LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Egyéb

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:14699

Karakterek száma:97,548

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):54.19

Megtekintések / letöltések száma:8278 / 8

Méret:117.1 kB


1/A TÉTEL

Az idojárás elemeinek szerepe gazdasági növényeink életében, különös tekintettel az emberi tevékenységet befolyásoló idojárási törvényszeruségekre.


Meteorológia: az idojárással és az éghajlattal foglalkozó tudományág. A légkörben lejátszódó fizikai jelenségeket vizsgálja. Kutatja a jelenségek okait és azok kölcsönhatását az élo és élettelen világgal.

Az ido: a légkör pillanatnyi fizikai állapota.
Az idot egy megadott idopontra vonatkoztatjuk, pl. 2006-10-28 17 óra, derült, szélcsendes volt az ido.

Az idojárás: az ido változásának folyamata.
Az idojárás egy bizonyos idoszakra vonatkozik, pl. 2006 nyara csapadékos volt.

Éghajlat: valamely területen uralkodó, az arra jellemzo idojárási viszonyát tükrözi az éghajlat.
Az éghajlattal kapcsolatos megállapításaink nem adott idore, hanem meghatározott földrajzi helyre vonatkoznak, pl. Kisalföld éghajlata szeles.

Az éghajlatot befolyásoló tényezok:
-földrajzi szélesség
-tengerszint feletti magasság
-domborzat (pl. besugárzást befolyásolja)
-földfelszín anyaga
-növényzet
-ember

Légkör: a föld felületét takarja 2000m-ig.

Troposzféra:
1m-ig talaj menti légkör
2m-ig földfelszín
100m-ig földközeli

Légkör összetétele: alapgáz, nitrogén 78%, oxigén 21%, nemesgáz 1%.
Széndioxid 0,03%, vízgoz max. 4%.
Szilárd szennyezoanyag: por, korom, só.Gáznemu szennyezoanyag: kéndioxid, széndioxid.

Az idojárás elemei:
-a levego homérséklete
-a levego nyomása
-a levego páratartalma
-a levego mozgásának iránya, sebessége
-a napsugárzás energiája
-a napsugárzás idotartama
-felhozet
-csapadék
Nap: égitest. Nagy ho és fény magfúzió következtében keletkezik.
Napsugárzás: elektromágneses sugárzás, van benne infra sugár, ami nem látható csak hoenergiája van.
Ultraibolya: káros, roncsoló hatása van.

Sárgás fehér fény: vörös, sárga, zöld, kék, ibolya

A napsugárzást befolyásoló tényezok:
-beesési szög
-lejto iránya és kötöttsége
-homérséklet

Homérséklet: a légkör legalsóbb része a legkedvezobb és a legnagyobb része a legmelegebb.

A felmelegedést és a lehulést befolyásoló tényezok:
-felhozet
-légszennyezés a levegoben
-légáramlás
-földfelszín anyaga
-földfelszín szerkezete
-növényzet

Légnyomás: a föld felületére nehezedo nyomás.

Légnyomás nagysága függ:
-tengerszint feletti magasságtól
-homérséklettol (ritkább)
-víztartalomtól (surubb)
-légnyomástól
-széltol
760hgmm, vagy 1Atm.=1,033x10⁵ Pascal
Levego páratartalma: a levegoben a víz lehet szilárd, cseppfolyós, gáz halmazállapotú.
A gáz halmazállapot a légnedvesség.

Abszolút páratartalom: 1m³ levegoben levo vízpára mennyisége grammban kifejezve.
Relatív páratartalom: azt jelenti, hogy a levegoben levo vízpára mennyisége hány %-a a telítettségi páratartalomnak.

A homérséklet növekedésével a relatív páratartalom csökken, csökkenésével pedig növekszik.

Harmatpont: az a homérsékleti érték, melyre a levego lehulve a meglévo páratartalomtól telítetté válik.

Páralecsapódás = kondenzáció: a levegobol a pára a telítettség miatt cseppfolyós, vagy szilárd állapotban kiválik.

Felho és csapadékképzodés: a felhoképzodés oka a felszálló légmozgás.
-a felszín eros felmelegedése
-a lejton felfelé fújó szél
-bármilyen egyéb ferde felsiklás miatt

Felhoképzodés:

A levego lehul a harmatpontra, és telítetté válik, párafeleslege kicsapódik és ez a pára a levegoben található szilárd szennyezoanyagokra telepszik, vízcseppé surusödik és megindul a felhoképzodés.

A felho apró vízcseppek, vagy jégkristályok lebego halmaza. A vízcseppek, vagy jégkristályok összeütköznek és összetapadnak, tömegük megnol legyozik a felhajtóerot és elindulnak lefelé.

Felhoformák:
-jégfelho, vagy cirrus
-gomoly közepes magasságban szürke, vagy fehér
-rétegfelho, vagy stratius, nagy kiterjedésu, világosszürke, sok csapadékot ad.

A napsugárzás felmelegíti a talajt, a talaj felmelegíti a vele érintkezo levegot, a levego emelkedik, közben hulik és telítodik, eléri a harmatpontot, belole a víz kicsapódik vízcseppek, vagy jégkristályok formájában.

1/B TÉTEL

Az oszi búza botanikai jellemzése, fejlodési szakaszai, nemzetgazdasági jelentosége, fontosabb búzafajták jellemzése

A faj közönséges búza, melynek két változata van, az oszi és a tavaszi.

