségek 45-55 %-a.
Alaptakarmány: tömegtakarmányból áll és fedezi a létfenntartó tápanyagszükségleten felül egy bizonyos napi tejtermelés (10-15 l) tápanyagszükségletét is.
Pótabrak: azok a tehenek kapják, akik az alaptakarmánnyal lefedezett tejmennyiségnél többet termelnek. Különbözo abrakféleségbol áll.
Téli takarmányozási idoszak: október 1-tol május 1-ig. betárolt széna- és szilázskészletre épül.
Nyári takarmányozási idoszak: május 1-tol október 1-ig. Zöldtakarmányokra épül.
A téli és nyári takarmányktsg. közötti különbség megjelenik a tej felvásárlási árában is.

A tehenészet technológiája:

Alapvetoen meghatározza a tartásrendszer. Ma a kötetlen tartásmód a jellemzo.

Korszeru tehenészeti telep:
a) Termelés alapján 60-100 db-os csoportokba helyezik ez az állatokat
b) Azonos napi takarmányadagok
c) Egyszerre terelik a várakozóba fejés elott (megfigyelheto a viselkedés, esetleges ivarzó egyedek kiválasztása)
d) Fejés stabil fejoberendezéssel, legalább napi 2x
e) A tej vezetéken megy a tejhutobe (4-5 C)
f) A tej csíraszám szerinti minosítése

A nyitott kötetlen tartásrendszer jó lehetoséget ad a telepi munkák gépesítésére (fejés, takarmányozás, kitrágyázás).
Pótabraketetés: azonosítójel a tehén nyakán, takarmánykiosztón jelfogó
Trágyázás: mélyalmos tartás a nyitott istállókban
Ivóvízellátás: önitatókkal.

A telepek munkaszervezetének kialakításakor - nagy állatlétszám miatt - szakosodnak.
a) Elletosök
b) Fejosök
c) Takarmányosok
d) Karbantartók
e) Tejkezelok.

Szaporítás:
a) Mesterséges megtermékenyítés napi 2x
b) Vemhesség megállapítás
c) Vemhes állatok figyelése, vetélt állatok azonnali eltávolítása
d) Elletés

A szarvasmarha felnevelése
Újszülött borjak ellátása
Borjak takarmányozása: eloneveloben, kiscsoportos ketreces tartásban, utóneveloben
Üszonevelés: szakszerusége meghatározza a tehénállomány utánpótlásának mértékét és minoségét.






27, Ismertesse a húshasznú tehéntartás és a szarvasmarha hizlalás technológiáját, szervezési feladatait!

A húshasznú tehéntartás célja a hízóalapanyag eloállítása, felesleges árutej termelése nélkül. A gyepterület jó hasznosítója. Kb. 25 e húshasznú tehén Mo.-on.
Alapveto követelmény a szapora, könnyen megtermékenyülo, könnyen ello, jól legelo és az idojárás viszontagságait jól turo tehénállomány, pl. hereford, magyar tarka.
A tehén hozama a 180-250 kg-os borjú.

Tartásmód: Kötetlen tartással: nyáron legelon, stabil karámban, télen színszeru épületben
Tenyésztés szervezése: a húshasznú tehén egyetlen hozama a borjú, tehát a jó termékenység alapvetoen fontos. Úgy kell szervezni, hogy az állomány minél nagyobb hányada termékenyüljön az elore meghatározott 4-6 héten belül. Tavaszi, nyári, téli elletés. A választásra 2 lépcsoben kerül sor.
A nagyüzemi ágazat 200-300 tehén.
Célravezeto, ha egy termelési egységet képez a húshasznú tehéntartás, a növendéknevelés, az állománypótlást szolgáló üszonevelés a szükséges gyepterülettel.

Szarvasmarha-hízlalás: a marhahústermelés befejezo szakasza. A hízóalapanyagot a tervezett értékesítési tömegre és minoségre felhizlaljuk, feljavítjuk.
Fo formái: - vágóborjú eloállítás
- hízott növendékbika, üszo vagy tinó eloállítása
- felnott marha feljavítása.

Éves vágómarha-termelésünk cca 120 000 t. 1 fore jutó marhafogyasztás: 7-8 kg/fo.

Növendékmarha-hizlalás:
- 4 hónapos korban kezdodik, 14-16 hónapos korig
- koncentráltabb takarmánnyal rövidül a hizlalási ido

Intenzív marhahizlalás:
Magas abrakkeverékár miatt Mo.-on nem terjedt el. Elofeltétele a nagyobb napi táplálóanyag-felvétel.
Félintenzív hizlalás: Ez az általános
Nyáron zöldtakarmány, télen tartósított takarmány + széna + abrak
Extenzív hizlalás: abrakot csak a hizlalás utolsó 10-12 hetében adnak. Nálunk ez sem terjedt el.

