LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5691)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

A GYERMEK BIOLÓGIAI FEJLŐDÉSE, ACHENBACH-FÉLE TÁBLÁZAT

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Egészségtan

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:3462

Karakterek száma:25,860

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):14.37

Megtekintések / letöltések száma:4252 / 10

Méret:28.97 kB

Az egyén:
bio
pszicho egység
szociális
- biológiai adottságai: testi alkat
küllem
idegrendszeri muködés / vegetatív funkciók /
mozgás
- pszichés funkciói: érzelem, értelem, indulat, akarat, jellem, temperamentum
- értelem: megszerezheto ismeretanyag + ismeretanyag alkalmazása a gyakorlati
életben
- indulat: reagálás bizonyos dolgokra, elfojtott indulatok szerepe a testi tünetképzés
létrejöttében
 önuralom: kellemetlen dolgok elviselése
 hatékonyság: elképzeléseim szerint hogyan viselkedjen a másik – környezettel való hatékony bánásmód
- jellem: jellemfejlesztés fontos
 tartás: mindennek súlya van, az adott szavam betartom
 asszertivitás: ha valami az eromet meghaladja, arra azt mondom, hogy NEM
- temperamentum: meghatározó, öröklodik, már kiskorban észlelheto a milyensége
nem változik az élet folyamán – ez adottság, nem lehet rajta
változtatni
attól függ, h. az ingerlési és gátlási folyamatok mennyire vannak
egyensúlyban
- szociális tényezoi: személyi és tárgyi környezete – melyben felno
személyi környezetet meghatározza: nevelés
tárgyi környezet: állandó
E három tényezo szoros kölcsönhatásban van egymással.

A gyermek fejlodésére jellemzo:
statikai, érzékszervi, mozgásbeli, pszichés teljesítmények differenciálódása,
javulása
nem kicsinyített felnott
felnotté válásához, fejlodési folyamatokon megy át, mely lépcsozetes, szakaszos
a részfunkciók nem szinkron fejlodnek


Az újszülött:
számos veleszületett reflexszel jön a világra - szopó, fogó, átkarolási „Moro”-féle,
légzési, nyelési reflexek – melyek méhen kívüli életéhez szükségesek
érzékszervi muködései jelentosek
APGAR-TESZT – születés utáni percekben mérik, az újszülött állapotáról ad képet
légzés, szívmuködés, izomtónus, borszín, reflexek
BRAZELTON – féle vizsgálat – viselkedési méroskála
2-3 napos korban vizsgálják
neurológiai állapotot és szociális válaszkészséget mérik
sensoros képességei jól fejlettek – lát, hall, szagol, ízlel

a nap 70 %-át alvással tölti – melynek mélysége és minosége a fejlodés folyamán
változik, felületes alvás a jellemzo, ill. a gyors ébredés és gyors elalvás
az alvás normális fázisai még nem alakultak ki

sírással jelzi: harag, bánat, fájdalom – diszkomfort-érzet jelzése
a sírás módja esetenként más – anya ezt felismeri, miért sír gyermeke
testméretei, testarányai a fejlodés folyamán változnak
az elso két évben a legnagyobb mértéku ( testsúly, testhossz )
ezt követoen lassul, majd serdülokorban ismét gyorsul
születés elott a fej és a törzs fejlodik jobban, serdülokorban a végtagok és a törzs
fej-törzs arány: születéskor 1:4 fejlodés folyamán 1:8 arány alakul ki
a szüléskor „elszenvedett” események meghatározóak a késobbi élete szempontjából
fájdalomérzete van
érintés fontos számukra

Elso alakváltozás:
iskoláskort megelozoen a bébiforma változik, elveszíti csecsemos jellegét
Második alakváltás:
radikális változások
serdülokorban – lányoknál: 10. évben, fiúknál: 13. évben
testsúly, testmagasság és izomzat növekedése
másodlagos nemi jellegek megjelenése

Szexuális érés:
serdülokori növekedéssel egyidoben:
lányoknál: mell, szeméremszorzet, medence, méh, hüvely növekedése
menses megjelenése
fiúknál: here, herezacskó, penis, szeméremszorzet, arcszorzet növekedése
mutálás, ejakuláció

