LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló Gyogypedagogia

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Egészségtan

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:8978

Karakterek száma:67,145

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):37.30

Megtekintések / letöltések száma:8345 / 57

Méret:75.21 kB

A beszédészlelés és beszédmegértés zavara
Az ép hallásra épülo beszédészlelés a beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a különbözo beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetoleg sorozatát. A beszédészlelés alapszintjei: akusztikai, fonetikai és fonológiai észlelés. Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális és ritmusészlelés, valamint a beszédhang-megkülönböztetés.
A beszédmegértés nagyságrendileg a szavak jelentésének feldolgozásával kezdodik, majd a mondatok megértése és értelmezése következik. A szöveg értelmezése a legmagasabb szint, melynek során a hallott közlés megértésének következtében az emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A teljes folyamatban a beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is tartalmazza.
A beszédfeldolgozási folyamat zavaráról akkor beszélünk, ha az elhangzott közlések azonosítása korlátozott, nem pontos, megértésük bizonytalan, akadályozott, az értelmezés kérdéses, gátolt. Más szavakkal megfogalmazva: ha a gyermek az életkorának tartalmilag megfelelo verbális közlések észlelésében és megértésében rendszeresen téved, illetve a hozzá intézett megnyilatkozások egyértelmu feldolgozására nem képes, akkor a beszédészlelés és/vagy beszédmegértés zavara áll fenn.
Ok, etimológia
A beszédfeldolgozási zavarok okainak elsodleges osztályozási szempontja az, hogy ezek függenek-e az egyéntol, vagy nem. Eszerint megkülönböztetünk biológiai és környezeti tényezoket.
A biológiai tényezok közé tartoznak mindazok, amelyek a szüléstol felelosek a percepciós folyamatokért. Ezek lehetnek organikusak és funkcionálisak.
A dekódolási folyamat zavarai a következo oki kategóriákra vezethetok vissza:
a. a beszédszervek organikus zavara (szerzett vagy örökletes),
b. az idegrendszer organikus, illetve funkcionális zavara(i),
c. pszichés zavar,
d. jelen tudásunk szerint nem ismert ok.
Környezeti tényezok: verbálisan ingerszegény környezet. A kódváltó környezetben élo gyermeket beszédmegértés szempontjából rizikó gyermeknek kell minosítenünk.
Ezeket a tényezoket rizikótényezoknek nevezzük:
 koraszülöttség (rövidebb terhességi idotartam és/vagy kis születési súly),
 nem normál lefolyású szülés,
 szülési sérülés (függetlenül annak rendezodésétol),
 szülési rendellenesség,
 gogicsélés hiánya vagy kései indulása,
 2 éves kor után induló beszéd,
 feltunoen lassú beszédfejlodés,
 a beszédprodukció hibája,
 hallássérülés,
 hosszan tartó hurutos állapot,
 családi érintettség a beszéd és nyelv területén,
 tartós elszakadás a családi környezettol.
Rendszerezése (fajtái)
A beszédészlelési és beszédmegértési zavarok többféleképpen osztályozhatók:
a. a zavar helye szerinti,
b. a zavar típusa szerinti,
c. a zavar mértéke szerinti,
d. a zavar kiterjedtsége szerinti (hány részfolyamatban lelheto fel).
A zavar helye szerint
1. Beszédészlelési zavarok
2. Beszédmegértési zavarok
3. A vezérlés zavarai
A zavar típusa szerint
1. Az akusztikai szint muködési zavara
2. A fonetikai szint muködési zavara
3. A fonológiai szint muködési zavara
4. A szeriális észlelés zavara
5. A beszédhang-differenciális zavara
6. A vizuális észlelés zavara
7. A beszédritmus észlelésének zavara
8. A transzformációs észlelés zavara
9. A mentális lexikon aktivizálási zavara
10. A mondatértés zavara
11. A szövegértés zavara
12. A szintézis és/vagy a lateralizáció zavara
A zavar mértéke szerint
1. Enyhe fokú a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 1 év és csupán néhány részfolyamatot érint.
2. Középsúlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 1 évnél több, de 2 évnél kevesebb, függetlenül az érintett részfolyamat mennyiségétol.
3. Súlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkorához képest legfeljebb 2 évnél több, de 3 évnél kevesebb, továbbá valamennyi vagy majdnem valamennyi részfolyamatot érinti.
4. Nagyon súlyos a zavar; ha az elmaradás a gyermek biológiai életkoránál több mint 3 év és gyakorlatilag az összes részfolyamatot érinti.

A zavar kiterjedtsége szerint
1. A teljes folyamatra kiterjedo zavar
2. A részfolyamatok különféle kapcsolataiban megjeleno zavarok
Tünetek
A mindennapi kommunikációban megfigyelheto esetleges reakcióhiány, téves reakció, gyakori visszakérdezés beszédfeldolgozási nehézségekkel. Az olvasás-, írástanulás, helyesírás zavara, a memoriterek megtanulásának nehézsége, az idegen nyelv elsajátításának problémája, az olvasottak bizonytalan értése, a lényegkiemelés képtelensége, a látszólagos memóriazavarok és az általános tanulási nehézségek.
Kompetencia
A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának diagnosztizálását elsosorban logopédus, illetoleg gyógypedagógus végezze, aki az erre jogosító GMP-diagnosztikai és akkreditált terápiás tanfolyam tanúsítványával rendelkezik. A terápiát az említett tanúsítvánnyal rendelkezo logopédus, gyógypedagógus, fejlesztopedagógus, óvóno, tanító és tanár végezheti (egyénileg vagy csoportosan).
Terápia
Cél
A cél az elmaradott, illetoleg zavart beszédmegértés helyreállítása, azaz az életkornak megfelelo folyamatmuködés kialakítása; szükség esetén a következményes problémák csökkentése, megszüntetése.
Feladatok
A fejlesztés menetét meghatározó tényezok:
1. a gyermek életkora,
2. az életkoron belül fontos, hogy óvodás vagy iskolás-e a gyermek (hiszen a hétéves például lehet nagycsoportos, de lehet elsos is), az iskolás gyermek milyen típusú iskolába jár,
3. beszédprodukció (van-e a gyermeknek és milyen beszédhibája),
4. a beszédészlelési és beszédmegértési zavar mértéke,
5. a következményes problémák jelenléte, mértéke (pl. olvasási nehézség, helyesírási probléma),
6. gyermek taníthatósága (kooperációs készség, figyelem, türelem, motiváció),
7. a terápiát végzo személye, ill. a terápia rendszeressége,
8. a szülo hozzáállása (hajlandó az otthoni fejlesztésre, hárít, bizonytalan).
Tartalom
A beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése célzott beszélgetések és célzott verbális feladatok megoldásán és gyakoroltatásán keresztül történik. Végezheto egyénileg, kiscsoportban vagy egész iskolai osztállyal is. Iskolába járó gyermekek esetében párhuzamosan kell, hogy történjen az írott anyanyelv fejlesztésével.
Eljárások, gyakorlatok
A gyermek biológiai kora döntoen meghatározó a választott fejlesztések és azok idotartama tekintetében. Természetesen nem önmagában kell figyelembe vennünk, hiszen például a kooperációs készség vagy a viselkedési gondok befolyásolhatják az életkorra általánosan megállapítottak érvényességét.
A 3-4 év körüli gyermekek fejlesztéséhez elsosorban A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése - Óvodásoknak c. fejleszto anyag használható. A beszédfejlesztés naponta több ízben történjen a gyermekekkel, egy-egy alkalommal ne haladja meg a tíz percet. Naponta jó lenne elérni összesen 30-40 percet. 5-7 éves óvodásoknál kissé növelheto a fejlesztési ido. Egyénileg legfeljebb 15 percig érdemes foglakozni a gyermekkel, naponta 30-40 percnyi fejlesztés a kívánatos. Az iskolások fejlesztésének gyakorlati megvalósítását sokszor nehezíti, hogy a házi feladatok írása, tanulása csaknem az összes szabadidot elveszi, s alig marad ido a célzott fejlesztésre. A feladat ekkor kettos: meg kell próbálni behozni az elmaradásokat, megszüntetni a zavarokat, de egyidejuleg valahogyan lépést tartani az iskolai követelményekkel. Ha ez nem oldható meg, akkor elsobbséget kell adnunk a fejlesztésnek.
Értékelés, minosítés
A terápiát mindig a diagnosztikának (GMP) kell megeloznie. Egyrészt, hogy pontos képet kapjunk a gyermek beszédfeldolgozási muködésérol, a zavarok helyeirol, típusáról, mértékérol és együtt járásáról. Ennek ismeretében tervezheto a terápia. A kontroll a diagnosztikai tesztelés (GMP alkalmazás) megismétlése hat, de inkább tizenkét hónap elteltével.
Intenzitás
Elsosorban a gyermek életkorától, másodsorban a zavar kiterjedtségétol és súlyosságától függ. Nem az adott idotartam, hanem a rendszeresség a meghatározó. A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése hosszú idot vesz igénybe, a fél évtol a két-három éves tartamig.
Eszközök
A célzott fejlesztés különbözo verbális feladatok megoldását és gyakoroltatását jelenti, de minden kiegészíto fejlesztés hasznos és ajánlatos (nagymozgások, manipulációs készség, rajzolás, ábrázolás- és íráskészség, olvasástechnika stb.).
Tanári-tanulói segédletek
A bibliográfiában felsorolt könyvek és fejleszto anyagok, ezen kívül a célzott fejlesztést kiegészíto tevékenységekhez szokásosan alkalmazott segédeszközök (papír, ceruza, festék, ecset stb.).


Megkésett beszédfejlodés
Megnevezés (meghatározás)
Ha egy gyermek 18 hónapos korától kezdett el beszélni sok hibával, de a beszéd a kommunikáció eszközévé vált, megkésett beszédfejlodésrol beszélünk. Jellemzoje, hogy ép értelem és ép érzékszervek megléte mellett a gyermek beszédfejlodése lemarad a megfelelo beszédszinttol.
Ok, etimológia
• Halláskárosodás
• Értelmi fogyatékosság
• Genetikai ok
• Agyi sérülések, szülési rendellenességek
• Perinatális ártalmak
Tünetek
• A beszédfejlodés elhúzódása
• Makacs, több hangra kiterjedo (univerzális) pöszeség
• Hibás vagy hiányzó raghasználat (agrammatizmus)
• Hadarás, amelyhez dadogás társulhat
• Átlagosnál rosszabb zenei képesség
• Veszélyeztetettség a késobbi írás/olvasás elsajátításában
Kompetencia
Logopédus kompetens a kezelésben, de elengedhetetlen a teammunka más szakemberekkel.