A marhahizlalásban általánosan elterjedt:
a) Nyitott, kötetlen
b) Kiscsoportos
c) Mélyalmos tartásmód
A termelést alacsony épület- és bérktsg., jól gépesíthetoség jellemzi
Az elletés szezonális. = szezonális a vágóállat-kibocsátás és árbevétel.

28, Ismertesse a juhágazat technológiáját, munkafolyamatainak szervezését, a hizlalás feladatait!

A juhlétszámunk csökkeno tendenciát mutat. Az összes állomány cca 900 000, ebbol anyalétszám 700000 körülire teheto. A juhok közel 80%-a a mg.-okban van, a kis létszámú állományok alacsony szinten termelnek.

A juhtenyésztés technológiája:
Alapveto sajátossága a sokirányú termelés: gyapjú-hús-tej.

Helyzete: az állattenyésztés bttó termelési értékének 2%-át adja. Az eloállított juhsajt és vágójuh döntoen exportra kerül, a gyapjú importkiváltását teszi lehetové.
A juh nehezen vagy egyáltalán nem hasznosítható területeken, gazd.-i melléktermékek felhasználásával is képes külpiacorientált, keresett árut létrehozni.
A faj hasznosíthatósága, gyors fejlodése módot ad a gyors piaci alkalmazkodásra. Pénzszukös idoszakban árbevételt biztosítva, a likviditás fenntartását szolgálhatja.
Éves megtermelt mennyiségek: - 200 000 t vágójuh
- 3 - 4000 t gyapjú
- 1,3 millió l juhtej

Juhok elnevezése:
Szopós bárány: 3 hónapos korig
Választott bárány: elválasztástól 12 hónapos korig
Toklyó: 1-2 éves kora között
Kos: hímivarú állat
Jerke: noivarú állat
Ürü: ivartalanított ürü.
Tenyészkos: tenyésztésben használt hímivarú állat

Tenyésztése, fajtái:
A tenyésztés célja a szaporaság, a juhhústermelés gyors ütemu növelése, a gyapjúmennyiség és minoség szinten tartása., a tejtermelo képesség alkalmi kihasználása.

A tenyészállat kiválasztása:
Bonitálás: fenotípus szerinti kiválasztás. Ma a gyapjút a feldolgozási technika igénye szerint bírálják (fürthosszúság, szálfinomság)

A juhok törzskönyvezése
A kiválogatott juhok értékméro tulajdonságainál számszeru, pontos adatot (tenyésztési és termelési adatok, osök és rokonok adatai) kell gyujteni, ezek összességét tartalmazza a törzskönyv. Alapja az állatok egyedi megjelölése fülbetetoválással, füljelzovel.
Gyapjútermelésnél a gyapjúhozamot, a fürtmagasságot, szálfinomságot vizsgálják, a hústermelésnél a sajátteljesítmény-vizsgálatot és ivadékvizsgálatot, míg a tejtermelésnél ellenorzo fejést alkalmaznak a termelékenység megállapítására.





Jelentosebb fajták:
Merinófajta az uralkodó
Racka, cigája, cikta - génrezervátumban.
Magyar merinó: küllemében és termelésében egyformán kiegyenlítetlen. Két változata van: fésus- és húsmerinó.
Booroola merinó: ausztrál merinóból kitenyésztett, nagy szaporaságú, surítve elletheto fajta.
Német húsmerinó: nagyobb testu, jól izmolt, jobb szaporodóképességu, fésusgyapjút termel. Jó húskitermelési aránnyal vághatók.
Texel: legjobb húskitermelésu
Suffolk: a húscélú keresztezések legkedveltebbje.
Keletfríz: legjobb tejeloképességu. Nehezen honosodik, nagyobb nyájtartást nem bírja.
Awassi: 200-260 napos laktációs idoszak után 300-400 l tejet fejhetünk. Egész évben rendszeresen ivarzik. Csekély gyapjútermelésu.

Szaporítás, nevelés

Vemhesség 150 nap. 2x, 3x ellethetok. Célszeru az elletéseket az értékesítési lehetoségekhez alakítani, mert pl. az ünnepekkor jobb a felvásárlási ár.

Ellési forgó= 1 évi ellések száma
1 évi átlagos anyalétszám

Az ellési idoköz csökkentésével az anyajuhok szaporulata, életteljesítménye növelheto.
Faji tulajdonságuk a csendes ivarzás. Általában fekve ellenek. A bárányt és az anyajuhot fogadtatóban vagy iparszeru tartás esetén higénikus elletoboxba helyezik.