Acceleráció:
az utóbbi években eroteljesebb a fiúk és lányok testsúly- és hossznövekedése
korábban jelentkezik a szexuális érés
nem érik vele párhuzamosan az érzelmi élet

Központi idegrendszer fejlodése:
az intrauterin életben a gerincvelo és köztiagy a legfejlettebb
születés után rohamosan fejlodik a kisagy
a kérgi szinapszisok (összeköttetések) surusége a 2. életévben a legnagyobb, majd
fokozatosan csökken – azáltal, hogy az agyvelo a 16. életévig a duplájára no
eloször fejlodik a motoros kéreg, majd a sensoros kéreg ← myelinizációja hamarabb
fejezodik be
az agytörzsi aktivációs rendszer – formatio reticularis – hüvelyesedése csak serdülo-
korban fejezodik be – ezáltal gyorsabban halad az ingerület
az agyvelo oxigén ellátása, felhasználása a 10. életévig no, ekkor éri el a felnott szintet
az agyi elektromos tevékenység fokozatosan éri el 16 éves korban a felnott szintet
az agy különbözo területei – különbözo idopontokban érnek be
ezután már stabil az idegrendszer – lezárul a kompenzálás lehetosége, nem lehet
befolyásolni
Alvás:
az alvással eltöltött ido az életkorral csökken
4-6 hetes csecsemo alvásigénye 14-16 óra, az alvásperiódusok száma egy nap alatt 6-7
a folyamatos alvás 3-7 hónapos korban alakul ki
az alvásido legnagyobb részét a REM-alvás teszi ki ( REM = rapid, azaz gyors szemmozgás)
a csecsemo éber állapotban , azonnal REM-alvásba válthat át
a REM-alvásnak kiemelt szerepe van az agyfejlodésben
az alvásciklusok rövidek és felületesek → késobb végigalussza az éjszakát, nappal
pedig ÉBER állapotban van
felületes alvásnál csak a REM-fázisig jut el

Éber állapot szükséges:
érzékszervek optimális muködéséhez
a külvilágból v. a szervezetbol nyert információs jelek feldolgozásához,
elraktározásához, elohívásához


Fejlodés Achenbach-fejlodési táblázata alapján:


Életkor Norm. fejlodés Viselkedési problémák Klinikai betegségek


0-2 év evés, alvás, emésztés, ragaszkodás,motilitás, szenzomotoros szervezodés

makacsság, düh
szeparációs szorongás, autizmus, növekedési zavar


2-5 év nyelv, toalett tréning, önvédelmi készségek, biztonsági szabályok, önkontroll, társkapcsolatok Vitatkozás, hencegés,engedetlenség, féltékenység, félelem, makacs, dühös, nyafog,
túlmozgékonyság beszéd és hallás zavarai, fóbiák, szocializálatlan viselkedés


6-11 év iskolai készségek, szabályok, szabályjáték, egyszeru felelosség koncentráció zavara, önérzetesség, felvág,
sokat beszél, vitatkozik, henceg hiperkinetikus viselkedés, tanulászavarok, iskolafóbia,agresszió



12-20 év kapcsolat az ellenkezo nemmel, pályaválasztás elokészítése, személyes identitás, leválás a családról, felnott felelosség


vitatkozás, felvágás anorexia nervosa, bunözés, suicidum, drog-alkohol probléma, skizophrenia,
depresszió











2. A BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS FEJLODÉST BEFOLYÁSOLÓ SZOCIOKULTÚRÁLIS HATÁSOK

Anya:
a csecsemo számára az elso humán környezet ill. közeg
biológiailag reagál a gyermekre
kettejük kapcsolatának hofokát biológiai sajátosságaik határozzák meg
Apa:
szerepét régebben nem tartották meghatározónak
ma már igen jelentosnek tartják – az apa - és szüloszerepek jelentos változáson mentek
keresztül

A gyermekkel kapcsolatba kerülo v.mennyi személy – maga is jelentos változáson megy keresztül – a gyermekkel való interakció során.

