LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK PSZICHOLÓGIÁJA

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Egészségtan

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:2864

Karakterek száma:22,242

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):12.36

Megtekintések / letöltések száma:4464 / 32

Méret:24.72 kB

Értelmi fogyatékosság:
 gyujtofogalom
 az általános értelmi képesség károsodása, fejlodésének szélesköru és számottevo lelassulása → ebbol kifolyólag az intellektuális teljesítés jelentos elmaradása a jellemzo
 az értelmi fogyatékosság befolyásolja a:
 személyiségfejlodést
 kommunikációt
 tanulást
 társadalmi alkalmazkodást
 értelmi fogyatékos gyermekeknél a fejlodési ugrópontok elmosódnak
 a gyógypedagógia az értelmi fogyatékosság megjelölésére a:
 „tanulási akadályozott” ill. az
 „éretlmi akadályozott” kifejezéseket használja
 nem betegség, hanem állapot, mely a biológiai károsodás következtében irreverzibilis
 okai:
 genetikai (pl. Down-szindróma )
 a központi idegrendszert, az agy muködését ért károsító hatások ( születés elott, szülés közben, születés után )
o dohányzás, alkohol
o vírus-és bakteriális fertozések
o anyagcserezavarok
o vércsoport inkompatibilitás
o oxigénhiányos állapotok
o szülési sérülések
o agyvelo-és agyhártyagyulladás stb.
 súlyossági fokai:
 enyhe, mérsékelt
 súlyos
 nagyon súlyos
o határait nem lehet kizárólagos pontossággal meghatározni
 az értelmi sérülteket segíto folyamatban lényeges momentumok:
 értelmi sérülés korai felismerése
 korai fejlesztés
 a fogy. személy szükségleteinek figyelembe vétele
 a meglévo képességeire való építés
 nem azt kell figyelembe venni, hogy az értelmi sérült embernek mire kellene képesnek lennie, hanem azt, hogy melyek azok a képességek, amelyekre építeni lehet → a meglévo képességekbol lehet kialakítani a hiányzókat

Az értelmi-ill. tanulásban akadályozottság felismerése:
 fejlesztés szempontjából fontos a korai felismerés
 az enyhén értelmi fogyatékosság ismerheto fel a legnehezebben
 sajátos mentális fejlodés ( ismeretek elsajátítása más )
 személyiségfejlodési-és magatartási zavarok
 megkésett-ill. akadályozott beszédfejlodés
 szegényes szókincs
 mozgásfejlodés elmaradása
 a felismerést segítheti: a rizikótényezok megléte, ismerete ( terhesség, szülés körüli problémák )

Értelmileg akadályozott gyermek fejlodésének jellemzoi:
 egyenetlen, lassú fejlodési tempó
 alacsony pszichés aktivizációs szint
 szenzomotoros éretlenség
 beszéd kialakulásának zavarai
 képességek fejlodésének lelassulása
o kognitív képességek ( észlelés, emlékezés, figyelem, problémamegoldás )
o motoros képességek ( izomtónus, egyensúly, érzékelés, nagy-és finommozgások, téri-és idobeli tájékozódás )
o emocionális-és szociális képességek ( motiváció, önértékelés, kapcsolatalakítás, viselkedés )
o kommunikációs képességek ( beszédészlelés, beszédértés, hangképzés, önkifejezés, szókincs )
 általában jellemzo rá:
o nehezen érti és hajtja végre az utasításokat
o figyelme rövid ideig tart
o hiperaktív, impulzív
o finommotorika terén nehézségei vannak
o nehezen jegyez meg szavakat
o motiválatlan, foleg a bonyolultabb tevékenységekre
o nehezen bontja hangokra a szavakat
o keveri a hasonló betuket
o olvasásmegértése gyenge
o gyakran beszédhibás is

A korai felismerés jelentosége:
 korai fejlesztés biztosítása
 gyógypedagógiai eszközök minél koraibb felhasználása
 károsodás mértékének csökkentése
 késobbi károsodás megelozése
 anya és környezet kezelése