Jelentosége: Legalapvetobb élelmiszeripari nyersanyag. Emellett abraktakarmány, szalmája alom. Jól gépesítheto, biztos nagy termést hoz. A magyar búza exportálható a jó minosége miatt. ,

Növénytani jellemzés:

Gyökérzete bojtos, az elsodleges gyökerei 1-2m mélyre, a másodlagos a felszín alatt helyezkedik el. Szára szalmaszár, belül üreges, nótuszokkal (bütykökkel) ízekre tagolt. A szármagasság 70-120cm fajtától függoen.
Levele két részbol áll: levél hüvelybol és levél lemezbol. A hüvely a bütyökbol indul és a szárat körül öleli, a levéllemez a szártól eláll.

Gabona ABC: virágzata összetett füzér, azaz kalász
Részei: kalász alsó rajta patkák és a patkákon ülnek a kalászkák. Egy kalászkában 3-5 virág van és ezeket a kalászvédo pehely takarja. A virág önmegtermékenyülo, de idegen megporzásra is alkalmas.
Termése: egymagvú szemtermés. A termés és maghéj összenott. A belso lisztes részt magfehérjének nevezzük. A lisztes rész és a magtermés között van az aleuron réteg. Az egyik csúcsán található a csírarész.

Mag összetétele: 10-13%-a víz, 70% keményíto, 11-15% fehérje.
A sikér vízben oldhatatlan fehérje, mennyisége határozza meg a búza minoségét, azaz „sok sikér, finom kenyér”.

A búza fejlodési szakaszai:
1, vetés: és ezt követi a csírázás
2, kelés: megjelenik a sziklevél
3, sorol a vetés: vetéstol számítva 2-4 hét múlva, október vége, november eleje
4, fiatal növény fejlodésének idoszaka: 2-3 hétig tart, elsodleges gyökerek, valódi levelek
jelennek meg.
5, bokrosodás: a fo hajtás alsó móduszából sarjú hajtások törnek elo. Mértéke függ a fajtától
és a suruségtol. Túlzott mértéke kedvezotlen, mert egy részük meddo marad, ill. késobb
érnek be, mint a fohajtás kalászai. A bokrosodás hosszú ideig tart, november 2. felétol
április eleje-közepe. Kemény télen a fejlodés szünetel.
6, kalász differenciálódása: kívülrol semmi nem látható. A tenyészo csúcsban kialakulnak a
kalász kezdemények. Ideje tél vége tavasz eleje. Ilyenkor sok nitrogént kíván a növény.
7, szárba indulás: április közepétol június elejéig tart.
8, kalászolás: megjelennek a kalászok május 2. felében, 10 napig tart, a szár még tovább no.
9, virágzás: 6-8 napig tart, május vége június eleje. A huvös ido hátráltatja.
10, érés:
a, tejes érés: a búzaszemet körömmel átvágjuk, akkor tejszínu nedv jön belole.
b, viasz érés: a búzaszemet körömmel átvágjuk, belül viaszos
c, teljes érés: a búzaszem körömmel nem vágható át, kemény
d, túlérés-holtérés:

Fajták:

-korai érésuek: MV 14, 18, 19, 22 (MV= Martonvásár)
Alföld
Danka
Korona
Kompolti 3

-közép korai érésuek: MV 12, 16, 17, 20, 21 stb.
Jubilejnaja 50
Fatima
GK csurös (GK= Gabonakutató Intézet)
GK orség

-közép kései érésuek: MV 15, 25
GK szoke
Gaspant
2/A TÉTEL

Hazánk területét az éghajlati tényezok alapján 4 fo körzetre oszthatjuk:
-Nagyalföld és a Fejér megyei síkság
-Kisalföld
-Dunántúli domb és hegyvidék
-Északi hegyvidék
A Nagyalföld és a Fejér megyei síkság:
Éghajlata kontinentális, amely elsosorban a léghomérséklet és a csapadék szeszélyességében nyilvánul meg. Itt a legtöbb a napfény és legkevesebb a felhozet. Aránylag kevés a levego páratartalma és a csapadék eloszlása sem kedvezo. Gyakran fordul elo nyári aszály. Ezeken a területeken szenvednek legtöbbet az oszi vetések a hótakaró nélküli eros fagyoktól.
Kisalföld:
Kevesebb a napsütés, a levego páratartalma nagyobb és a nyár huvösebb. A csapadékmennyiség hasonló a nagyalföldéhez, de megoszlása kiegyenlítettebb. Hazánk legszélesebb vidéke, az uralkodó szélirány az északnyugati. Éghajlata mentes a szélsoségektol.
Dunántúli domb- és hegyvidék:
Éghajlata az Alföldénél kiegyenlítettebb. Kedvezo a csapadék évi eloszlása és a mennyisége is boséges. A nagyobb csapadékmennyiség és a magasabb páratartalom csökkenti a homérsékletingadozást. Enyhe a tél és mérsékelten meleg a nyár. Az uralkodó szélirány az északi.
Északi hegyvidék:
Éghajlatát a domborzat felho és csapadékképzo hatása mérsékli. Nyáron az ország leghüvösebb, télen azonban kevésbé hideg vidéke. A Kárpátok esoárnyékában fekszik, ezért magasságához viszonyítva száraz vidék. A táj déli lejtoi az északi széllel szembeni védettség miatt melegek és ez kedvezo hatású a tokaji és a gyöngyösi borvidék szolotermesztésére.

2/B TÉTEL

Az oszi búza termesztéstechnológiája

Éghajlat igénye:
Magyarországon nagyrészt kedvezo az éghajlat a búza termesztéséhez. Legjobb az enyhe csapadékos osz, viszonylag enyhe tél, korai kitavaszodás. Szárnövekedéskor, kalászosodáskor a vízigénye megno, viszont aratáskor szárazságot igényel a növény.