Testvérkapcsolat:
jelentos a testvérsorban elfoglalt hely
Kortárskapcsolat:
5 éves kortól kezdodnek az. ún. megküzdési stratégiák a kortársközösségekben
hatása függ: gyermek életkora
családi és szociokultúrális helyzet
Családon kívüli felnottek:
serdülokorban van különös jelentoségük - felnott ideál miatt
óvodás-és kisiskoláskorban jelentosége abban van, h. csak annak a felnottnek teljesít,
akit elfogad
Iskola:
életkornak megfelelo ismeretek nyújtása
a gyermek felkészítése a társadalmi elvárásokra
feladattartás megtanítása
a pedagógus identifikációs személy is
Társadalom:
meghatározó, h. mennyire gyermekcentrikus
a társadalmi-gazdasági környezet nemcsak közvetlen hat a gyermekre, hanem közvetve
is hat a szülokön keresztül
Tömegkommunikáció:
nagy hatással van személyiségfejlodésükre
elvárás: verseny-és piacképes gyerekek nevelodése
pozitív hatás: sok ismeret nyújtása, neveloi-oktatói programok által fejleszto hatású – a
kognitív készségekre
negatív hatás: toleránssá teszi a gyermeket az agresszív viselkedéssel szemben
antiszociális fejlodést indíthat meg


A bio-pszicho-szociális fejlodés leglényegesebb jellemzoje a gyermek részérol – a
TEMPERAMENTUM
az egyén ingerlékenységi és gátlási folyamatainak egyensúlyát jelenti
a gyermek viselkedési sajátosságait egy életen át végigkíséri
eros genetikai befolyás alatt áll

Részképességek, melyek alapján következtethetünk a temperamentumra:

• aktivitásszint: a gyermek aktív és inaktív periódusainak motoros összetevoi
• ritmicitás: alvás, ébrenlét, táplálkozás, ürítési funkciók szabályos idoközökben való
váltakozása
• közeledés, visszahúzódás: új ingerre v. új személyre adott válaszkészség
• alkalmazkodás: változó helyzetekhez való viszonyulás
• válaszküszöbszint: különbözo ingerekre adott túlérzékenység v. érzéketlenség
• reakciók erossége
• hangulat minosége
• figyelem elterelhetosége
• figyelem tartóssága

A temperamentum lehet:
• könnyu: újhoz közeledo, változásokhoz gyorsan adaptálódó, jó hangulatú
• nehéz: újtól megretteno, változásokhoz nehezen alkalmazkodó, negatív érzelmei magas intenzitásúak
• lassan felmelegedo: visszahúzódó, változásokhoz lassan alkalmazkodó, kis intenzitású negatív reakciók
Szociokultúrális tényezok szerepe a gyermek fejlodésében:
Lakáshelyzet: lakókörnyezet, lakótér – egyes életfunkciók elkülönítéséhez lehetoség
lehetoség az elkülönülésre
Család nagysága
Szüloi felügyelet
A mikrokörnyezetben élok testi-lelki adottságai, betegségei
Gyermeknevelési szokások
Társadalom által alkotott szabályok és törvények: azok betarthatósága
Etnikumhoz való tartozás:
meghatározza a világról alkotott ismeretek mennyiségét, minoségét
meghatározó az etnikum temperamentuma, szokásai, konfliktus-megoldási módjai
alacsony szociokultúrális szint → alacsony iskolázottsági szintet is feltételez, esetleg
negatív viselkedési mintát nyújt
Környezeti elvárások a viselkedés vonatkozásában:
bánat, harag, düh – kifejezésre juttatásának lehetosége nem adott a mai szociokultú-
rális környezetben → ennek kifejezése akadályozott → pszichoszomatikus
tünetképzés
Értékrend:
a társadalom erosen teljesítményorientált – ezt képviseli: pénz, tulajdon, karrier
manapság eros értékrendváltozás zajlik
Egészségügyi ellátás:
fontos lenne a szakemberek megelozo tevékenysége – prevenció hangsúlyozása
érzelmi zavarok megelozése
Oktatás:
egyre nehezebb a szociokultúrális hátrány kompenzálása
teljesítményorientáltság, személytelenség → fokozza az iskolai ártalmakat
Munkanélküliség:
jelentos az egyén életében: anyagi függetlenség, társadalmi státusz, a mindennapok
struktúrált idotöltése, kapcsolattartás
munkanélküliség következményei:
buntudat, önértékelés csökkenése, szociális izolálódás, szabadidos tevékenységi
kör beszukülése, deviancia, alkohol-droghasználat
munkanélküliséggel járó társadalmi MOBILITÁS és MIGRÁCIÓ → gyökértelenséghez és
elmagányosodáshoz vezet