A fejlesztés elvei:
 komplex kivizsgálás után
 egyénre szabott fejlesztés
 az anya központi szereplo ebben, eros a motiváló hatása – ezért partnerként kell kezelni
 anya-gyermek kapcsolat segítése → biztonságos kapocs kialakítása

Sérült gyermek a családban:
 a sérült gyermek számára nagyon fontos a család
 a családok számára is különleges kihívást jelent a fogyatékos gyermek
 a sérült gyermek születését traumaként éli meg a család - nehezen feldolgozható élethelyzetet teremt számukra
 mindenki érzékeli a családban, hogy a fogyatékos gyermeknek más igényei vannak, mint egy egészséges gyermeknek
 gyógyszerelés
 különleges bánásmód
 más életforma
 esetleges mutétek sorozata
 fejleszto foglalkozások
 a családtagoknak új ismereteket és készségeket kell megszerezniük, életmódjukat is a „normál” családokétól eltéro módon kell alakítaniuk
 a fogyatékos gyermek teljes felügyeletet is igényel, így az egyik szülonek fel kell adnia munkáját → a család anyagi helyzete is romlik
 az ilyen családoknak egymásra épülo, segíto szolgáltatásokra van szükségük, annak érdekében, hogy képességeiket maximális mértékben ki tudják bontakoztatni → hogy minél nagyobb autonómiával tudjanak a társadalomban élni, s hogy életminoségük javuljon

Korai nézetek:
 a fogyatékos gyermekek intézeti elhelyezését javasolták
 korai elhelyezésük eü. otthonokban
 megszabadították a gondozás terhétol a szüloket
 az oket ért stressz feldolgozásáról nem esett szó – lelki gondozás nem történt
 a szülok magukat hibáztatták a sérült gyermek születése miatt
 a szülo gyászolta az elvesztett tökéletes gyermeket, melyet várt
 60-as években: a „krónikus gyász” fogalma terjedt el – vagyis a szülo, a krónikus gyász állapotában maradt ( pesszimista megközelítés )
 a fogyatékosság ténye csak negatív érzelmeket mozgósított
 ezt késobb pszichodinamikus irányultságú tanácsadással próbálták kompenzálni a szüloknél
 a gyermek iránt érzett ambivalencia volt a jellemzo – ami a feldolgozatlan gyász jele volt

Veszteséggel való megküzdés – Elizabeth Kübler Ross modell
 a szülok szembesülnek a problémával
 a szülok érzelmi szakaszokon mennek át, melyet Kübler Ross a haldoklás szakaszaival vont párhuzamba
 szakaszok:
 shock: hitetlenség, nem hiszi el, tagadás, gyermek elutasítása
 harag: személyzettel szembeni harag, bunbakkeresés, harag Istennel, önmagával szemben is
 alkudozás, keresés szakasza: visszamenni az idoben kísérlete, újra létrehozni a terhességet, csak más kimenettel
 depresszió, visszahúzódás: fokozatosan helyet ad az elfogadásnak
 elfogadás, megbékélés, alkalmazkodás

Reakciómódok a szakaszokkal kapcsolatban:
 a különbözo szakaszokhoz, különbözo érzelmek tartoznak
1. kezdeti reakciók szakasza: shock, hitetlenség, diagnózis tagadása, gyermek tagadása
2. érzelmi dezorganizáció szakasza: szomorúság, szüloi buntudat, harag, csalódottság
3. emocionális organizáció szakasza: alkalmazkodás, elfogadás
nincs egyetlen lehetséges reakció egy ilyen helyzetre - változó a családok reakciója
Kognitív pszichológia modelljei:

1. Adaptációs modell: családi tényezokön kívüli mintákra helyezi a hangsúlyt
( környezet szerepe ) → alkalmazkodási minták, minden család átél stresszt, hogy ezt hogyan sikerül kezelni, attól is függ, hogy milyen kezelési stratégiák adottak a család számára ( megküzdési stratégiák )