Talajigény:
Tápanyagban gazdag, jó kultúr állapotú, kötöttebb jellegu talajt kedveli: mezoségi, réti, barnaerdo, öntéstalajok.
Kedvezotlen: silány homok, láp, vadszik, sülevényes, vízállásos talaj.

Elovetemény igény:
Eloveteményre érzékeny. A jó elovetemény vetés elott 2-3 hónappal lekerül, nem zsarolja ki a talaj víz és tápanyagigényét. Gyökérzete gazdagítja a talaj tápanyagigényét. Megakadályozza a gyomok elterjedését.
Jó elovetemény : hüvelyesek, repce, pillangósok, keveréktakarmányok.
Közepes elovetemény: ami nyár vége felé kerül le, burgonya, silókukorica, kender, szója
Rossz elovetemény: kukorica, cukorrépa, búza→ késon kerül le.

Tápanyagigény: tápanyagigényes, nagy termés csak jó tápanyagellátás mellett érheto el.

1, Nitrogén: eroteljes, egyenletes fejlodést biztosít, haragoszöld színt ad a növénynek.
Több szár, levél, kalász lesz általa, egyenletes érés, szárazságturés fokozódik.
A nitrogénboség megdolést és az ellenálló képesség gyengülését okozza.
A nitrogén felvétele folyamatos, de vannak nitrogénigényesebb idoszakok, pl.
kezdeti fejlodés a kalász differenciálódása. A nitrogént a talaj nem tartja meg.

2, Foszfor: fokozza a gyökérfejlodést, bokrosodást, szalmaszilárdságot, gombákkal szembeni
ellenálló képességet, elosegíti az érést, rövidíti a tenyészidot.
Felvétele változó intenzitású, legtöbb a gyökér fejlodésekor és szárnövekedéskor.
A foszfor a talajból nem mosódik ki, tárolódik, ezért alaptrágyaként juttatjuk ki.

3, Kálium: fagyállóságot fokozza, a szár szöveteit erosíti, ellenálló képességét fokozza.
Káliumból a talaj általában elegendo mennyiséget tartalmaz, de a megfelelo
táparány miatt szükség lehet az adagolásra. Felvétele nem egyenletes, foleg
szárba indulástól magkötésig igényli. Nem mosódik ki a talajból, ezért
alaptrágyaként adjuk.

Kalcium, magnézium és nyomelemek is hiányozhatnak a talajból, ezeket is pótolni kell.

1q búza: 2,5-3kg nitrogén hatóanyagot igényel
1,2-1,5kg foszfor hatóanyagot igényel
2-2,5kg kálium hatóanyagot igényel
Jó talajban 150kg N hatóanyag alatt kell maradni, mert efölött megdol a növény.




Talaj elokészítés:
Kelloen tömött, jó kultúr állapotú, aprómorzsás, gyommentes magágyra van szüksége.
A talaj elokészítés attól függ, hogy mi volt az elovetemény és mikor került le.
1, korán lekerülo elovetemény után:
- tarlóhántás ekével, vagy tárcsával.
- utána tarlóhántás, lezárása hengerrel.
- ezek után gyommentesen tartjuk a talajt kultivátorral.
- nyár végi szántás, melynek eszköze az eke.
- magágy készítés, eszköze a kombinátor.
- vetés

2, késon lekerülo elovetemény után:
- szántás
- elmunkálás
- magágy készítés

3, évelo pillangós után:
- lehetoleg júliusban szántással feltörjük a pillangóst, gyurushengerezzük, majd magágyat készítünk. Közben gyommentesen tartjuk a talajt.

Vetomag: fémzárolt, vetésre elo van készítve.
Saját vetomagot csávázásra készítjük elo. Csávázás lehet nedves, por formában.

Vetés: a vetomag legyen fajtaazonos legalább 98% tisztaságú, 92% csírázóképességu, egészséges. Nem lehet dohos, nyirkos, penészes, üszök spórás. Üszök spórát mikroszkópos úton lehet érzékelni, kimutatni.

Vetés ideje: a vetést a fajta határozza meg, általában október a legkedvezobb. A vetés mélysége legyen egyenletes 4-6cm. Sortávolság gabona sortávolság 10,5-12cm.
Toszám 4,5-5,5 millió/ha. Egy folyóméterre 70-80 szem magot vessünk. Vetés után magtakaró boronát járatunk és, ha száraz a talaj hengerezzünk is.

Növényápolás: osszel érje el az optimális toszámot és a 10-12cm-es magasságot. Az áttelelés
akkor jó, ha a tél folyamán nem ritkul ki, színe üde zöld és április végére 15-20cm magas.
A belvíz elvezetést meg kell oldani, felfagyás esetén hengerezés, a talajfelszín porhanyítása, gyomirtás, kártevok és betegségek irtása vegyszerrel.

Betegségei:
- gomba: búzalisztharmat, torzsgomba, szárto gomba, vörösrozsda, fekete rozsda,
búza porüszök, törpeüszök, búza fuzárium
- élettani: megdolés, felfagyás

Kártevoi:
- talajlakók: cserebogárpajor, pattanóbogár lárvája-drótféreg

- talaj felszínén: gabona futrinka, gabonalegyek, vetésfehéríto bogár (veres nyakú árpabogár),
vetési bagolypille, gabonapoloskák, búzafonálféreg, szalmadarázs,
gabona levéltetvek

- magtári kártevok: gabonazsizsik, rizs zsizsik, raktári és mezei gabonamolyok.