3. AZ EMBER SZOCIÁLIS KAPCSOLATAINAK FEJLODÉSE


Szociális kapcsolat:
a szociális kapcsolat, tartós érzelmi kapcsolatot jelent – egy másik emberrel.
ennek megnyilvánulásai: érzelmi viszonyulás
közelségkeresés
bizalom kialakulása
mosoly, érintés – melyek emberré tesznek bennünket
stresszhelyzetekben a szociális kapcsolatok alakulása fokozódik
ez a túlélés biztosítéka
hiába gondoskodnak a gyermek szomatikus ellátásáról, ha a kötodés lehetosége nem adott → testi, lelki fejlodésében elmarad

a kötodés / attachment / kialakulása a gyermekben – biztosíték arra, hogy az élet stresszhelyzeteiben megfeleloen tudjon cselekedni
ez biztos alap a norm. fejlodéséhez

A kötodés kialakulásának fázisai:

0-3 hó:
a születés utáni szenzitív periódusnak nagy szerepe van a kötodés kialakulásában
az újszülött közelséget keres / „ölelj magadhoz” /
ha a megfelelo anya-gyermek kapcsolat nem alakul ki → a gyermek szociabilitása
sérülékenyebb lesz
az anyai szeretet – több, mint puszta gondozás
fontos az egyszemélyes szoros érzelmi kapcsolat
ebben az idoszakban a szociális ingereknek nagy a biológiai jelentosége
- fokozza a beilleszkedést
- így a szociális kapcsolatok iránti késztetés nem oltható ki
jellemzo a megkülönböztetés nélküli szociális válaszkészség - „reflexmosoly” v.
„gázmosoly” ( szociális tartalmat nélkülözo mosoly )
ezeket leginkább a belso testi ingerek váltják ki: testi elégedettség, jóllakottság, nyugalom

késobb: megélénkülési komplexum jelenti az újszülöttkor végét
egyre jobban és élénkebben reagál az ot gondozó felnott jelenlétére

3-8 hó:
jellemzo a megkülönböztetett szociális válaszkészség, dialógus
szociális kapcsolatai bovülnek, de közvetlen környezetével szorosabbá válnak
elhatárolja a hozzátartozókat
differenciáltan reagál a közelében élokre
személyes színezete van a mosolynak – differenciált mosoly
anyával való kapcsolata szorosabbá válik, o a biztos pont az életében

8-36 hó:
közelség és aktív kontaktuskeresés jellemzi
8 hónapos gyermeknél: szorongás, idegenektol való félelem, anyához való menekülés
ha az anyától távol van: „szeparációs szorongás” – félelem az anyától való elszakadás
miatt
jellemzo a szelektív kötodés ( anyához, családhoz )
a kötodési hierarchiában elso helyen az anya marad
Mahler - norm. autizmus korszakait különíti el:
a gyermek nem érzékeli a határt önmaga és a róla gondoskodó személy között
- az anya kezével akarja megfogni az adott tárgyat
- ez a fiziológiás ( élettani ) autizmus korszaka
norm. szimbiózis: anyától való elválasztás miatt szorongás
szeparáció, individualizáció: mindig visszatérés az anyához ( biztonság ) – közben a
a világ megismerése
az anyához való mindenkori hozzáférés lehetosége
„tegyél le” – korszak ( tegyél le, h. visszajöhessek hozzád )

Óvodáskor:
már nem igényli az állandó testközelséget az anyával, de a szeparációs élmények után
a testközelség igénye felerosödik - foleg akkor, ha az anya a gyermek számára
érthetetlen módon távozott
a szelektív kötodés a továbbiakban sem gyengül
osbizalom fontossága – fontos, h. az anya elengedje gyermekét, de a gyerekben
meglegyen az a bizonyosság, h. vissza is mehet anyjához
az anya alakítja ki az önbizalmat gyerekében - ha nincs önbizalom, alacsony lesz a
gyermek önértékelése
a gyermek érzi, h. kapcsolata akkor is megvan anyjával, ha köztük nagyobb a távolság