A - stresszor tényezo ( sérült gyermek születése )
B - családi eroforrások → krízis v. adaptáció
C - családi értékelés

2. Lineáris modell:

ESEMÉNY → kapcsolódó események → adaptációs készség erosítése


van egy indító esemény, abból következik a többi

felnottre gyermekre
gyakorolt hatása

Stresszhelyzetet okoznak a családban:
 gyermek halmozott akadályozottsága
 feltuno fejlodési rendellenesség
 gyermek magatartási zavara
 éjszakai zavarok
 családon belüli konfliktusok, viszályok
 a gyermek gyakori megbetegedései
 pénzügyi gondok, nehézségek
 szociális elszigetelodés

Mit várnak el a szakembertol a szülok:
 mindkét szülo jelen legyen, amikor a problémát elmondják
 bizalmasan közöljék ezt velük
 adjanak megfelelo diagnózist és prognózist
 a tájékoztatást értheto nyelven kapják meg, kerüljék az idegen kifejezéseket
 adjanak idot a feldolgozásra, a kérdések megfogalmazására
 kapjanak pontos tájékoztatást a gyermek állapotáról, lehetséges fejlodésérol
 milyen más szakemberhez tudnak fordulni szükség esetén
 egyenrangú partner legyen a szülo
 a szakemberrel együtt dolgozzák ki a szóba jöheto lehetoségeket
 családi eroforrások együttes feltérképezése

Fizikai fejlodés jelentosége:
 a fizikai, szomatikus állapot sok mindent meghatároz
 ez az alapja a készségek és viselkedés széles skálájának
 minden szerv és szervrendszer fejlodése fontos, de a legfontosabb a neuromotoros rendszer fejlodése → az optimális fejlodési potenciál meghatározója


Nyelvi fejlodés:
 a kognitív fejlodés fontos indikátora
 a normális nyelvi fejlodés ismerete szükséges ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az elmaradás mértékét
 a nyelvi fejlodés elmaradása általában a legsúlyosabb, legnyilvánvalóbb deficit


A nyelvelsajátításról:

Skinner:
 a verbális megerosítés szerepét hangsúlyozza
 a verbális viselkedés - olyan emberek révén kap megerosítést, akiket elotörténetük arra kondicionált, hogy a beszélonek megerosítést nyújtsanak
Lenneberg:
 veleszületett képesség – a különbözo kultúrákban hasonló életkorban alakul ki minden gyermeknél
 agyi-idegrendszeri érés szükséges hozzá
 csak a tanítás nem eredményezi a nyelv elsajátítását
Chomsky:
 a két elmélet között köt kompromisszumot
 elismeri a megerosítés szerepét, de fontosnak tartja a természetes kíváncsiságot, a gyermek alkalmi megfigyeléseit, utánzási hajlandóságát
 ezek komplex módon muködnek, de sok bennük a veleszületett tényezo

Csecsemo-és kisgyermekkor:
 ebben a korban megszerezheto tapasztalatok segíthetik az optimális fejlodést
 ez a kor ugyanakkor sok stresszort is képezhet
 a környezet hatása, a környezeti tapasztalatok - tartósabb és erosebb befolyással vannak erre a szakaszra, mint az életciklus bármely szakaszában
 a korai szocializáció nagy jelentoséggel bír
 a gyermek fejlodése során no a diszkrepancia a normális fejlodés és a gyermek akadályozott fejlodése között, a fizikai károsodás ténye egyre nyilvánvalóbbá válik
 a többlet-figyelem és gondoskodás, amit a fizikai fogyatékosság ténye tesz szükségessé, idot és energiát igényel, amit különben a gyermek intellektuális és szociális fejlodésére lehetne fordítani
 ha a gyermek apatikus vagy nem elég fogékony, ez kevésbé serkenti a szülot, és emiatt csökken azoknak a viselkedéseknek a mennyisége és száma, amelyben a gyermek részesül
 a fogyatékos gyermeket sokszor úgy kezelik, mintha beteg volna, a gyermekre kevesebb felelosséget hárítanak, kevesebb feladatot bíznak, magatartását enyhébben korlátozzák, s az eltéro viselkedését növekvo türelemmel kezelik. Személyes szeszélyeit elnézik, gyakran a családban levo többi gyermek rovására.
 néhány szülo visszahúzódik, visszavonult életet él fogyatékos gyermekével – ez sem helyes, mert ha csökkentik a külso szociális kapcsolataikat, akkor a fogyatékos gyermeknek kevesebb tapasztalata lesz a szociális kapcsolatokban → meg fogja tanulni a fizikai fogyatékossággal kapcsolatos negatív értékeléseket és afelé hajolhat, hogy leértékelje önmagát