-gerincesek: hörcsög, ürge, pocok
Gyomok elleni védekezés: vegyszeresen földi és légi gépekkel.

Aratás:
Lehetoleg a teljes érés elején kell aratni. Általában júliusban. Egy-egy fajtát 5-6 nap alatt be kell fejezni, mert utána nagy a kipergés. Ezután több eltéro fajtát kell ültetni.
A betakarítás történhet egy menetben és két menetben.
Egy menetben a betakarítás kombájnnal történik.
Kétmenetes aratásnál elso menetben rendre vágják a gabonát, második menetben járva cséplik.
Ha a magvak víztartalma 17-18%-nál nagyobb, akkor szárítani kell.
Ha alacsonyabb 15% körüli, akkor forgatással lehet kiszárítani.
12-13%-os nedvességtartalomnál tárolható.
A kombájn búzát azonnal tisztítjuk és szárítjuk. A tárolás történhet silóban, ömlesztve, garmadával, zsákban.

Szalma: lehet alászántani, régebben égették (ma már nem engedik), bálázni, kazlazni.

3/A TÉTEL
A talaj kialakulása, a mállási folyamatok
Talaj: a föld felszínének laza, termoképes takarója. Mállás: a kozetek felaprózódását jelenti.
l/ fizikai:
-tényezoi: homérsékletingadozás, víz, szél.
-eredménye: a kozetek felaprózódása.
27 kémiai:
-tényezoi: a víz, széndioxid, oxigén.
-eredménye: a kozetet alkotó ásványok átalakulnak.
37 biológiai:
-tényezoi: a talajon élo növények, a mikroorganizmusok, a talajban élo állatok és az ember.
-eredménye: a máladékban növényi tápanyagok halmozódnak fel és a talaj alkalmassá válik a növénytermesztésre.

3/B TÉTEL

Az oszi árpa nemzetgazdasági jelentosége, termesztés technológiája

Célja, jelentosége:
Két változata van oszi és tavaszi.
Nálunk a búza és kukorica után a legjelentosebb gabonanövény. Elsosorban abraktakarmánynak termesztjük. Magja sikérben szegény, de fehérjében gazdag sertéstakarmány. Leghamarabb aratjuk. Szalmája almozásra használható.

Botanikai jellemzése:
Gyökérzete, mint a búzáé csak fejlettebb, de gyengébb, mint a rozsé.
Levélzete világosabb zöld, mint a búzáé, erezete jobban látható.
Kalásza eltér a búzáétól. A padkáin három egyvirágú kalászka ül. A kalász ketto, négy, vagy hatsoros lehet. Mindegyik változata toklászos. Önmegtermékenyülo, de kölcsönös megtermékenyítés is elofordulhat. A pelyvalevelei összenottek a szemterméssel.

Fejlodési szakaszai:
Azonosak a búzáéval. Eltérés az egyes szakaszok idopontjában van.

Fajtái: Kompolti korai, Kompolti négyes, Rex, Eszter, Attila

Éghajlat igények: Megegyezik az oszi búza éghajlatigényével. Száraz oszön kevésbé bokrosodik. A szárazabb tavasz lassú fejlodéshez vezet, késlelteti a szárbaindulást.
Vastag hótakaró alatt, buja fejlodés esetén kipusztulhat.

Talajigény:
Mérsékelt nitrogént tartalmazó talajban is jól terem. Középkötött, vagy laza talajokat kedveli.
A gyengébb talajadottságú területek jól hasznosíthatók az oszi árpával.
Eloveteményekre igényes fontos, hogy az elovetemény idoben lekerüljön, hogy legyen elegendo ido a talajelokészítésre. Nem jó búza után vetni, mert megegyeznek a kártevok és betegségek.

Talajelokészítés:
A búzáéhoz hasonló. A foszfort, káliumot alaptrágyaként, a nitrogént fejtrágyaként juttatjuk ki.

Vetés:
Nagyon fontos a jóminoségu, kelloen elokészített vetomag. Fémzárolt.
Legkedvezobb vetési ido szeptember közepe. A vetés sortávolsága 12cm, mélysége 3-5cm.
Vetomagmennyiség 120-150kg/ha, folyóméterenként 50-60db mag.

Ápolás: lásd búza.
Osszel a kelés után átvizsgáljuk a vetést, ha csócsároló kártétellel találkozunk, akkor vegyszerekkel védekezzünk. Gyomok ellen vegyszeres védekezés. Belvíz elvezetés stb.

Betakarítás:
Június végén elkezdodhet, teljes érésben, 15% víztartalomnál. A túlérést nem szabad megvárni, mert a kalászok letöredeznek. Kombájnnal egy menetben aratjuk. Szalmája másfélszerese a szemtermésnek, csak almozásra használható.

4/B TÉTEL

A rozs és a tritikálé nemzetgazdasági jelentosége, termesztéstechnológiája

Célja, jelentosége:
Magyarországon az oszi rozsot termesztik. Elsosorban kenyérgabona, de lisztje gyengébb a búzáénál, ezért búzaliszttel keverik kenyérsütéshez. Zöld állapotban takarmánykeveréknek egyik fo alkotórésze. Búzához képest igénytelenebb, gyengén termo területeken is terem.

Növénytani jellemzése:
Fejlodése, morfológiai felépítése hasonló a búzáéhoz. Gyökere fejlettebb, ezért gyengébb talajviszonyok között is jól termesztheto. Szára 2m magasra is megnohet, vastagabb a búzáénál. Sokoldalúan felhasználható, pl. zsúpfedél.
Kalásza tömött 10-20cm hosszú. Egy kalászkában 2-3 virág található. Levele kékeszöld színu.
Legkisebb fülecskéje van. Magja hosszabb, vékonyabb a búzáénál, zöldesszürke színu.

