LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Művelődésszociológia

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Társadalomtudomány

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:12630

Karakterek száma:81,708

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):45.39

Megtekintések / letöltések száma:8201 / 39

Méret:93.37 kB

Kérdések:
1. Mutassa be a muvelodésszociológia tárgyát, kérdésfeltevéseit! (teljes)

2. Mutassa be a toke alapveto formáit! (részletezze a kulturális tokét)

3. Mutassa be a társadalmi tokét!

4. Mutassa be az elitet! ( Szakirodalom szerint az elit tagolt…)

5. Mutassa be a deprivált és a bobo életformát!

6. Mutassa be a közösség fogalmát! (Szociológiai, szociálpszichológiai szempontból)

7. Mutassa be a Vidovszki – féle közösség (teljesítmény elvu + ismertesse a közösségképzodés akadályait!

8. Mutassa be a kultúra átörökítés ökológiai és társadalmi kereteit! (3-as szint + adott lap)

9. Mutassa be a hagyományokra épülo kultúra átörökítést!

10. Mutassa be a muvelodési szükségletek motivációit!
(különös tekintettel a modern felfogásra, Maslov piramis kiszélesítve, fejtetore állítva)

11. Mutassa be a kulturális rétegzodést! (3 kategóriából indulunk ki…) füzet

12. Mutassa be a tömegkommunikációs rendszereket szociológiai megközelítésbol!
A média törvény valósága ……. füzet

13. Határozza meg az életmód fogalmát, mutassa be az életmód típusait + ismertesse mit jelent a Mo.-i polarizált életmód! (Andorka)

14. Életforma stílusok, és az életmód polarizáltsága füzet

15. Mutassa be az érték fogmát, kategoriáit (Andorka)

16. Mutassa be a társadalmi szabadido fogalma + idofelhasználás (Andorka)

17. Mutassa be az oktatás szociológiához kapcsolódó elméleteket és határozza meg a tudás fogalmát és típusait! 3 (Treimann – féle elmélet – iparosodás elmélet) füzet

18. Mutassa be a magyar társadalom kulturális állapotát és elemezze azt a 7 dimenziót, aminek alapján készült a Vitányi tanulmány

1. Mutassa be a muvelodésszociológia tárgyát, kérdésfeltevéseit!

A muvelodésszociológia, vagy kultúrszociológia a szociológia tudományának szakterülete. Vizsgálja a társadalom tagjainak muveltségi színvonalát, muvelodési szokásait.

Mannheim Károly nevéhez fuzodik a → tudásszociológia és a → kultúra szociológia kidolgozása

Mannheim Károly volt az, aki emigrált és a nemzetközi szakirodalomban lerakta a kultúra szociológia alapjait. (2 vh. közötti csoportba tartozik)

Mit mond Mannheim a kultúra szociológiáról?
- a kultúra szociológia tudomány, mely a kultúra nevu alapjelenségeket, a szociológiai fogalmak síkjáról szemléli

- e tudomány megalapozásának feladata nem más, minthogy létezik a kultúra területén is ez a szociológiai fogalmi sík, és ez fejtse ki a szociológiai fogalom sajátosságait a kultúrán belül

- a kultúra szociológia feladata, hogy a fogalmi síkok kifejtése közben állapítsa meg, hogy milyen változást, milyen eltolódást szenved egy kulturális intézmény, és ehhez kapcsolódóan milyen attitudök állapíthatók meg.  A kultúra szociológia feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel megmagyarázza és elfogadtassa, hogy a kultúra mennyire szerves része a társadalom életének.

A kultúrát kultúra szociológiai szempontból tipizálta, ezek alapján beszél:
• tiszta kultúra szociológiáról,
• általános kultúra szociológiáról
• dinamikus kultúra szociológiáról

A kultúrát ténylegesen, a komplexicitásában szemléli.

A muvelodésszociológia kialakulása:

- A szociológia szakosodik, a kultúra komplex értelmezésébol indul ki az 50-es, 60-as évektol, és így lesz ebbol muvelodésszociológia.

- Magyarországon a muvelodésszociológia a 70-es évektol vált gyakorlattá. Elotte a kemény változók magyarázatára használták.

- A 70-es évektol majdnem azonos volt az életmód, a szabadido kutatással.

- Amikor gyakorlattá kezdett válni, akkor tiltott volt, mert a politika úgy fogta fel, hogy a muvelodésszociológia, mint társadalmi szervezo ero jelenik meg.




A muvelodésszociológia általános kérdései:
1) Mit tekint valamely társadalom muveltségnek?
2) Hogyan differenciálódik a társadalom egészének muveltsége, osztályonként, rétegenként?
3) Hogyan differenciálódik a társadalom valóságos muveltsége nívóját és mélységét tekintve?

Konkrétan vizsgálja a következo területeket:
- Az intézmények általános norma- és ellátásrendszerét,
- A társadalomban élo egyének és csoportok tudásanyagát,
- Embercsoportok térbeli és idobeli elrendezését,
- Egyének és csoportok életstílusát, életmód, életmódváltozását

A vizsgálódás során vizsgálja a teljes iskolarendszert:
- Felnottnevelés intézményrendszerét,
- Tömegkommunikáció intézményeit, háttérintézményeit
- A közmuvelodés intézményeit,
A muvelodésszociológia tehát vizsgálja a társadalom életének tágabb értelemben vett szellemi, kulturális folyamatait a szociológia szemszögébol a szociológia módszereivel.

Vizsgálja tehát:
1. hogy a társadalom milyen módon biztosít lehetoséget a muveltség megszerzésére,
2. a muveltség milyen módon oszlik meg a társadalom tagjai között, vagyis a szellemi javak realizálódását és a társadalmi eloszlását.
3. társadalomban folyó kulturális folyamatokat, de nem vizsgálja az alkotás és befogadás folyamatát, mert az a muvészet szociológia.

Vizsgálati módszerek
1. értékvizsgálat skáláztatással, igénybe veszi a Bokardius és a likkert skálát. Részben zárt, vagy zárt kérdés rendszerrel skálatechnikát alkalmaz, a kapott értékeket felsorolja, rendezi vagy 5 fokozatú skálán értékeli. Attitud mérésére is alkalmas.
2. attitudvizsgálat bármely technológiával,
3. élet minoségének vizsgálata : a jólét anyagi és nem anyagi vonzatait vizsgálják. Háztartási panelvizsgálatok keretében végzik az életmódvizsgálatokkal összefüggésben.
4. megfigyelés és mélyinterjús módszer: életmód, életstílus vizsgálatára alkalmas, ) (szorosan kötodik a család monográfiai vizsgálatokhoz)
résztvevo megfigyelés,
leíró megfigyelés,
akciós megfigyelés
külso megfigyelés
elemzo megfigyelés - ez a legfontosabb, mert konkrét tényekbol
próbálunk következtetéseket levonni
5. muvelodésszociológiai adatfelvétel: rétegzodésvizsgálatokhoz kapcsolódik, a különbözo kulturális tevékenységekben való részvétel gyakoriságát vizsgálják.

+ anyag a tételhez a tanártól: megfigyelési szempontok

Mit figyelhetünk meg? (tanár adta)

1 idoháztartás – a megfigyelt csoportok mire mennyi idot fordítnak ( napi életciklusra vonatkozik)
2 tárgyi környezet vagy mozgástér ( hol érzik magukat otthon a megfigyelt csoportok)
3. tevékenységfajták:
munka, pihenés, közlekedés, szórakozás vagy muvelodés ( mikor, mi, kivel, hol?)
4. szolgáltatások: - milyen szolgáltatásokat vesztnek igénybe és milyen gyakorisággal
5. fogyasztási szokások: - mit, mennyit és hogyan, illetve mikor fogyasztanak
6. ruha- hajviselet – testdekoráció
(mit akarnak vele kifejezni, milyen minták figyelhetok meg?)
7. egészség-betegség felfogás - mit tekintenek annak, hogyan reagálnak rá, milyen gyógymódokat használnak.
8. emberi kapcsolatrendszerek – konfliktusok- család, rokonság, szomszédság kapcsolatai
9. viselkedési szokások, nemi és életkori szerepek
- hogyan kell, és hogyan viselkednek ténylegesen az adott közösségben
- az adott közösségben mi számít illonek és illetlennek
- milyen a nemek közötti eltérések, elvárások
- milyen a különbözo nemzedékek eltéro kulturális sajátosságaiból adódó konfliktusok – szerepviszonyok
10. kommunikációs módok-nyelvhasználat, szimbólumok
- mi hogyan verbalizálódik, mit nem szokás verbalizálni az adott kulturális közegben?
- Milyen és mennyi a gesztus, illetve mikor több-kevesebb
- Milyenek a jellegzetes jelek-szimbólumok, milyen ezek használata.
11. privát és nyilvános szféra viszonya
12. saját státusz és más státuszhoz való viszony pl. szegénységhez, gazdagsághoz
13. jellegzetes célok- értékorientációk, hatalom-politika
- az adott kulturális egységben mit lehet elérni és hogyan, mi számít hatalomnak a megfigyeltek szemében, stb.
14. Istenhez, valamilyen felsobbrendu lényhez való viszony: miben hisznek, mitol félnek?
15. ünnepek: mi számít annak az adott kulturális egységben, milyenek az ünnepek rítusai, tárgyi kellékei, résztvevoi.

A MEGFIGYELÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK:
1. Elozetes ismeretek – tapasztalatok:
- egy dolog, egy jelenség funkciója nem értheto meg, vagy félreértheto történekének ismerete nélkül.

2. Bináris oppozíció:
- valami mindig valamihez képest bír jelentéssel (van, vagy nincs)

3. A dolgok hiánya:
- a dolgok hiányának is van jelentése, ahogyan a jelenlét is jelentéssel bír


JELENTÉS – TULAJDONÍTÁS
- van amikor egy dolog – jelenség egyszeruen önmagát jelenti (pl: az üveg azért van az asztalon, mert isznak belole….)
- plusz jelentés adódik a kürülményekbol
- ( pl. asztalon az az üveg és a többi tárgy hiánya viszonylagos fontosságára utalhat)
Következtetések levonása:
- óvatosnak kell lenni. Dönto fontosságú az érvényesség szigorú körülhatárolása. Célszeru a KELLEY – féle hármas szabályt alkalmazni

Kelley – féle szabály:
- mindig abból induljunk ki, hogy az adott tárgyat ki használja, ki végzi az adott cselekményt
- mikor használja, mikor teszi, csak most, vagy máskor is, csak meghatározott alkalmakkor-e
- mit is csinál és mivel , aki használja, aki végzi a tevékenységet.


































2. Mutassa be a toke alapveto formáit! (részletezze a kulturális tokét)

Két alapfilozófiai irányzatot különböztetünk meg:
a.) Ökonomizmus irányzata  csak a maga nyers valóságában foglalkozik a tokével.
b.) Szemiologizmus irányzata  az ún. csereviszonyokat a kommunikációs jelenségekre szukíti le.

A tokének tárgyi értelmezése szerint beszélünk:
- gazdasági,
- kulturális,
- társadalmi,
- szimbolikus tokének (Gutyio szerint szükség van rá)

A gazdasági toke
- Pénzzé konvertálható.
- a társadalmi csereviszonyokat egyszeru árucserére szukíti le
- a csereviszonyban résztvevoket a gazdasági önzés, és a profit maximalizálása vezérli.
Fo jellemzoje, hogy másfajta tokefajtára szert lehet tenni ennek segítségével, van akinek ehhez kell a társadalmi toke is.
Gazdasági tokén nem pusztán a klasszikus toke javak birtoklását értjük, hanem a gazdasági javak feletti rendelkezési lehetoséget is.


A kulturális toke:

- az elsajátított ismeretek, információk, értékek, normák,
- a meglévo tudáskészletek,
- a kialakított és meglévo szimbólumok és ezek értése
- a kommunikációs készségek valamint
- a magatartásformák összessége.
Több típusa van:
Inkorporált kulturális toke
o a szervezet tartós készségének formája,
o mindig testreszabott, az adott személy részévé (habitosává) válik.
o elsajátítása vagy birtoklása esetén a tulajdonból tulajdonság válik.
o csak átörökítheto, másképp át nem adható.
o csak személyes beruházással tehetünk rá szert (kizárt a képviseleti elv).
o a kulturális toke elsajátítását megerosíti az elsajátítás ezért idoigényes.

Objektivált (tárgyiasult) toke) képekben, könyvekben jelenik meg. Ezt a tokeformát materiálisan, anyagi hordozók révén tudjuk átadni.

Intézményesült toke, intézményes elismerést kölcsönöz birtoklójának (diploma, doktori cím). Megmutatja, hogy mit ér az ember a munkaero piacon.

Kulturális átör. formái:
1. vertikális: szüloktol a leszármazottakra szállnak a kult. jellemzok.
2. horizontális: az egyén nemcsak a szüloktol, hanem a kortársaktól is tanul.
3. közvetett: más felnottektol és intézménytol tanul az egyén – reszocializáció,

Ha saját kultúrán belül zajlik – enkultúráció (folyamat, melynek folyamát megtanulja a gyerek a megfelelo viselk. módokat, lehet diktatórikus és önkéntes) és szocializáció (egyén gondviselésen át történo alakítása, szándékos tanulási folyamat.

2 szakasza:
a) szociális tanulási folyamat szakasza:utánzás, azonosulás, szereptanulás,
b) szakmai szocializáció: pályaorientáció – szakmai képzés – pályakezdés – pályavitel. Akkulturáció: kult. és pszichológia változás, mely a kül. kultúrához tartozó és kül. viselkedésu emberekkel való kontaktus alapján jön létre.