Terápia
Cél
• A beszédkedv felkeltése, szinten tartása
• A beszéd kifejezo, közlo funkciójának fejlesztése
• A szemantikai és szintaktikai szabályrendszer kiépítése és megerosítése
• Az ún. alsóbb nyelvi szintek (a beszéd hangzási arculata, a mondatfonetikai jellemzok) az életkori sajátosságoknak megfelelo megalapozása
Feladatok
Tanácsadás szüloknek ( a gyermek két és fél, hároméves korában)
Három és fél, négyéves korban (elokészíto szakasz):
• A beszédfejlesztés szakaszainak didaktikai megtervezése, lépcsozetes kiépítése
• A beszédre irányuló figyelem fejlesztése
• A mozgások speciális fejlesztése
• Az aktív és a passzív szókincs fejlesztése
A logopédiai foglalkozás szakaszai:
• A beszédészlelés és megértés fejlesztése
• Az elokészítés után is tapasztalható beszédhibák kijavítása
• A gondolkodás és a figyelem fejlesztése
• A beszéd tartalmi részének továbbfejlesztése
• A mondatformák kialakítása, bovítése
• A prognosztizálható olvasás-/írászavar megelozése
Eljárások, gyakorlatok
A percepció fejlesztésére irányuló gyakorlatok (beszéd, látás, hallás, mozgás)
• A figyelem fejlesztését szolgáló gyakorlatok
• Az emlékezet fejlesztésének gyakorlatai
• Hangutánzó gyakorlatok
• Zenés ritmus- és mozgásgyakorlatok
• A pszichomotoros fejlesztés gyakorlatai
• A beszédszervek ügyesítésének gyakorlatai
• A szó és a mondat megértésének fejleszto gyakorlatai
• Az aktív és passzív szókincs fejlesztésére irányuló gyakorlatok
Értékelés, minosítés
Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag megfelelo. Verbális kommunikációja korának megfelelo. Közlése nyelvtanilag megfelelo. Beszédére részleges pöszeség jellemzo. További adekvát logopédiai terápia szükséges.
Lényegesen javult: beszédére az általános pöszeség vagy dadogás jellemzo. Szókincse korának megfelelo. Önálló mondatokat alkot grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítok, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei.
Részben javult:logopédiai elokészítésre és a logopédiai foglalkozásra alkalmas. Általános pösze vagy dadogó. Beszéde alig értheto, zöngés mássalhangzókat nem képez. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Beszédmegértése hiányos. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Nagymozgásait fejleszteni kell, finommotorikája teljesen indkoordinált.
Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai elokészíto csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdodött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot.
Nem javult: további logopédiai elokészítésre van szüksége. Beszéde nem indult meg. Figyelme a foglalkozásokon alig kötheto le. Mozgása, magatartása lényegesen elmarad az életkori átlagtól.
Intenzitás
Intenzív logopédiai foglalkozás és a szülo bevonása a terápiába szükséges.
Eszközök
• Tárgyak, játékok, tárgydoboz
• A mozgás fejlesztését elosegíto eszközök
• Hangszerek és hangzó anyagok
• Érzékelojátékok
• Építojátékok
• Bánfigurák, bábparaván
• Képsorozatok
• Képes beszédlottó
• Színes mesekönyvek, képes füzetek
• Magnetofon kazettákkal
• Musoros kazetták
• Halláserosíto készülék
Tanári-tanulói segédletek
A megkésett beszédfejlodés vizsgálata. Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
BITTERA TIBORNÉ - JUHÁSZ ÁGNES: Én is tudok beszlélni I.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Én is tudok beszélni I-II-III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
DR. GÓSY MÁRIA: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése. Nicol, Budapest, 2000.
Mozdul a szó. Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
ROSTA KATALIN: Ez volnék én? Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
SZABÓ MÁRIA: Mozdulj rá! Logopédiai Kkt, Budapest, 2000.
Bibliográfia
BITTERA TIBORNÉ - JUHÁSZ ÁGNES: Megkésett beszédfejlodés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
DR. GÓSY MÁRIA: Gyakori beszédészlelési és beszédmegértési zavarok.
Logopédiai vizsgálat. Új Múzsák Kiadó, Budapest, 2003.
RANSCHBURG JENO: Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.
Pöszeség
Megnevezés (meghatározás)
A pöszeség (továbbiakban diszlália) a beszédhangok ejtésének, tisztaságának olyan zavara (ép hallás és ép beszédszervi beidegzodés esetén), amelyre jellemzo az adott nyelvközösség artikulációs normáitól való eltérés.
Ok, etimológia
• A gyermek általános fizikai állapotának leromlása a különbözo betegségek következtében, különösen a beszédfejlodés legintenzívebb szakaszában
• A lassúbb ütemu pszichikai fejlodés
• A retardált, megkésett beszédfejlodés
• A fonematikus hallási differenciálás gyengesége, valamint a hallási emlékezet fejletlensége
• A motoros koordináció, különösen a finom motorika zavara
• A gyermek általános fejlodését akadályozó kedvezotlen szociális milio
• A szociális-kommunikációs kapcsolatok beszukülése korlátozott nyelvi kódra
• A hibás beszéd utánzása
• Nevelési hibák, például a gyermek helytelen kiejtésének preferálása, utánzása a környezet részérol
• Organikus okok között szerepel a perifériás beszédszervek (a szájüreg, a nyelv, a fogállomány, az állkapocs és az ajkak) anatómiai rendellenessége
Rendszerezése (fajtái)
Amennyiben a kóroktanból indulunk ki, funkcionális és organikus változatok különíthetok el. Ez utóbbi tovább bontható impresszív és expresszív csoportra. Az expresszív diszlália lehet perifériás és centrális.
A logopédia számára a diszlália kiterjedtsége lesz a meghatározó: így általános (amikor az artikulációs csoportok nagy része sérül) és részleges (ezen belül a monomorph: egy artikulációs csoport vagy egy-egy ebbe tartozó hang hibája észlelheto, valamint a polimorph változat: amikor több artikulációs hangcsoport sérül) diszlália különböztetheto meg.
Az artikulációs hibák jellege kihagyás, torzítás és hanghelyettesítés. Az általános, teljes diszlália esetében mindhárom elofordulhat, részleges diszláliánál azonban (az r hang kivételével) általában a hanghelyettesítés és a torzítás dominál. Az organikus eredetu diszláliát többnyire a torzítás különbözo változatai jellemzik.
A terápia szempontjábólrendszerezve a beszédpercepció, a finom hallási differenciálást és a motoros összerendezettség együttesét jelzo hármas felosztás: a szenzoros, kondicionáltés a motorostípusú pöszeség ma is értékelheto differenciál-diagnosztikai, a terápiát meghatározó jegy.
A terápia számára tehát jól elkülönítheto lehetoségek adódnak.
Kompetencia
A diszlália javítása logopédiai kompetencia, ami alatt az értendo, hogy kialakult tüneteinek megszüntetése speciális szakképzettséget igényel.
Terápia
Cél
A diszlália javításának célja, hogy a logopédus tiszta, a köznyelvi ejtésnormáknak megfelelo artikulációt alakítson ki, amely zavartalanul épül be a gyermek folyamatos, spontán hangos beszédébe.
Feladatok
• Általános és részletes logopédiai vizsgálat, szükség esetén szakorvosi, illetve pszichológiai vizsgálatokra utalás
• A vizsgálati eredmények elemzése, az összefüggések értelmezése, ezek alapján az egyéni terápiás terv meghatározása
• Az egyes beszédhangok elokészítése, fejlesztése/kialakítása, rögzítése és automatizálása, a spontán folyamatos beszédszintig bezárólag
A beszédhibával együtt járó esetleges nyelvi-grammatikai zavarok korrigálása, a beszéd általános fejlesztése, a diszlexia szempontjából veszélyeztetett gyermekeknél prevenciós munka.
Eljárások, gyakorlatok
• A mozgáskészség komplex fejlesztését szolgáló gyakorlatok
• A beszédhallás fejlesztése, az auditív emlékezet gyakorlatai (hangminoségek differenciálása, a felsoroltak utánzása)
• A hallási megkülönbözteto képesség fejlesztése. A hang jel funkciójának tudatosítása
• Fonémadifferenciálási gyakorlatok
• Vizuális, taktilis és kinesztéziás érzékelési gyakorlatok (háttérképességek fejlesztése)
• A beszédhangok fejlesztése, kialakítása (utánzás - indirekt - direkt módszer)
• A kialakított hangok rögzítése (mozgáskoordinációt is bevonva)
o izoláltan,
o ciklikus sorokban,
o aciklikus sorokban,
o "tiszta" hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban,
o szavakban: elején, végén, belül, és mássalhangzó-kapcsolatokban külön is gyakoroltatva.
• A kialakított hang automatizálása (játékos vagy tanulási szituációban)
o mondatokban,
o szövegben (mondóka, ének, vers, prózai szöveg),
o spontán beszédben (kérdés-felelet, elbeszélés - jelen, múlt, jövo idosíkokban, társalgás különbözo kommunikációs funkciókban, szituációs játékok),
o aciklikus sorokban,
o "tiszta" hangkapcsolatokat tartalmazó szavakban.
Értékelés, minosítés
A diszlália javítására irányuló logopédiai munka eredményét a gyermek beszédének önmagához viszonyított javulásával értékeljük a következoképpen:
Tünetmentes: a gyermek beszédhibája megszunt, beszéde tiszta, értheto, nyelvtanilag is helyes a spontán beszédben is.
Lényegesen javult: a kijavítandó hangok 80-90%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag helyes. Spontán beszédben még fejlodnie kell.
Részben javult: a kijavítandó hangok 40-50%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat.
Keveset javult:a kijavítandó hangok 20-30%-a kialakított, rögzített és automatizált. Beszéde nyelvtanilag még javítandó. Spontán beszédben még nem használja a kialakított és rögzített hangokat.
Nem javult: a gyermek beszédében a felvételi szinthez képest nincs számottevo, értékelheto pozitív változás.
Intenzitás
A logopédiai terápia általában heti két órában tekintheto ideálisnak. Az ún. szinten tartáshoz otthoni, óvodai vagy iskolai odafigyelés esetén általában elegendo a heti egy alkalom. Súlyos beszédzavar esetén ugyanakkor intenzív foglalkoztatás szükséges. Ilyenkor ún. intenzív csoportok szervezésével, napi rendszeres logopédiai ráhatás szükséges. Mivel ambuláns keretek között ez nehezen megszervezheto, ahol erre lehetoség van, átmenetileg megfontolandó a beszédjavító osztályokba történo felvétel.
Eszközök
A logopédiai terápia eszközigényes tevékenység. A felszerelés alapja a megfelelo muszerezettség, amely a speciális beszédfejleszto munkát segíti. Mivel ezek a technikai fejlodéssel párhuzamosan korszerusödnek, külön felsorolás nélkül utalunk a tájékozódó hallásméro készülékekre, a beszédvisszajelzo készülékekre, az orrhangzós színezetet megszünteto-csökkento visszajelzo készülékekre, minden olyan audiovizuális lehetoségre, amely az általános technikai felszereltségbol alkalmazható.
Kiemeljük a számítógép jelentoségét és a hozzá kapcsolható audiovizuális technikát: a hangrögzíto lehetoségét, a webkamerák adta lehetoségeket, amelyekkel a bonyolult technikai berendezések (magnetofon, videokamera) helyettesíthetok, a kezelés egyszerusítheto, kevesebb a hibalehetoség, gyorsabb és motiválóbb az alkalmazásuk. Nagy elonyük, hogy helyes beállítás esetén torzításmentesen, rádió-, illetve CD-minoségben adják vissza a hangot, ami a forgalomban lévo magnetofonokról még nem mondható el.