Fejlodési szakasza:
1, vetés: és ezt követi a csírázás
2, kelés: megjelenik a sziklevél
3, sorol a vetés: vetéstol számítva 2-4 hét múlva, október vége, november eleje
4, fiatal növény fejlodésének idoszaka: 2-3 hétig tart, elsodleges gyökerek, valódi levelek
jelennek meg.
5, bokrosodás: az oszi idoszakra esik. A kalászosak közül a rozs bokrosodása a
legeroteljesebb. Ha nem tudott osszel elbokrosodni, tavasszal a korán szárbainduló vetés
ritka marad.
6, szárba indulás: kezdetét a tavaszi felmelegedés határozza meg. Hirtelen kitavaszodáskor
azonnal szárbaindul.
7, kalászolás: április elején kezdodik és a hónap végére teljesen kikalászol.
8, érés:
a, tejes érés: a szemet körömmel átvágjuk, akkor tejszínu nedv jön belole.
b, viasz érés: a szemet körömmel átvágjuk, belül viaszos
c, teljes érés: a szem körömmel nem vágható át, kemény
d, túlérés-holtérés:

Fajtái:
Lovászpatonai, Kisvárdai, Mander, Rapid, Kecskeméti H

Éghajlati igény:
Huvösebb, csapadékosabb idot kedveli, hideget jól bírja. Kevesebb napfényt igényel, az aszályt is jól turi. Májusban a bo csapadékot igényli a jó terméshez.

Talajigény:
Kevésbé igényes a talajjal szemben. Laza homoktalajon, savanyú erdotalajon termesztik.

Növényi sorrend:
Jó eloveteményei mindazok a növények, melyek korán lekerülnek (oszi keveréktakarmányok, burgonya, dohány, csillagfürt). Monokultúrát elviseli, ezért gyakran vetik önmaga után.

Tápanyagellátás:
E tekintetben is igénytelenebb a búzánál. Tápanyagigényét mutrágyázással elégítjük ki.
A foszfort és káliumot alaptrágyaként, a nitrogén egy részét fejtrágyaként, a többit tél végén, tavasszal juttatjuk ki.
Talajelokészítés:
A rozs talajelokészítése hasonló a búzáéhoz. Kivétel a laza homoktalaj, ahol csak vetés elott szántunk, vagy júliusban a zöldtrágya alászántása után a vetésig ápoljuk a talajt. Laza talajon minden muvelet után használjunk gyurushengert.

Vetés:
Korai, szeptemberben vetjük. Sortávolság 12cm, mélység 5-6cm. Folyóméterenként 50-60db mag, 130-150kg/ha.

Növényápolás:
A rozs kevés ápolási munkát kíván. Osszel érje el az optimális toszámot és a 10-12 cm-es magasságot. Az áttelelés akkor jó, ha a tél folyamán nem ritkul ki. A belvíz elvezetést meg kell oldani, felfagyás esetén hengerezés, a talajfelszín porhanyítása, gyomirtás, kártevok és betegségek irtása vegyszerrel. Vegyszeres gyomirtásra csak ritkán van szükség, mert a jól fejlett rozs elnyomja a gyomokat.

Betakarítás:
Június végén, július elején érik. Teljesérésben aratható, általában egymenetben. Szalmája sok lesz, mivel magasra no.

Tárolása:
Tárolására a búzáénál nagyobb gondot kell fordítani, mert hamar bemelegszik. Kezdetben csak egy méter magas garmadába rakjuk és késobb is többszöri forgatással szelloztessük át.
Termésátlag 1,5-1,7 tonna mag és kétszeres mennyiségu szalma hektáronként.

Triticale:
A búza és a rozs keresztezésével állították elo. Termesztése is azonos a rozséval. A rozshoz hasonlóan igénytelen, de annál többet terem. Magja a búzánál és a rozsnál is több fehérjét tartalmaz. Búzától késobb érik.
Termésátlag 1,7-1,8 tonna hektáronként.

Fajtái: Triticale 64, Novisad, KT 84, Presto 84

5/A TÉTEL
A talaj kémiai és biológiai tulajdonságai

A kémhatás növénytermesztési jelentosége

Kémhatás = pH
Valamely oldat lúgosságát, vagy savanyúságát fejezi ki.
A savanyúságot a hidrogén ionok okozzák.
A lúgosságot a hidroxil ionok okozzák
7 alatt savanyú a kémhatás
7 felett lúgos a kémhatás

A növények nagyon érzékenyek a kémhatásra. Számukra a közömbös kémhatás a kedvezo.
Kivétel a gombák, melyek a savanyú talajban élnek.

Savanyút turo: -rozs, zab, burgonya, vörös here stb.

Lúgost kedvelo: -lucerna, cukorrépa, árpa

Befolyásolható pH érték: mutrágyával, talajjavítókkal

A talaj biológiai tulajdonságai

Talaj élolényei:

-szerves anyagot felépítok→ zöldnövények
-szerves anyagot fogyasztók→ földigiliszta
-szerves anyagot elbontók→ mikroorganizmusok, gombák, baktériumok

Humusz: az egy fekete színu szerves anyag, amely elpusztult növényi és állati maradványokból keletkezik a mikroorganizmusok hatására. Morzsás szerkezetuvé teszi a talajt.
Hazánk talajainak humusztartalma 3-6 % mennyiség nem állandó.