A kötodés kialakulását befolyásoló tényezok:

 gyermek fejlettsége, érettsége
 nehéz temperamentumú gyermek – állandó problémát okoznak környezetüknek
 érzékszervi-, mozgásfogyatékosság → magatartási problémák, szorongásos testi panaszok
 diszharmónia gyermek és családtagjai között - a gyermek nem felel meg a szülo elvárásainak, a gyermek nem elfogadása
 gyermek szenzoros defektusa → megnehezült kapcsolatteremtés
 szülo lelki betegsége - pl. gyermekágyi pszichózis - nem tartja magát jó anyának, szülonek, úgy érzi nem tudja azt nyújtani, amit elvárnak tole – kényszergondolatok
 szorongó anya – nem képes elengedni gyermekét, így gyermeke nem lesz képes kialakítani önvédelmi mechanizmusait → nem lesz autonóm, döntéseiben mindig a szüleire támaszkodik – dependens, függo viszony kialakulása gyermek-szülo között
 szülo személyisége, testi-lelki-mentális állapota
 testvérféltékenység
 családi kapcsolatok minosége
 életkörülmények

AINSWORTH – kötodésvizsgálata:

1,5 éves korú gyermekek és anyjuk vizsgálata:
 elkülönítés → szeparáció után a gyermek és anya viselkedésének megfigyelése
o norm. helyzet: közelségkeresés – az anya jelenlétében biztonsággal fordul környezete felé is
o bizonytalan, szorongó kötodés: a gyermek nem érzi magát biztonságban még anyja mellett sem, nem hagyja el – az anya távozása stresszt vált ki, nem lehet megnyugtatni – ha az anya visszatér, dühös lesz rá, esetleg bántalmazza is, de keresi közelségét
o kötodés hiánya: nem zavarja a szeparáció, nem foglalkozik anyjával, mintha ott sem lenne – mellozi anyját, ha mellette van, akkor is
a jó kötodés egyik jele: szemkontaktus – a „figyelem érzése”
az abszolút figyelem jele, ha ránézek a gyerekre és szemkontaktus van közöttünk
ha nem figyelek a gyerekre – elhárítás helyzete – feszült helyzet alakul ki köztem és a
gyerek között

a kötodés nem azonos a függoséggel
a diádikus kapcsolat – egyenrangúságot tételez fel a kapcsolatban lévoktol
a 4-5 éves korban lévok – akik ragaszkodóak – kevésbé lesznek dependensek
a ragaszkodás, az autonómia kialakulását segíti elo és fejleszti az önértékelést – ill.
elosegíti a szociális beilleszkedést
a tárgyhoz való ragaszkodás nem azonos a személyhez való ragaszkodással, és nem
eredményez szociális kapcsolatot - hiányzik belole a kölcsönösség

a kölcsönösséget jelzik:
- egymáshoz igazodó bioritmus ( anya – gyermek bioritmusa )
- testjáték, viselkedési szokások
- kommunikáció – felelgetés egymásnak



































4. A SZOCIÁLIS KAPCSOLATTEREMTÉS ZAVARAI: REAKTÍV – ÉS GÁTOLATLAN KÖTODÉSI ZAVAR

Reaktív kötodési zavar:
 volt egyszemélyes kapcsolat – de nem volt jó, nem volt megfelelo
 nem alakul ki kötodési magatartás, nincs duálunió
 nem kezdeményez, nem reagál
ok:
- a gondozó személy ( anya ) nem nyújt biztonságot és megfelelo intenzitású ill. mennyiségu ingert, érzelmet
- beteg v. elhanyagoló szülo
- intézeti gondozás – gondozók gyakori váltakozása
rizikótényezok:
- alacsony születési súly, rossz egészségi állapot
- koraszülöttség
- fiatal anya
- szociális izoláció
- ingerszegény környezet
- anya gyermekágyi pszichózisa
- alacsony anyai önértékelés
- kevés az anyai szemkontaktus
- az anya a gyermek jelzéseire nem reagál → a gyermek kommunikációs igénye kielégítetlen marad → szorongás, frusztráció
- érintés hiánya
tünetek:
- szegényes szociális válaszkészség
- nem jelenik meg a szem, arc vizuális követése
- örömtelen mimika
- nincs mosolyválasz
- nincs differenciál mosoly
- a gondozó hangja nem hozza izgalomba
- mozgásaktivitás alacsony
- súlyfejlodés elmarad
- apátia, szomorúság
- agresszió
- nyöszörgo hang
- nyelvi-és mozgásfejlodés elakad
- gyenge figyelemkoncentráció
- kifejezett érzelmi labilitás
következmény:
- a lelki fejlodés zavara – testi fejlodési zavarba megy át ( 5 éves kor alatt )
- étkezési, alvási rendellenességek
- fizikai, szellemi fejlodés lelassulása
a kötodési zavar szinonímái:
 hospitalizáció
 analitikus depresszió
 gyarapodási elégtelenség
 anyai depriváció
 pszichoszociális törpeség
kialakulása, a tartós szeparáció következményei:
 szorongás
 tiltakozás
 depresszió
 elutasítás
 leválás
REVERSIBILIS - ha az egyszemélyes kötodés helyreáll