A társadalmi toke:

A különbözo eroforrásoknak a családi kapcsolatokba és közösségi szervezetekben lévo készlete, kapcsolatok nélkül nem muködhet.
- Két vagy több személy (interperszonális) kapcsolatán keresztül írható le.
- ez is termelo toke, mert lehetové teszi a másképp nem elérheto célok elérését.
- kevésbé megfogalmazható a többi tokefajtánál, mert személyek közötti kapcsolatokban ölt testet.
- több társadalmi toke = jobb életminoség. (Pl.: minél jobb állás megszerzése és megtartása.)
- idobe és pénzbe kerül, és e toke megszerzésének csak akkor van értelme, ha társul hozzá a haszonszerzés és kihasználás muvészete.

A szimbolikus toke
Bourdieu nevéhez fuzodik (2. vh. utáni csoportba tartozik)
- a különbözo relációk közötti átváltható képességet jelenti.
- sajátos eroforrás és tokefajta
- a három tokefajta deriváltja,
- a kulturális tokefajták típusába tartozik
- ide tartozik a habitus, ami tartás-, és áttételezheto beállítottságokat jelent, továbbá hajlandóságot, belso késztetést a tokefajták konvertálására.
+ anyagot kapunk, hogy mi a különbség a tokeformák között, + mik a társadalmi toketipusok jellemzoi.
A társadalmi toketípusok jellemzoi:
• Kölcsönös csere
• Korlátozott szolidaritás
• Kihelyezheto megbízhatóság
• Érték improjekció:
- a társadalmi toke elsodleges, meghatározó forrása
- milyen az egyén elképzelése arról, hogy mit vár el tole a többség
- hangsúlyozza a gazdasági tranzakciók morális jellegét
- arra az attitudre irányul, amit a kényszeru viszonyulások irányítanak.





















3. Mutassa be a társadalmi tokét!

A tokének tárgyi értelmezése szerint beszélünk:
- gazdasági,
- kulturális,
- társadalmi,
- szimbolikus tokének (Bourdieu szerint szükség van rá)

A társadalmi toke kapcsolathálózat nélkül nem muködhet, ez a leghasznosabb társadalmi eroforrásként jelölheto meg bizonyos társadalmi rendszerekben, nem más, mint a különbözo eroforrásoknak a családi kapcsolatokba és közösségi szervezetekben lévo készlete.
- Két vagy több személy (interperszonális) kapcsolatán keresztül írható le.
- ez is termelo toke, mert lehetové teszi a másképp nem elérheto célok elérését.
- kevésbé megfogalmazható a többi tokefajtánál, mert személyek közötti kapcsolatokban ölt testet.
- több társadalmi toke = jobb életminoség. (Pl.: minél jobb állás megszerzése és megtartása.)
- idobe és pénzbe kerül, és e toke megszerzésének csak akkor van értelme, ha társul hozzá a haszonszerzés és kihasználás muvészete.
A társadalmi toketípusok jellemzoi:
• Kölcsönös csere
• Korlátozott szolidaritás
• Kihelyezheto megbízhatóság
• Érték improjekció:
- a társadalmi toke elsodleges, meghatározó forrása
- milyen az egyén elképzelése arról, hogy mit vár el tole a többség
- hangsúlyozza a gazdasági tranzakciók morális jellegét
- arra az attitudre irányul, amit a kényszeru viszonyulások irányítanak.









A magyar társadalom állapota a Gazsó – féle piramissal szemléltetheto:




A hármas osztatot kell követnünk. Más a norma, értékrendszer és a kulturális szint az egyes rétegeknél. Gazsóból kiindulva, a társadalom szerkezetében elfoglalt hely alapján beszélünk:
Elit réteg  kulturális muveltségi blokk
Mills-i megfogalmazásban az elit, a hatalom közvetlen gyakorlója, legfobb birtokosa, és ok azok, akik a társadalomban a legalapvetobb, és a társadalom életére a legkihatóbb döntéseket hozzák. Az elit belso kohéziója igen eros.
Három feltételrendszere a:
1) pszichológia sajátosság
2) a szocializációs folyamat sajátosságából, és a
3) saját maga által épített intézményrendszerbol fakad.
Éppen ezért az elit pozíciójának stabilitásában és erosítésében kiemelt szerepe van a kapcsolati és a kulturális tokének.
Ezt a vonulatot viszi tovább Szerényi Iván, aki azt mondja, hogy az elit nem más, mint a társadalom domináns osztálya.
Tovább híve a sort Kolossy Tamás és Sági Matild - Sifter tanár úr tanára  - szerint az elit az a társadalmi csapat, amely birtokában van az adott társadalomban leginkább érdekelt toketípusnak, valamint intézményesíti is a különbözo toketípusokat, újraegyesítési formáit.



Szalai Erzsébet szerint az elit kategóriái:
a.) gazdasági elit  meghatározó csoport a társadalomban és dönto szerepe van az új kapitalizmus kialakításában.
b.) politikai elit  a gazdasági elit és a saját pártjuk prostituáltjai. A politikai pálya gyakran nem egyéb, mint a gazdasági karrier eloszobája. Max-Webber nyomás lehet a köz szolgálója is.
c.) kulturális elit  közvéleményt formáló, kulturális javakat létrehozó csoportról van szó. Többségük azonos az értelmiséggel.
Elit kultúra
- szociológiai értelemben az egész foglalkoztatja ( ember és társadalom kapcsolatán belül: tudomány, muvészetek),
- fontos jellemzoje a világmegváltó attitud,
- egyéni látásmód, egyéni stílus, egyéni alkotás,
- az elit kultúrába való bekapcsolódásnak kritériumai vannak, melyek a
a.) bizonyított eredetiség (arisztokrata)
b.) személyhez kötheto tulajdonság
c.) innovációra való hajlam és képesség
d.) vannak más egyediségei és különösségei is. Pl.: gyakran jár élen az extrém újdonságok kipróbálásában (öltözködés, táplálkozás, stb.)
- exkluzivitás  az elit kultúrába gyakran bekerülnek a sznobok is, akiket a tartalom nem, csak a forma érdekel
- jellemzi oket a kiválasztottság és beavatottság. A kiválasztottak feladata az emberpróbáló feladatok megoldása. Jellemzoi:
o a zártság – az elit kultúra szociálisan is zárt,
o intellektuális kihívás  ez az elit kultúra alapértéke
Amerikában az elit is rétegzodik. Egyik ilyen, a bobók. Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát. Jellemzi oket:
- iszonyatosan gazdagok → bohém életforma
- tisztes keretek között lázadnak
- zárt csoportjelenségként értelmezhetok – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a gyökerekhez ragaszkodnak.
A bobó arisztokrata fenomén. Ok azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsoségekben is reprezentálják, szófuzésük laza, hevenyészett, és minden nyelvi akadályt áthágó.
Közép réteg
Jellemzoi:
- maga körül zárt egyértelmuséget akar, és tud teremteni,
- jellemzi, hogy a világból csak azt látni, ami ot érinti,
- egyértelmuen akarja megítélni a dolgokat,
- legnagyobb csoport  ez biztonságot ad,
- az idill szükséglet, melynek feszültség-levezeto hatása van. Erre építenek a tömeggyártás aktorai. A legfobb idill számára az otthon. E köré igyekszik megteremteni mindent.
- fontos az anyagi biztonság, mely relatív jóllétet, biztonságos tartalékképzést jelent,
- a kultúra dekoratív funkciót tölt be számára. Fontos, hogy közértheto legyen, de legyen pénzben kifejezheto értéke.
- nincs tabudöngetés. Fontos a hagyománytisztelet, a magatartási szabályok betartása,
- éles határ a munka és a szórakozás között,
- igyekszik a felsobb kultúrába is belépni
Szegény réteg a társadalom peremére kerültek kultúrája
Jellemzoi:
- a helyzetük foglyai, mert a helyzetükbe zártnak tekintik magukat,
- nincs belátható felemelkedési esélyük, látókörük behatárolt,
- ha van munka, az kemény robot,
- adomány az egészség és a betegség is  a legegyszerubb betegségbe is belehalnak,
- a lázadás és a beletörodés végletei között élnek,
- a szórakozás ritka alkalom,
- fontosabb számukra a testi élvezetek,
- az emberi kapcsolataikban ambivalensek,
- nyelvhasználatban eros határok jellemzik oket.






4. Mutassa be az elitet!

A magyar társadalom állapota a Gazsó – féle piramissal szemléltetheto, melynek csúcsa az elit, középen a középosztály, talpazatán a depriváltak, szegények helyezkednek el.

Az elit 6-8-%-ra teheto, de szigorúbb kategriában 1-2 % aki tulajdonnal és hatalommal is rendelkezik.




A társadalmi rétegzodéshez kapcsolódás szempontjából a kulturális muveltségi blokkok differenciáltak.

A blokkosítás azt jelenti, hogy 1-1 blokkban más-más normarendszer, más értékrend uralkodik, egy-egy blokknak az ízlése eltéro, másképpen szervezodnek a társadalmi kapcsolatok, a társas kapcsolatok, és indíttatásuknál fogva minden blokkban mást vesznek észre a világból.

A 3 blokk nem élesen különül el egymástól, mert muködik a blokkok közötti társadalmi lift. Csak a közép és az elit között nem muködik.
Tehát a blokkokon belül adott a társadalmi mobilitás lehetosége.
Az egyes blokkokon belül nagy a differenciálódás. Ennek alapja a hatalom és tulajdonon kívül
- iskolázottásg,
- lakóhely
- etnikum
Az iskolázottságon belül is van differenciálódás és ez eszmei kategóriákhoz között, tehát az adott társ. Mindenkori értékrendjéhez kapcs. Differenciálódás.

Pl: 15-20 éve érettségizettet is az elithez soroltuk, ma már a diplomával rendelkezo sem biztos, hogy az
Szakirodalom szerint az elit is tagolt.

Elit réteg  kulturális muveltségi blokk
Mills-i megfogalmazásban az elit, a hatalom közvetlen gyakorlója, legfobb birtokosa, és ok azok, akik a társadalomban a legalapvetobb, és a társadalom életére a legkihatóbb döntéseket hozzák. Az elit belso kohéziója igen eros.
Három feltételrendszere a:
• pszichológia sajátosság
• a szocializációs folyamat sajátosságából, és a
• saját maga által épített intézményrendszerbol fakad.
Éppen ezért az elit pozíciójának stabilitásában és erosítésében kiemelt szerepe van a kapcsolati és a kulturális tokének.
Ezt a vonulatot viszi tovább Szerényi Iván, aki azt mondja, hogy az elit nem más, mint a társadalom domináns osztálya.
Tovább híve a sort Kolossy Tamás és Sági Matild - Sifter tanár úr tanára  - szerint az elit az a társadalmi csapat, amely birtokában van az adott társadalomban leginkább érdekelt toketípusnak, valamint intézményesíti is a különbözo toketípusokat, újraegyesítési formáit.

Szalai Erzsébet szerint az elit kategóriái:
• gazdasági elit  meghatározó csoport a társadalomban és dönto szerepe van az új kapitalizmus kialakításában.
• politikai elit  a gazdasági elit és a saját pártjuk prostituáltjai. A politikai pálya gyakran nem egyéb, mint a gazdasági karrier eloszobája. Max-Webber nyomás lehet a köz szolgálója is.
• kulturális elit  közvéleményt formáló, kulturális javakat létrehozó csoportról van szó. Többségük azonos az értelmiséggel, generációs alapon szervezodik.
Elit kultúra
- szociológiai értelemben az egész foglalkoztatja ( ember és társadalom kapcsolatán belül: tudomány, muvészetek),
- fontos jellemzoje a világmegváltó attitud,
- egyéni látásmód, egyéni stílus, egyéni alkotás,
- az elit kultúrába való bekapcsolódásnak kritériumai vannak, melyek a
o bizonyított eredetiség (arisztokrata)
o személyhez kötheto tulajdonság
o innovációra való hajlam és képesség
o vannak más egyediségei és különösségei is. Pl.: gyakran jár élen az extrém újdonságok kipróbálásában (öltözködés, táplálkozás, stb.)
o exkluzivitás  az elit kultúrába gyakran bekerülnek a sznobok is, akiket a tartalom nem, csak a forma érdekel
o jellemzi oket a kiválasztottság és beavatottság. A kiválasztottak feladata az emberpróbáló feladatok megoldása.
o Jellemzoi: a zártság – az elit kultúra szociálisan is zárt,
intellektuális kihívás  ez az elit kultúra alapértéke (problémafelvetés, melynek megoldása szellemi erofeszítést igényel.
3 szenvedély uralja az elit érzelemháztartását
1. bírás vágy
2. dics vágy
3. hatalom vágy
Amerikában az elit is rétegzodik. Egyik ilyen, a bobók. Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát. Jellemzi oket:
- iszonyatosan gazdagok → bohém életforma
- tisztes keretek között lázadnak
- zárt csoportjelenségként értelmezhetok – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a gyökerekhez ragaszkodnak.
A bobó arisztokrata fenomén. Ok azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsoségekben is reprezentálják, szófuzésük laza, hevenyészett, és minden nyelvi akadályt áthágó.