Érettség: a talajnak a mikrobiológiai hatásokra kialakult legkedvezobb állapota.
Az ilyen talaj sötét színu, laza, könnyen muvelheto, de nem állandó jellegu.

Termoképesség fokozható:

-öntözéssel
-trágyázással
-helyes talajmuvelés
-talajjavítás

5/B TÉTEL

A tavaszi árpa és a zab nemzetgazdasági jelentosége, termesztés technológiája

Jelentosége:
Takarmányozás, sörgyártás, malátagyártás. Ahol az éghajlati és talajviszonyok alkalmasak sörárpa termesztésre, ott inkább a sörárpát termesztik. Szalmája értékesebb a búzáénál, ezért takarmányozási célra is alkalmas.

Növénytani jellemzése:
Gyökérzete kevésbé fejlett, mint a többi gabonáé, ezért igényesebb. Szára alacsony 70-80 cm, gyenge szilárdságú, könnyen megdol. Kalásza kétsoros. Magja pelyvás, öntermékenyülo, a szem nagyobb, mint az oszi árpáé.
A sörárpa fehérje tartalma a 11%-ot nem haladhatja meg, mert a sör minosége romlik.

Fejlodési szakaszai: megegyezik a többi kalászoséval, azonban idoben eltolódhatnak.
1, vetés: és ezt követi a csírázás kora tavasszal.
2, bokrosodás: ideje április közepe.
3, szárba indulás: májusban kezdodik.
4, kalászolás: a búza után egy-két héttel kezdodik.
5, virágzás és magkötés: ideje kalászoláskor, vagy közvetlenül utána.
6, teljesérése: július közepére, második felére esik.

Fajtái: MV 41, GK Izis, Triangel, Ronda, Magda

Éghajlat igény:
Kedvezo a korai kitavaszodás, a mérsékelten meleg, mérsékelten csapadékos idojárás.
A takarmányárpa szárazabb, melegebb idojárást kíván, amely elosegíti a fehérje képzodést.
A sok csapadék mindkét típusnál megdolést okoz. Az aratáskor kedvezo a száraz, meleg ido.

Talajigény:
Jó tápereju, középkötött mezoségi és öntéstalajok a legalkalmasabbak. Csak jó kultúrállapotú talajból képes a vizet és a tápanyagot felvenni gyengén fejlett gyökérzetével.
A sörárpa minoségét rontják a nitrogénnel boven ellátott talajok, mert no a mag fehérjetartalma, így nem megfelelo a belole készült sör minosége.

Növényi sorrend:
Igényes az eloveteményekkel szemben. Kedvezo, ha az elovetemény után kevesebb nitrogén marad vissza a talajban. A legjobb elovetemény az istállótrágyázott cukorrépa, amely jó kultúrállapotú, gyommentes talajt hagy maga után. Jó elovetemény a burgonya és a silókukorica.

Tápanyagellátás:
Rövid tenyészideju, gyökérzete gyengén fejlett, ezért sok és könnyen felveheto tápanyagra van szüksége. A nitrogénellátás a legnehezebb kérdés. Kedvezo nitrogénhatás akkor érheto el, ha a nitrogént szervestrágyázással az elovetemény alá adjuk.
A foszfor jó hatással van a kezdeti fejlodésre és a gyökérképzodésre, elosegíti az érést és a magkötést.
A kálium fokozza a szár szilárdságát, növeli a sörárpa keményíto tartalmát, telt magvú, finom héjú világos színu magvakat eredményez.


Talajelokészítés:
A talajelokészítés ideje és módja az eloveteménytol és a talaj tulajdonságától függ.
Tarlóhántás, annak ápolása, majd oszi mélyszántással folytatódik a munka.

Vetés: Feltétele a jó minoségu vetomag fémzárolt, és a korai vetés.
A vetésido a kitavaszodástól és a talajállapottól függo, február vége-március eleje.
Mélysége 3-5cm, sortávolság 12cm, folyóméterenkénti magszám 55-60db,
160-200kg/ha mag.
A surubb vetését az indokolja, hogy ezzel csökkentjük a bokrosodás mértékét, amelynek következtében egyenletesebb lesz az érés. Ha pillangóssal vetjük, akkor kevesebbet terem.

Ápolás:
Kelés után, ha cserepes a talaj hengerboronát használhatunk. Gyomok kártevok ellen vegyszerrel védekezzünk szárbaindulás elott.

Betakarítás:
Július közepén van a betakarítása. A takarmányárpát viaszérésben is lehet aratni. Kombájnnal való aratáshoz meg kell várni a teljesérést.
Sörárpát csak teljesérében szabad aratni, mert csak akkor kapunk jó minoségu, fehérjeszegény, keményítoben gazdag magot.
Ha pillangóssal keverten vetettük, akkor két menetben aratunk. A pillangós miatt magasabb tarlóval aratunk. A szalmát minél elobb be kell takarítani a területrol, hogy ne gátolja a visszamaradó növényzet fejlodését.
A tavaszi árpa 3-4 tonnát terem hektáronként. A szalma a szemtermés 1-1,2-szerese, amely értékes takarmányszalma.

Zab

Magyarországon a tavaszi zabot termesztjük. Jelentosége növekszik, hogy élelmiszeripari feldolgozásra is alkalmas.
Takarmánya kiváló, tenyészállatoknak, sportlovaknak és fiatal állatoknak adjuk.
Keveréktakarmányként is adjuk. Nem kalásza van, hanem bugája. Gyökere eros bojtos, igénytelennek számít. Szára 80-140cm magas, eros, ritkán dol meg.
Virágzata buga, szeme hosszúkás, nem egyformán termékenyül meg a virágzat. Az alsó szemek nagyobbak, mint a felsok és léha szemek is lehetnek benne.