Feladatok:
a) Légzés ellenorzése
b) Orr- és szájnyílás kitisztítása
c) Köldök fertotlenítése
d) Bárányszárítás (18-20 C)
e) Szoptatáshoz a togynél levágni a gyapjút, baktériumdugót el kell távolítani (elso tejsugárral)
f) Szoptatás
g) Egyedüli bárányokat 4-6 órán belül ikerdajkaságba adni

Juhnevelés
Tenyésztési célkituzéseket szolgál. Sok mozgatás, edzo felnevelésre van szükség.
Elso szoptatás után a bárányok 5-6 napra fogadtatóba kerülnek az anyaállattal együtt, 4 hetes korukban „bárányiskolába” kell zárni a korai szilárd takarmányfelvétel elosegítése céljából.
A tenyésztésre kiválasztott jerkebárányok farkát megkurtítják, késobb gumigyuruvel elszorítják.

Juhok elhelyezése, takarmányozása

Legnagyobb részt a legelon tarthatók, de a szélsoséges idojárástól védeni kell. Egyéni gazdálkodók hagyományos juhakolban tartják az állatokat.




A juhistálló részei: - önitató (csészés, vályús)
- sózólámpás (rácsos ládika nyalósónak)
- elválasztórácsok
- etetovályú
- etetorácsok
- hosszanti félrácsok (etetoutas istállóban)

Takarmányozás

A juhtartás költségeinek 2/3-át teszi ki. Igénytelen, nem válogatós állat, ott is ellegel, ahol már állat már nem talál élelmet, elég neki a fu + csenkeszek.
210-250 napot legeltetni kell. Télen: abrak, szilázs, gyökér és gumós takarmány, gabonadara.
Fejadag: - 1 kg lédús takarmány
- 1 kg széna
- 1-2 kg gabonaszalma
Nyalósó és ivóvíz szükséges.
Vemhes állatnál nagyobb a fejadag + fehérje- és karotinszükséglet kielégítés is fontos. A kosoknak kell tojást is adni.

A juhok hizlalása

A juhhústermelés az utóbbi évtizedben kedvezoen változott, foleg az export.

A hizlalás során beszélhetünk: - tejesbárány-eloállítás
- expressz pecsenyebárány
- éves pecsenyebárány
-selejtjuhok feljavítása

A kosok növekedési erélye miatt célszeru ivar szerint elkülönítve hizlalni.

Tejesbárány: 6-8 hetes korig intenzíven hizlalt, 14-18 kgosan értékesített bari.
Elonye: magas szezonár, egyszerubb technológia, férohelyhiány, költségtakarékosság, likviditási gond, kisebb kockázat.
Hátránya: a selejtesebbje marad az állományba, az állomány hústermelo kapacitása nincs kihasználva.

Expressz pecsenyebárány: 28-32 vagy 32-36 kgosan értékesítik. Ezt 110 napos korára kell elérnie…:-(
Hizlalásuk: tej-indítótáp-táp (0,4 kg/nap) – hizlaló táp (1,1 kg/nap).

Éves pecsenyebárány: az expressz hizlalásra nem alkalmas, tenyésztésbol kiselejtezett jerkebárányoknál. A barik 7-9 hónapos legeltetés után 2 hónapos intenzív hizlalásra kerülnek. Értékesítés 35-40 kgosan.

Választáskor a technológiai selejtnek minosülo, hizlalásra nem alkalmas bárányoktól azonnal meg kell szabadulni, értékesíteni kell.

Juhok tejtermelése
A termelofajták 200-250 napig is termelhetnek (keletfríz, awassi) A magyar merinó az elválasztás után 2-3 hónapig fejheto és 30-60 l tejet ad.
A fejés ma már modern fejogépekkel, tokeeros gazdaságokban történik.




Gyapjútermelés

Juhnyírás évente, április-májusban. Nyírógéppel végzik, utána az állatokat fertotleníto oldatban fürösztik.

Munkavégzés: - a gyapjút az egész testfelületrol le kell nyírni
- sekély tarlót hagyni
- egy vágással, utánnyírás nélküli nyírás
- a bunda egybefüggo leválasztása
- az állatot ne sebezze
- kíméletes bánás a nyírt juhokkal

A lenyírt bundát azonnal osztályozni kell. Átvizsgálás után 3-4 napig szikkasztják, utána mossák, szárítják. A juhról lenyírt gyapjú tömege a nyírótömeg.
Rendmenet: 100 súlyrész zsírban nyírt gyapjúban hány súlyrész tiszta – 17% víztartalmú, gyapjúanyag van.
Átlagos szálátméro: a gyapjú finomságát jelzi, mikrométerben.
A gyapjúszál tulajdonságai: színe, hossza, finomsága, erossége, nyújthatósága, ívelodése és rugalmassága.






























29, Ismertesse a sertéshizlalás technológiai változatait, szervezési feladatait!