Bibliográfia
BITTERA TIBORNÉ - DR. JUHÁSZ ÁGNES: Én is tudok beszélni I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Több kiadás
JENEI GÁBOR: A hangok birodalma. Gyakorlóanyag a beszédjavító általános iskola 1-4. osztálya számára.(hangkazettával) Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
KOVÁCS EMOKE (szerk.): Logopédiai jegyzet I. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, kézirat, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Több kiadás
MEIXNER ILDIKÓ: Tankönyvcsalád az általános iskola 1. osztálya számára Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Több kiadás
VINCZÉNÉ BÍRÓ ETELKA: Én is tudok beszélni 2.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, Több kiadás
Orrhangzós beszéd
Megnevezés (meghatározás)
Orrhangzós beszéd esetén az élettani nazális rezonancia kórosan megváltozik. Ez fokozódásban és csökkenésben egyaránt kifejezodhet. Az adott nyelv fonológiai rendszerétol függoen változó a nazális hangok mértéke.
Nyílt orrhangzós beszédesetén az élettanilag adott nazális rezonancia kórosan megnövekszik, és orrhangzós színezetet kapnak az orális hangok is.
A zárt orrhangzós beszédre csökkent nazális színezet érvényes, az m, n, ny hangok helyett homorgán orális mássalhangzók (zárhangok) képzodnek: b, d, gy.
A kevert típusú orrhangzós beszédsajátossága, hogy mind a nyílt, mind a zárt forma jellemzo jegyei megtalálhatóak benne. A kombinálódást jelzi, hogy az m, n, ny hangok nazális rezonanciája csökken vagy eltunik, ugyanakkor az orális hangok nazális színezetuek lesznek.
A nazális kifejezés csak a normál hangszínezetre vonatkozik, míg a kóros helyes megjelölése orrhangzós.
Ok, etimológia
A nyílt orrhangzós beszéd kialakulását a lágyszájpad zavartalan záró muködését gátló tényezok okozhatják. A szakirodalomban ez a szájpad-elégtelenség (velofaringeális inszufficiencia, VPI) kifejezéssel fedheto le. Organikus okai lehetnek veleszületettek és szerzettek. A leggyakoribb veleszületett okok a különbözo típusú, kiterjedésu hasadékok. Ezek önmagukban, illetve szindróma részeként is elofordulhatnak.
Szerzett tényezoként említhetoek pl. a vezérlés zavarai, vagyis a bénulások, amelyek az idegrendszer különbözo szintjein léphetnek fel.
A veleszületett funkcionális okok közül megemlítjük a mentális károsodással, nagyothallással együtt megjelenoket, vagy a szerzettek közül pl. a hegesedés, megszokás következményeként, részeként is elofordulhatnak.
Rendszerezése (fajtái)
A nyílt orrhangzós beszéd felosztása történhet az ot létrehozó egyik ok, a hasadék kialakulásának idopontja alapján.
Elsodleges hasadék esetén (magzati élet 4-7 hete) a felso ajak, az alveolum, és a premaxilla lehet érintett.
A másodlagos hasadék (magzati élet 7-12 hete) kiterjedhet a kemény szájpad hátsó részére, a lágyszájpadra és az uvulára.
A zárt orrhangzós beszéd felosztásának alapja, hogy az eltéro képzést okozó tényezo az orrban vagy az epifarinxban helyezkedik-e el. Ennek megfeleloen beszélhetünk elülso és hátsó orrhangzós beszédrol.
A vegyes orrhangzóstípusnak ilyen felosztásai nem ismeretesek.
Tünetek
Nyílt orrhangzós beszéd
A beszéd formai oldalának jellemzoi
A légzés jellemzoiként említik, hogy a mutétet megelozoen a légvétel és a levego kiáramlása egyidejuleg szájon-orron keresztül történik. A légzés ritmusa is megtörhet. A be- és kilégzés között nincs fiziológiai szünet. A mellkasi-hasi légzés aszinkron.
Artikuláció, kompenzáció
A kóros artikuláció kialakulásában: pl. a perifériális beszédszervek organikus eltérései, az aktív beszédszervek állapota, az esetleges centrális károsodás és következményei (pl. mentális károsodás, a mozgáskoordináció gyengesége a percepció fejletlensége), halláscsökkenés, a fogazat, illetve a harapás rendellenességei is szerepet játszanak.
A kóros képzésnek többféle felosztása lehetséges a képzés helyének eltolódása, a képzési mód megváltozása, a torz ejtés típusa, színezete szerint.
A hangok képzési helye a normál képzési területek mögé (kompenzációs képzés) tolódnak.
A képzési hely hátratolódásán kívül jellemzo lehet a kemény hangindítás, a hiperkinetikus hangképzés. Ezek diszfóniához és hangszalagcsomó kifejlodéséhez vezethetnek.
A mimikai izmok jellegzetes mozgása (arcfintor), az orrnyílások akaratlagos szukítése (orrfintor), a felso ajak felemelése, a levego orron át való eltávozását próbálja megakadályozni.
A folyamatos beszéd jellemzoje: gyors, összefolyó, monoton bátortalan.
A beszéd tartalmi oldala
A beszédfejlodés, majd a mondatok megjelenése is késhet, azok hiányosak, agrammatikusak lehetnek.
Halláscsökkenés is jellemzo lehet. A mozgás és laterális dominancia sérülhet, a mozgás koordinációban "eltérés", illetve "zavar" lehet.
Másodlagos tünetként a hasadékos egyénnél magatartási zavarok is felléphetnek.
Kompetencia
A hasadékosok korszeru gondozása csak szélesköru team összehangolt munkájaként képzelheto el. A legfontosabb szakorvosok: ortodontus, foniáter, audiológus, plasztikai (mikro) sebész, szájsebész, gyermekszakorvos, genetikus, gyermek neurológus egyrészt a diagnózis felállításában, másrészt a szakképzettségüknek/kompetenciájuknak megfelelo gondozási feladat ellátásában vesznek részt.
A pszichológus az intelligenciaszint megállapításában és az esetleges személyiségzavarok feloldásában nyújt segítséget. Amennyiben hallássérülés is fennáll, úgy szakgyógypedagógus fejleszto munkájára van szükség. A logopédus a beszédszint felmérését követoen kezdi meg fejleszto munkáját. A team többi tagjaival való folyamatos kapcsolat fenntartása a habilitáció sikere érdekében elengedhetetlen.
Terápia
Cél
Gondozási keretben, teammunkában a habilitáció minél tökéletesebb megvalósítása, ami esztétikai és funkcionális eredmény elérését egyaránt jelenti.
Dönto jelentoségu azonban, hogy az orvosi, majd logopédiai habilitáció minél korábban megindulhasson. Lehetoség szerint el kell érni, hogy a gyermek külsejében esztétikailag elfogadhatóan, iskolaéretten és idoben kezdhesse meg iskolai tanulmányait. Mindezek zavartalan, magas szintu végzéséhez a gondozásban részt vevo logopédusnak tisztában kell lennie a hasadékosoknál megoldandó feladatok teljes skálájával.
Feladatok
A gondozás legideálisabb alapja a központi kataszterben rögzített számítógépes nyilvántartás, amely a születés utáni orvosi bejelentési kötelezettségre épülhetne.
Ez tenné lehetové a gondozási munka korai beindítását.
• Hallásvizsgálat
• Primér mutétek
• Fogszabályozás
• A nyelés rendezése (ma már a logopédiai munkának szerves része)
• Mozgásfejlesztés
• A beszéd-nyelvi fejlesztés a gondozás leglényegesebb része, amelynek a nyelv minden szintjére ki kell terjednie
• Az egyéb rendellenességek rendezése az októl függoen lehet orvosi, pszichológiai és logopédiai feladat
Tartalom
A habilitációban a logopédus legelso feladata a tanácsadás, a korai fejlesztés megindítása, majd az intenzív, pösze-orrhangzós terápia beállítása, s végül az eredményektol függoen az utógondozás. Ennek a folyamatnak a megismerését kívánja elosegíteni többféle eljárás bemutatása.
A terápiás eljárások hatékony alkalmazása a beszédelsajátítást befolyásoló tényezok ismeretére alapozódik, amelyek az alábbiak.
A beszédtanulást befolyásoló tényezok:
• az anatómiai viszonyok: a hasadék kiterjedtsége, a fogazat állapota,
• idegrendszeri sérülés, esetleges centrális károsodás, szélesköru tünetrendszerrel,
• a hallás épsége,
• az ajak, a nyelv, az orrgarat izomzatának fejlettsége,
• a mozgásos koordinációs készség (nagy- és finommotorika területén),
• a nyelés rendellenessége,
• az auditív percepció fejlettsége,
• a mentális fejlettség szintje,
• a familiáris tendenciák,
• a gyermek kontaktuskészsége, feladattudata, feladattartása, motiváltsága,
• a környezet szerepe,
• a mutétek idopontja,
• a korai fejlesztés idopontja vagy a terápia kezdete,
• az esetleges hospitalizáltság,
• a logopédus tudása.
Eljárások, gyakorlatok
Tanácsadás, home tréning
Megelozés/Korai fejlesztés
• R. Becker programjának célja: az 1,6-3,0 év közötti hasadékos kisgyermekek beszédfejlodésének elosegítése, a súlyos beszédhiba kialakulásának megelozése és a csengohang kialakítása.
Gyakorlatok
A légzésszabályozás gyakorlatai
Az auditív differenciálás gyakorlatai
Vizuális orientációs gyakorlatok
Ajak- és nyelvgyakorlatok
Hehezetes és magánhangzó-gyakorlatok
Az életkor sajátosságaiból eredoen a gyakorlás módja - egyéni és csoportos
formában egyaránt - a felnott elomutatását követo utánmondás.
• Wulff-féle terápia: a beszédlégzo gyakorlatokat csak 3-6 hónappal, a hallásfejlesztést, a hangfejlesztést 4-8 hónappal, míg a hanggyakorlatokat 6-12 hónappal a mutét után javasolja elkezdeni.
a. Elokészíto gyakorlatok
Az úgynevezett aktív beszédszervek az ajak, szájpad, torok- és garatizmok aktivizálása a mutét elott és után más-más gyakorlatokkal történik.
b. b) Ajakgyakorlatok
Végzésük fontos szempontja: az életkornak megfeleloen játékosság, a gyakorlatok nehézségi fokának figyelembevétele, s az ajakmasszás idopontjának gondos megválasztása.
c. Állkapocs-gyakorlatok
Különbözo nyelvizmok mobilizálását a pöszeség terápiájában alkalmazott nyelvgyakorlatokkal végezzük. Kiemelendok a helytelen (pszeudo, garat) képzés kiküszöbölését elosegíto - pl. a szájpadlás, mutött szájpadrész és a garatizmok aktivizáló - gyakorlatok. A megfelelo beszédlégzéshez szükséges izmok muködésének rendezése. Külso és belso gégeizmok gyakorlatai.
d. Korai fejlesztés/intenzív terápia (Gerebenné Várbíró Katalin)
Célja: a habilitációt végzo team szakembereinek együttmuködésével, az egyéni adottságok, a sérülés mértékének figyelembevételével lehetoleg (a pragmatikai szint kivételével) minden nyelvi szint kiépítését biztosítani. Az életkornak megfelelo kommunikációs készség birtoklásával pedig az orrhangzós gyermek egészséges személyiségfejlodését elosegíteni.