Videomonitorizálással figyelheto:
 anyai érintések száma
 szemkontaktusra való törekvés
 gyermek jelzéseire való odafigyelés
Terápia: pszichoterápia anyacsoportokban
azt erosítik az anyában, amit jól csinál

Gátolatlan kötodési zavar:
 sohasem volt egyszemélyes kapcsolat
 a személyiség differenciálatlan
ok:
- nem volt egyszemélyes kapcsolat
- nem is volt alkalma egyszemélyes kapcsolatot kialakítani
- személyhez való kötodés kialakíthatóságának képtelensége
- intézetben nevelkedo gyermek
- antiszociális szüloi nevelés
- gondozó személye gyakran változik
- család folytonos költözései
tünetei:
- felszínesen kötodik mindenkihez
- jelentos környezeti változás sem szünteti meg az állapotot
- nem vált ki szorongást a szeparáció
- mindenkihez barátságos, távolságot nem tart
- csimpaszkodás a gondozóba ( 2. év )
- tapadósságot felváltja a figyelem felhívási törekvés ( 4. év )
- differenciálatlan kortárskapcsolatok
- mindenkit elfogad, mindenkinek hisz
- érzelmi –és magatartászavar, érzelmi labilitás
- hyperaktivitás
- figyelem leköthetosége csökken
- alacsony frusztrációs tolerancia
- szociális gátlástalanság
következmény:
- pszichopátia
o nincs szabálytartás
o buntudat hiánya
o kielégítetlen vágy a gyengédség és ragaszkodás iránt
o sem adni, sem kapni nem képes
o alkalmatlan tartós érzelmi kapcsolatra
o lelkiismereti funkciók alacsonyan muködnek

IRREVERSIBILIS FOLYAMAT

AKKOR REVERSIBILIS – ha a 3. életév elott családba kerül, neveloszülokhöz



6. MENTÁLIS RETARDÁCIÓ

Fogalma:
 értelmi fejlodésben való elmaradás
 többnyire átmeneti és helyrehozható elmaradás
 jellemzo az intellektus minden területét érinto készségek romlása:
• kognitív, nyelvi, szociális, mozgásbeli készségek
 átlag alatti intellektuális teljesítmény
 értelmi fejlodés megrekedése, amely már 18. életév elott megmutatkozik
 olyan értelmi elmaradás, mely mindig 18 éves kor alatt jelentkezik