Helyzete
Mo.-on a sertéstenyésztésnek dönto szerepe van mind a hústermelésben, mind a fogyasztás szempontjából. Az állomány több, mint 50%-a a családi kisgazdaságokban van, de jelentos a nagyüzemek és a társas vállalkozások szerepe is.
A nagyüzemi sertéstelepekre jellemzo az iparszeru állattartás, a magángazdaságok technológiája költség- és energiatakarékos, de sok kézimunkát igényel.
A sertéstenyésztés az állattenyésztés bttó termelési értékébol közel 40%-kal részesedik.
A sertés szaporaságából, gyors fejlodésébol eredoen kevesebb anyaállat után is nagyobb mennyiségu vágósertés értékesítheto. A családi és más kisgazdaságok kevesebb férohelyen, szabad munkaero-kapacitásukkal jelentos kiegészíto jövedelemhez juthatnak.
Folyamatos hízóállat-kibocsátás = rendszeres bevételi forrás.
A sertéshúspiacon lévo állandó túlkínálat miatt megno a minoség szerepe.

Elnevezések:
Kan: hímivarú setés
Koca: noivarú sertés
Ártány: fiatal korban ivartalanított kan
Kanlott: a tenyésztésbol kiselejtezett, idosebb korban kiherélt sertés
Miskárolt: petefészkétol megfosztott koca
Szopósmalac: növendékek a szopás ideje alatt
Választott malac: 4 hónapos korig
Süldo: 4 hónapos kortól a hízásba vételig
Elohasi koca: elso vemhesség idején
Tenyészkoca: már búgatott koca
Tenyészkan: búgatásra használt vagy már felhasznált kan
Törzskoca, törzskan: átlagosnál értékesebb genetikai képességu sertés
Keresokan. Az ivarzó kocák felkutatására használják
Tenyészsertés: tenyésztésre, továbbszaporításra használják
Hízósertés: hizlalás alatt lévo, vágásra kerül
Kutyasertés: ösztövér, hosszú lábú, felhúzott hasú, ide-oda szaladgáló
Konda: egy csoportban a legelore járó sertések összessége
Falka: egy vagy több tulajdonság alapján kiválogatott csoport.

Tenyésztés:
Értékes hústermékhez intenzív faját kell választani, de ezek elhelyezési és takarmányozási igényei fokozottabbak. A nagyüzemi állományok nagy része hibrid, amik szüloállományainak genetikai feljavítását a tenyésztok folyamatos végzik.

Eljárások:

Fajtatiszta tenyésztés: a párosított egyedek ugyanahhoz az elismert fajtához tartoznak. Cél: a populáció kiegyenlítettebbé, homogénebbé tétele.
Párosítás: megfelelo egyedek pároztatása
Egyszeru szelekciós tenyésztés: a genetikai alapok javítása. A tenyészcélnak legmegfelelobb egyedek szaporítása.

Kombinációs tenyésztés: jól kombinálódó szüloktol minél több utódnyerés a cél.
Rokontenyésztés: az egymással rokonságban lévo egyedek párosítása, azt elért eredmények rögzítésének egyik fontos eszköze. Az örökletes tulajdonságok biztosabban öröklodnek és egységesebbé válnak.
Vonaltenyésztés: kimagasló tenyészértéku apaállat eloállítása
Családtenyésztés: nagy tenyészértéku noivarú állatok leszármazottainak továbbtenyésztése
Vérfrissítés: uazon fajtának más, idegen tenyészkörzetbol származó egyedének tenyésztési célú felhasználása (degeneratív jelenség esetén)
Keresztezés: különbözo fajtákhoz tartozó egyedek párosítása. Nemesíto és árutermelést szolgáló keresztezésrol beszélhetünk.
Hibridsertés: A keresztezett sertés. Eloállítása során külön apai és anyai vonalakat alakítanak ki.

Sertésfajták:
a) Magyar nagy fehér hússertés: halványrózsaszín bor, pigmentmentes, fehér szoros
b) Magyar lapálysertés: mint az elozo, csak lelógó, hosszú fülei vannak. Szilárd szervezetu
c) Pietrain sertés: szabálytalanul fekete tarka, vöröses foltokkal. Négysonkás, jól izmolt.
d) Duroc sertés: sima vöröses szortakaró, nyugodt, gyenge szaporaságú, húsminosége kiváló.
e) Hampshire sertés. Fekete szoru, fehér vállú, közepes szaporaságú, jó vágási és húsipari tulajdonságú. A hibrid eloállításban játszik szerepet.
f) KA-HYB hinbrod sertsés: rokontenyésztettségbol adódóan átüto hatású.
g) Hungahib hibrid sertés: diszkontiunens hibrid, azaz a szülok folyamatos vásárlása anyagi és állateü.-i gondot jelenthet az eloállító üzem számára. Anyai vonal: magyar nagy fehér és holland lapály, apai vonala, hampshiri és pietraini fajtákból választják.

Szaporítás:

A domesztikált sertés gyakorlatilag minden évszakban szaporodik.
A tenyészérettség csak 2-3 ovulációs ivarzás után alakul ki. Tenyésztésbevétel ideje: 8 hónapos kortól.

Ivarzás: - eloivarzás: 24-72 óra
- foivarzás: kialakul a turési reflex, ovuláció
- utóivarzás
Természetes búgatásnál20-25 kocához szükséges egy teljes értéku kan.