5. Mutassa be a deprivált és a bobo életformát!
(Be lehet vezetni kezdésnek el lehet mondani itt is a Gazsó – féle piramissal)
Amerikában az elit is rétegzodik.
Egyik ilyen réteg, a bobók
Az informatikai robbanás hozta létre ezt az életformát.
Jellemzi oket::
- iszonyatosan gazdagok, ezt a bohém életformával egyensúlyozzák
- fiatal korosztályra jellemzo
- tisztes keretek között lázadnak
- zárt csoportjelenségként értelmezhetok – egy része túlságosan értelmiségi, mások túlságosan a gyökerekhez ragaszkodnak.
A bobó nem középosztálybeli, hanem arisztokrata fenomén. Ok azok a nagyon gazdag fiatalok, akik lazán élnek, ezt külsoségekben is reprezentálják, szófuzésük laza, hevenyészett, és minden nyelvi akadályt áthágó.
Bobó- elv: amit egészséged szempontjából megkívánsz, vagy a munka feltétele, arra nem kell sajnálni a pénzt, minden egyéb flanc viszont tilos.
Elvük: a protestáns etika (nem árt, ha kicsit szenvedsz) meghosszabbítását jelenti.
Szegény réteg a (depriváltak) társadalom peremére kerültek kultúrája ( „kulturális talpazat)
Jellemzoi:
- a helyzetük foglyai, mert a helyzetükbe zártnak tekintik magukat,
- nincs belátható felemelkedési esélyük, látókörük behatárolt,
- ha van munka, az kemény robot,
- adomány az egészség és a betegség is  a legegyszerubb betegségbe is belehalnak,
- a lázadás és a beletörodés végletei között élnek,
- a szórakozás ritka alkalom,
- fontosabb számukra a testi élvezetek,
- az emberi kapcsolataikban ambivalensek,
- nyelvhasználatban eros határok jellemzik oket.
- gyakori a csonka, széteso család,
- kettosségben szemlélik a világot, (fenn és lenn kik vannak)
- eros érdeklodés van a borzalmak, katasztrófák felé és a pletykaszeru információ a jellemzo
6. Mutassa be a közösség fogalmát!
(Szociológiai, szociálpszichológiai szempontból)

Közösségfelfogások megközelítési módjai:
- szociálpszichológiai
- szociológiai
- antropológiai
- történeti
Tönnies foglalkozott ezzel eloször, „Közösség és társadalom „ .
A közösség, mint valóságos szerves egész, ideális és mechanikus képzodmény – társadalom intézményei, de nem azonosítjuk a társadalommal.

Tönnies szerint

1. családi élet – egyetértés
- ebben él az ember egész érzületével,
- voltaképpeni szubjektuma a nép

2. falusi élet - hagyomány
- ebben él az ember egész lelkületével
- voltaképpeni szubjektuma a közösség

3. városi élet – vallás
- ebben él az ember egész lelkiismeretével,
- voltaképpeni szubjektuma az egyház.
A faluhoz a hagyományokat, a városhoz a vallást jelöli közösségképzo elemnek.
A társadalom – konvenció, politika, számítás, közvélemény összessége.

Az O metodikájára születtek meg a közösségi felfogások.

Általános, szociológiai megfogalmazásban a közösség az emberek olyan együttese, amelyet minimum 4 cél tart össze:
- közös érdek
- közös cél
- közös értékrend
- és ezek meglétének tudata (a „mi” tudat)

Az egyének és a társadalomnak szüksége van közösségre, mert biztonságot nyújt, célt ad, nagy hatékonyságot a szándékok megvalósításához. Közösségek nélkül atomizálódhat ( egyedeire esik szét ) a társadalom.

Közösségeknek két fo típusa van:
- közvetlen: a tagok személyesen ismerik egymást, közvetlen kapcsolatok fuzik oket össze a társadalmi tér egy jól meghatározható pontján helyezkednek el. (pl.: baráti kör, egylet, klub, társulás)
- eszmei: tagok térben egymástól távol is élhetnek, közös érdekcélok – értékek tudata köti össze oket, anélkül hogy személyesen ismernék egymást. Itt az együvé tartozás a közösségteremto ero, nem az együttlét. (pl.: amator rádiósok, nemzetközi közösségek)
Ezek szükségképpen felbomolnak és újak keletkeznek.

Közösségek jellemzoi:
- egységesség
- a kapcsolat egymásra épültsége H O M O G E N I T Á S
- összetartozás
- a heterogenitás, azaz a lazább kapcsolat is.
A közösségek alapvetoek és meghatározók a társadalom életének változásában és minoségének kialakításában.

A közösségek alapvetoek az egyes emberek életével is. Az egyént, születése pillanatától élete végéig közösségi formációk építik, alakítják, de kényszerítik is.

A közösségek természetének és muködésének néhány alapveto vonása:

1. A közösség érdeke és célja: érdek és célazonosság, egycélúsított,

2. Közösség nagysága terjedelme: közvetlenség, emberi méret: átlátható, átfogható

3. Közösségek komplexitása: a tagok nyitottak egymás irányába (életkor, foglalkozás)

4. Közösségek vezetése és a közösség tagjainak szerepe: mindenkori feladat jellegétol függ, az arra rátermett ember jut vezeto pozícióba.

5. Közösség természetes jellege: jó közérzetet biztosít, alulról szervezett, állandóságot stabilitást kölcsönöz tagjainak.

6. Közösség és az egyén: nem egyenként vannak jelen a tagok, hanem valamilyen másik közösség tagjai.

Közösségek tipológiája, tagozódása:
1. Primer közösségek: elsodleges, elsofokú, természet adta közösségek
- szemtol szemben jellegu kapcsolatok, teljes személyiségükkel fordulnak egymás felé
- kis létszámú
- intim jellegu kapcsolatok
- nem szükségszeruen van külso cél
- naív egység
2. Szekunder közösségek: másodlagos, másodfokú, nem természetadta
- nem szemtol-szemben kapcsolat
- felülrol való szervezodés
- autonóm személyiségek alkotják, laza de strukturált szervezodés
3. Harmadfokú közösségek: (Tercier) : igen vannak.
- autonóm személyiségek szerveznek maguknak szolidáris közösséget,
Folyamat: az egyén leválik a közösségrol, autonómiát nyer, majd tudatosan közösséget választ.
Közösségek szervezodése eltéro módon, másfajta intézmények útján valósul meg elso és másodfokon.
- I. fok: család – vérségi kapcsolat
- II. fok – politikai, világnézeti alapon létrejövo közösségek
o keresztközösségek ( hasonló cél több közösség)
o pólus szervezetek (hatalmat egy kézben, centrumban tartani )

MURDOCK szerint a közösség kölcsönös összefüggés, egyesülés

VITÁNYI - viszont aktuális együttélésként, társító cél megvalósítójaként aposztrofálta a közösséget.

Hankiss Elemér és Dékány Ferenc szintén Vitányival értettek egyet, bár a hasonlóság Dékány esetében némileg eltér, mely eltérés a közösségi tipologizálásban mutatkozik meg.
E szerint van:
- intenzív közösség (család, nép)
- extenzív közösség (különbözo kultúrkörök és maga az emberiség is Þ ezek összefüggése).

Vidovszki Gábor az összestol eltéroen 3 típusú közösségrol beszél.
- hagyományelvu
- teljesítményelvu
- humanizált közösségrol. (Lásd a következo tételben.)
















7. Mutassa be a Vidovszky – féle közösség meghatározást!
(teljesítmény elvu + ismertesse a közösségképzodés akadályait!

Általános, szociológiai megfogalmazásban a közösség az emberek olyan együttese, amelyet minimum 4 cél tart össze:
- közös érdek
- közös cél
- közös értékrend
- és ezek meglétének tudata (a „mi” tudat)

Az egyének és a társadalomnak szüksége van közösségre, mert biztonságot nyújt, célt ad, nagy hatékonyságot a szándékok megvalósításához. Közösségek nélkül atomizálódhat ( egyedeire esik szét ) a társadalom.

Tönnies foglalkozott ezzel eloször, „Közösség és társadalom „ .
A közösség, mint valóságos szerves egész, ideális és mechanikus képzodmény – társadalom intézményei, de nem azonosítjuk a társadalommal.
Az O metodikájára születtek meg a közösségi felfogások.

VIDOVSZKY GÁBOR az összes meghatározástól eltéroen 3 típusú közösségrol beszél:

1. Hagyományelvu közösség,
jellemzoje:
- kialakulása hosszú történelmi folyamat eredménye,
- fontos rendezoelv a hagyományok, az osök tisztelete, az életvitel hagyományok általi szabályozása illetve szabályozottsága.

2. Teljesítményelvu közösségek,
jellemzoje:
- kialakulásának alapja a társadalmi differenciáltság,
- kiemeli a szakmák elkülönülését, a több tudást, az újdonságok felértékelodését.

Hagyományosról a teljesítményelvure váltás alapja: a
- túlélni akarás
- túlélni akarást meghatározó alkalmazkodás
- Ez az alkalmazkodás eredményezte a tanulást és a tanulás eredményeként megjeleno differenciált tudást.
- A szakismerettel együtt differenciálódott a személyiség.
- A váltásban közrejátszott a közösségi érdektol elkülönülté vált az egyéni érdek.
- A váltás a sokszínu értékrend kialakulását eredményezte.

Legtipikusabb jelképe a PÉNZ, azért fo jelkép, mert alkalmas eszköz sokféle teljesítmény cseréjére.

Hierarchizálódás: az egyén lehetoségét egyre inkább az határozza meg, hogy hol helyezkedi el a közösségben.

A differenciálódás eredményeként megjelent az ÖNCÉL. Az öncél egy aszimmetrikus fejlodést hoz létre, mely deformált civilizációt eredményez.

3. Humanizált közösségekre jellemzo:
- hogy a társadalmi fejlodés célja és eszköze is maga az ember, és emberek által alkotott közösségek.
- olyan közösségek, ahol a hagyományok és a teljesítménykövetelmények sem tunnek el. (Család: primer, szekunder)


Átmeneti korszak - emberének jellemzoje:

1. akarják a humanizált világot és megpróbálunk aszerint is élni.
- Elfogadja a pluralizmust (társadalmat több egymástól független csoportként tekinto elmélete, amely szerint a társadalomnak nincs egységes meghatározó alapja.
- Toleráns
- Jellemzi a szolidaritás
- Kreatív
- Béke, szabadság, szeretete, természet óvása a jellemzo
- Együttmuködés együttérzés.

2. Szeretik a humanizált világot, de még a teljesítményelvu korszak szerint élnek.

3. Elfogadják a teljesítményelvu világot és aszerint élnek.

4. Elfogadják a teljesítményelvu világot, de nem annak megfeleloen élnek.

1 – 3 között nagy a feszültség, (kimenetele a több esély)

(Táblázatot kapunk a közösségek és társadalom, a különbségtétel alapján)


A közösségképzodés akadályai:
A közösségek válsága és hiánya, közösségképzodés akadályai

Strukturális akadályok:
maga a társadalom, a társadalom berendezkedése,
- központosítás
- decentráció
- centralizáció
A személyi függoségek kialakult rendszere, mely jelen van a gazdaságban és a társadalomban is, ( Hankiss „fürt rendszeru képzodményben” írta le.)

Adminisztratív tiltás – TTT (turt, tiltott, támogatott) – ilyen pl. az iskolai ültetés is

Tudatbeli akadályok:
a. apátia – a társadalmi osztály vagy felekezeti hovatartozást szégyenlo ember zavarodottsága

b. bellum omnium – általános bizonytalanság, rosszindulat, acsarkodás. Az emberek magukra maradnak feszültségeikkel.

c. eredendo bun – elfogadjuk és el is játsszuk az alárendelt szerepeket, és magunk erosítjük meg (kérem alássan, alázatosan kérem)
Mindenki része a függoségi rendszernek.
Magas költségek csapdája:
- Pénz és idoigényes, nagy árat fizetünk azért, hogy pillanatnyi érdekeinkért külön alkukat kötünk.
- Az alku csak szimmetrikus hatalomban érvényesítheto.
- Asszimetrikus hatalomban az erosebb kutya gyoz.

Értékrendbeli akadályok:
 Ha egy értékrend tartósan muködési zavarokkal küzd egy adott társadalomban, akkor megindul a benne lévo értékek eróziója.
 Ennek folyamán az értéket képviselok elvesztik hitelüket, gyengül a vonzero, nem képes képviselni az emberi viselkedést és magatartást. Ilyen az ún. kettos kötés mechanizmusa.
 Ez a hivatalos értékrend és a mindennapi gyakorlat közötti szakadás Megvalósul egyéni és társadalmi szinten is.






























8. Mutassa be a kultúra átörökítés ökológiai és társadalmi kereteit!
(3-as szint + adott lap)

A biológiai átörökítés analógiájára beszélünk a kultúra átörökítésérol is, csak amíg a biológiai azt jelenti, hogy milyen általános mechanizmusok biztosítják, hogy az idok során nemzedékeken keresztül egy bizonyos populáció jellemzoi fennmaradjanak, addig a kulturális átörökítés azt vizsgálja, hogy egy társadalmi réteg vagy csoport, milyen mechanizmusokon keresztül tudja megorizni saját viselkedési jellemzoit.

A kultúra átörökítésének több formája van:
- vertikális
- horizontális
- közvetett
A vertikális átörökítési mintázatok közvetítik a biológiai leszármazottak számára a kulturális értékeket, különbözo készségeket, hiteket és motívumokat.
A horizontálisban
- az egyén a társaitól tanul.
- a tanulás elsodleges és másodlagos.
- ez a tanulás elsodleges és másodlagos csoportokban történik a születéstol a felnott korig.
A közvetett forma során az egyén a többi felnottol és az intézményektol tanul vagy a saját vagy más kultúrán belül.
- ha a tanulás folyamat teljes egészében a saját kultúrán belül zajlik, akkor enkultúrációról és szocializációról,
- ha más kultúrával kerül kapcsolatban, akkor akkultúrációról és reszocializációról beszélünk.