Az elvégzendo feladatok:
Az artikulációs bázis fejlesztése
Az elokészíto-alapozó kezelési szakasz
Adatgyujtés, vizsgálat, tanácsadás,
Elokészíto alapgyakorlatok
Mozgásfejleszto logopédiai elokészítés
Az intenzív (mutét utáni) beszédjavító szakasz
Egyéni kezelési terv
Logopédiai terápia:
Artikulációs mozgások fejlesztése, ajaktorna, légzéstorna, nyelvtorna,
rezonancia-gyakorlatok, szájpadtorna
Szenzoros differenciálás
Az anyanyelv helyes használata
A személyiségformálást foként a pozitív motiváció, a kitartás, a reális önértékelés, az együttmuködési készség feltételének megvalósítása teszi lehetové. A beszédhibás és környezete közötti pozitív kapcsolatok kialakítása is ezt szolgálja.
e. A zárt orrhangzós beszéd terápiájaorganikus ok fennállása esetén orvosi feladat. Funkcionális formánál a logopédiai gyakorlatok célja a lágyszájpad túlságosan feszes zárának lazítása, illetve a nazális rezonancia kifejlesztése. Prognózisa az organikus formánál jó. A funkcionális hátteru esetekben a logopédiai munka eredménye függ az intelligenciától, a beszédszervek ügyességétol, az akarattól, a kitartó gyakorlástól.
f. A kevert típusú orrhangzós beszéd esetén foleg a nyílt komponens etiológiájának tisztázása a lényeges. Organikus ok megszüntetésének rendezése szakorvosi teendo. A funkcionális esetekben a nyílt orrhangzós színezetet logopédiai munkával kell megszüntetni. A prognózis az okok függvénye.
Intenzitás
Életkortól függo.
Eszközök
A beszédjavító készülék használatát foként orvosilag ellenjavalt, meghiúsult vagy hegesedés miatt sikertelen mutét esetén használjuk. De szóba jöhet pl. felnottek nem operált szájpadhasadékának megoldásaként is. Az újabb készülék elonye, hogy a palatofaringeális izomzat muködését ingerli (velumparézis esetén, szájpadplasztika után). Garatba nyúló része szukíti a velofaringeális nyílást, s ezáltal az orrhangzós színezetet csökkento hatása van. Hatékonysága a tapasztalatok szerint megegyezik a garatlebenyével. Nem alkalmazható azoknál, akik öklendeznek tole.
Bibliográfia
BECKER, R. és munkatársai: Ajak- és szájpadhasadékos kisgyemekek korai fejlesztése In: Früherziehung geschädigter Kinder. VEB. Verlag, Volk und Gesundheit, Berlin, 1978. 264-269. (Fordította: Gereben F-né. Kézirat)
BITTERA TIBORNÉ - LÁNGI É. - MONTÁGH N.: Beszámoló a Soros Alapítvány 1995-ös "3-12 éves gyermekekkel foglalkozó pedagógusok munkájának megsegítése" címu részprogram teljesítésérol.
BITTERA TIBORNÉ: Az orrhangzós beszéd terápiája II. Logopédiai Napok Konferencia. Sopron.Szociális Foglalkoztató, Sopron, 1996.
FEHÉRNÉ KOVÁCS ZS.: A Wulff-féle terápia tapasztalatai orrhangzósoknál. In.: Gyógypedagógiai Szemle,1987/15. 31-35.
FRITHELL, B - ENGSTÖM, K - JOHANSON, B.: A Study of Speech Improvement Following Palatopharyngeal Flap Surgery Cleft Palate Journal 1969/7. 419-431.
GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ KATALIN: Az orrhangzós beszéd javítása. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest, 1980.
GRABB, W. C. - ROSENSTEIN. S. - K. R. BZOCH: Celf Lip anf Palate. Little Brown and Company, Boston, 1971.
HAAPANEN, M. L.: Factors Affecting Speech in Patients with Isolated Cleft Palate Cleft Center in the Department of Plastic Surgery. University of Helsinki, Helsinki, 1992.
HEINEMAN, J. A. - DE BOER.: Cleft Palate Children and Intelligence (Intellectual Abilities a Cleft Palate Children in a Cross-Section and Longitudinal Study). Swets and Zeitlinger, Lisse, 1985.
HIRSCHBERG, J.: A fonetikai kutatások szerepe a foniártiai gyakorlatan. Eloadás Elhangzott a Vértes O. András tiszteletére rendezett emlékülésen 1997. október 1-jén
HIRSCHBER, J.: Szájpad-elégtelenség.Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1986.
KOVÁCS E. (szerk.): Logopédiai jegyzet I.Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.
SMITH, S.: Vocalization and Added Nasal Resonance, In: Folia Phoniatrica. 1951. 165-169.
TARNÓCZY T.: Személyes közlés.
V. KOVÁCS E.: Hasadékos gyermekek szüleinek nehézségei II. Logopédiai Napok Konferencia Sopron. Szociális Foglalkoztató, Sopron, 1996. 188-192.
V. KOVÁCS, E. - PREGITZER, M.: Hasadékosok komplex logopédiai vizsgálata. In: Gyógypedagógiai Szemle. 1990/18. 171-176.
VÉKÁSSY L.: A szájérzékelés szerepe a pöszeség kialakulásának feltételei között. In: Fül-Orr-Gégegyógyászat1991/37. 171-174.
ZATKOVÁ, B.: Beszédfejlodési tényezok elemzése a szájpad- és ajakhasadékos populációinál. Gyógypedagógiai Szemle, 1982/10. 241-249.
Dadogás
Megnevezés (meghatározás)
Dadogás a beszéd összrendezettségének zavara, amely a ritmus és az ütem felbomlásában és a beszéd görcsös szaggatottságában jelentkezik.
Ok, etimológia
A szerzok egy része szerint a dadogás organikus eredetu beszédzavar, amely létrejöhet öröklodéses vagy az idegrendszer muködését befolyásoló sérülés következtében.
Pszichoneurotikus eredetu dadogás
Elméletek: Agysérülés elméletu, Agyi dominancia elmélet, Biokémiai elmélet, A dadogás pszichogén elméletei, Viselkedéslélektani elméletek, Az elore feltételezett nehézség elmélet, Interakcionialista elméletek
Rendszerezése (fajtái)
• Élettani dadogás
• Klónusos dadogás
• Tónusos dadogás
• Klonotónusos dadogás
• Hadarásos dadogás
• Dysarthriás dadogás
• Hisztériás dadogás
Tünetek
• Légzés: nem megfeleloen koordinált hasi és mellkasi légzés, a be- vagy a kilégzés elnyújtottsága, a kilégzés félbeszakadása belégzéssel, nem megfelelo levegomennyiség felhasználása a beszédhez
• Hangképzés: gégeizmok fokozottabb izommuködése a jellemzo
• Artikuláció: artikulációs hibák nem annyira az egyes hangok formálásában, hanem inkább a hangok egymáshoz kapcsolásánál jelentkeznek
• Járulékos tünetek: önkéntelen mozdulatok, céltalan szemmozgások, izomremegés, tenyérizzadás, elpirulás stb.
• Mozgásos tünetek: együttmozgások, együttcselekvések
• Töltelékszavak
• Beszédfélelem (logoifóbia: nehéz hangok)
Kompetencia
A dadogás kezelésében elsosorban a logopédusnak van kompetenciája, de speciális esetekben a pszichológusnak és az orvosnak is. Adott esetekben nem a tünet, a dadogás, hanem a dadogás oka (organikus, pszichés) és a választott módszer (pedagógiai terápia, pszichoterápia, gyógyszeres kezelés) határozza meg a kompetenciát. Ideális esetben a diagnosztikai és a terápiás munkában mindhárom szakterület képviseloje egyaránt részt vesz (team).
Terápia
Cél
A logopédus a dadogó érzelmi életére és értelmi tevékenységére egyaránt ható, tervszeru munkával és logopédiai módszerekkel a lehetoségek határain belül alakítsa ki és rögzítse a folyamatos beszédet, az egyéni sajátosságoknak megfelelo beszédtempót és ritmust. Járuljon hozzá, hogy a kommunikációs zavar és az esetlegesen fellépo másodlagos tünetek megszunjenek.
Feladatok
A feltárható okok, elozmények kiderítése.
Különbözo szakemberekkel történo együttmuködés kiépítése és megtartása az egész terápia folyamatában.
Egyéni terápia kialakítása.
A test, ezen belül elsosorban a beszédszervek izomzatának lazítása, laza izommuködés kialakítása.
A beszéd automatizált elemeinek technikai fejlesztése és javítása.
A beszédszervi mozgások, légzés és hangadás koordinációjának kialakítása.
A teljesebb kommunikációt eredményezo beszédhez szükséges motivációk megteremtése.
Önismeret és önértékelés fejlesztése.
Tartalom
A kezelés tartalmát minden esetben a kezelt életkora határozza meg.
Eljárások, gyakorlatok
Beszédtechnikai módszerek
• Szuggesztió vagy hipnózis
• Relaxáció
• Viselkedésterápiák
• Kognitív terápia
• Feltáró pszichoterápia
• Komplex terápiák
• Gyógyszeres kezelés
Értékelés, minosítés
Tünetmentes:folyamatos, gördülékeny, helyes ritmusú, alakilag és tartalmilag is ép beszéd. Az izomtónus megfelelo, együttmozgás nincs.
Lényegesen javult:a kezelt a számára biztonságos környezetben tünetmentesen, jól beszél. Az együttmozgások megszuntek, a beszédfélelem oldódott.
Részben javult: tudatosan képes az ellazulásra, együttmozgások ritkán jelentkeznek. Kötött beszélgetésekben megakadások nincsenek.
Keveset javult: az izmok tónusa feszes, görcsös. Az együttmozgások gyakorisága csökken. Vegetatív tünetek ritkán jelentkeznek.
Nem javult:ellazulásra képtelen, az együttmozgásokban és a beszédállapotban nem történt változás.
Intenzitás
A kezelés eredményességét meghatározza a kezelés intenzitása.
Eszközök
Technikai eszközök alkalmazása a dadogás terápiájában:
Késleltetett hallási visszacsatolás
Maszkolásos (zavaró) hallási visszacsatolás
Metronóm
Számítógépes beszédtréner
Magnetofon
Videofelvevo, videolejátszó
Tanári-tanulói segédletek
A segédletek mindenkor a kezelt életkorától függnek.
Tárgyak, tárgysorozatok
Képek, képsorozatok
Képes lottók, dominók, társasjátékok
Memory-játékok
Bábok, bábfal, lemezek, maszkok
Hangszerek
Lemezjátszó, lemezek, CD-lejátszó, CD-k
Írás- és diavetíto
Labdák, ugrókötelek, karikák, szalagok, kendok stb.