Vemhesség:

Vemhességi ido 116 nap.
A kocáknak száraz, nyugodt fekvohelyet kell biztosítani, napi jártatás, a legeltetés kedvezo hatású.
Fialás után a magzatburkot azonnal el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A malacokat megtisztítani, megszárítani.

Malacnevelés
Fiaztató – ellés elott 6-8 naptól 90 napos korig
Utónevelo: 6-32 kgos választott malacok
Tenyészkoca-süldonél ügyelni, hogy el ne hízzon. Tenyészkan-süldonél erre nem kell annyira ügyelni.
Etetés: Természetszeru zöldtakarmányok, répafélék, szénaliszt, gazdasági abrak.


Elhelyezés, takarmányozás
A termelés szigorú rotációs rend szerint történik. Az állomány mozgásának ritmusát az ütemido (az egymást követo korcsoportok búgatása közötti ido) határozza meg.

Sertéstelepek
Komplexen alakítják ki: a telepen belül történik a malacok eloállítása és hizlalása.
Az áttelepítés száma szerint:
a) Egyfázisú rendszer: a sertéseket a szüléstol az értékesítésig 1 épületben tartják
b) Kétfázisú rendszer: 75-85 napos korban fiaztatóban, utána hizlaldában
c) Háromfázisú rendszer: elválasztás-utónevelo-hizlalás

Felépítése:
a) Vemhesíto
b) Vemheskoca-istálló: a már bebúgatott vagy mesterségesen megtermékenyített kocákat tartják itt
c) Fiaztató: vemhes kocák fialtatása – egyedi kutricák kiépítése szükséges, infralámpa, malacbúvó láda.
d) Utónevelo: a malacok elválasztás után kerülnek ide. Futo, szellozo berendezés szükséges.
e) Hizlalda
f) Vágóhíd/értékesítés – nem tartozik a telephez

Kisgazdaságok technológiája:
A vágósertés-termelés 54%-a innen származik. A kisgazdaságokban a sertéstartás érzékenyen reagál a közgazdasági környezetre, a ciklikusság egyik fo eloidézoje.
Ma már reális az önálló kisüzem megvalósítása, ahol elorelépést jelent a takarmányok önálló megtermelése is.
Különbség a nagyüzemi termeléshez képest a gépesítés volumenében és teljesítményében van, a sertéstartás elvei azonosak, csak itt a mozgatás könnyebben megoldahtó.

Takarmányozás:

Kanok: takarmányadagját a kondíció és az igénybevétel függvényében kell meghatározni. Fehérje adása kötelezo, jó minoségu állati (pl. fölözött tej) vagy növényi eredetu (pl. szója). Napi 3-3,5 kg fejadag abrakból, zöldtakarmányból, növényi fehérjékbol.
Vemhes kocák: el kell kerülni a túltáplálást. A termékenységi idoszakban 3 kg, míg után 2,2 kg takarmány elegendo.
Szoptató koca: takarmányadagját és az abrak összetételét a kocatej összetétele és a koca átlagos napi tejtermelése alapján kell meghatározni.
Szopós malac: a szoptatási ido alapján határozható meg. Vaspótlás szükséges.
A korszeru, hibrid malacok táplálóanyag-ellátása akkor megfelelo, ha abrakkeverékükbe árpa, kukorica, zab, borsó, korpa, extrahált szója és lenmagdara, lucernaliszt, tejpor és halliszt szerepel.

Sertéshizlalás
A vágósertések eloállításának módja. A húsra hizlalás követelményének a gyors növekedésu, késon zsírosodó hasznosítási típusba tartozó sertések felelnek meg.
Fontos: minden szakaszban a szükséges és elegendo tápanyagtartalom és a gazdaságos hizlalás szempontjából a fejadag helyes megválasztása (fiatal kortól mérsékeltebben).
Ad libitum: ha a sertés étvágya szerint veheti fel a takarmányt. No az átlagos napi tömeggyarapodás, a takarmányértékesítés romlik, csökken az értékes húsrészek aránya

Szemi ad libitum: korlátozás a takarmányfelvételben.
Adagolt etetés: kevesebb takarmányt kap, mint amit el tud fogyasztani, 2-3 adagban kapja.

A takarmányozás technológiájától függoen etethetünk
a) Vályúból: száraz, nedves, pépes tak.
b) Öneteto automatából: száraz és nedves adagolására is alkalmas
c) Padlóról: csak jól granulált takarmányt
d) Kombinált: vályú-öneteto együtt

Önitató: szopókás vagy csészés

A takarmányértékesítés kifejezheto
a) Az 1 kg élotömeg eloállításához felhasznált abrak mennyiségével
b) A feletetett takarmány táplálóértékének az 1 kg élotömeg termelésére fordított mennyiségével
c) Az 1 kg élotömeg eloállításához felhasznált takarmányköltséggel

A sertés minosítése:
1995. januártól bevezették a sertések vágás utáni kötelezo minosítését, amely a hasított hideg tömeg %-ában kifejezett színhústartalmat rendeli az egyes minoségi osztályokhoz.
A jobb minoséget adó hibridek beszerzése drága, a tartási, takarmányozási körülményekkel szemben igényesek, tehát csak akkor éri meg a termelonek a többletköltség vállalása, ha az megtérül a jobb minoséggel összefüggo nagyobb árbevételben.