3 fo fogalom:
Enkultúráció: azt a tanulási folyamatot jelzi, amelynek során a csoport beemeli a gyereket a kultúrába, és melynek során a gyerek megtanulja a megfelelo viselkedési módszereket.
A sikeres folyamat eredménye a kulturálisan kompetens személy, aki többel rendelkezik egy adott kultúrában, mint azok, akik az adott kultúrában vannak.



Akkultúráció: a különbözo kultúrákhoz tartozó és a különbözo viselkedésu
emberekkel való kontaktus révén vagy annak eredményeként létrejövo kulturális és pszichológia változást jelent. (pl.: afrikai csoportok kultúrája a Brit birodalomban)
A benne résztvevoknek megváltozik a társadalmi helyzete, megváltozik az intézményrendszere, viselkedése, vallása, öltözködése, nyelve.
Az akkultúráció az egyén bármely életszakaszában bekövetkezhet,
(az enkulturáció másodlagos formájaként is fölfogható.)

Szocializáció: a kultúraátörökítésének meghatározó eleme a hagyomány.
Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemo személyisége fokozatosan kialakul, másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de felnottkorban is folytatódik. (Andorka 646.o. oldalról idézve)

Reszocializáció bizonyos esetekben a felnott emberek reszocializáción mehetnek keresztül, azaz a korábban követett értékektol és viselkedésformáktól jelentosen eltéro mintákat kell elsajátítaniuk. (pl.: koncentrációs tábor) (Giddens 104.o.)

A vertikális, horizontális és közvetett formán túlmenoen meghatározó elem még a hagyományok. (Lásd a következo tételben)











9. Mutassa be a hagyományokra épülo kultúra átörökítést!

A vertikális, horizontális és közvetett formán túlmenoen a kultúra átörökítés egyik legjellegzetesebb keretei a hagyományok.
• A hagyományok mintát nyújtanak az egyén számára,
• segítséget nyújt tipikus élethelyzetek megoldására és segítik a helyes viselkedési módot.
• A hagyományok az áthagyományozódás révén fejtik ki hatásukat.

A hagyományok típusai:
- szellemi,
- technikai eljárások,
- kommunikációs eszközök
- csoporttagság
- ill. „MI – ÉN” tudat megjelenési módja

Ezek adják a szubkultúra fogalmát is.
Szubkultúra Andorka szerint (646.o.): „Egy nagy társadalmon belül élo kisebb társadalmi csoport (pl.: etnikai kisebbség) kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától.”

A hagyományok egyben szociálintegratív intézményként is kezelhetok. Ez azt jelenti, hogy a hagyományok:
- segítik a kötodést egymáshoz és másokhoz,
- erosíti a másoktól való megkülönböztetést, tudást adnak át,
- korszakolják az egyéni és a kollektív élettörténeteket,
- megerosítik az életkori és nemi szerepeket,
- elkülönítik a státuszokat (beavató-beavatott), erosítik a csoport integráltságát.
- A hagyományok alapját mindig az elodök adják.

A hagyománytól elválaszthatatlan fogalmak:
Szokás,
- a beilleszkedés eszköze, ezért hasonlít a hagyományokra és a konvenciókra (bevett szokást jelent) is.
- a szokásokban és a hagyományokban közös, hogy a létalapjukat az elodök adják.
- a konvenció lehet, önkényes, elszigetelt, partikuláris.
- a szokások és a hagyományok a kultúra replikatív szerzodései
Stílus
- ez is (határérték fogalom), mint a kultúra átörökítésének egyik alapfogalma.
- kifejezodik benne az uralkodó kultúra minden jegye,
- az uralkodó stílusban kifejezodhet egy egész kultúra és területei: pl.: téralakítás = berendezés vagy az épületek kialakítása.
- a stílus ízlésalakító a formával együtt.
Ízlés:
- ez is szorosan kapcsolódó fogalom,
- az ízlés az, amely a formával együtt nem csak kultúra, hanem divatalapító is.
Divat:
SIMMEL (klasszikusok közé tartozik, a pénz filozófiájáról híres) – szerint a divat ízlésforma is, olyan mely külsoleg végzi az emberek társadalmasítását.
- a divat határérték fogalom, mert egy-egy mubol teljesen és maradéktalanul sosem lehet megorizni.
- a divat kapcsán látható az újítás és mintakövetés
- az odatartozás és elkülönülés

MODERNIZÁCIÓ ÉS ÁTHAGYOMÁNYOZÁS
Kire hogyan hat?
„hagyomány elv képviseloi” „haladáspártiak”
- a modernizáció nem csökkentette - a modernizáció relativizál, mert
a hagyományok jelentoségét és a hagyománynak nemcsak a jelentése
szocializációs funkcióit. de a funkciója is megváltozott.















10. Mutassa be a muvelodési szükségletek motivációit!
(különös tekintettel a modern felfogásra, Maslov piramis kiszélesítve, fejtetore állítva)

Szükségletek modern felfogása: - a magasabb rendu szükségletekbol indul ki. (Heller Ágnes muvei a 80-as években)

Szükségletek 3 fajtája:
- filozófiai – a szükséglet társadalmi kategória, amelynek szerkezete van és tárgyát illetoen egyénenként különbözik.
- szociológiai
- modern

Szükségletek:
- Az emberi teljesítménynek a motivációs bázisa.
- A motíváció a kielégítetlen szükségletbol eredo emberi orientáció, mindig szükségletre vezetheto vissza

A szükségletek szerkezete

- anyagi létfeltételnek (megteremtésének) parancsa – ez adekvált a munkával (eloször lakni, ruházkodni és enni kell) – ez a Marx-i szlogen.
- Társadalmi viszonyok – lehetoséget kínálnak csoportoknak, hogy társas viszonyt alakítson ki (intrerperszonális kapcsolatot)
- Kulturális szükséglet:
o Mindennapi élet kultúrája
o Interperszonális kapcsolatokhoz kötodo etikai, erkölcsi és az emberi együttélés humán formája
o Mindaz ami tárgyiasul, tehát megjelenik a kulturális alkotásban és múvelodési orientációkban (közösségi alkalmakon)

Beszélhetünk:
- voltaképpeni szükségletekrol,
- szükségletekhez fuzodo szubjektív és lélektani viszonyról
- a szükségletek társadalmi attribúcióról (oktulajdonítás)

Különbséget kell tenni:
- igény
- kívánság között.
Nem verbalizálhatók vagy csak nagyon nehezen, mert a kívánságokban a szükséglethez kapcsolódó lélektani viszony jelenik meg.










Tükörkép elemzés


Igények rangsora Igények tartalma

Felso szint minden ebbol indul ki

Önmegvalósítás igénye A személyiség kibontakoztatása





Érvényesülés iránti igény
ÖNÉRTÉKELÉS:
- tudás, tehetség, teljesítmény
- önállóság
- önbizalom
- elismerés igénylése vagy
- beosztás, rang /státusz/
- teljesítmény méltányolása
- figyelem

A társadalomba beillesztodés igénye Kötodés
- kapcsolat
- valahová tartozás
- barátság


Biztonság iránti igény Biztos munkahely,
- fenyegetettséggel szembeni védelem
- egészség védelme


Alapveto fiziológiai, lélektani igények
Élelem, - lakás, - nyugalom, - önfenntartás,- mozgásszabadság.

Alsó szint


Alapveto életszükségletek és a kultúra szintu szükségletek

1. A szükségletek és azok kielégítése a mindenkori kultúrszinttol függ.

2. Vannak a társadalmi fo funkcióknak megfelelo szükségletek, a primitív társadalomban a szükségletek legalacsonyabb szintjén jelennek meg.

(- alapveto szükségletek kielégítésére irányuló feladatkörök, amelyek egy társadalom közös érdekeiként jelentkeznek: családi- nevelési – gazdasági
vallási – politikai – pihenési)

3. A modern társadalmakban jelenik meg a szociális érzelmi védettség iránti igény:
- Jövedelmi biztonság szükséglete
- Kielégíto munka szükséglete (motíváljon)
- Státusz szükséglet – emberi értéket társadalom ismerje el.

Szükséglet szintek:

Birtoklás Szeretet Létezés
- emberi élet külso feltételeit - az emberi kapcsolatok iránti - az egyéni „élet”
is magába foglalja igény értelmének érzése

-amit birtokolnak az méri - az elidegenedés
az életszínvonalat ellentéteként I________________________I I
E ketto az élet minoségét jelenti
Ezek és az ezeken felüli szükségletek
A kultúrszintek, kultúrszintu szükségletek
Szükségletek nem azonos a kultúra iránti igénnyel

Az önmegvalósítás iránti szükségletek, különböznek a többi szükségletektol:
- e szükségletek kielégítése tovább növeli, kiterjeszti az egyéniség hitelesítésének igényét.
- Az önmegvalósító emberek jól ki tudják használni saját lehetoségeiket = Önmegvalósító ember képe

Önmegvalósításhoz vezeto viselkedések (kapcsolódnak a szocializációhoz):
- felelosségvállalás
- az élet élése teljes elmélyedéssel és összpontosítással
- új dolgok kipróbálása
- az ész érveire hallgat, nem pedig a tekintély hangjára
- oszinte, kerüli a színlelést, szerepjátékot
- népszerutlenség vállalása- más nézeteitol való eltérés esetén,
- amit eldöntött azt véghez is viszi.

Önmegvalósítók jellemzo tulajdonságai:
- gyakorlatiasan észlelok és jól turik a bizonytalanságot,
- elfoglalják magukat és másokat,
- spontán módon gondolkodnak és viselkednek,
- jó a humorérzékük,
- kreatívak
- törodnek az emberiség jólétével,
- mélyen átélik az élet alapélményeit,
- jó kapcsolatteremtok,
- objektív nézopontból képesek az életre tekinteni.

Allokáció: egy valamilyen fajta értékkiválasztást jelent. Elsosorban a saját kultúra megorzését, átmentését jelenti. Nem csak az adott társadalom kultúrájából alkalmazhat, hanem minden saját kultúrát is, amely hatással van a társadalom muködésére.

Jelentése: mit ment el az egyén az adott társadalmi korban az adott kultúrából (a kultúrából a személyiségbe való beépítés, mely igénybol vagy kívánságból ered)


Allokációtulajdonítás:
Lényege, hogy az emberiség megjelenése óta a különbözo társadalmakban, és azok különbözo kulturális függvényében az egyéni vagy egyének csoportja, mit oriz meg a tárgyi, anyagi, szellemi kulturális javakból. (allokál magának- , megoriz magának)

Szükségletek allokációja:
Bonyolult, mert a szükségletek típusaival, fajtáival együtt allokálni kell a szükségletek kielégítoket is.

1. Premodern társadalomban:
- a születés pillanatában allokálják a szükségleteket,
- másfajta oktatásra volt szüksége a nemeseknek, a polgároknak, a noknek, a parasztoknak.

2. Modern társadalomban:
- nem a születés pillanatában allokálják a szükségleteket,
- a modern szükséglet allokációba alapveto a mennyiség és minden szempontból a monetarizált, monetarizálható (pénz)

3. Premodenr emberek:
- nem általában arra törekednek, hogy birtokoljanak, hanem arra, hogy bizonyos, konkrét, jól meghatározott és fimon dolgok legyenek a birtokukban.

4. Modern személyek:
- számukra az azonosság az uralkodó A=A, hatalom=hatalom

Az individuális szükségletrendszerek, azok egyes emberi közösségek szükségletrendszerei, nem írhatók le teljesen mennyiségileg.
- mennyiségek valójában mindig visszaalakulnak minoségekké, egyszeruen azért, mert senki sem eszik pénzt.

A legelvontabb szükségletek és a legegyetemesebbek:
- az élet
- a szabadság.

A magyar kultúra mára a középkor kultúrájából allokál.


Áttételes allokáció: allokáció – allokációja (allokált kultúra allokációja)

1. újkori eseményektol való elfordulás, újkori eseményektol való elbizonytalanodás,
2. európai típusú polgáriasodásból kialakuló elbizonytalanodás
3. megjelent az embereknek a természettel való szorosabb kapcsolata.







Példák
Középkor - példa
A középkor az elso olyan kultúrakör, amely allokált kultúráját beépíti a magyar társadalom allokációjába.
Már a reneszánsz is allokált a középkorból.

Mit allokálhatunk a középkorból?
- muvészet területén
- film területén
- irodalomban
Áttételes formában ugyan de a nemzetközi filmekben, irodalmi feldolgozásokban megjelennek, amik a középkorról szólnak, vagy abban játszódnak.

Feketemágia
- boszorkányság, sátánizmus,
- néhány más pogány életrítushoz kapcsolódó rítus.
(pl.: Mo.-n elsoként jelent meg a boszorkányszövetség, Szepesi Mária /asztrológus/ – középkorból allokál, közvetlenül történik itt az allokáció )

Középkori szentek felébresztése:
- Grál lovagok, Lovagrendek,
- Megjelenik a tudományos vizsgálat: Torinói lepel
- Megnott az érdeklodés, a középkori szentek, lovagok iránt. Éli világát az olyan zene is, amelyik erre a világra jellemzo.
- Fozési kultúrában, fuszerek használata,
- Régi sportok iránt való érdeklodés: lovaglás, íjászat, solymászat stb.