Korai kötodés - attachment
 az anya-gyermek kapcsolat mindkét fél számára ösztönhelyzet, alapjelenség, elsodleges szükséglet
 biológiai mechanizmus van a hátterében
 mindkét fél részérol megnyilvánul
 a csecsemo is jelzéseket bocsát ki az anya felé – ez biztosítja az anyai ösztönök beindulását
 sérült gyermek esetében zavar keletkezik ebben az ösztönhelyzetben
 anomáliákat okoz kettejük kapcsolatában
 anya konfliktushelyzete: két ellenoldali ero áll egymással szemben – a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában ( amely sokszor nem tudatos ) – ugyanakkor szeretnie kell, mert az anyának ez a dolga
 nyílt elutasítás
 elfogadás
 rejtett elutasítás
 az anya elhárító mechanizmusai:
 gyermek fogyatékosságának eltagadása
 felelosség másra hárítása
 gyermek felruházása nem létezo képességekkel
 reakcióképzés
 önbünteto életstílus
 nehezített anya-szerep kialakulása
 anya és fogyatékos csecsemoje közötti interakció más, mint az ép gyermekeknél
 ritkább és kevésbé markáns kötodési reakciót mutatnak a fogy. gyerekek
 ok: kevesebb jól értelmezheto jelzést tud leadni a fogy.gyermek
 nehezebb a reakciók szinkronizálása
 az anyák aktívabbak, fokozottabb az odafordulás, de kevesebb pozitív kötodés ill. tartalom volt e mögött
 a melegség és az elfogadás csökken a kor elorehaladtával
 a fogy. gyermeket nevelo szüloknek magasabb szintu készségekre van szükségük, hogy megértsék gyermekük emocionális érzéseit
 a taktilis stimulusoknak van nagy jelentosége – sérült gyermekkel létesített kapcsolatban
 az anyáknak nyújtott segítség indirekt módon hat a gyermekre → kettejük pozitív kapcsolatából és a környezettel kialakított harmonikus viszonyból alakul ki a fogy. gyermek elfogadottságérzése, öröme, motivációi → ez biztosítja a sérült gyermek fejlodését a rejtett energiák mozgósításával

Iskoláskor:
 ekkorra válik realitássá, hogy a gyermek értelmi sérült
 az iskola sok kihívást tartalmaz
 felerosödnek a gyerekek között az intellektuális különbségek
 adaptációs nehézségek ( iskolai közösségek, bandák, szülok, tanárok )
 adaptív magatartás hiányai
 mentális kora nem felel meg az iskolai követelményeknek
 tanulási nehézségek mintázatai:
 bemeneti szakasz:
• a külso ingereket nem tudja kiemelni, szelektálni, általánosítani
• nem tudja, hogy ebbol mi a releváns inger ( ha felismeri a kulcsingert, hatékonyabb a tanulás )
• figyelmi problémák
• rövid ideju emlékezet problémája
• percepciós zavarok
 kimeneti szakasz: ( végrehajtó szakasz )
• szociális készségek akadályozottsága
• iskolai magatartás hiányosságai
• szegényes szociális készség a társakkal
• kooperációs készség hiánya
• nem tudja nyomon követni az órai magyarázatot
• nem érti a nyelvi utasításokat és összefüggo beszédet
• nem érti a szabályokat
• hangmoduláció zavara ( nem tudja hangját lejjebb vinni )
• iskolai sikertelenség → FRUSZTRÁCIÓ
• öngondozási képesség hiányosságai
• rossz mozgáskoordináció
 következmény lehet: magatartási zavarok, szubmisszivitás, dependencia kialakulása, identitás megtalálásának nehézsége, gyakori frusztrálódás → AGRESSZIÓ
 a szülo önmaga folytatásának tartja gyermekét – ez akadályozza abban, hogy a gyermek helyzeteit kezelni tudja
 a gyermek emocionális állapota nagymértékben függ attól, hogy milyen a környezeti attitud iránta és hogyan tud aktívan bekapcsolódni a közösség életébe