30, Ismertesse a baromfitenyésztés helyzetét, a tojástermelés technológiáját!

Az állattenyésztés bttó termelési értékébol a baromfiágazat aránya 34%. A baromfitermelés zömét a tyúkfélék, ezen belül a csirke adja.

Tyúktenyésztés:
A felnott tyúkállomány kb 20 millió db. A baromfiipar az élelmiszerszektor második legnagyobb exportálója.
Jelentosége: megnövekedett a fehérjében gazdag, kalóriaszegény élelmiszerek szerepe. A tojás a baromfihús magas biológiai értéku táplálék. A nagy hozamú hibridek beállítása jelentosen növelte az állati termék-hatékonyságot.
a) Az ágazatban a beruházási ktsg-ek rövid ido alatt megtérülnek
b) Termelése gyorsan igazítható a piac és az export igényeihez
c) Kedvezo a vágási kihozatal
d) Számottevo a trágyatermelés
e) A termék jelentos része exportálható.

Elnevezések.
Naposcsibe: a kelés után felszáradt, még nem etetett állat
Csirke: nevelésre kihelyezett állat, 8-10 hetes korig.
Brojler/pecsenyecsirke. Fiatalkorú gyorshizlalásra beállított állatt
Kakas: hímivarú
Jérce: noivarú
Tyúk: kifejlett tojástermelo állat.

Biológiai sajátosságai:
a) Tolltakaró: homérséklet ellen, repüléshez, vedlik. Van: fedo-, pehely-, fonalas- és sörtetoll
b) Vedlés: évente jelentkezo neuro-hormonális folyamat. Ezalatt szünetel a tojástermelés. Kiváltható fény, a takarmány és az ivóvíz programszeru megvonásával.
c) Tojásképzodés: bonyolult felépítésu petesejt, de csak akkor biztosítja a faj szaporodását, ha megtermékenyül
d) Tojás kialakulása: neuro-hormonális tényezok befolyásolják. A tojás felso részén választódik ki a híg fehérje, a középso részén alakul ki a mészhéj, az alsó részén a tojáshéj színt adó hártya (kutikula). Kialakulásához 25-29 óra szükséges.
e) Tojásrakás: Részben örökletes, részben külso tényezok befolyásolják. 5 tojástermelo képesség határozza meg: - állóképesség/perzisztencia: a tojástermelési periódus hossza
- intenzitás
- hosszú szünetek hiánya: 4 vagy annál több napos szünet
- kotlás: Idegrendszeri és hormonális úton meginduló folyamat, kifejlodik az anyai ösztön
- ivarérés ideje

Ciklus: az az idoszak, amelyen keresztül a tojó több napon át termel.

Intenzitás = tojás db
ciklusok száma

Pászma: a ciklusok között 1-2 nap a szünet:
Tartásmód
Alapvetoen 3 féle tartásmód:
a) Hagyományos udvaros tartás: a szabadon tartott állat szabadon keresgéli az élelmét. Önellátásra termelés esetén. Félintenzív: az állatok épületben vannak. A termékek piacra kerülnek.
b) Mélyalmos tartásmód: az istálló padozatára 15-25 cm vastag alomréteget (szecskázott szalma, faforgács) terítenek.
c) Ketreces tartásmód: árutojás-termelésnél alkalmazzuk. 2-4 szintes ketrecekben vannak a tyúkok. Növelheto az állatok száma és jól gépesítheto. Két fajtája: rácspadlós vagy trágyaaknával kombinált.
Állománysuruség: az egységnyi (1 m2) hasznos alapterületen elhelyezett állatok száma.

Etetoberendezések:
a) Vályús (kaparóláncos)
b) Zártcsöves (köretetos)

Úgy kell megválasztani, hogy a száraztakarmányok ad libitum és korlátozott adagú etetése egyaránt megoldható legyen.

Itatóberendezések
Általában vályús és körtányéros itatóberendezéseket használnak. Innen itathatnak gyógyszereket és egyéb vízben oldható hatóanyagokat tartalmazó készítményeket is.

Futés: nélkülözhetetlen a csibék 25 napos koráig. Két típus: kombinált és teremfutés. Relatív páratartalom 60-70%. Fontos a jó szellozokapacitás is.
Világítási program: részben szabályozható vele az ivarérés.