- A középkori kultúra felélesztése allokációs divattá vált, ez megjelenik: lakásban újgazdagoknál. (egy térben való alvás, földbeépítés, felsovilágítás, vályogházak építése, megmentése)

Barokk
- koncentrált gazdaság és a koncentrált halatom megtestesítoje
- a pénz hatalma jellemzo rá, monetarizált világ.
- Megjelennek a barokk stílusú villák, vagy építenek vagy a régi villágak újítják fel.
Barokk stílus divatja: festészetben, bútorban, berendezésben, szobrokba, - ezek kereslete most a legnagyobb a kereskedelemben.

Barokkra jellemzo zene: orgonazene, megjelenik a dekoratív vallásosság is.

Rokokó
(Biedermayer)
- minden térem megjeleno pasztellszínek, miniatürizálás divatja,
- fontos: álarcos bálok felélesztése, álarcok viselése, szimbolikus értelme: úgy kell használni, hogy nyomon követheto legyen az álarcot viselo attitudje.
- nyomon követheto egy polgári – nemesi világ felélesztése,
- konzervatív erkölcs feladása
- oskeresés, (családfa kutatás)

Romantika
- 90 – es években jelent meg, elsosorban a romantikus muvekhez, a jelenkori szellemhez való adaptációjáról van szó
- szélsoséges érzelmek egyvelege, szélsoséges szenvedélyek egyvelege
- hatalmas példányszámban megjeleno romantikus ponyvaregények elterjedése
- nagy , széles gesztusok,
- divat lett a jegyesség, a hosszú jegyesség, divat a nagy pompával, nagy látványosságot felvonultató esküvo
- muvészetben megjelenik az emberben lakó szörny leírása.

Nomanizálódás
- a modernizáció tagadása,
- a nomád magyarok életvitelének átvétele, jurták építése, jurtai táborozások, nomád élet, kultúra iránti figyelem feléledése.
- Fokozódott a sámánizmus iránti érdeklodés,
- Osi állattartás iránti érdeklodés.
Fokozott a korábban civilizálatlannak ítélt kultúrák iránti reinkarnáció.
Kultúrák felé való érdeklodés (földrajzi)

Ázsiai kultúrák iránti érdeklodés: „Keleti szél erosödése”
- Mo-n ipari kultúrában jelent meg, termékekben : ázsiai márkák (kínai piac) ázsiai kolóniák
- Ázsiai sportokhoz való fordulás: (karate)
- Ázsiai filmmuvészet (karate filmek)
- Keleti vallások megjelenése és szuk körben gyakorlása
- Kínai gyógymódok
- Kínai asztrológia

Amerikai kultúra
- szappanoperák megjelenése és terjedése
- gyorséttermek megjelenése, gyors elterjedése,
- üzleti háttér (frencsájsz)
- ipari területen: termelésben, márkában gazdasági szemléletben (stílus)
- hatékony pozitív gondolkodás modellje
- állóképesség, versenyszellem
- fittneszek térhódítása
- amerikai sportok
- hagyományok továbbvitele, - ünnepek látványos megünneplése,
- mesterségesen feldobott hangulat (széles mosoly)
- Benjamin Space (szerintem Spock) : gyerekneveléses módszere (liberális elvek)
Mediterrán kultúra
- jómód, - boldogság, - kikapcsolódás allokálása bizonyos körökben,
- monarchia kultúrájának élesztése,
- (Eu-hoz való kapcsolódás, határok lebontása)
- monarchia idején virágzó Magyarország nagyvárosainak rehabilitációja kezdodik meg, egyfajta életmódhoz, életstílushoz való kapcsolódással akarja megteremteni azt, hogy sétálhasson.
11. Mutassa be a kulturális rétegzodést!
(3 kategóriából indulunk ki…)

A kulturális rétegzodések bemutatásakor 3 kategóriából indulunk ki, mely a kulturális szféra rétegzodésével van összefüggésben.

1. Diplomások: - felsofokú tanulmányokat végeztek és meghatározható külso jegyekkel rendelkeznek.

2. Muvelt ember: - aktív és közvetlen részesei a szellemi kultúra reprezentatív elemeinek. Nem a megszerzett tudás a lényeg, hanem a hozott tudás. A diplomásoknak van tudásuk, föl is tudják dolgozni, személyiségük részévé tudják tenni, és jól is tudják alkalmazni.
Reprezentativitás: rögzített szellemi értékek kincstára
3 mozzanata van: ami reprezentál, amit reprezentál, és a reprezentáció felhasználója.

3. Értelmiség: - mindenki, aki a szó legtágabb értelmében a szellem és nem materiális jellegu munkát végez.

Más szempontból :
Konrád Gy. – Szerényi Iván szerint: „ az értelmiség az rendi jellegu képzodmény”

Kapitány Ágnes – Kapitány Gábor szerint:
„A bomlási folyamat ellenére napjainkra is maradandó a rendi szervezodés.”
A sajátos hatalmi pozíciójuknak az intézményes megerosítésérol van szó.

A kritikai értelmiség magatartástípusai

1. Apolgéta: valamely tan vagy eszme védelmezoje

2. Szkeptikus: nem lép fel a világ megváltásának az igényével, nem szereti amit lát, de nem tud és nem is akar más megoldást, csak elmondja vagy leírja, hogy milyen a világ.

3. Reformer: hitvallása, hogy a liberális demokrácia intézményeivel a társadalmi fejlodés csúcsára ért, és már nincs más feladat, mint ezt az intézményrendszert javítani, korrigálni.

4. Radikális: aki már, feszegeti a liberális demokrácia kereteit és típushoz tart

5. Kritikai értelmiségi: kibontakozásának feltételei:
- nemzedéki egyenloség,
- nemi egyenloség,
- információs egyenloség
- multikulturalizmus

A kritikai értelmiségnek sohasem jön el a hatalomnélküliség, mert akik a kor szellem javításán fellépnek, azok hatalmi státusszal rendelkeznek. Hatalma veszélyesebb minden más hatalomnál. A tömegkommunikáción keresztül érvényesül ez a tevékenység legszemléletesebben.

6. Független értelmiségi:
- nem turi a hatalomban való részvételt,
alapfeladatának tekinti
- a társadalmi folyamatok elemzését,
- a társadalmi szereplok érdekkonfliktusainak a feltárását (politikai elfogultság nélkül)
- az informális hatalom gyakorlásáról való lemondás híve (fülbesúgásról)
- feladatának tekinti, hogy a hatalmon lévo, vagy afelé igyekvok okosan és jól fogják fel az elottük álló alternatívákat.




































12. Mutassa be a tömegkommunikációs rendszereket szociológiai megközelítésbol!

A tömegkommunikáció egy társadalmi alrendszer. Ezt vizsgálva felvetodik a kérdés, hogy van-e a tömegkommunikációnak értékduálja?
Van, de más társadalmi alrendszerektol eltéroen, ez az értékduál más mechanizmusok alapján muködik

Értékduál – kettosséget takar, van- e hír, vagy nincs.

A tömegkommunikációban mindig van hír, mert ettol függ a muködése.

Mi tekintheto hírértéknek?
- Események aktualitása és meglepo ereje
- A hírek könnyu elhelyezhetosége megszokott tematika keretében.
- Eseményekben résztvevok ismerettsége és befolyása
- Az események által okozott konfliktus vagy kár vagy normasértés
- Geográfiai és kulturális közelségben is rejlik a hírérték.
A hírérték a változatosság frissességében és meglepo erejében fogható meg.

A klasszikus média az eseményeket a politika oldaláról közelíti meg.

A tömegkommunikáció és a pártok kapcsolatát 3 fo szakaszra oszthatjuk

I. szakasz: honorációs pártok idoszakához kötodik ( ez volt a politika és a tömegkommunikáció elso összefonódása, a tömegkommunikáció ugyanazon értékeket köztvetítette, mint amit a pártok)

II. szakasz: a tömegpártok kialakulásához kötodik – a hírek, események, politikusok és azok nézetei szelektálva jelentek meg a tömegpártokhoz felnövo és eltéro médiában.

Ez a pártfejlodési idoszak megszülte az ún. „pártújságírókat” „pártkatonákat”

III. szakasz: kompetitív néppártok kialakulásához kötodik, - a gyakorlatban és a tömegkommunikációban a kormány és ellenzék közötti értékduál vált uralkodóvá. (ez másfajta értelmezést ad a médiának)
Ettol az idoszaktól beszélhetünk a tömegpártokra nehezedo politikai nyomásról, mivel kialakult a kormánypártiság és az ellenzékpártiság.

Mindegyikre jellemzo a direkt politizálás.
Tartott ez a 80-as évekig, de legteljesebbe K-Európa országokban a 90-es években változott meg, és létrejött az amerikai, angol, és K-Európai típusú tömegkommunikáció, ami megjutatkozott az eszközök, csatornák, finanszírozási eszközök létrehozásában.

Magyarországon a média törvénnyel vált általánossá és elméletileg elfogadottá, hogy a politikát számuzték a tömegkommunikációból.

A sokszínuség megteremtése volt még a média törvény célja.
A végeredmény napjainkban: hidat építettek a tömegkommunikáció és a pártok közé.
A hídépítés történt direkt és indirekt eszközökkel

Indirekt: (korrekciós mechanizmusok)
- Politikai hírdetések a TV-ben.
- Közvélemény kutatások
- A közvélemény kutatások torzításai, elhallgatási spirál – fogalma: eltakarják a társadalom tényleges vélemény megoszlását egy – egy kérdés kapcsán, tehát homogenizálják a véleményeket.

A II. világháború után néppártok megjelenésétol a tömegkommunikáció válik jellemzové.

A médiában a világon mindenütt óriási átrendezodés megy végbe, régi állami - közszolgálati modelljét felváltja egy újfajta kereskedelmi - populáris modell.

Nyilvánvalóan mindkettonek vannak erosségei és gyengeségei, történelmileg más-más igényt elégítenek ki, nem normatív értelemben hanem történelmileg.

A televízió és a rádió finanszírozása

Az alap minden országban megteremteni a tömegkommunikációt és azon belül a TV függetlenségét, elsosorban a finanszírozás által.
Az elofizetési díj angol találmány, (Náluk ezt most törölték el.)
Oka:
- morális ok – csak költségesen és csak részlegesen behajtható adófajta volt, a nem befizetése nem járt szankciókkal (Mo-n nem lehet olyan magasra emelni, a díjat, hogy abból a tömegkommunikációt muködtetni lehessen)
- kétszer fizetett, akinek kábel tv-je volt,
- annak is fizetnie kellett, aki csak a földi frekvenciákon tudta fogni a csatornákat
- nem volt legitim ennek az adónak a behajtása, mert nem egy polgári szerzodésen alapult, a média törvényben ez szabályozásra került.

A tömegkommunikáció is az életünkhöz hasonlóan polarizált, ennek megfeleloen a mérleg egyik oldalát a közszolgálatiság, a másikat a popularitás adják.

Ennek a képviseloi ezzel értenek egyet.

Ennek megfeleloen két fo tömegkommunikációs modellt ismerünk:

Közszolgálati modell:
- objektivitást sugárzó, hatalomtisztelo,
- eszménye a tájékoztatás és a nevelés,
- bemondói tekintélyt parancsolók, elore rögzített forgatókönyv szerint muködok.
- leginkább reprezentatív mufaja a hír – jelentos eseményekrol, fontos emberekrol ( Császi Lajos szerint a kisbírói feladatot látta el.)


A változások ellenére mindig szükség lesz közéleti hírmusorra. Ezt mutatják Európaszerte megfigyelhetoen azon tendenciák, amelyek a közéleti hírmusorok újjáélesztésére irányulnak.

A politikai és technikai változások hatására, a hírek maguk is megváltoztak, elmesélik, kommentálják az eseményeket és a helyszínrol közvetítenek, az emberi átélést is értelmezik.

A hallgató is aktív részese lesz a történésnek, telefonálhat, véleményt mondhat – egyfajta popularitást követ.

Baló György hívta fel a figyelmet arra, hogy
- a közszolgálatiság általános kategória, mivel minden musor mely a közösséget szolgálja, közszolgálatinak tekintheto.
- Ezért a közszolgálati televíziózást meg kellene különböztetni a közéleti televíziózástól, rádiózástól.
- A politikai értelmu közéletiséget korlátozottabb jelentésu fogalomnak kellene tekinteni, mint a sokkal általánosabb kulturális értelmu közszolgálatiságot.
- E megközelítés lehetoséget teremtene arra, hogy ne csak a híreket értsük közszolgálatiságon és ne csak a magas kultúrát.

Kereskedelmi v. populáris modell:
- közvetlen, szubjektív, demokratikus,
- nem akarja tanítani a tömeget, nem a fontos emberekrol akar tudósítani, hanem a mindennapi emberekrol szól és hozzájuk tartozó történetet meséli el játékos formában
- nem akar megfellebbezhetetlen igazságokat közvetíteni
- nemcsak közéleti, vagy emelkedett témának, hanem korábban magánügynek, tabunak számító kérdéseknek is hangot ad
- reprezentatív mufaja a tv-ben a talkshow, a személyes, nyitott, improvizált
- nem jelenti a dekadenciát (kulturális hanyatlást) újfajta nyilvánosságot jelent.