Gyurma, papír, festékek, ecsetek, ragasztó, színes ceruzák, filctollak stb.
Bibliográfia
ANDREWS, G. - HARRIS, M.: The Syndrome of Stuttering. Clinics in Developmental Med., No.17. London: Spastic Society Medical Education and Infonnation Unit an association with Wmo Heinmann Medical Books, 1964.
Fernau-Horn, H. Die Sprechneurosen Aufbaufonnen-Weswn Prinzip und Methode der Behandlung.Hippokrates Verlag, Stuttgart, 1873.
HIRSCHBERG, J.: A dadogásról. In: Orvosi hetilap,1965. 106.
KANIZSAI D.: A beszédhibák javítása. Tankönyvkiadó, Budapest, 1961.
KLANICZAY S.: Esetek a gyermekpszichoterápia területésrol.Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet, 1992.
MÉREI V. - VINCZÉNÉ BÍRÓ ETELKA: Dadogás 1. (Etimológia és tünettan) Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.
WESTRICH, E.: Der Stottere, Psychologie und Therapie Verlag Dürrsche. Bonn-Bad Bodesberg, 1971.
Hadarás
Megnevezés (meghatározás)
A hadarás a beszéd azon súlyos zavara, amelyre jellemzo a rendkívüli gyorsaság, a hangok, a szótagok kihagyása, a pontatlan hangképzés, a monotónia, a szegényes szókincs, s az összemélyiség sajátos "elváltozása".
Ok, etimológia
A hadarás kialakulásában ma a multikauzalitás tekintheto elfogadott nézetnek. A hadarás öröklött, genetikailag meghatározott zavar. Az öröklés specifikus és nem specifikus (beszédgyengeség) formában jelentkezhet.
Specifikus tendenciára utal a beszédzavar és az amuzikalitás együttes, gyakoribb mértéku elofordulása hadarók családjában.
A nem specifikus típusa a veleszületett beszédgyengeségtünetegyüttese. Ebben a beszéd- és nyelvfejlodés zavarai kronológiai sorrendben (megkésett beszédfejlodés, általános pöszeség, diszlexia, hadarás) épülnek egymásra. A nyelvi zavar veleszületett diszpraxiával, a hallási diszkrimináció, a lateralitás és az irányultság, valamint a zenei képesség eltéréseivel függ össze.
További kutatások témája lehet annak megállapítása, hogy szerzett agyi károsodás következményeként felléphet-e hadarás. Amennyiben van ilyen másodlagos forma, úgy feltétlenül el kell választani az igazi hadarástól.
Rendszerezése (fajtái)
A megfigyelt tünetek alapján differenciáltabb szemlélet alakult ki a hadarásról. A pontosabb diagnózis és a specifikus terápia érdekében elengedhetetlennek tartották az egyes típusok elhatárolását. A hadarás kettos természetét hangsúlyozza a ma is elfogadott nézet. Leglényegesebb ismertetoje a "figyelemhiány". Ez a motoros típus képviseloinél a kinesztetikus és szomatomotoros megnyilvánulásokban mutatható ki. A receptív vagy szenzoros formában a hallási ingerek feldolgozását nehezítheti a figyelemkoncentráció gyengesége, amely a gondolatok szervezésének alapveto eltérésével kombinálódhat.
A beszédtünetekre alapozó felosztás:
A tachylaliás típusban a fokozott beszédtempó dominál, de feltuno a ritmusérzék hiánya is.
A parafráziásformára a nyelvi formuláció zavara a legjellemzobb. Következményeként szótag- és szóismétlés, szavak felcserélése, a mondatok diszgrammatikus szétesése lép fel.
A tiszta típusok természetesen ritkán különíthetoek el, a terápia tervezésekor inkább a tünetek kevert megjelenésével kell számolni.
Az ún. hadaró-dadogók heterogén csoportot alkotnak. A terápia kezdete elott feltétlenül eldöntendo, hogy melyik beszédzavar a domináló, hiszen ez a módszer megválasztását alapvetoen befolyásolja.
Tünetek
Külön ki kell emelni a figyelemkoncentráció gyengeségétés az "ösztökélési zavart", mivel a hadaró személyiségét döntoen befolyásolják.
A tüneteket - változó megítélés szerint - kötelezoen és fakultatívan megjelenokre különítik el. Az egyes típusok leírása az elobbiekre alapozódik.
A fakultatívak viszont egyénibbé, szélesebb skálájúvá színezik azokat. A hadarás és a rárétegzodött pszichikai tünetek egymással szoros kapcsolatban állnak.
Pszichés tünetek
A figyelmi muködés sajátosságai
A figyelem kihagyásai, szuk terjedelme a jellemzo. A hallási diszkriminációs készség zavara mellett a dekoncentráltság, mentális koncentráció gyengesége is fennáll.
A gondolkodás jellegzetességei: a tipikus hadaró elobb beszél, mint ahogy gondolataihoz a megfelelo szavakat, kifejezési formát megtalálta volna, vagyis mielott gondolatait verbálisan megformálta volna. A belso beszédnek ezt az eltéro funkcionálását, sajátosságát szokás úgy jellemezni, hogy mondataik "embrionális" állapotban szólalnak meg, vagy mintha nem anyanyelvükön fogalmazódtak volna meg. A verbális gondolkodás nem sajátjuk.
Az intelligencia sajátosságai
A hadarókra az átlagos, de még inkább a magas, sot kiváló intelligencia a jellemzo.
A személyiség és a magatartás jellemzoi
Extra-introverzió és a stabilitás-labilitás dimenziók és az ehhez járuló extravertált labilis tulajdonságok miatt könnyen elterelheto érdeklodés a jellemzo. Az eddig ismertetetteken kívül az extravertált stabil személyiséget jellemzo jegyek is érvényesek a hadarókra. Barátságosak, élénkek, társaságban gyakran hangadóak, beszédességük néha meghaladja a kívánt mértéket. Közismert hanyag magatartásuk hátterében fegyelmezetlenség, a renddel, a rendszerességgel szembeni érzéketlenség áll.
Önkontrolljuknem reális, túlértékelikmagukat. Továbbá - ép beszéduekkel összevetve - közléseik meggondolatlanabbak, viselkedésük gyakrabban kontrollálatlan.
A beszéd formai oldala
Kapkodó, egyenetlen légzésükre zönge nélküli hangképzés, habituális diszfónia léphet fel. Az artikuláció eltérései, sajátosságai nem tartoznak a pöszeség kategóriájába, pontatlan, elmosódott a hangképzés. A hadarók beszédében extrém gyakoriságot eléro ismétlés nagyrészt a szókezdo hangokat érinti, de szavakra, szólamokra is kiterjedhet. Beszédük emiatt "infantilis" benyomást kelthet és megítélésüket ronthatja. Oka feltehetoen szómegtalálási vagy gondolatformálási nehézség, bizonytalanság.
A dadogóktól eltéroen náluk a magánhangzóknál léphet fel megakadás.
A beszédtempó és szünet sajátosságait tekintve a fokozott beszédtempó a jellemzo.
A monotónia okaként az organikus érintettség, amuzikalitás, rövid szókapcsolatokat alkalmazó beszéd, (amely nem igényel változatos dallammintát), az akusztikai percepció zavara merül fel.
A beszéd tartalmi hiányosságai
A szókincsszegénység
A fogalmazást és a spontán beszédet gátolhatja a gyér szókincs, a diszgrammatizmus, a figyelemkoncentráció gyengesége, a verbális emlékezet hiányossága, a gondolatrohanás, a felületesség, az igénytelenség. Ennek megfeleloen szövegalkotási kísérlete gyakran kudarcot vall.
Az olvasás
A hadarás jellegzetes tünetei: a figyelmetlenség, felületesség, ösztökélési zavar - a beszédhez hasonlóan - az olvasás formai oldalát érintik.
A hadaró kézírása, gépírása
Az írás formai oldalára az olvashatatlanság, csúnya, kusza írás, áthúzások jellemzoek.
A szöveg olvashatóságát, érthetoségét tovább nehezíti pl. ékezethiány, idotartam-jelölési hiba, ismétlés, betuk, szótagok, szavak kihagyása, felcserélése, a szóvégek elhagyása, a szóösszevonás, ismétlés. A hadaró gépírása az olvashatatlanságot kivéve a kézírással azonos tüneteket mutat.
A mozgás és lateralitás
Hadarókra jellemzo a mozgásos ügyetlenség. Dominanciájuk túlnyomóan baloldali, keresztezett vagy ki nem alakult.
Ritmus és muzikalitás
Rossz ritmuskészség az általános, nagyrészük nem képes a zenei elemek (ritmus, dallam) helyes alkalmazására, ennek ellenére az artikuláció pontatlansága éneklés közben megszunik.
Kompetencia
A hadaró vizsgálata és kezelése egyaránt - a kompetencia körének megfelelo - team közremuködését kívánja meg. A logopédusokon kívül orvosok (foniáter, audiológus, neurológus), gyógypedagógus-pszichológus, nyelvész segítheti a korrekt differenciál-diagnózis felállítását és a speciális terápia megtervezését.
Terápia
Cél
A hadarót nemcsak bevonni, hanem megtartani is nehéz a terápiában.
A terápia típusának megválasztásakor vegyük figyelembe az életkort, a hadarás fajtáját, a tünetek kiterjedtségét, a hadaró személyiségét.
Cél a tünetek tudatossá tétele, s a hadaró aktív bevonásával felszámolása vagy enyhítése. A terápia folyamán el kell érni, hogy a hadaró az ép beszéduekhez hasonlóan valósítsa meg a beszédfolyamat elokészítését és annak kivitelezését. A család - életkortól függo - bevonása a terápiába egyrészt a beszédzavar természetének megértését mozdítja elo, másrészt a személyiség rendezéséhez adhat segítséget.
Feladatok
Fontos, hogy elérjük azt, hogy beszéd közben csak az éppen megformálandó gondolatra koncentráljon, annak ellenére, hogy további gondolatok tolulnak elotérbe, mert a közlés vágya eros. Ki kell alakítani a belso beszéd érettségének adott szintjét, amely ahhoz szükséges, hogy a mondanivaló kifejezésre késszé váljon. El kell érni a terápia során, hogy figyelmével a hadaró személy végigkísérje az egész folyamatot.
Eljárások, gyakorlatok
Miután a hadaró nehezen képes figyelmét összpontosítani, az órák anyaga legyen mindig változatos, egy-egy gyakorlattípus idejét csak fokozatosan növeljük.
• A személyiség rendezése
A logopédiai kezelésnek kell tartalmaznia azokat az elemeket, amelyek a fegyelmezettebb magatartás kiépülését célozzák. A személyiség rendezettségéhez elengedhetetlen a hadaró érdeklodésének reális mederbe terelése, a már elkezdett aktivitás, téma, munka befejezése elott ne kezdjen bele újabba. A személyiség rendezése természetesen a terápia egészét áthatja, a figyelem-, a beszéd-, a mozgás- és a ritmusgyakorlatok rejtetten vagy egyértelmuen ezt a célt is szolgálják.
