LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

A 3 részre szakadt Magyarország társadalmi viszonyai

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Közgazdaságtan, marketing, reklám

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:409

Karakterek száma:2,882

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):1.60

Megtekintések / letöltések száma:2760 / 6

Méret:3.31 kB

Királyi Magyarország

A Királyi Magyarország területén ebben az idoben mintegy 2 millióan éltek. Közülük megközelítoen 100ezren városlakó iparosok, kereskedok családjaihoz tartoztak. A túlnyomó többségük alapvetoen mezogazdaságból élo jobbágy volt. A nagybirtokosok hatalma Mohács után újból megerosödött. A Habsburg királyok többnek adományoztak nemcsak birtokokat, hanem grófi, bárói címeket is. (pl.: Báthory, Zrínyi családok) A várakkal megerosített uradalmak vártartományként muködtek.
Magyarország területén a Habsburg ház Mohács után igyekezett központosítani hatalmát, növelni befolyását. A rendi tartományi központoktól független birodalmi központi hivatalokat hoztak létre:
- Titkos Tanács: az uralkodó legfobb tanácsadó testülete (Ausztria)
- Udvari Kamara: kincstári birtokok kezeloje (Ausztria)
- Udvari Kancellária: hivatalos ügyek (Ausztria)
- Helytartó Tanács (Pozsony): magyar ügyek intézése (M.o.)
- Pozsonyi és Szepesi Kamara: gazdasági ügyek (M.o.)
- Hadi Tanács (1556-tól)
A korábbi közigazgatási egységeket (vármegyéket) átszervezték: 8 új katonai és közigazgatási kerületet ill. fokapitányságot hoztak létre.

Török Hódoltság

● Buda elfoglalásától (1541.) a török kiterjesztette hatalmát az Alföldre és a Dunántúl jelentos részére. A megszállt területek lakossága nem érte el az 1 millió fot – a hadicselekmények miatt számuk gyakran változott (voltak, akik elmenekültek, voltak, akiket rabszolgaságba hurcoltak)
● A törökök az elfoglalt területeket igazgatási körzetekre osztották:
- VILAJET pl.: budai, egri, temesvári, váradi, kanizsai
élükön a Beglerbég állt
- SZANDZSÁK a vilajeteket építik fel
élükön a Bég állt
● Fontos elöljáróik:
DÍVÁN: pasák tanácsadó testülete
KÁDI – bíró
MÜFFTI - egyházjogász
DEFTERDÁR – adók behajtója
● A nemesi vármegyékbol a hódoltság területén paraszti vármegyék lesznek.
● A területet 2 fajta birtokra osztották:
 KHÁSZ birtok: a szultán magánkezelésu birtoka 20-30%
 TÍMÁR birtok: adománybirtok, katonák vagy hivatalnokok kapták
● A hódoltságban élok egyszerre adóztak a töröknek és a világi (magyar) földbirtokosoknak is. Adóik:
kapuadó: 50 akcse
ajándék
tized
császár míve: fuvarozás ill.különbözo közmunkák, 40-50 nap/év

Erdélyi Fejedelemség

● János Zsigmond (gyámja: Fráter György) és Jagelló Izabella fennhatósága alatt
● Önállósága fokozatosan alakult ki.
● 1544-ben a Partiumot is Erdélyhez csatolták.
PARTIUM: részek Erdély és az Alföld között; 5 megyébol: Zaránd, Bihar, Kraszna, Közép-Szolnok, Máramaros és 2 kerületbol áll.- jogilag a töröké, gyakorlatilag Erdélyé
● Nem alakultak ki új kormányzati szervek:
 Fejedelmi Tanács
 Kancellária – vezetoje Kancellár
 Kincstartó – pénzügyi tanácsadó
● Országgyulést évente 5-8 alkalommal tartottak. A fejedelem szinte minden hatalmat a saját kezébe összpontosított.
● Fráter György 2x is megpróbálta „magyar” kézre játszani Erdélyt – sikertelenül
 Castaldo meggyilkoltatja
● 1559-1571. János Zsigmond lesz Erdély elso fejedelme

A Habsburgok továbbra is magukénak követelték Erdélyt. Önállósága csak a török udvar fennhatósága mellett érvényesülhetett.

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!