Az új amerikai kulturális szociológia:
- nem tekinti elfajzásnak a populáris nyilvánosságot
- civil vallásnak tekinti
- a közösség alapértékeit megjeleníto kulturális demokráciának tekinti
- A paternalista média a világról való tudást akarja elhozni hozzánk, a populáris média a hangsúlyt arra teszi, hogy érzelmileg is otthon érezzük magunkat a világban.








A médiatörvény valósága

A médiatörvény elsodleges küldetése:

1. Duális médiatér létrehozása – köztévén túlmenoen a kereskedelmi tv-k

2. Országos kereskedelmi televíziózás jogi hátterének megteremtése.

3. Falat húzni a politika és a közmédia közé

4. Valóságos elfogultságoktól mentes média személyzetpolitika kialakítása

5. Országos Kereskedelmi Tv. és rádió frekvenciák kiosztása

6. A diszkrimináció eltörlése

7. Lehetetlenné tenni a média pénzügyi forrásainak a kormánytól való függoségét

8. Exkluzív információ biztosítása valamennyi lakos számára

9. A tömegmédiák irányításának társadalmi alapra való helyezését (kuratóriumok létrehozása)

10. Szélsoséges, kommunikációs híradások és tájékoztatások megakadályozása.

Nagy kérdés, hogy sikerült-e?
A média trv. alapveto célja: éket v. falat verni a tömegkom. és a politika közé, de hidat vert.
Beléptették az ún. korrekciós mechanizmusokat (politikai hirdetés, közvéleménykutatás.).
Finanszírozás módja: elofiz. díj - inmorális volt a beszedése, bújtatott adónem. Az erre kötelezettek 2/3-tól nem lehetett beszedni, igazságtalan a kábel+földi TV díj.
Az elofizetési díj beszedés nem volt legitim, mert nem volt polgári szerzodés errol. Morális a média tv. miatt, mely polgári szerzodésnek minosítheto.

A média trv. módosítása várható.











13. Határozza meg az életmód fogalmát, mutassa be az életmód típusait + ismertesse mit jelent a Mo.-i polarizált életmód!

Az életmódkutatás módszertana:
- Az egyik olyan, amely pregnánsan mutatja a társadalomban meglévo különbségeket.
- A társadalmi különbségek kvalitatív (min) és kvantitatív (menny) oldalát is megmutatja.
- Nemcsak a társadalmi struktúra szempontjából mutatja a különbségeket, hanem a szükséglet struktúrában meglevo különbségeket is.
- Azt kívánja megismerni, hogy a társadalomban lévo egyének, csoportok, osztályok, minek a jegyében szervezik az életüket.
- Vizsgálja, hogy mi áll az egyének, csoportok életvitelének középpontjában, mi adja ehhez az energiát.

Központi kategoriája a tevékenység.
Vizsgálja, hogy milyen eszmei tartalma, milyen attitudöket és milyen normák mentén szervezik a tevékenységüket és ezek mentén milyen életmódtípusok jönnek létre.

Az életmódnak van szubjektív és objektív oldala is.
Szubjektív: belso adottságok, képességek és a tudat határozza meg ill. irányítja.

Objektív: külso, tárgyi világ lehetoségei

Életmód a mindennapi tevékenységek rendszere, közvetíto fogalom egyén és társadalom között.
- Konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai mindennapi életükben milyen tevékenységeket végeznek, ezekre átlagosan mennyi idot fordítanak, hol végzik ezeket a tevékenységeket (otthon, munkahelyen stb.)

- Kik vesznek részt ezekben a tevékenységekben, miért végzik ezeket a tevékenységeket, s mit jelentenek azok a számukra

- Az életmódról az idomérleg-felvételek adják az alapveto adatokat, finomabb vizsgálatok szükségesek azonban a különbözo tevékenységek tartalmának, jelentoségének , hatásának feltárásához.

Életmód összetevoi:
- társadalomi munkavégzésben elfoglalt hely
- anyagi javakból való részesedés
- lakóhely típusa
- fogyasztási struktúra
- szokásrendek, kultúra
- idobeosztás ( szabadido- muvelodés)



Életstílus
Az életmóddal rokon fogalom. Az egyénnek szabadon beosztható idejében töltött tevékenységeit, az ezekben a tevékenységekben megnyilvánuló preferenciákat, ízlést öleli fel.

Javak birtoklása: vagyoni helyzetet jelenti háztartási szinte. 5 elemet vizsgálnak
1. ingatlan és vagyontárgyak nagyságát 4 változóval mérik:
- mezogazdasági földterület,
- lakásingatlan,
- nyaraló,
- építési telek léte, vagy nemléte.
2. háztartási felszerelési cikkek (mikró, huto stb) hiánya vagy megléte
3. szabadidos tárgyak birtoklása a háztartásokban: - színes tv: 86 %-os
- videó: 43 %-os
- HIFI: 20 %-os
4. háztartási kincsképzés (mutárgyak, arany ékszer, extra sportfelszerelés)
5. gépkocsi tulajdonlás: 1 gk. 40%, többféle 5%

Háztatások kulturális fogyasztása: az életkörülmények alakulásával a családok a kulturális kiadásokat csökkentik.
31 - 40 év legjobb kulturális ellátottság
71 éves korosztály elmarad az átlagtól.
A foglalkozási rétegzodéseket is figyelembe kell venni.

Kulturális fogyasztás egyéni szinten (lakáson kívül, vagy belül)
Újságolvasás: 60 % rendszeresen
30 % alkalomszeruen

Könyvolvasás: 26 % rendszeresen
45 % alkalomszeruen

TV. nézés: 5-6 % soha nem néz tévét.

Életvitel mindennapi élet elemei.
Viszonylagos szabadsággal megválasztott tevékenységek összessége
Idomérleg vizsgálatok:
- adott tevékenységgel töltött ido (helyszínek, tartózkodási helyek)
- vizsgált napon a különbözo tevékenységek aránya

Életvilág:
A fenomenológiai szociológia által használt fogalom a mindennapi életnek mindazokat az elemeit jelenti, amelyeket a társadalomban élo ember adottnak vesz.
Az embertársakat, azoknak a mienkhez hasonló tudatát, a velük való kapcsolat létesítésének lehetoségét, környezetünk tárgyait.

Életmód szempontjából a habitus:
Az egyes emberek tevékenységei, értékei vagy ízlése mögött húzódó alapveto beállítódások.


Életszínvonal: az emberek anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítésére szolgáló termékek és szolgáltatások mennyisége és minosége által meghatározott jóléti szint, továbbá ide tartozik a munkafeltételek és munkakörülmények összessége.

Összetevoi:
- Lakosság jövedelme,
- Munkajövedelem
- Társadalmi juttatások
- Egyéb forrásból származó jövedelmek.



































14. Éleforma stílusok, és az életmód polarizáltsága
(füzet)

Domináns életforma típusok:

I. Elsofokú életformák:

I. Tradícionális életforma
- homogén, primér közösségekre jellemzo,
- a hagyomány határozza meg a viselkedést,
- szilárd az értékek rendje.

II. Kulturálisan passzív típus: instabil típus
- azoknál jelentkezik, akik az elsofokú közösségekbol jöttek, hagyományaikat elvesztették, de más /magasabb/ értékrendet nem találtak.

II. Másodfokú életformák:

1. Kapaszkodó, rekreációs, stabilitásra törekvo életformák, ezeket a kívülrol irányítottság jellemzi, nincs szigorú értékrendjük.

2. Nyitott: felhalmozó, stabil típus tartozik ide .
- Cél: jó élet.
- Kívülrol irányítottak, mennyiségelvu a gondolkodásuk.
- Nyitottak a munkában, mindenevok a kultúra irányában

3. Autonóm, autentikus, stabil, polgári típusú.
Stabilitás, racionalitás, autonómia a vezérlo elvük.
Minoség és értékrend alapján válogatnak a kultúrában.
/meg tudták teremteni és meg is tudták orízni a polgári életforma jegyeit./

III. Emancipatív ( szabaddá tevo, felszabadító) - iniciatív (kezdeményezo) életforma.
Jellemzoje:
- A különbözo idok új dialektikus kapcsolata,
- idobeosztás sokszínusége,
- Új civil, demokratikus társadalmi nyilvánosság

Polarizáltság

Életmód napjainkban
Magyarországon

Magyarországon az életmódra polarizáltság a jellemzo.

- Nagymértékben kinyílt a jövedelmi olló, jobban, mint ahogy a társadalom többsége tolerálni tudná,- rövidtávon széles középrétegek csúsztak le a depriváltak közé, megerosödött az eddig is eros felsoréteg.
- Látványosan megnott a jómódúak aránya.
Ennek látható jele megmutatkozik a státuszokban, a státusz szimbólumokban, és a szimbolikus jegyekben.
Ez megmutatkozik:
Gazdagság szimbólumai: pl. lakásépítés terén, un. újgazdag telepek kiépülése, nagypolgári arisztokráciát jellemzo életmód, jó kilátás biztosítása, uszoda, szauna, helyi játszótér, pezsgofürdo, ortornyok kialakítása, márvány és arany beépítése, személyzet önálló lakással a házon belül, várszeru kerítés, fizikai lift a házon belül, stb.
Szegénységet kifejezo szimbólumok, amik az életmódhoz kapcsolódnak: hajléktalanság /számuk növekszik, életkoron belül is/,
A társadalom többsége részérol 2 féle magatartásmód jellemzo:
1. karitatív – intézményrendszere kezd kiépülni, de nem hazai tokével.
2. elfordulás, befelé fordulás.
Kézzel fogható szimbolikus jegyek:
Erosen érdeklodnek a használt nyugati ruhák iránt. /de ez divat is lett/,
Státuszszimbólum értéke van a használt tárgyak forgalmazásának, használt autók forgalmazása.
Jellemzo:
Takarékossági praktikák: maradék anyagok felhasználása, természetben található anyagok felhasználása.
A szociális biztonság napjainkban piac és jövedelemfüggové vált, leértékelodött a szociális biztonság intézményrendszere, a gazdag életvitelt felmutatók körében felértékelodött a szociális és szociokultúrális intézmények értéke.
Felértékelodött a státuszinkonzisztencia. Megjelent az áruba bocsátott ember /gyermekmunka, béranyaság, szerveink eladása, testrészek pénzért való megcsonkítása, asszociációt jelent: szegényt a bunözéssel azonosítják/, megerosödik a koldusmaffia.
A polarizáltságra jellemzo még, hogy nyomon követheto a szegénység – gazdagság térbeli elkülönülése.
Megmutatkozik:
1. Országrészek státuszkülönbségében
2. Zárt övezetek, klubbok kiépítésében
3. Exkluzív oktatási programok bevezetésével
4. Super exkluzív kirándulásokban

A polarizáltság úgy is megmutatkozik, hogy megjelentek a kiszolgálók és kiszolgáltatottak
pl. takarítónok, bejárónok, magántanítók, társalkodónok, soforök, kertészek, szobalányok.



A lakosság rétegzodése jóléti szempontok szerint

TÁRKI 2000.


Rétegzodés szerinti csoportok
Arány (%)
Fobb jellemzok

Nagyvárosias felso
13 Magasabb végzettséguek, nagypolgárok, nagytokések

Városias középosztály
11 Ipari hátteru 40-60 éves vállalkozók

Jobb módú nyugdíjasok
8 Más jövedelemmel is rendelkezo viszonylag fiatal nyugdíjas

Alsó közép
10 Átlagos isk. végzettségu, kisjövedelmu, többgyermekes

Képzetlen nyugdíjas
8 Korábbi vagyonukat felélo, elmagányosodott, 60 év felettiek

Alsó munkásosztály
16 Iparban dolgozó, fiatalabb, képzetlenebb emberek

Depriváltak
16 Rosszul felszerelt, kis háztartásokban élo falusi 60 év felett

Szegény alsó osztály
18 Munkanélküliek, betanított (vagy) és segédmunkások


Életmód kategóriák a Nyugati országokban
- A fogyasztás
- Kommunikáció
- Beállítódás
- Demográfiai jellemzok alapján készül.

Több blokk alakul ki:

1. Tradícionális életstílus: megjelenik a felvilágosult házias típus, a realista típus, és a szerény, kötelességtudó típus.

2. Emelkedett életstílus – ezen belül:
„beérkezettek” csoportja,
új családot képv. Csop. (élénk, családias élet)
új individualisták (intellektuális réteg)

3. Modern életstílus
feltörekvok csoportja,
trendekkel mozgók csoportja – luxusfogyasztási cikkek megvásárlása
érvényesülésre vágyók, öröm orientált fiatalok,
15. Mutassa be az érték fogalom kategoriáit
(Andorka)

Az értékek
- olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak.
- ciklikusan változnak, mind az anyagi illetve szellemi értéket tekintve, a munka jellege befolyásolja, a nyitott személyiség is, befolyásolja a gyerekek szocializációja.
- a személyiség legmélyebben beágyazott és mindeféle helyzetben eligazítást adó támpontjai. A beágyazottság révén tudunk szert tenni az értékek szilárdságára és következetes magatartásra.
- azok, melyek a világ kollektív értelmezéséhez a legkisebb közös többszöröst adják (matematikai meghatározás)

Értékdimenzió: 3-as egységet mutat:

1. modalitás dim. (taszító-vonzó hatás),
2. tartalom dim. ( értékek érvényesülés közege),
3. szándék dim. (cselekvo egyénhez kapcs., cselekvo meglétét v. hiányát jelzi).