• A figyelem fejlesztése
A figyelemkoncentráció kiépítése a terápia elsorendu feladata.
• A beszéd terápiája
A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztésére egyaránt szükség van. Az elobbi korrekcióját beszédtechnikai eszközök felhasználásával érjük el.
• A légzés rendezése
A hangadásnál a lágy hangindításra kell törekedni.
• Az artikuláció hibáinak rendezése
• A beszédtempó csökkentése
• A monotónia megszüntetése
• A szókincs fejlesztése
• A hadarók beszédének nyelvi rendezése
• A mozgás és ritmus korrekciója
Értékelés, minosítés
A prognózist sok pozitív és negatív tényezo befolyásolhatja. A kezelés eredménye nagymértékben függ az intellektus, a jellem, a hadaró magatartása (a nyugtalanság rosszul befolyásolja a terápiát), a neuropszichológiai tünetek mennyiségétol.
Ehhez feltétlenül hozzá kell venni az életkor szerepét. A beszédfejlodés idején fellépo ún. "fiziológiás" hadarás esetében kedvezoek a kilátások, az a gyermek érésével megszunhet. Ebben dönto szerepe van a környezet nyugodt, segíto magatartásának, amely nem értékeli túl a zavart. Gyermekeknél egyébként is kedvezobb a terápia kilátása, mivel a tünetek még nem rögzodtek. Idosebb beszédhibásoknál értelemszeruen nehezebb a tünetek befolyásolása.
Intenzitás
Miután hadaróknál pubertásos életkorú vagy felnott egyének kezelése jöhet szóba, nehéz meghatározni a terápia intenzitását. Heti egyszeri foglalkozásnál több rendszerint csak akkor valósul meg, ha a hadaró számára fontos cél eléréséhez a beszéd rendezettsége a feltétel. Idonként számítani lehet rendszertelen megjelenésére is. Kívánatos lenne, hogy a terápia kezdetén egyéni és csoportos kezelésben egyaránt részt vegyen.
Eszközök
A bibliográfiában, a terápiához megadott könyvek, ezen kívül képek, rejtvények, újságok használata ajánlatos.
Tanári-tanulói segédletek
BALÁZS GÉZA - GRÉTSY LÁSZLÓ (szerk.): Szójátékos anyanyelvünk. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest, 2001.
CS. NAGY LAJOS: Helyesírási gyakorlókönyv.Magyar Eszperantó Szövetség, Budapest, 1989.
HERNÁDI SÁNDOR: Az olvasás buvészete.Móra, Budapest, 1989.
HERNÁDI SÁNDOR: Észtekergeto (helyesírási játékok).Tankönyvkiadó, Budapest, 1993.
HERNÁDI SÁNDOR: Íráspróbák, beszédtornák.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993.
HERNÁDI SÁNDOR: Szópárbaj.Móra, Budapest, 1989.
HERNÁDI SÁNDOR: Szórakoztató szórakészteto.Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1993.
HERNÁDI SÁNDOR: Újfajta beszédmuvelo gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.
KUN E.: Tojástánc. Gondolat, Budapest, 1988.
O. NAGY GÁBOR - RUZSINSZKY É.: Magyar Szinonima Szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978.
Bibliográfia
BRADFORD, D.: Cluttering. In: Studies in tachyphemia VII. Logos. 1963/6. 59. (ford.: dr. Kovács Fné.) In.: Szemelvények a hadarás témakörébol. (V. Kovács E. szerk.) Tankönyvkiadó. Budapest, 1991.
EYSENCK, H.: Personality and Eysenck’s Demon. Fact and Fiction in Psychology. Penguin Books, Harmondsworth, Middlesex, 1963. 19-24. Magyarul rövidítve: Halász - Marton (szerk.): Típustanok és személyiségvonások. Gondolat Kiadó, Budapest. 1978. 185-235.
GUIOT, C. - HERTZOG, E. - RONDOT, P. - MOLINA, P.: Arrest or ecceleration of speech evoked by thalamic stimulation. In: Brain,1961/84. 363-380.
JANKOVICH LNÉ: A fogyatékosok személyiségérool általában. In: Illyésné (szerk.) Gyógypedagógiai pszichológia.Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968. 50-60.
LAJOS P.: A rituálinnovatív terápia (RIT) hatákonyságának vizsgálata I. Kézirat. Budapest, 1992.
LUCHSINGER, R.: POLTERN: Erkennung, Ursache und Behandlung. Marhold, Berlin, 1963. Magyar fordítása: A hadarás felismerése, okai és kezelése. (ford.: Gubi Mihály) Fonetikai és Logopédiai Tanszék, 1973.
NÉMETH E.: Az extra-introverzió és beszédsebesség összefüggése. Kézirat. Budapest, 1990.
PÁLHEGYI F.: Személyiséglélektani kalauz 2. kiadás Tankönyvkiadó. Budapest, 1982. 10. ábra. 33.
PALOTÁS G.: A hadarásról. Kézirat. Budapest, 1970.
V. KOVÁCS E. (szerk.): A hadarás. In: Terápiás programok a beszédjavító intézmények nevelési és oktatási tervéhez.Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1988.
V. KOVÁCS E. (szerk.): Szemelvények a hadarás témakörébol. Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.
WEISS, D.: Cluttering. In: Folia Phoniatrica,1967/19. 233.
Diszfónia
Megnevezés (meghatározás)
A diszfónia az emberi hangfunkció zavara, amely a beszéd nyersanyagául szolgáló zöngeképzés, az ún. primér hang területére terjed ki. Jellemzoje, hogy a diszfóniában szenvedok artikulációs muveletei szabályszeruen zajlanak le, de hiányzik, vagy torzult formában van jelen a zönge. A hang ezért dominánsan zörej jellegu.
Ok, etimológia
A hiperfunkcionális diszfóniát okozhatja a hang túleroltetése (foleg bizonyos "hivatásos beszélo" szakmákban, beszédtechnikai hiányosságok következtében). Gyakran a légzés és testtartás körébe eso funkcióproblémák váltják ki, de elofordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a hiperfunkcionális diszfónia hátterében. Az ún. elsodleges (primér) hipofunkcionális diszfónia okai különfélék lehetnek. Kialakulásában fejlodési, pszichoszomatikus, pszichoszociális hatások játszhatnak közre. Súlyos megbetegedés után testi gyengeség, hangszálmutétek után pedig a hangot óvó viselkedés következménye lehet. Gyakran találkozunk pszichés okokkal, illetve többféle ok kombinációjával. A másodlagos (szekundér) hipofunkcionális diszfónia mindig egy azt megelozo hiperfunkció következménye. A mutációs hangadási probléma hátterében szintén multifaktoriális oki összefüggésekrol van szó. Az organikus diszfónia okai is különbözoek. A gyakran eloforduló hangszálcsomó elozményeként mindig kimutatható a hiperfunkcionális zavar. Ödémák, polipok, ciszták, sulcus glottidis és más organikus zavarok esetén az okok szerteágazóak: karcinóma gyanúja is felmerülhet, amennyiben a hangterápia eredménytelen.
Rendszerezése (fajtái)
1. Hiperfunkcionális diszfónia
2. Hiperfunkcionális énekhang
3. Hipofunkcionális diszfónia
4. Mutációs hangadási probléma
5. Pszichogén diszfónia és afónia
6. Neurológiai hangadási problémák
7. Spasztikus diszfónia
Tünetek
A hiperfunkcionális diszfónia legjellegezetesebb tünete, hogy hangadáskor az izomtónus túlságosan feszes, túleroltett, görcsös. Az izomtónus általánosan is megnövekedett, és jellemzo a mellkasi légzés.
A hipofunkcionális diszfónia jellemzo tünete, hogy a hang levegos, erotlen. A légzésnyomás és a hangszálak összjátékát zavarja a túl sok levego, így nem zárnak jól a hangszalagok. A mutációs hangadás tünetei változatosak. A pszichogén hangadási probléma tüneteire jellemzo az afónia, azaz teljes hangtalanság, vagy bármely más, eddig felsorolt hangfunkciózavar. Organikus ok nem áll fenn, mégis sérült vagy teljesen blokkolt a hangfunkció.
Az organikus hangproblémák tünetei azonosak a hiper-, illetve hipofunkciós hangadási zavarokkal, általában súlyosabb formában jelentkeznek és a prognózis kedvezotlenebb.
Kompetencia
A diszfónia javítása, korrigálása foniátriai, logopédusi kompetencia. Foniátriai közremuködés nélkül ritkán sikeres. Logopédiai terápia esetén elengedhetetlen az elozetes részletes foniátriai vizsgálat, a terápia során pedig a megfelelo folyamatos foniátriai-gégészeti kontroll.
Terápia
Cél
A diszfónia javításának célja, hogy a logopédus a kellemes, belso harmóniát közvetíto, esztétikai és kedvezo pszichés hatást kelto tiszta, egyéni beszédhangot alakítson ki, amely zavartalanul épül be a folyamatos, spontán hangos beszédbe.
Feladatok
A hangadás funkciójának foniátriai kivizsgálása
Egyéni kezelési terv összeállítása
Az optimális hangadási légzés kialakítása
A test egészére kiterjedo laza izomtónus kialakítása
A hangszalagrezgés finom megindítása
Az egyénre jellemzo alaphang kialakítása
Az egyénre jellemzo hangfekvés kialakítása
Eljárások, gyakorlatok
A sóhajtóhang megtanítása
A kitartott zümmögés
A manuális érzékeltetés
Skálázás egyszeru dalok, versek szövegével
Rezonancia-gyakorlatok a testen
A hangero gyakorlása
Lágy hangindítás, hehezetes gyakorlatok
Hangringatás
Hangutánzó gyakorlatok
Irányadás a hangnak - hangátvetés - elküldés - a hang visszahívása
Dr. Balázs Boglárka diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása
Jancsóné Aranyossy Emoke diszfónia-terápiás módszerének alkalmazása)
Svend Smith "akzent" gyakorlatai
Dalok és szövegek
"Hang és csönd", a minimális zönge megszólaltatása
A hang négy paraméterének (idotartam, hangmagasság, hangero, hangszín) automatizálása olvasásban és spontán beszédben
Értékelés, minosítés
Tünetmentes: a kezelés eredményeként helyreállt a beteg egyéni hangszíne, hangfekvése és a beszéd dallama.
Lényegesen javult: a folyamatos beszéd gyakorlataiban érvényesül az egyéni hangszín, hangfekvés és dallam.
Részben javult:az egész testre kiterjedo lazulás jellemzové vált, a beszédlégzés gazdaságos, az alaphang állandó. A normális színezetu hangok beszédbe beépítése most történik.
Keveset javult: a lazító és légzo gyakorlatokat csak a beszédterápiás órákon képes végezni, az alaphang nem állandó.
Nem javult: az izomtónus és a légzés változatlan, a hangképzés továbbra is préselten történik.
Intenzitás
Súlyosságtól függo.
Eszközök
A szokásos logopédiai kezelohelyiség teljes felszereltséggel. Hangkelto játékok, hangszerek (furulya, síp, xilofon, Orff-hangszerek, magnetofon, kazetták, video (kamera is). Megoldható mindez számítógéppel (zenei program, beszerelt kamera). Ez utóbbi a magnetofont is helyettesítheti.