Non-verbális terápiák:
 érzékszervi-mozgásos készségek funkcióit építo terápiák
 Ayres-féle szenzoros-integrációs terápia
 Affolter és Frostig-féle terápiák

Serdülokor:
 pályaválasztási tanácsadás
 szexuális nevelés
 családi nevelési nehézségek
 az érzelmi problémák hangsúlyosak
 fontosak a kortárskapcsolatok
 másik nem iránti érdeklodés
 a fogyatékosság traumatizáló hatással van a személyiségre
 másodlagos fogyatékosság kialakulásának veszélye
 adaptív készségek fejlesztése
 pályaválasztásra való felkészítés
 lépések az identitás kialakulása felé
 emancipációs törekvések – igyekszik megszabadulni a gyermek szereptol
 sérülteknél még intenzívebbek a kihívások, mint épeknél
 mentálisan nincs birtokában azon készségeknek, melyek segítségével megfelelhet saját önállósodási vágyainak
 felismerik, hogy a munka által a javakhoz való hozzájutás növeli az életminoségüket
 pályaorientációt segíto foglalkozások ( irreális elképzeléseik lehetnek )
 gyógypedagógus feladata: serdülokori változásokra való felkészítés
 szociális izoláció magas ebben a korban
 kevesebb közösségi színtéren mozognak – kisebb a lehetoségük – elszigeteltek, nincs elottük minta

Felnottkor:
 a személy, függo életébol fokozatosan belecsöppen egy független, felelosségteljes életbe
 a legtöbb értelmi sérült nem tudja elérni a teljes önállóság stádiumát
 az önálló életvezetés akadályozott
 önállósodási vágy muködik a sérült személyben is
 nem képes felmérni saját mentális lehetoségeit
 sérült ember nehezen talál munkát, nehezen illeszkedik be a társadalomba
 alacsony presztízsu munkát és kevés fizetést kapnak
 munkavállalás, családalapítás, otthonteremtés okoz nehézséget
 az állam törvényi szabályozással és fogy. embereknek nyújtott szolgáltatásokkal támogatja a megváltozott munkaképességu személyeket
 szabadido megfelelo eltöltésének irányítása – szakember segítsége
 Fogyatékosok Nappali Intézményében – nappali ellátás, foglalkoztatás
 rehabilitációs foglalkoztatás
 sokan intézetben élnek
 minél kisebb az értelmi fogyatékos és környezete közötti szociokulturális szakadék, annál jobbak az értelmi fogyatékosok számára az aktív és szociábilis életvitel lehetoségei
 az intézetek mesterséges környezete - szántszándékkal az értelmi fogyatékos emberek sajátosságainak figyelembevételével vannak kialakítva -, a fogyatékos és a környezete közötti szakadék tehát tudatosan redukált
 a családi háttérrel rendelkezok esetében azonban vagy az a motívum áll a fogyatékos intézeti elhelyezésének hátterében, hogy a család - a jelenben vagy a várható jövoben - nem képes róla gondoskodni, vagy pedig „útjában van" a fogyatékos családtag, mert zavarja a családot a maga számára elképzelt életvitelében
 az intézetben élok élete, bár formailag rendszeres és közösségi, tartalmában sivárabb és passzívabb, mint a családokban éloké
 Cél: hogy ne magányos, inaktív élete legyen a sérült embernek, hanem tevékeny, több színteru
 párválasztás nehéz számukra – kevés kapcsolatuk van
 egyesületekbe, érdekvédelmi szervezetekbe való belépés
 befolyásolhatók – nincs kritikai érzékük – döntésképtelenek → kihasználják oket