Alapértékdimmenziók:

Alport nevéhez fuzodik, ebbol indulunk ki.
1. gazdasági ember – aki az érték megközelítés szempontjából a haszon elvu etika rabja
2. elméleti ember – aki az igazság rabja
3. esztétikai ember – akinek a legfobb érték a harmónia
4. szociális ember – a szeretet és a huség szolgája
5. politikai ember – akinek legfobb érték a hatalom
6. vallásos ember – képviseloi a többi dimenziót lebecsülik és a túlvilág értékeit jelölik meg legfobb értéknek.

Morris:
- különbséget tett az eszköz és célérték között,
- legfobb értéknek a státuszt tartotta
- A státuszhoz 13 eszközértéket rendelt és a Machiavelli: cél – eszköz formulát a feje tetejére állította.

Shamper – a legfobb értéknek a munkát tartotta

Habermas: - az értékek 2 dimmenzió mentén vázolhatók fel:
- Statikus értékek kapcsán
- Pragmatikus értékek kapcsán.

A 2 dimenzió az állandóságot és mozgékonyságot tartalmazza.



Értékek megismerésének nehézségei:

1. mimikri: egyén színlelt alkalmazkodását jelenti környezetéhez, egyéni érdek és haszonszerzés.

2. kamu fázis: álcázás, értékek rejtegetése, egyéni v. csoportérdek.

3. hipokrízis: képmutatás, tettetés, szeretünk jó színben feltunni embertársaink között.

Általános következtetés:
- Az értékekre jellemzo az állandóság, tartósság.

- Az érték meggyozodés – egyrészt egzisztencia teremtok,
másrészt eloírás jelleguek az értékek. (a létezés melyik formáját tartjuk kívánatosnak vagy nem kívánatosnak)

- Érték referencia (Melyik az a viselkedésmód, melyet egyének, csoportok, referálnak, ill. nem referálnak?)

- Érték viszonyítási alap és mérce is (segítenek minket, hogy másokat meggyozzünk az érték helyességérol vagy helytelenségérol)

- Az érték attitudjeként szerepel

- Az érték társadalmi norma

- Az érték szükséglet

Ha mérce, akkor értékviszonyokról beszélünk. Léteznek:
- Mások fele irányuló
- a környezet fele irányuló
- önmaguk fele irányuló értékek

Az értékvizsgálatokra különbözo teszteket használnak:
- cél - érték
- eszköz érték szempontjából osztályoz

Cél-érték: azok az értékek, melyek egyén vagy társadalom központúak
Eszköz érték: magukba foglalják az erkölcsi és kompetencia értékeke, általában a viselkedés módjára vonatkoznak, a kompetencia értékek egyéni jelleguek és szinte soha nem foglalkoznak az erkölccsel.

Értékrendtípusok: - egyének, csoportok társadalmi szerkezettol függetlenek

• hagyományos keresztény - a hiánygazdálkodásra alapozó társadalomra jellemzo
• puritán, felhalmozó: szkeptikus jellege van: gyors felhalmozás, a fogyasztás szigorú visszaszorítása.
• fogyasztó, hedonista: nem a javak felhalmozására, hanem a fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, az élvezetekre.
• a XX. századi munkásmozgalom értékrendje.

Az értékrendek válságban vannak a XX. XXI. Században

1. vallásos, újjászületési mozgalmak. Érzelmi, szellemi értékek hangsúlyozása, kisebb a szerepe az anyagiaknak.

2. hippi mozgalom. A közösségi lét megteremtése, természetesség, egyszeruség felé való fordulás, meditáció jellemezte.

3. a kicsi, a szép eszméje. Vissza kell térni az emberi világba, önfenntartó közösségekhez, meg kell teremteni a helyi közösségek autonómiáját.

4. etnikai reneszánsz. Minden etnikumnak a maga múltjából kell merítenie.

5. Az új konzervatizmus hajdani rendi v. arisztokratikus formáció felélesztésével jár együtt.

6. radikális baloldali mozgalmak: minden oka a kapitalista gazd. és a politikai erok eroszakos uralma.

7. konzerváló társadalmak ideológiája: javak megorzése, konzerválása a hangsúlyos.

8. poszt indusztriális mozgalmak – a nem termelo ágazatok túlsúlyának megteremtését szorgalmazzák.

Összefoglalva:
Két nagyobb blokkot állítunk fel:
Tradícionális
Modernitásbeli oka van az értékek válságának.

A kettos hatás mechanizmusát hangsúlyozza. (modernitás kulcsszava, Európa, Amerika visszaszorítása, tradicionális kulcsszava a nemzet és a hagyomány

Fo jellemzoje, hogy gyökeresem más kultúra áll egymással szemben, drámai változás történik.

A nagy átalakulás (célok-értékek-magatartásformák)

1. Hagyományos alapértékek
2. Új alapértékek

1. Hagyományos :
• alapveto érték a megélhetés kényszere ( állandó erofeszítés a term.felett)
• szolgálja a kor erkölcsét, ez adja a szocializációs mintákat.
• A kötelesség teljesítésére sarkall
• Központi szerep: a bun és a buntudat
• A hagyomány az igazi érték.
2. Új:
• Önmegvalósításra sarkallás,
• Ösztönök, vágyak, élvezetek hajszolása
• Teljesség keresése
• Nincs helye a buntudatnak
• Akadályok leküzdése bármilyen eszközzel

+ (nem tudom, hogy kell-e, de a vázlat szerint ezt a témát követi)

Milyen kulturális korszakok felé fordul a magyar kultúra?

Középkor – kultúrája
- muvészet területén
- film területén
- irodalomban
Áttételes formában ugyan de a nemzetközi filmekben, irodalmi feldolgozásokban megjelennek, amik a középkorról szólnak, vagy abban játszódnak.

Nagy kultusza van :
Feketemágia
- boszorkányság, sátánizmus,
- néhány más pogány életrítushoz kapcsolódó rítus.
(pl.: Mo.-n elsoként jelent meg a boszorkányszövetség, Szepesi Mária /asztrológus/ – középkorból allokál, közvetlenül történik itt az allokáció )

Középkori szentek felébresztése:
- Grál lovagok, Lovagrendek,
- Megjelenik a tudományos vizsgálat: Torinói lepel
- Megnott az érdeklodés, a középkori szentek, lovagok iránt. Éli világát az olyan zene is, amelyik erre a világra jellemzo.
- Fozési kultúrában, fuszerek használata,
- Régi sportok iránt való érdeklodés: lovaglás, íjászat, solymászat stb.
- A középkori kultúra felélesztése allokációs divattá vált, ez megjelenik: lakásban újgazdagoknál. (egy térben való alvás, földbeépítés, felsovilágítás, vályogházak építése, megmentése)

Barokk
- fentrol lefelé való haladás stílusa
- koncentrált gazdaság és a koncentrált halatom megtestesítoje
- a pénz hatalma jellemzo rá, monetarizált világ.
- Megjelennek a barokk stílusú villák, vagy építenek vagy a régi villágak újítják fel.
Barokk stílus divatja: festészetben, bútorban, berendezésben, szobrokba, - ezek kereslete most a legnagyobb a kereskedelemben.

Barokkra jellemzo zene: orgonazene, megjelenik a dekoratív vallásosság is.

Rokokó (Biedermayer)
- minden térem megjeleno pasztellszínek, miniatürizálás divatja,
- fontos: álarcos bálok felélesztése, álarcok viselése, szimbolikus értelme: úgy kell használni, hogy nyomon követheto legyen az álarcot viselo attitudje.
- nyomon követheto egy polgári – nemesi világ felélesztése,
- vállalkozási formák átvétele (egyéni, családi vállalkozások)
- konzervatív erkölcs feladása
- oskeresés, (családfa kutatás)

Romantika
- 90 – es években jelent meg, elsosorban a romantikus muvekhez, a jelenkori szellemhez való adaptációjáról van szó
- szélsoséges érzelmek egyvelege, szélsoséges szenvedélyek egyvelege
- hatalmas példányszámban megjeleno romantikus ponyvaregények elterjedése
- nagy , széles gesztusok,
- divat lett a jegyesség, a hosszú jegyesség, divat a nagy pompával, nagy látványosságot felvonultató esküvo
- muvészetben megjelenik az emberben lakó szörny leírása.

Nomanizálódás
- a modernizáció tagadása,
- a nomád magyarok életvitelének átvétele, jurták építése, jurtai táborozások, nomád élet, kultúra iránti figyelem feléledése.
- Fokozódott a sámánizmus iránti érdeklodés,
- Osi állattartás iránti érdeklodés.
Fokozott a korábban civilizálatlannak ítélt kultúrák iránti reinkarnáció.
Kultúrák felé való érdeklodés (földrajzi)























16. Szabadido fogalma + idofelhasználás (Andorka)

Alap: az ido szerepe napjainkban egyre fontosabbá válik ennek 2 oka van,
• az ido az életmód változásával felgyorsult,
• az órák elterjedése jelzi az ido fontosságának növekedését.
Az ido, mint fogalom eloször Arisztotelésznél jelenik meg: - „ez idopont megválasztása az amirol beszélni kell”
Machiavelli is foglalkozott az idovel filozófikus megközelítésben - „a bölcs embernek tisztában kell lenni az idejével”

A kapitalizmusban nyert teljesen új szemléletet az ido.
Az idotartam fontosságát ált. az adott ido alatt elvégezheto, elvégezendo tevékenység szerint mérik.
• Az ido pénz és egyre idoszerubbé válik napjainkra üzenete.
• Az ido az üzleti életben korlátozó tényként van jelen.
• Napjainkban elotérbe kerül az idofogyasztás, idogazdálkodás problémája.
o Az elvégzendo feladatok száma no.
o A hatékonyabb idokihasználáshoz olyan fogy. cikkekre van szükség, melyek segítik a jobb idokihasználást: vagy csökkentik az egyik tevékenységre fordított idot a másik javára, vagy az elvégzendo tevékenység idotartamát rövidítjük le.
Az idogazdálkodás problémáját bizonyos társadalmi rétegek másként közelítik meg.
• Vannak olyan rétegek, melyek nem rend. megfelelo anyagi háttérrel, hogy megvált. fogyasztási szokásaikat – nekik az idogazdálkodás a tevékenységi csoportok átrendezodését fogja jelenteni.
• Vannak olyan rétegek, melyek megengedhetik maguknak, hogy egyre korszerubb és gyorsabb technikai eszközöket vegyenek, megfizessék a szolgáltatásokat ahhoz, hogy idejük kihasználtsága a legjobb legyen.

Szabadido:
Tágabb értelemben: a munkán kívüli idot értjük,
Szukebb értelemben: a munkán kívüli ido azon részét, mely már nem a külso szükségszeruségek kifejezoje, nem kényszeruség hordozója, nem ezen szükségletek kielégítésének idomennyisége, hanem ezen szükségszeruségektol mentesülo, ezeken túli idokeret a szabadido. Szabadidoben eltöltheto tevékenységformát is jelez.
Ellentéte a munkának, mint gazd-i funkciónak, örömet okozó várakozás és újrafeltöltodés, regenerálódás.
A szabadidot az ido mivoltából kiindulva, mindig a mennyiségi mérhetoséghez kötik és ehhez rendelik hozzá a minoséget- Ez arra a kérdésre adja meg a választ, hogy mitol és mire szabad a szabadido.

Idofelhasználás s rendszerváltás óta:
Alap: a 10-12 év új gazdasági, társadalmi, történelmi korszakot jelez, ez magába foglalja a
• Piacgazdaságra való áttérést ( a strukturális változásokat – ezek nehezítik is a szabadido felhasználás mérhetoségét
• Munkaeropiac beszukülése és átalakulása
• Munkanélküliségi ráta emelkedése
• Az inaktívvá válás felerosödése
• Mezogazdasági, fizikai dolgozók csökkentése
• Gazdasági szektorok közötti mozgás – tercier szektor megerosödése (szolgáltató ágazatban)
• Általában vett foglalkozási szerkezet megváltozása (fizikai munkások )
• Rövidebb munkaideju, szellemi foglalkoztatottak részarányának megnövekedése

Demográfiai változások:
• 15-74 éves korú lakosság részaránya 3 - 4 %- kal csökkent
• tovább csökkent a gyerekek száma
• családok elaprózódása (egyre több önálló háztartás)
Ezek vannak a legnagyobb hatással a belso idofelhasználásra.