A tenyésztés feladatai
Fajtatiszta tenyésztést alkalmaznak:
a) A hibridek eloállítására szolgáló vonalak fenntartására és teljesítoképességének fokozására
b) A kis létszámban fenntartandó állományok fajfenntartó tenyésztésére
c) A kettos hasznosítású állományok teljesítményének javítására

Hibridtenyésztés: genetikailag jól kombinálódó állományokat, vonalakat kereszteznek a heterózishatás kiváltására.

Szaporító feladatok
a) Nemesíto telep (tenyészto üzem)
b) Szaporító telep (nagyszülo és szülopártartó üzem): nagy termeloképességu állományok szaporítása. Tojóhibridnek elég kevesebb telep is, a húshibridek szaporítása több fokozatban történik. Szülopárok: a megfelelo ivararányban kiadott apai vonalú kakasokat és anyai vonalba tartozó jérceéket, amelyektol az eloírt befejezo keresztezést elvégezve árutermelésre alkalmas végterméket kapunk.
c) Árutermelo telep (végtermék üzem)

Nevelés
a) Egyfázisos: az állomány napos kortól az értékesítésig uabban az épületben van
b) Kétfázisos: 1x áttelepítik
c) Háromfázisos: 0-8 hétig neveloól, 8-198 hétig utónevelo, 19-21 hétig tojóház
A tojástermelés csúcsa 0 29-32. élethétre teheto, hasznos idoszak a 38-42. hét
Napos és növendék állatok fogadása
Nagy gondosságot igényel. Ez elozo állomány után az istállót ki kell trágyázni, majd tisztítani, fertotleníteni. A csibék fogadására elokészített nevelot formalinnal gázosítják, szelloztetik, majd beállítják az ól mikroklímáját.
A csibeudvarba 500 naposállat helyezheto el. Vigyázni kell, hogy a tömörülésbol eredo nyomás ne okozzon tömeges fulladást!
Takarmányozás
A hús- és tojó típusú tenyésznövendékek takarmányozása már a felnevelés ideje alatt is eltér az adagolásban és az etetés idejében. Biztosítani kell a kavicsetetést és a mészkiegészítést (kagylódara).
A korlátozott takarmányozás célja és végrehajtása: A könnyu tojóhibrid szülopárok 20-21hetes, a közélpnehéz zjóhibrid szülopárok 22-23 hetes, a húshibrid szülopárok pedig 24-25 hetes korra érik el a legkedvezobb tojóérettséget.
Mennyiségi és minoségi szempontból kifogástalan tenyésztojástermelést akkor érünk el, ha az ivarérettség idopontját késleltetjük. Minoségi korlátozás: energia-. És fehérjeszint csökkentése. Mennyiségi korlátozás: A típustól függoen 10-25%-kal csökkentjük az adagot.

Tojástermelo hibridek
Shaver Starcross 288:Könnyu testu, fehér héjú étkezi tojást termelo. Mo. nagyszülo-párokat importál. Évi tojástermelése: 275-280 db.
Tetra SL: Középnehéz testu, barna héjú étkezi tojást termelo. Évi tojástermelése: 260-270 db.
Harco hibrid: Bábolnai Mg forgalmazza.

Hústermelo hibridek
Hybro: Mo. nagyszülo-párokat importál. Évi tojástermelése: 150-160 db. Szülopár tojónként 100-120értéksítheto brojler naposcsibe nyerheto.
Arbor Acres: fehér tollazatú, jó húsformákat mutató, gyors fejlodésu hibrid. A világ élvonalába tartozik.
Roos húshibrid: H-Ross Kft. 4 típusa van.

Kettos hasznosítású hibridek
Tetra H hibrid:bábolna húshibrid és a középtestu tojóhibrid tenyész- és kísérleti keresztezésébol.

Étkezési tojástermelés
Az intenzív tartás teljesen zárt tartási mód, ahol az állatok a betelepítéstol selejtezésig irányított környezetben élnek és termelnek.

Tojóhibrid nevelése
Kétfázisos tartásrendszer az általános. Lehet mélyalmos vagy ketreces. A ketrecekben nevelt tojóhibridek csak ketreces tojóházba telepíthetok.

A tojóhibrid növendékek tartási technológiája és takarmányozása:
Neveléskor az istállóklíma tekintetében is a tenyészállományokra vonatkozó eloírásokat kell figyelembe venni. A könnyu és középnehéz hibridek világításprogramja nem azonos, de alapveto szabály, hogy a megvilágított órák száma és a fényintenzitás napos kortól fokozatosan csökkenjen. A minimális szint csak az ivarérettséget megelozo idoszakban növelheto újra.