Idoskor:
 általában nagy elhagyatottságban élnek család nélkül
 szakszeru ellátásuk intézményesített – eü. gondozás, ápolás
 mentális hanyatlásuk gyorsabb
 életút áttekintés = reminisztencia terápia, emlékezésterápia
 intellektuális romlás késleltetése
 cél: aktívabb, produktívabb idoskor biztosítása

Sérült emberek élettapasztalatai:
 társadalom elutasító magatartása irányukban
 fizikai elkülönítés – szolgálatok, intézmények, melyek elkülönítik a fogy. személyt a normál közösségektol
 gyökerek hiánya
 szimbólumok, jelképek, amelyek körülveszik a fogyatékos embereket
 rossz bánásmód – fizikai bántalmazás, kényszeríto eszközök alkalmazása, gyógyszerek túlzott adagolása
 annak tudata, hogy terhet jelent másoknak
 negatív kifejezésekkel beszélnek róluk
 elpocsékolt az életük – annak tudatosítása, hogy megtagadják tolük azt, hogy a társadalom hasznos tagjaivá válhassanak
 biztonság hiánya
 szabadság és kontroll hiánya – a dolgok anélkül történnek, hogy oket megkérdeznék, kevésbé irányíthatják saját életüket
 szegénység – anyagilag szegények
 tapasztalat és lehetoség hiánya – túlzottan védettek és nincsenek tapasztalataik
 tanulási lehetoségeik szegényesek





Normalizációs elv:
 alapelvét az értelmileg akadályozott emberek gondozásával kapcsolatban dolgozták ki
 a fogyatékos emberekrol történo gondoskodás megváltoztatását – életfeltételeik normalizálását célzó mozgalomból fejlodött ki
 eredete: Dánia – Bank Mikkelsen 1969-bol származó megfogalmazása: lehetové tenni, hogy az értelmi fogyatékosok olyan egzisztenciát érjenek el, mely a normális életfeltételekhez a legközelebb áll
 az elv kimondja: nincs kétfajta ember – hanem emberek vannak változatos tulajdonságokkal – így nincs kétféle bánásmód, csak egyetlen egy: emberhez méltó
 azt jelenti, hogy minden gyermekotthonban élo gyermek számára olyan életmintát és hétköznapi életfeltételeket tenni elérhetové – melyek révén bekapcsolódhatnak a megszokott társadalmi, közösségi életbe
 rendszeres elfoglaltságot és személyközi kapcsolattartást biztosítva számukra
 olyan tapasztalatok közvetítése – melyek az életciklus egészséges fejlodésének megfelelnek
 következmény:
 bentlakásos intézmények muködési zavarainak megszüntetése
 nagy intézmények megszüntetése
 lakóközösségre orientált szolgáltatások kialakítása
 legkevésbé korlátozó környezet biztosítása
 a nem fogyatékosok számára rendelkezésre álló kultúra és szolgáltatások biztosítása