Kiemelt kategória a kereso, termelo munka, a piacgazdaság vesztesei.
A legnagyobb változások itt figyelhetok meg:
1. – az érintett népességbol (15 – 74év) a férfiaknak a kereso – termelo munkára fordított ideje a korábbiaknak kb. a 4/5 részére esett vissza.
2. – átalakul a kereso – termelo munka belso összetétele: még korábban meghatározó volt a jövedelemkiegészíto tevékenység, ( mezogazdaság), ma már megváltozott.
3. – a 15 – 74 éves férfiak körében 30 %-kal csökkent az ilyen jellegu munkára fordított ido, a noknél még ennék is erosebb a visszaesés. (ennek oka: a mg. Eroteljes átszervezése és az élelmiszeripar beszukülése)
4. – változás a háztartás és a család ellátása terén való munkavégzésben. A férfiaknál 8 peccel nott, a noknél 21 perccel csökkent az e tevékenységekre fordított ido.
A háztartási munkára fordított ido, csak a nyugdíjasok körében nott meg.
Szabadon felhasználható ido
- jelentosen megnott,
- társadalmi rétegenként differenciáltan jelenik meg
- ido kerete a foglalkoztatottak körében 14 %-os (közel 15 %-os)
- a nyugdíjasok körében 25 %-kal nott
- a férfiak több szabadidovel rendelkeznek, mint a nok.
Szabadido belso arányai:
- nagy az eltolódás
- uralkodóvá vált a TV nézés (szabadido 58%-a)
- ugyanilyen arányban csökkent az olvasásra fordított ido
- kevesebb ido a társas életre (mozi, színház) – ehhez hozzájárult az ár változása, emelkedése is.
- Kis mértékben, mindkét esetben a fizikai rekreációra fordított ido növekedett (feltöltodés, sport, semmittevés)
Tábori Tímea (szociológus): a képernyo jelenti Mo-n a modernizációt a szabadido eltöltésében.
Szerinte, az állattartók többet ülnek a TV elott, így náluk ez eléri a 65 %-os is. Számukra a bibliai utasítás rég megszunt, miszerint a hetedik napon pihenjünk meg.
Buda Béla (pszichiáter) – védelmébe veszi az üzletközpont látogatóit. A plázázás nem is annyira elítélendo, hiszen a magányosoknak ez lelki pótlék és látszólag közös unalomuzo élményt nyújt.
Emiatt sokaknál belso életformára vált.
A „szomorú vasárnap” áttolódott hétfo hajnalra (öngyilkosságok gyakorisága)

+ táblázat (2)
Mi az idomérleg? ( a nap 24 óráját kell feljegyezni, percekben mérik, utána százalékolják, + évben 4X1000 fos mintán , általában osszel karakteresen klasztereket is képeznek)









17. Mutassa be az oktatás szociológiához kapcsolódó elméleteket és határozza meg a tudás fogalmát és típusait! (Treimann – féle elmélet – iparosodás elmélet) füzet


Korábban egyértelmubbek voltak a viszonyok, könnyebb volt eldönteni, valaki még tanul nem dolgozik, vagy már nem tanul, dolgozik státuszban van-e.

Az álláskeresés elhúzódása magával hozta a már nem tanul, még nem dolgozik állapot megjelenését.

A képzésbol való korai kilépés növeli a munkanélküliség kockázatát. Erre válasz: növelni a képzési idot.

(Oktatás jelzoszámai táblázat alapján: Expanziós folyamat érv. a tábl-ban. Ált. isk. beiratkozás teljes köru – 16 évig kötelezo. Középfokú okt. beállt a 100%-ra, felookt. Van egy úniós levárás, melynek meg akarunk felelni, ennek hazai gyakorlata: bizonyítványgyártás, megszunoben az elitképzés, fél felsofokú okt., mert akreditált képzés van ma. Urbanizációs lejtó mutatója: esélyegyenloség, származás és szüloi háttér is behatárol. Az ált. isk., a középisk. is behatárol. Változás az elmúlt 12 évben – csökken a szakmunkás képzés. )

Milyen megfigyelés mutatkozik az iskolai végzettség és a pályakezdo foglalkozása között?

1. Treimann – féle elmélet – iparosodási elmélet.
Lényege, hogy az iskolai végzettség a modern társadalmakban megközelíto pontossággal kijelöli a munkavállalók foglalkoztatási státuszát.

2. Becker – féle elmélet – humántoke befektetési elmélet.
A humán toke befektetésének a társadalmi helyzetbe való kerüléssel kell megtérülnie ezalatt magasabb kereseti státuszt és foglalkozási státuszt értünk.

3 Beck – Breen – féle elmélet: globális kockázati társadalom veszélyeit hangsúlyozó elmélet
Lényege: egy adott társadalomban bizonyos rétegek veszélyeztetettebbek és kiszolgáltatottabbak a többinél. Ide tartoznak a pályakezdo fiatalok, akik nem szereztek piacképes ismereteket elsosorban.

Iskolai tudás társadalmi meghatározottságán
- a munkaero piaci helyeken való megfelelést
- a konvertálható tudást értjük.
Ez a magyar oktatási rendszerrel nem oldható meg, ennek a szerkezetnek az egyenlotlenségbol adódik az ok. Erre az okra rakódik az a hátrányos helyzet, amit szociális egyenlotlenségnek nevezünk.

(Gyakorlatban - Értelmiségi szülo 80%-a értelmiségi pályára adja gyermekét. Érettségizett szülok gyerekeinek csak 40%-a jár középiskolába., szakmunkásképzobe csak 20%-a jár. Ez a szerkezeti egyenlotlenség indukál egy szociális egyenlotlenséget. Mo-on megindult a kasztosodás. Ezt a szerkezeti egyenlotlenséget erosíti az iskolában tapasztalható szociális mechanizmus, iskolák közötti versenyben az is. Az értelmiségi háttérrel rendelkezo gyereknek kedvez. Olyan kézséget ismer el, amit otthon tanult a gyerek, ezt fokozza a frontális munkaszervezés, a mindenre mindenkit megtanítani, azaz a készen talált tudást memorizáltatni.

Iskolázottság Mon: az analfabéták aránya: a felnottek 1%-a abszolút, 67%-a funkcionálisan analfabéta. Nagyok a regionális különbségek a Dunán-túl és Kelet Mo-t tekintve. A tanulók 6-8%-a az általános iskolát nem végzi el. Az ált. iskolát végzettek 6-8%-a nem tanul tovább, további 10-13%-a bekapcsolódik a középfokú oktatásba, de nem végzik el. A 8. Osztályosok 30%-a súlyos szövegértési hibákkal küzd.

Piacosított felsooktatás
Iparszeruen muködo nagyüzem képét festi. A felsooktatásba felvettel fele 22 évet eléro, harmada 25 vagy annál idosebb.

Hagyományos értelemben fél felso fokra felvett hallgatókról beszélünk, hisz akreditált szakmai képzés folyik.

A felsooktatás már nem a tudomány felszentelt centruma, már nincs elitképzés.

Rossz oktatási politikai célkituzések következménye, ezért nem lett volna szabad eltömegesíteni a felsooktatást. (Mo-n az állam gerjeszti az eltömegesedést)

A munkaero piaci helyzet határozza meg, hogy mit csinálnak a felsooktatásban.


Tudás, szociológiai értelemben: a tudás mennyiségi és minoségi növekedés
Differenciálódik, kategóriák jönnek létre
1. Releváns tudás: társadalmilag érvényes tudás,
2. Irreleváns tudás: társadalmilag közömbös tudás

Releváns tudás lehet:
a.) lehet szaktudás (szakismeret),
b.) hétköznapi tudás (gyakorlati része),
c.) hétköznapi társadalmi tudás (ember – emberismeretre vonatkozik)
d.) ünnepi tudás: muvészetekre vonatkozó, tudományos alkotások megértésére, ezek befogadásához kapcsolódó ismeretek.

A tudáson belül van még: Alap és alkalmazott tudás.

Ezen belül:
- általános és absztrakt tudás
- elemzo és empirikus tudás

Partikuláris tudás – intellektuális tudás ( társalgási, spirituális ismeretekre vonatkozó tudás.

18. Mutassa be a magyar társadalom kulturális állapotát és elemezze azt a 7 dimenziót, aminek alapján készült a Vitányi tanulmány!

A 90-es évek elején kezdodött és 96-ban zárult egy vizsgálat, mely Vitányi Iván nevéhez kötodik. A magyar társadalom egészét áttekintették.
Egy Zárójelentésben foglalták össze a tapasztalatokat. A kultúra és a kultúrpolitika eroterét, mezejét és játékterét összegzi.

7 tényezo mentén vizsgálták:

1. állam és hozzátart. intézmények mechanizmusai,

2. centralizál, de nem állami int. (pártok, egyházak, szakszerv.),

3. üzleti mechanizmusok, (üzleti élet és a kultúra kapcsolata)

4. nonprofit intézmények mechanizmusa, - nonprofit szervezetek a kultúra és a muvelodés szempontjából mennyire és milyen mértékben specializálódtak

5. kultúra szakmai mechanizmusa. (muvészek, tudósok testületei),

6. civil társadalom mechanizmusai, (reprezentatív nyilvánosságból milyen maradványok vannak, hogyan változott át polgári nyilvánossággá, ma az egyházak esetében nyilvánul meg)

7. kultúra fogyasztásának mechanizmusa. (kik a fogyasztói és hogyan fogyasztanak)

Ezek elválaszthatatlanul egymásba fonódnak, ez a hét tényezo együtt adja a kultúra és a kultúrpolitika eroterét, mezejét, játékterét. Az állam csak egy közülük, a jelen körülmények között mindenütt a világon egyike a legerosebbeknek.

A hét tényezo egymáshoz való viszonya hogyan alakult a vizsgált idoszakban.
Vizsgálat tárgya
a.) a kultúra intézményeinek állapota, múltja,
b.) a kultúra befogadásának mikéntje,
c.) mindennapi kulturális szokások és életmóddal összefüggésben a lakosságnak a kultúrával kapcsolatos vélekedése
d.) kultúra területi eloszlása
e.) kultúra gazdasági helyzete, finanszírozása
f.) kultúra jogi környezete
g.) történeti háttér, kultúrális átalakulás folyamatának elemzése.

A Zárójelentés 3 kérdéskört emeltek ki:

1. A kultúra finanszírozásának kérdése:
(államiból hogyan lett üzleti, önkormányzati, magán)
- milyen terhet ró az egyénre,
- áru-e a kultúra (igen és sokba kerül)
- Muvelodésre szánt pénz nem ellenorizheto, foleg kistelepüléseken, ezért nem mindig arra fordítják (önkormányzatok)
2. Egyén kultúrához való viszonya és kultúra fogyasztása (életmód)

3. Melyik az az intézményhálózat, ami a polgári csatározások áldozatául esett.


A kutatások kiterjedtek

Könyvkiadás: kiadott könyvek cím szerinti száma nott, kiadott könyvek példányszáma csökkent, visszaszorultak a magyar szerzok.

Könyvtárak: számuk a rendszerváltás után csökkent, látogatók száma kismértékben csökkent, könyvtárba járó fiatalok 40%, középkorúak 18%, idosek 11%.

Olvasás: megkérdezettek 22%-a egy könyvet sem olv. 95-ben, 32 % szépirodalmat, 48% szakirodalmat.

Megvált. az olvasók ízlésének szerkezete, érd. iránya: régen Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, most bestseller szerzok Lorinc László, Robin Cook, Stephen King, Danielle Steel.

Mozi: számuk nagymért. csökkent, városi szórakozás lett, üzemeltetoi: 50% önkormányzatok 27% vállalkozó, 11% egyéni vállalkozó, 12% társadalmi szervezet.

Film: bemutatott filmek száma nem csökkent oly mértékben, mint a moziké. Nézok száma nagymért. csökkent (oka: médiaforradalom. 2. szakasza: muholdas sugárzás, kábel tv, videó).

TV: 98%-nak van tv, 50%-nak van videó( 66%-a havi egyszer, 14%-a mindennap használja). Tv elott töltött ido: keresok napi 3 óra, nem keresok több mint 4 óra. Politikai információkat, sportot néz 14%, könnyu szórakozás 10%, keményebb szórakozás 27%, magas kultúrát. 3%.

Színház: Intézményrendszer változatlan maradt, fejlodött (Nemzeti Sz.), nem hivatásos, amator színház létrejötte, klasszikus nagy darabok bemutatása csökkent, közönség lassan fogy Bp-en, vidéken enyhén no, felso réteg felé tolódik, könnyu mufajokat kedvelik..

Zene: Hangversenyélet: megnott a koncertélet kínálata, a közönség létszáma nem csökkent, magánhangverseny rendezo vállalkozók megjelenése, külföldi vendégmuvészek száma fogy, közönség a felso rétegbol 3%.
Kotta, lemez, kazetta: kottakiadás a privatizációs botrány után megmaradt, kevés a magyar szerzoi mu, lemez és kazetta forgalom nott, árban nagyot emelkedett, példányszám 30%-kal csökkent, kazettahamisítás kora, CD forradalma.

Képzomuvészet, kiállítások: kiállító helyiségek, kiállítások száma, látogatók száma nott. Magángalériák létrejötte (kortárs képzomuvészek bemutatása és forgalmazása), mukincs kereskedelem sok bevétel. Kulturális elit elkülönült a közízléstol.

Múzeumok: száma nott, mutárgyak száma not, foglalkoztatottak száma csökkent, költségvetési támogatás nott, látogatók száma csökkent. (foleg vidéken).
Levéltárak: számuk változatlan (országos + 24 önkormányzati), archiválás megoldásának feltételei nincsenek meg.

Muvelodési házak: kb. 2600 van (80% önkormányzati tulajdonban), többség csak idoszakosan tart nyitva, állapotuk leromlott, kevés a szakember, igény van rá, foglalkoztatottak száma csökkent, látogatottság: felnott 30%, fiatalok 50%. Muvelodési közösségek száma és létszáma csökkent (eloadómuvészeti csop. száma no/néptánc, színjátszás, táncház/), vizuális alkotóköz. csökkent, muszaki, számítástechnikai, természettudományi, honismereti változatlan, kevesebb musoros rendezvény, színházi eloadás.

Egyesület, alapítvány, non profit szerv.: számuk no, helyzetük egyenetlen.

Az ország térségei és a kultúra: nincs civilizációs lejto kelet és ny. között. Bp. és térsége kiemelkedo.: országos intézmények, állami támogatás, felsooktatási intézmények, polgárok nagy pénze, vezetés szemlélete miatt.

Kultúra finanszírozása: egyre kevesebbet kap a nemzeti jövedelembol és a költségvetésbol, kevesebb a részesedése az államháztartás kiadásaiból, magánváll. szponzorálása.

Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!