ha 18 éves kor felett v.ki elveszti értelmi képességét - dementiáról beszélünk

ok:
 minden olyan behatás, ami az agy norm. fejlodését megzavarja
 minél korábban éri az agyat a károsodás, annál súlyosabbak a következményei
 genetikai ok:
• kromoszóma aberráció
• örökletes anyagcserezavar
• monogénes, ill. polygénes ártalmak
 korai magzati ártalmak:
• anya fertozo betegségei ( rubeola, cytomegalovírus, toxoplazma )
• toxikus behatás ( alkohol, drog, nikotin, gyógyszer )
• vitamin – és jódhiány
• méhen belüli sorvadás
 perinatalis ártalmak:
• koraszülöttség
• szülés közben elszenvedett traumás v. hypoxiás károsodás
• súlyos icterus
• vacuum-os szülés
• vérzések a koponyaüregben, agyállományban
• újszülöttkori fertozések
 postnatalis ártalmak:
• infectió ( fertozés )
• toxikus ártalom
• traumák - koponyasérülések
• encephalitis, meningitis
• oxigénhiányos állapotok
• érzékszervi károsodások
 környezeti ártalom - pszichoszociális
• nem organikus elváltozásokon alapszik
• környezet alacsony szociokultúrális szintje, ingerszegény környezet
• norm. szociokultúrális szint mellett érzelmi elhanyagolás
• hiányzó stimulusok
• hospitalizmus
 ismeretlen eredetu: 30-40 %-ban
tünetek:
 lassú tanulási tempó
 önállótlanság
 pontatlan feladatmegértés
 rugalmatlanság a gondolkodási muveletekben
 gyenge szellemi aktivitás
 fáradékonyság


 átlag alatti intellektuális teljesítmény
 deficit v. károsodás az adaptív muködések terén
 ilyen adaptív teljesítmény:
• társas készség
• kommunikáció
• készségek a mindennapi élethez
• képes-e megfelelni környezetében – a függetlenség és szociális felelosség követelményeinek

Minél súlyosabb a retardáció, annál valószínubb, h. nem környezeti elhanyagolásról van szó, hanem v.mely betegségnek, állapotnak a részjelensége.

Az értelmi deficit általában együtt jár viselkedési rendellenességekkel:
 passzivitás
 függoség
 alacsony önértékelés
 alacsony frusztrációs tolerancia
 agresszivitás
 gyenge impulzuskontroll

Mentális retardáció felosztása:

 enyhe: 50-69 IQ ( debilitás )
 önellátásban függetlenek
 gyakorlati munkákat képesek elvégezni
 képesek az önfenntartásra
 képesek szakmát tanulni
 közöttük kevés az idegrendszeri károsodásuk
 középsúlyos, mérsékelt: 35-49 IQ ( imbecillitás )
 oktathatóságuk erosen behatárolt
 köztük több az idegrendszeri sérült
 felügyelet mellett bevonhatók
 segítségre szorulnak
 önálló életvitelre alkalmatlanok
 súlyos: 20-34 IQ ( idiócia )
 sokan motorosan is károsodottak
 idegrendszeri károsodás
 állandó irányítást, felügyeletet igényelnek
 differenciálatlan érzelmi élet
 Th: bazális stimuláció, agytörzsi struktúrák szinten tartása
 nagyon súlyos: 20 IQ alatt
 többségük mozgásképtelen, inkontinens
 gyakori az autizmussal való társulás
 igen alacsony szintu kommunikációs készség

intelligencia:
átfogó globális képesség, mely gondolati folyamatok és muködések – alkalmazásán
alapszik
intelligencia - nem egyenlo - az ismeretanyag megszerzésének képességével
kifejezi: ismereti szintet
világhoz és a valósághoz való viszonyt
az élet során adódó feladatok megoldási módjából és sikerébol következtetünk rá

Mentális zavar:
 gondolkodási zavar: élethelyzet uralásának zavara
 intelligencia – részfunkciókra való szétesése ( szenzomotoros integráció zav.)

Diagnosztizálás:
 tesztvizsgálatok, IQ-tesztek
 Binet
 Bébi-teszt
 Denver
 Brunet
 Wexter
 szociális beilleszkedés
 magatartás
 iskolai elomenetel

Terápia:
 megelozés
 koraszülések, magzati károsodások elkerülése
 iu. diagnosztika segítségével az örökletes zavarok kiszurése
 korai diagnosztizálás
 gyógyszeres kezelés
 magatartászavarok kezelése
 tünetek enyhítése neuroleptikumokkal
 rehabilitáció, habilitáció
 pszichoterápia
 szocioterápiás segítségnyújtás





















7. MENTÁLIS FEJLODÉS ZAVARAI I. SPECIFIKUS FEJLODÉSZAVAROK: BESZÉDFEJLODÉS ZAVARAI, DYSLEXIA …

A lelki fejlodés zavarai:
1. beszéd és beszédnyelv specifikus fejlodési rendellenességei
2. iskolai teljesítmények specifikus fejlodési rendellenességei ( dyslexia, dysgrafia ..)
3. motoros funkciók specifikus fejlodési rendellenességei
4. kevert specifikus fejlodési zavarok
5. pervasiv fejlodési zavarok ( egész személyiségre ható )