GYÓGYPEDAGÓGIAI PSZICHOLÓGIA

A sérült anya-gyerek kapcsolat, elhárító mechanizmusok
A szülo attitudjét a gyermek iránt általában konfliktus jellemzi: ez ellentétes irányú erok összecsapását jelenti. Az egyik ero a gyermek elutasítása: nem tud örülni neki, nem tudja szeretni. A másik ero az anyai szerepbol fakad: a gyermeket szeretni kell. Ugyanaz a társadalmi közösség, mely a „kevéssé hasznos”, sérült embert nem fogadja be, a sérült gyermek anyjától elvárja, hogy szeresse gyermekét.
A konfliktusok dinamikája többféle viselkedést tesz lehetové:
1. A gyermek egyértelmu elfogadása (szeretet-ero gyozelme)
2. Nyílt elutasítás
3. A gyermek rejtett elutasítása
A sérült gyermek rejtett szüloi elutasítását elhárító mechanizmusként értelmezzük.
Az elhárító mechanizmusok gyökerei az elfojtás jelenségében fedezhetoek fel. Az elfojtás szinonimái: tudattalanná tevés, kiszorítás a tudatból. Amit kellemetlen tudni, azt igyekszünk nem tudni.
A sérült gyermek rejtett szüloi elutasítását elhárító mechanizmusként értelmezzük.
Az elhárító mechanizmusok gyökerei az elfojtás jelenségében fedezhetoek fel. Az elfojtás szinonimái: tudattalanná tevés, kiszorítás a tudatból. Amit kellemetlen tudni, azt igyekszünk nem tudni.
Az elfojtás funkciója többnyire nem a menekülés, hanem az önbecsülés fönntartása
Az elhárító mechanizmusok:
1. A gyermek fogyatékosságának eltagadása.
2. A felelosség másra hárítása a gyermek sérült állapotáért
3. A gyermek felruházása nem létezo tulajdonságokkal
4. Reakcióképzés
5. Önbünteto életstílus


A fizikai fogyatékosság hatása az énkép kialakulására és szocializációjára

A gyermek fejlodése során no a diszkrepancia a normális fejlodés és a gyermek akadályozott fejlodése
között, a fizikai károsodás ténye egyre nyilvánvalóbbá válik.
A motoros készségek elsajátítása – önálló étkezés, járás, öltözködés, WC-használat – a normálisnál késobb v. egyáltalán nem fejlodik ki. A többlet-figyelem és gondoskodás, amit a fizikai fogyatékosság ténye tesz szükségessé, idot és energiát igényel, amit különben a gyermek intellektuális és szociális fejlodésére lehetne fordítani. Ha a gyermek apatikus vagy nem elég fogékony, ez kevésbé serkenti a szülot, és emiatt csökken azoknak a viselkedéseknek a mennyisége és száma, amelyben a gyermek részesül.
A fogyatékos gyermeket sokszor úgy kezelik, mintha beteg volna; belevéve ebbe az összes szociális szerepkört is, ami a betegség fogalmával kapcsolatos. A gyermekre kevesebb felelosséget hárítanak, kevesebb feladatot bíznak. Magatartását enyhébben korlátozzák, s az eltéro viselkedését növekvo türelemmel kezelik. Személyes szeszélyeit elnézik, gyakran a családban levo többi gyermek rovására.
Néhány szülo visszahúzódik, visszavonult életet él fogyatékos gyermekével – ez sem helyes, mert ha csökkentik a külso szociális kapcsolataikat, akkor a fogyatékos gyermeknek kevesebb tapasztalata lesz a szociális kapcsolatokban. Meg fogja tanulni a fizikai fogyatékossággal kapcsolatos negatív értékeléseket és afelé hajolhat, hogy leértékelje önmagát.
Hogyan befolyásolja a fizikai fogyatékosság a gyermek önkéntes szociális kapcsolatait?
A fogyatékosság akadályozni fogja a mobilitást és az olyan tevékenységek körét, mint a sport vagy a tánc, amely fontos lehet a szociális kapcsolatok kialakításában. A fogyatékosság a siketeket és a vakokat egyaránt közvetlenül akadályozza a kommunikációban. Az olyan fogyatékosságok, mint az arctorzulás, a végtaghiány vagy deformálódás, gerincferdülés eltérésekre vezetnek az állandó megjelenésben, mozgásban, nemverbális magatartásban. Ez eroteljes lehet az egyén szociális reakcióira.

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!