Fejlodési szakaszai: azonos a tavaszi árpáéval.
1, vetés: és ezt követi a csírázás kora tavasszal.
2, bokrosodás: ideje április közepétol május közepéig.
3, szárba indulás: május eleje.
4, bugahányás: a tavaszi árpa után egy-két héttel (május vége, június eleje)
5, virágzás és magkötés: július eleje.
6, teljesérése: július második felére esik.

Fajtái: Condor, Legenda, Tápláni csupasz, GK pillangó, Bakonyalja

Éghajlat igény:
A kissé csapadékosabb, huvösebb éghajlatot kedveli. A szárazságban alacsony és ritka marad.



Talajigény:
A szélsoséges talajok kivételével minden talajon megterem. Laza homok nem alkalmas a termesztésére.

Növényi sorrend:
Nem igényes az eloveteményre, de önmaga után ne vessük. Nem jó eloveteménye a cukorrépa sem a zab fonálféregre való érzékenysége miatt.

Tápanyagellátás:
A zab a sovány talajokon meghálálja az istállótrágyát. A foszfort és a káliumot alaptrágyaként juttatjuk ki, a nitrogén 30-40%-a, a maradékot egyszerre fejtrágyaként.

Talajelokészítés:
A talajelokészítés ideje és módja az eloveteménytol és a talaj tulajdonságától függ.
Tarlóhántás, annak ápolása, majd oszi mélyszántással folytatódik a munka.

Vetés:
Feltétele a jó minoségu vetomag, fémzárolt.
Osztályozatlan vetomagból ne vessünk, mert sok léha szem lehet benne. Az osztályozás révén nyert nagyobb, teltebb szemeket vessük el, mert közöttük kevesebb a léha szem.
A nem megfeleloen tárolt mag könnyen dohosodik (zsír, olaj).
A vetésido február vége-március eleje. Mélysége 4-6cm, sortávolság 12cm, vetomag 130-150kg, folyóméterenkénti magszám 55-60db.

Betakarítás:
Július közepén érik. Az érés egyenlotlen, az alja már érett, a teteje még zöld. Akkor kell aratni, mikor a buga hegyén a magvak már érettek.
Ha késon aratunk az érett, értékesebb magvak a szél hatására kiperegnek. (elfújja a szél a zabot).
Célszeru a kétmenetes aratás. A renden való egy-két napi száradás után felszedheto és elcsépelheto. Betakarításkor az átlagos nedvességtartalma 15-17%. Tárolni csak 14%-nál lehet. Termése 2,5-3,5 tonna/ha. A szalma a szem 1,5-2-szerese.

6/A TÉTEL
A talaj mechanikai összetétele, kötöttsége, szerkezete

Mechanikai összetétel: azt fejezi ki, hogy a különbözo nagyságú szilárd részecskék, milyen arányban találhatók a talajban.

Szilárd részecskék:

-durva kavics vázrész
-finom kavics vázrész
-durva homok vázrész
-finom homok vázrész
-iszap leiszapolható rész
-agyag leiszapolható rész

Szövet: a részecskék egymáshoz való illeszkedés módját, valamint a közöttük lévo üregek nagyságát együttesen a talaj szöveteinek nevezzük.
Eszerint beszélünk: -agyag talajról
-homoktalajról
-vályog talajról

Szilárd részecskék %-ban:

-kavics jelenléte hátrányos
-durva homok 20%-ig kedvezo
-finom homok 70%-ig kedvezo
-iszap 40%-ig hasznos
-agyag 20-30%-ig kedvezo

Kötöttség: azt fejezi ki, hogy az alkotórészek, milyen szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Eszerint megkülönböztetünk
-laza talajokat
-közép kötött talajokat
-kötött talajokat
-erosen kötött talajokat
Meghatározására az arany féle kötöttségi számot használjuk, melynek értéke 30-80 (ml) (fonálpróba) között változik. Meghatározása fonálpróba segítségével történik:

Talaj szerkezet: a részecskék térbeli elrendezodését fejezi ki.
Beszélünk szerkezetes és szerkezet nélkülirol.
↓ ↓
morzsás talaj homoktalaj

Szerkezeti formák:

-köbös kiterjedésu: a tér 3 irányában kiterjedésük azonos
-hasábos kiterjedésu: szerkezeti elemek a tér függoleges irányába megnyúltak
-lemezszeru kiterjedésu: szerkezeti elemek vízszintes irányban jelentosen kiterjednek
-agronómiai szerkezet. = morzsás szerkezet

6/B TÉTEL

A kukoricatermesztés nemzetgazdasági jelentosége, botanikája, fejlodési szakaszai, a hibridek megválasztásának szempontjai

Jelentosége:
A legfontosabb abraktakarmányunk. Egységnyi területrol a legtöbb takarmányenergiát adja.
Szemtermése minden gazdasági állatfajjal etetheto. Tápok alapanyaga. Zöldtakarmányként is, önmagában és takarmány keverékekkel etethetjük. Belole készülo szilázs igen jó takarmány.
Kérodzok takarmánya.
Jó minoségu olcsó tömegtakarmány, ha idoben aratják le. Vetomag eloállítás is gazdaságos.
Ipari nyersanyag, szeszt, keményítot is lehet belole gyártani. Ételek is készíthetok belole.
Jól és teljesen gépesítheto, iparszeru termelése megoldott, és ha el tudjuk adni, jól jövedelmez.