Disztonométer, orvosi fekteto.
Tanári-tanulói segédletek
Szó- és képkártyák, mondókák, versek, mesék, olvasmányok
Bibliográfia
BALÁZS B.: Útmutató és hangkazetta a gyermekkori diszfónia kezeléséhez. Logopressz, Budapest 1992.
BÜLKY B.: A beszédtanítás pszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1973.
FRINT, T.: A funkcionális dysphoniák.Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.
FRINT, T. - SURJÁN L.: A hangképzés és zavarai. Medicina Kiadó, 1969.
HUBER ZS. E.: A zeneterápia szerepe a logopédiában, különös tekintettel a dysphonia terápiájában. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, szakdolgozat, 1989.
JANCSÓNÉ ARANYOSSY E.: Kezelési terv és módszertani megjegyzések a gyermekkori dysphonia hyperkinetica javításához. Gyógypedagógia. 1986/1.
JANCSÓNÉ ARANYOSSY E.: A gyermekkori dysphonia és kezelése. Medicina Kiadó, Budapest, 1999.
KANIZSAI D.: A beszédhibák javítása. 2. kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest, 1961.
Diszlexia - diszgráfia
Megnevezés (meghatározás)
Meixner Ildikó a diszlexiát elsosorban abban a különbségben tartja megragadhatónak, amely fennáll
• a gyermek adottságai alapján elvárható olvasási szint;
• a gyermek tanítása alapján elvárható olvasási szint;
• az olvasás gyakorlására fordított ido alapján elvárható olvasási szint és a gyermek tényleges olvasási szintje között (Meixner I.-Weiss M., 1966.).
A pedagógia általánosan elfogadott definíciója szerint a diszlexia az iskolai teljesítmény és az intellektuális képességek szignifikáns eltérése, amelynek hátterében súlyos olvasási zavar található (Csépe V., 2002).
A pszichológiai magyarázatok elsosorban a tanuláshoz szükséges részképességek muködési következményeként értelmezik a diszlexiát, különös tekintettel az olvasás megtanulásához szükséges képességek elégtelen, hiányos vagy zavart muködésére. A részképességek körében is kiemelt jelentoséguek a beszédészlelés és beszédmegértés, a hangzódifferenciálás, a fonológiai tudatosság, a figyelmi és emlékezeti teljesítmények, az észlelési szervezodés, a szerialitás és más kognitív funkciók.
A diszlexia jogi/adminisztratív meghatározása elsosorban a közoktatás rendszerében kezeli a fogalmat, a diagnosztikus folyamattól az ellátási kötelezettségig. Leírja és eloírja a diagnosztikus folyamatot, továbbá azokat a speciális nevelésioktatási szükségleteket, amelyekre a diagnosztizált diszlexiások jogosultak.
A terminológiai rendezetlenség forrása, hogy nincs szakmai megállapodás arra vonatkozóan, lehet-e, szükséges-e az olvasás-, írásproblémák súlyosság szempontú vagy tulajdonság szempontú felosztása, és ha igen, akkor ez miként történjen.További probléma, hogy nem rendelkezünk tudományosan igazolt és gyakorlatban kipróbált méroeszközzel, amelynek alkalmazásával az olvasás- és írásprobléma súlyossága és kiterjedtsége megbízhatóan mérheto volna. Ebbol adódik, hogy a diszlexia-diszgráfia vizsgálatában nincs egységesített vizsgálóeljárás és stratégia, hanem különféle szakmai muhelyek példáját követve történnek a vizsgálatok.
Ok, etimológia
Az olvasás- és írásfogyatékosság, -akadályozottság hátterében olyan organikus eredetu képességzavar áll, melyen belül - más részképességzavarok egyideju elofordulása mellett - túlsúlyban vannak a nyelvi és beszédfejlodési eltérések.
Rendszerezése (fajtái)
A diszlexia-diszgráfia súlyosság szerinti felosztása iránymutató a fejleszto beavatkozás szükségességére, annak tevékenységtartalmára, várható idotartamára, továbbá a fejleszto szakember végzettségére és képzettségére vonatkozóan. Kijelöli a gyermek, tanuló helyét a közoktatásban és a közoktatási speciális ellátásban.
A beszédfogyatékosságok körébe tartozik az olvasás- és írásfogyatékosság, -akadályozottság.Hátterében a nyelvi és beszédképességek strukturális és funkcionális fogyatékossága, akadályozottsága áll, ép értelmi állapot mellett.
A pszichés funkciók zavarakörébe sorolt tanulási zavarok egyik megnyilvánulási formája az olvasás- és írászavar, melynek hátterében a részképességek funkcionális és strukturális zavara áll. Eltérést, majd késobb hiányosságot, elmaradást tapasztalunk az elvárt fejlodési mutatókkal és fejlodési ritmussal összevetésben.
Az olvasás- és írászavar megjelenéséért és rögzüléséért nem elsosorban a nyelvi és beszédképességek a felelosek, hanem a tanuláshoz szükséges különbözo képességek szervezodésében és muködésében, az adott feladat megoldására való használhatóságában mutatkozik zavar.
Az olvasás- és írásnehézség az elozoeknél kevésbé súlyos állapot. A tanulási nehézség kezelése nem igényel gyógypedagógiai végzettséget, de a fejlesztést végzo pedagógusnak többletismeretekkel, esetleg többletvégzettséggel kell rendelkeznie.
Tünetek
Az olvasás hibái
1. Elmaradás a tanuló osztályfoka alapján elvárt olvasási sebességtol, technikától.
2. Eltérés az olvasandó anyag tartalmától:
o fonológiai diszlexia: az ismeretlen, értelmetlen szavak olvasása hibás,
o felszíni diszlexia: analitikus olvasás, alacsony olvasási szint, amelynek hátterében szemantikai zavarok állnak,
o mély diszlexia: szemantikai hibák és a fonológiai feldolgozás zavarának együttes elofordulása jellemzo.
3. Elégtelenség az olvasott anyag megértésében
Az írás hibái
1. 1. Elmaradás a tanuló osztályfoka alapján elvárt írástechnikai színvonaltól és sebességtol; akiknél az írás technikai kivitelezése és olvashatósága jelenti az akadályt.
2. Eltérés az írott anyag tartalmában; betucsere, -helyettesítés, -fogyasztás, -szaporítás, sorrendcserék és jelentésváltoztatás. Az írás tartalmi hibái számottevoek.
3. Elégtelenség a helyesírásban és a megfelelo nyelvhasználatban.
Kompetencia
Az olvasás-írás akadályozottság és az olvasás-írás zavar kezelése logopédiai kompetenciát igényel.
Terápia
Cél
Alakítsuk ki tanulók intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelo olvasás/írás jártasságát, készségét. Fejlesszük az olvasott szöveg pontos megértésének készségét, az írásbeli közlés helyességét, valamint a tanuló kifejezoképességét. Elozzük meg a kórképre épülo másodlagos tünetek kialakulását, illetve meglétük esetén csökkentsük azokat.
Feladatok
1. A probléma feltárása.
2. 2. A gyermek/tanuló vizsgálata.
3. A ciklikus fejlesztési terv elkészítése. Az egy tanévre szóló terv három fejlesztési ciklust tartalmaz, mindegyik méréssel kezdodik és a beavatkozás hatékonyságát ellenorzo méréssel fejezodik be. A ciklus zárása arra is alkalmat ad, hogy tanév közben módosuljon a fejlesztés iránya, vagy változzanak a fejlesztésben alkalmazott tevékenységek, módszerek és eszközök. Minden ciklusban ki kell jelölni a fejlesztés célterületeit, meg kell határozni a kiemelt foglalkozás területét, az elokészítés és az ismétlés stádiumának célterületeit. Ehhez kell hozzárendelni a tevékenységet, a tananyagot, az eszközöket és a módszereket. A fejlesztési tervet tanmenethez hasonló módon kell elkészíteni.
Eljárások, gyakorlatok
• Testséma kialakítása, a laterális dominanciára irányuló gyakorlatok
• Téri tájékozódás, térbeli viszonyokat kifejezo fogalmak megismerése, alkalmazása
• Grafomotoros készséget fejleszto gyakorlatok
• Hallási, látási, verbális figyelem-, emlékezet- és percepciófejlesztés
• Diszkriminációs készség fejlesztése
• Beszédhangok és betuk társítása, tudatosítása, a hallási, látási és mozgásos érzékelési elemek összekapcsolása
• Az olvasás/írás iránti motiváció felkeltése és szinten tartása, az olvasás és írás megtanulásához szükséges képességek fejlesztése
• A betuk megtanítása
• Az összeolvasás megtanítása
• Az olvasott szövegek megértésének fejlesztése
• Betuk, szavak, mondatok, szövegek írása, a helyesírási szabályok alkalmazása
• Az írásbeli kifejezoképesség fejlesztése
• A szóbeli kifejezoképesség fejlesztése
• Az olvasás/írás alkalmazása a kommunikáció és az ismeretszerzés folyamatában
Értékelés, minosítés
Kimaradta gyermek/tanuló akkor, ha több mint három alkalommal való hiányzás után a szülonek küldött értesítésre sem jelenik meg a foglalkozásokon. Az értesítés kézhezvételét követo második foglalkozási alkalomról való hiányzással a gyermek/tanuló kimaradtnak tekintheto. Erre a szülo figyelmét a foglalkozások megkezdése elott fel kell hívni, célszeru a váróhelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
Nem minosítheto, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint tíz. Ugyancsak nehéz minosíteni a fejlodést, ha magas a gyermek/tanuló hiányzásainak száma. Ha a fejlesztési ciklus alkalmainak felében vagy több mint felében a gyermek/tanuló hiányzott, akkor szintén nem minosítheto.
Nem javult minosítést kap a gyermek/tanuló, ha nem alkalmazkodott a logopédiai foglalkozások rendjéhez, ha nem sajátította el a kezelések ütemét, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult szervezettségének és készültségének szintje, nem mutat érdeklodést az ismeretek iránt, és valóban nem is történt javulás az állapotában.
Keveset javult minosítést adunk akkor, ha a gyermek/tanuló állapota nem javult, viszont eloállt az alkalmazkodás, cselekvésszervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító, ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklodéssel vesz részt a feladatmegoldásokban, és közelesen várható az állapot egy vagy több területén változás.
Részben javultminosítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése nyomán a muködés javulásának mértéke vizsgálattal vagy becsléssel igazolható, ha a gyermek/tanuló környezete is visszajelzést ad a tapasztalt változásról.
Lényegesen javult minosítést adunk, ha a gyermek/tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint felerészben megszuntek vagy pótlódtak, ha a foglalkozások nyomán a teljesítményjavulást pedagógusai is észreveszik, és ez a pedagógiai értékelésben is megmutatkozik, ha a gyermek/tanuló személyisége rendezettebb lett.