1-4-ig jellemzoi: normális intellektus mellett – egyes készségek megrekednek a biológiai fejlodés alacsonyabb szintjén
 a speciális v. részképességzavarok fejleszthetok
 az egész személyiséget átható fejlodészavarok nem fejleszthetok

elmaradás a beszéd területén:
 kommunikáció zavarához vezet
 szociális fóbia alakulhat ki
 önértékelés csökkenés
 zavart személyiségfejlodés
elmaradás a mozgás területén:
 gyenge mozgáskoordináció
 ügyetlenség
 rajzkészség csökkenése
 kézírás fejletlensége
iskolai készségek területén:
 írás, olvasás, számolás zavara
 egyes családokban halmozódik
 fiúknál gyakoribb

részképességzavar tünete lehet már kisgyermekkorban:
 nem beszél
 mozgásai durvák, egyenetlenek


Beszéd v. nyelvi készség specifikus fejlodészavara:
 verbális, nonverbális megértés és verbális kifejezés zavarai
 ok:
• biológiai: egyes agyterületek sérülése v. éretlensége
• szociális: a gyermekkel nem kommunikálnak megfeleloen
• pszichés: szülo nem hallgatja meg a gyermeket → kevesebbet kommunikál → motiváció hiánya
 akkor beszélünk fejlodészavarról, ha:
• nincs idegrendszeri betegség
• a gyerek IQ-ja norm. övezetben van
• nincs érzékszervi fogyatékossága
• környezeti tényezok megfeleloek
 megnyilvánulása:
 artikulációs zavar : hangzó beszéd lelassulása, nem jó a szavak kiejtése, formálása, torzít és kihagy hangokat – környezete nehezen érti meg
 expresszív beszédzavar: beszélt nyelv gyengesége, szóbeli kifejezés gátolt, korlátozott az aktív szókincs, dysgrammatizmus
• gyakran társul a mozgáskoordináció retardációjával és az érto beszéd zavarával
• az érto beszéd zavara: szociális, érzelmi és magatartászavarral jár együtt = sensoros afázia
 iskolás gyerekek 3-10 %-a szenved ebben
okok:
 genetikai hajlam
 kora gyermekkori idegrendszeri zavar
 negatív szociokultúrális hatások
kivizsgálás:
 idegrendszeri, halláskárosodás, nonverbális IQ irányában

Terápia:
 korai gyp.ai fejlesztés
 logopédiai fejlesztés
 beszédmotiváció fenntartása
 akusztikus és taktilis ingerek alkalmazása
 szerepjáték

Dadogás:
 beszéd folyásának ismételt elakadása
 2-4 éves korban a szavak elso szótagjának komondásakor
 szótagismétlés
 ok:
 a gyermek gondolati és verbális kifejezokészsége között nagy a különbség

Az iskolai teljesítmény specifikus fejlodési rendellenességei:

A készségek megszerzésének normális menete zavart.

Dyslexia: olvasási zavar
 látásélesség normális
 IQ norm. tartományban
 szófelismerés zavara
 olvasásértési készség zavara
 helyesírási nehézségek ( ez késobb is megmarad )
 megkésett beszédfejlodés
 társuló érzelmi-és viselkedészavarok
Dysgrafia: írás zavara
 olvasás zavara nem észlelheto
 szóbeli és írásbeli helyesírás egyaránt érintett
 a zavar lényegesen kihat az iskolai teljesítményre
 a gyermek mentálisan ép, nincs látászavara
Dyscalculia: arritmetikai készségek zavara
 a zavar az alapveto feladatokra vonatkozik: összeadás, kivonás, szorzás, osztás
 kevésbé érinti az abstraktabb feladatokat
 kihat az iskolai teljesítményre
iskolai készségek kevert zavara: mind jelen van, kisebb súlyossággal – kognitív fejlodés zavarával is együtt járhat
motoros készségek spec. Fejlodészavara: mozgáskoordináció zavara, finommotorika zavara, szenzomotoros integrációs zavar ← enyhe idegrendszeri eltérések észlelhetok

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!