A nevelési idoszak alatt (20 hetes életkorig) a könnyu testu jércék 6,3-6,5 kg, a középnehéz testuek pedig 7,5-7,7 kg tápot fogyasztanak el.
A takarmányozás a termelési szinthez és a tartási rendhez kell, hogy igazodjon. Fázisos takarmányoztás van. Egy tojóra a termelés kezdetétol52 tojóhét alatt 40-44 kg tápot számítanak. A vízfogyasztást folyamatosan figyelemmel kell kísérni, mert 72 órás vízhiány teljes vedléshez vezethet. A tojástermelési idoszak a tojásrakás kezdetétol a kiselejtezésig tart.
A tojásgyujtés a legmunkaigényesebb feladat. A megtermelt, válogatott és csomagolt friss tojásokat az elszállításig huvös helyen, lehetoleg hutotárolóban, magas páratartalom mellett kell tartani.

Beólazott tyúkra számított termelés = összes tojás a termelési idoszakban (db)
Induló tyúklétszám (db)

átlagtyúkra számított termelés = összes tojás a termelési idoszakban (db)
átlaglétszám (db)

tojástermelési % = napi tojásmennyiség (db)
napi tyúklétszám (db)

elhullási % = elhullott állatok száma(db) x 100
elozo havi zárólétszám(db)





31, Foglalja össze a pecsenyecsirke hizlalás technológiáját!
A pecsenyecsirke hizlaláskor arra törekszünk, hogy a leheto legrövidebb ido alatt naposcsibébol piacképes, jó minoségu, ipari feldolgozásra alkalmas 1,7-2,2 kg élotömegu végterméket állítsunk elo a leheto leggazdaságosabb módon.
A mélyalmos tartásmód szinte kizárólagos a pecsenyecsirke hizlalásban.
Csak nagy vitalitású, jó takarmányértékesíto képességu és növekedési erélyu, kiváló húsformákkal rendelkezo hibridet lehet alkalmazni. Fontos a nagyfokú kiegyenlítettség, a gyors tollasodás, a fehér tollszín és a sárga bor. Mo.-on a fehér színu húshibrid terjedt el.
A gazdaságos pecsenyecsirke termelés érdekében ütemezett termelést, szigorú rotációt kell megvalósítani.

A ciklus elemei:
Épület elokészítése 7 nap
Napos csibék betelepítése 1 nap
Hizlalás ideje 49 nap
Kitelepítés/értékesítés 1 nap

Rotációs viszonyszám: 365/58=6,3/év

A brojlerhizlalás technológiai szempontjai:
a) Kitakarított, elokészített épület
b) Eloírt homérséklet biztosítása
c) Relatív páratartalom beállítása (60-70%)
d) Itatás megoldása (20-24 C fokos vízzel)
e) Mesterséges szelloztetés a 2. élethéttol
f) Megvilágítás idotartama végig 23 óra

Takarmányozás
AZ elso naptól ad libitum takarmányozás
A naposcsibéknek 1 m sugarú körön belül vízhez és takarmányhoz kell jutniuk
Brojlerindító és nevelo táp adása
Ásványi anyag és vitaminszükséglet kielégítése fontos!

Napi nyilvántartás:
a) takarmányfogyasztás,
b) tömeggyarapodás,
c) az elhullás alakulása,
d) relatív páratartalom,
e) istálló homérséklet.

A hizlalási eredmények értékeléséhez szükséges:
a) Hizlalási napok száma
b) Elfogyasztott takarmány mennyisége
c) Elhullási %
d) Egységnyi termék eloállításának költségei


Keltetés
A tenyészállat és pecsenyecsirke nevelés, valamint az árutojás-termelés rotáció szerinti naposállattal való ellátása csak a mesterséges keltetéssel teljesítheto. Napjainkban korszeru keltetoapparátusok a tojások keltetéséhez szükséges optimális homérsékleti, páratartalmi és hutési viszonyokat automata vezérléssel biztosítják.

A keltetés folyamata:
a) Tenyésztojás szállítása
b) Tojások átvétele, kiválogatása
c) Tojások raktározása, pihentetése
d) A tojások esetleges elomelegítése, fertotlenítése
e) Gépberakás
f) Elokeltetés: fajok szerint eltéro kelteto eljárással
g) Bújtatás: alátálcázás vagy átrakás - csibeszállító dobozok elokészítése
h) Leszedés: naposállatok osztályozása - keltetési hulladék eltávolítása
i) Naposállatok tárolása az elszállításig

Gépi keltetés
Csak a termékeny, friss, szabályos alakú, a fajra jellemzo súlyú, megfeleloen takarmányozott, egészséges állományból származó tenyésztojást lehet.

a) Tojások gépberakás elotti teendok
b) Gépek üzembehelyezése, tojások berakása
c) Keltetés folyamata, elokeltetés, világítás, bújtatás
d) Naposcsibék leszedése, osztályozása, szállítása

A tyúk fajnál a keltetés 21 nap. Az I. osztályú naposállat élénk, jól áll a lábán, mozgékony, egészséges, köldöke beszáradt, nem pocakos, megfelelo súlyú.
A korszeru igényeket a nagyméretu, automatizált szekrényes és termes keltetok elégíthetik ki.

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!