Tünetmentesség valóban elsodleges célja a foglalkozásoknak, de az olvasás-, írásfogyatékosság és -zavar maradványtünetei hosszan fennmaradnak, és a késobbi életkorban is akadályként felmerülnek. Az olvasás- és írásnehézség befolyásolása nem kizárólag logopédiai beavatkozással lehetséges, többnyire jól reagálnak az általános és komplex képességfejlesztésre is. Ha a gyermeket/tanulót környezete is segíti, akkor nagy esélye van arra, hogy tünetmentessé váljon.
Intenzitás
A kezelés intenzitását a diszlexia fajtája és súlyossága határozza meg. Heti két alkalommal szükséges kezelni, de intenzív formában nagyobb a hatékonyság.
Eszközök
Tárgyak, tárgysorozatok, képek, képsorozatok. Betu-, szótag-, szótáblák. Írásvetíto, fóliák, diafilmek, magnetofon, metronom, stopperóra.
Tanári-tanulói segédletek
(R)észképességek I-II.
ADORJÁN KATALIN: Szógyujtemény a diszlexia javításához I-II-III.
CSABAY KATALIN: Lexi iskolás lesz
CSABAY KATALIN: Lexi
MEIXNER ILDIKÓ: Én is tudok olvasni
VÁNYI ÁGNES: Írd füllel!
VÁNYI ÁGNES: Mi? Mi!
Bibliográfia
1999. évi LXVIII. törvény a közoktatásról 121. § (20).
A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve. Muvelodési és Közoktatási Minisztérium, 1997.
CSABAY KATALIN: Az áldiszlexia mint korunk járványveszélye. In: Fejleszto Pedagógia, 1994/4-5.
CSÉPE V.: A szóvakságtól a diszlexiáig. In: Fejleszto Pedagógia (Martonné Tamás M. szerk.), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002.
CSÉPE V.: Az olvasás- és írásképesség zavarai. In: Gyógypedagógiai alapismeretek (dr. Illyés S. szerk.) ELTE, Budapest, 2000.
GÓSY MÁRIA: Az olvasási nehézség és a diszlexia határa. In: Fejleszto Pedagógia. 1994/4-5.
ILLYÉS S.: Az írásvizsgálat. In: Az áthelyezési vizsgálat I.Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.
DR. JUHÁSZ ÁGNES (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsák Kiadó, Budapest, 1999.
LIGETI R.: Az írástanulás pszichológiája.Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.
LIGETI R.: Gyermekek olvasászavarai (Dyslexia). In: Pszichológia a gyakorlatban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967.
MEIXNER I - WEISS M.: Tanulási zavarok - Dyslexia. UCB Kiskönyvtár, Budapest, 1996.
MEIXNER ILDIKÓ: A dyslexia prevenció, reedukáció módszere. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest, 1993.
MEIXNER ILDIKÓ: A dyslexia. In: Tanulmányok a beszédkészség fejlesztése körébol. Kézirat. Fovárosi Tanács VB. Muvelodési Foosztály Nevelootthoni és Kollégiumi Osztálya, Budapest, 1974.
NAGY J.: Nevelhetoség és kritériumorientált nevelés. Elhangzott eloadás a Magyar Tudomány Napja rendezvényen,ELTE, Budapest, 2002.
NAGY J.: 5-6 éves gyermekeink iskolakészültsége. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
PALOTÁS G.: A diszlexia patológiájának néhány kérdésérol. In: Fejleszto Pedagógia, 1992/1-2.
PALOTÁS G.: A dislexia-prevencióban részesülo germekek differenciáldiagnosztikájának néhány kérdése. In: A magyar beszédgyógyítás száz éve. MM Gyógypedagógiai Továbbképzési Könyvtára, Budapest, 1988.
SUBOSITS ISTVÁN: Az olvasás, írás zavarainak típusai. In: Fejleszto Pedagógia. 1992/1-2.
A gyermekkori afázia
Megnevezés (meghatározás)
A gyermekkori afázia olyan kommunikációs/nyelvi zavar, amely a beszédfejlodés befejezodése után lép fel az agy meghatározott területeinek körülírt károsodása miatt. Dysarthria esetén az agyi károsodás, annak helye és jellege miatt nem nyelvi zavart okoz, hanem a beszéd prozódiai elemei, az artikuláció sérülnek.
Ok, etimológia
A gyermekkori afázia az agy meghatározott területeinek károsodásánál lép fel.
Rendszerezése (fajtái)
Az afáziás betegek típusba sorolása felnottkorban is nehéz, a tünetek variabilitása, valamint az egyéni sajátosságok miatt. Gyermekkorban ez még nehezebb, az életkori sajátosságok szerepe kiemelten fontos, a váratlanul drámaian megszakadt egyéni életpálya sokszor jellegzetesebb képet mutat, mint a beszédzavarból adódó hasonlóságok.
A kommunikációs zavar az írott és beszélt nyelvre egyaránt kiterjedhet, és változatos tünetegyüttes jellegétol függoen lehet globális, motoros és szenzoros afázia.
Tünetek
A beszédmegértés zavara
A fluencia zavara
Anómia (szótagolási nehéség)
Agrammatizmus
Parafázia
Perszeveráció
Olvasás-, írás-, számolási zavar
Elofordul féloldali bénulás, látótérkiesés, agnózia, apraxia
Önellátáshoz, hely-, helyzetváltoztatáshoz gyakran segíto személyre van szüksége, mivel gyakori a jobboldali bénulás.
A kognitív funkciók sérülése tartós életminoség-romlást eredményez, gyakori a depresszió, a hangulati ingadozás.
Kompetencia
Olyan logopédus végezze a terápiát, aki nappali tagozaton szerzett logopédia szakos gyógypedagógiai oklevelet, illetve (1998 óta) terapeuta szakon végzett.
Terápia
Cél
Az afáziás tanuló lehetoségeihez mért szükséges és elégséges rehabilitáció részeként a logopédiai rehabilitáció célja:
• a kommunikáció, a beszéd és a nyelvi készség fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése,
• egyénre szabott tanulási technikák kialakítása,
• életkorának megfelelo iskolai oktatáshoz juttatása,
• az életminoség javulása.
Feladatok
• Logopédiai vizsgálatok elvégzése, dokumentálása
• A szenzoros és motoros funkciók fejlesztése, melyek megalapozzák és lehetové teszik a beszéd és nyelvi zavarok terápiáját
• A beszéd és nyelvi zavar terápiája
• Olvasás-írás reedukáció
• Az afáziás beteg környezetének bevonása a logopédiai terápiába, a család támogatása az új élethelyzet elfogadásában, új kommunikációs csatornák kialakításában
• Az iskolával és a családdal együttmuködve az afáziás tanuló egyéni
• sajátosságainak megfelelo iskoláztatási terv kidolgozása
Tartalom
Vizsgálatok:
Az afáziavizsgálatokat a folyamatosság jellemzi, a terápia során visszatérnek, új eljárások válnak szükségessé.
Alapvizsgálatok (életkortól függenek: megkésett beszédfejlodés vizsgálata, WAB, majd módosított WAB), olvasás-írás vizsgálata, Token beszédmegértésvizsgálat, kiegészíto vizsgálatok.
Eljárások, gyakorlatok
A percepció fejlesztése
A beszédmegértés fejlesztése
Stimulációs gyakorlatok a beszéd beindítására
A nyelvi struktúrák újraépítése
A szemantikus rendszer gyakorlatai
Apraxia terápia, a beszéd artikulációs, kinesztétikus aspektusának kialakítása
Funkcionális kommunikáció a mindennapi élethelyzetekben
Augmentatív és alternatív kommunikációs módok
Konverzációs technikák gyakorlása
Kognitív funkciók fejlesztése
Írás-olvasás reedukáció
Pszichoszociális rehabilitáció a rehabilitációs team tagjaival közösen
Értékelés, minosítés
Az értékelés szempontjai: a kommunikációs készség változása, beszédmegértés, szóbeli kifejezés, olvasás-írás-helyesírás, feladatvégzés és együttmuködési készség, élethelyzet.
Intenzitás
A logopédiai terápia az egyéni szükségletekhez alkalmazkodik, gyakori az egy vagy kétéves fejlesztés, heti 2-3 alkalommal, esetleg a kezdeti idoben még többször. Egy foglakozás ideje 15-45 perc legyen.
Eszközök
Egyéni gyógyászati segédeszközök. Speciális vastag ceruzák, tollak, labdák. Társasjátékok a szenzorium és a motorium fejlesztéséhez. Televízió, videó a szemléltetéshez, magnetofon, videokamera a dokumentáláshoz.
Tanári-tanulói segédletek
Beszédjavító általános iskolák tanulóinak készült tankönyvek:
BITTERA TIBORNÉ - JUHÁSZ ÁGNES: Én is tudok beszélni I.
VINCZÉNÉ BÍRÓ ETELKA: Én is tudok beszélni II.
GEREBENNÉ - VINCZÉNÉ: Én is tudok beszélni III.
MEIXNER ILDIKÓ: Én is tudok olvasni
KOVÁCS GYÖRGYNÉ: Mondd ki, írd le I-II-III.
ADORJÁN KATALIN: Gyakorlóanyag I-II-III.
Értelmezo szótár
Szinonima szótár
Szemlélteto képsorozatok
Az életkornak megfelelo tankönyvek, olvasmányok
Bibliográfia
BÁNRÉTI ZOLTÁN (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. In: Neurolingvisztikai tanulmányok. Corvina, Budapest, 1999.
CSEH KATALIN: Gyakorlatok az afázia kognitív nyelvi terápiájához.Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.
GEREBENNÉ VÁRBÍRÓ KATALIN: Változások a gyermekkori afázia fogalmának értelmezésében Pálhegyi Ferenc (szerk.) Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest, 1987.
HÁMORI JÓZSEF: Az emberi agy szimmetriái. Dialóg Kampusz, Budapest, 2000.
HEGYI ÁGNES: Afáziaterápiák. Javaslat az afázia kognitív nyelvi terápiájára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.
JUHÁSZ ÁGNES (szerk.): Logopédiai vizsgálatok kézikönyve. Új Múzsa Kiadó, Budapest, 1999.
KUNCZ ESZTER: I. Gyermekkori afázia, II. A gyermekkori afázia vizsgálata. Szakdolgozat.
MÉREI VERA: A gyermekkori afáziáról. In: Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola évkönyve 5.Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest, 1972.
MUMENTHALER, M: Neurológia. Medicina, Budapest, 1989.
OSMANNÉ SÁGI JUDIT: Az afáziák neurolingvisztikai alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.
SUBOSITS ISTVÁN (szerk.): Szemelvénygyujtemény a klinikai beszédzavarok körébol. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.
TAKÁCSNÉ CSÓR MARIANNA: Beszélj bátran. Feladatgyujtemény az afázia terápiájához Média Mix, Dunaújváros, 2001.
VECSEY KATALIN (szerk.): Dysarthria. Szöveggyujtemény Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzo Foiskola, Budapest, 1995.
VINCZÉNÉ BÍRÓ ETELKA: A gyermekkori szenzoros afázia javításáról. In: Szemelvénygyujtemény a klinikai beszédzavarok körébol(Subosits István szerk.) Tankönyvkiadó, Budapest, 1986.

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!