Növénytani jellemzése:
Dél-Amerikából származik.
Gyökérzete bojtos, elsodleges gyökerei 2m-nél is mélyebbre hatolnak, a másodlagosak suru, bojtos gyökeret képeznek. Az alsó csomóból járulékos gyökerek jönnek ki, ezek kitámasztják a növényt.
Szára belülrol tömött, csomókkal ízekre tagolt, hengeres szár. Az alsó csomóból
oldalhajtásokat nevel, azaz bokrosodik.
Levélzete olyan, mint a pázsitfuféléké, levélzete megnyúlt, erezete kifejezett.
Virágzata egylaki váltivarú. Hím a címer a szár tetején, a no virágok a csövön helyezkednek el. Torzsavirág tengelye a csutka, ezen párosával helyezkednek el a kalászkák, de csak egyikbol fejleszt bibét. A torzsavirágzatot csuhélevelek borítják.
Termése egymagvú szemtermés. A mag fehérjetartalma 8%, keményíto tartalma 80%.

Fejlodési szakaszok:
- csírázás: 7-12°C talajhomérsékleten.
- kelés: a keléshez 10-15 nap kell.
- bokrosodás: eroteljes gyökérképzodés mellett fattyúhajtások fejlodnek.
- szárbaindulás: kelés után 3-5 hét. 6-7 leveles korban megno a víz és
tápanyagigény.
- címerhányás: június végén, július elején, felso levélhüvelyben megjelenik
a címer, megindul a csoképzodés is. Ilyenkor a leghatékonyabb
az öntözés, ha öntözo módszert használunk.
- virágzás, megtermékenyülés: ilyenkor dol el a cso hossza és a szemek száma
- érés: tejes, viasz, teljes, túlérés. Túlérésnél nem hajlamos a pergésre.
Víztartalma 20-25% éréskor.

Fajták: 1950-es évekig ténylegesen fajtákat termesztettünk. Innen kezdve már hibrideket.
Beltenyésztéses hibrid a beltenyésztett vonalak keresztezésével jönnek létre. Ezek a hibridek sokkal életerosebbek és sokkal többet teremnek a létrehozóaknál. Attól függoen, hogy hány vonalat használtak fel van:
- kétvonalas hibrid (jele SC)
- háromvonalas hibrid (jele TC)
- négyvonalas hibrid (jele DC)
- többvonalas hibrid (jele MC)
FAO szám: a FAO az ENSZ mezogazdasági bizottsága.
- igen korai érésu: FAO szám 200-tól – 299-ig, szeptemberi érés
- korai érésu: FAO szám 300-tól – 399-ig, szeptemberi érés
- közép korai érésu: FAO szám 400-tól – 499-ig
- közép érésu: FAO szám 500-tól – 599-ig
- közép kései érésu: FAO szám 600-tól – 699-ig, októberi betakarítás
Hibridek értékméro tulajdonságai:

- jó termoképesség
- termésbiztonság
- szárszilárdság
- surun vethetoség
- jó vízleadás
- alkalmazkodó és ellenálló képesség
- a tenyészido hossza



7/A TÉTEL

A talajok osztályozásának alapjai, a talajok osztályozása,a termesztési körzrtekre jellemzo három talajtípus ismertetése

Az osztályozás középpontjában a talaj típus áll.
A talaj tulajdonságai alapján történo osztályozást genetikus osztályozásnak nevezzük.

Talaj típus kialakulásának tényezoi:

1/ Éghajlat: -csapadék
-homérséklet
Pl. ha sok a csapadék, lemossa a tápanyagot a mélybe, meleg, száraz esetén a nedvesség elpárolog, és a sók visszamaradnak.

2/ Növényzet: pl. erdotalaj csak az ero fái alatt keletkezik.

3/ Talajképzo kozet: pl. befolyásolják a talaj pH értékét.

4/ Domborzat: pl. víz lehordja a feltalajt a mélyebb rétegekbe, a talajvízszint emelkedik, és ez átalakítja a talaj növényzetét is.

5/ Az emberi tevékenység: pl. talajjavítás, trágyázás, vízrendezés stb.

Hazánk talajtípusai:

-váz, pl. futóhomok
-sötét színu erdotalajok
-barna erdotalajok
-mezoségi talajok
-szikes talajok
-réti talajok
-láp talajok stb.

Mezoségi talajok: legtermékenyebb talajok a muvelheto területek kb. 25%-át foglalják el.
Füves területek alatt keletkeznek.
Három szintjük van:

a/ szint -morzsás szerkezetu: humuszban gazdag, sötét színu.

b/ szint -kevesebb humusz, világosabb, állatjáratok tömkelege van benne.

c/ szint –talajvízszint

Közömbös vagy gyengén lúgos hatású kémhatás, 3-4% humusz található benne és minden növény termesztheto rajta, pl. Körös-Maros mentén, Tisza mentén.


7/B TÉTEL

A kukoricatermesztés technológiája


Éghajlat igény:
Idojárás érzékeny, a csírázáshoz a talajhomérsékletnek 8-12°C-nak kell lennie a vetés mélységében. Ha kelés után nem kap elegendo meleget, a sárguló levelek jelzik, hogy a növekedése leállt. A késo tavaszi fagy káros a fejlodésére, a napfényes meleg osz kedvezo a betakarításhoz, mert sietteti a beérést. A kora oszi fagyok kényszerérést okoznak.

Talajigény:
Nagy termést csak mélyrétegu, humuszban és tápanyagokban gazdag, középkötött talajokon adja. Futóhomokon, sekély termorétegu talajon nem termesztheto gazdaságosan.

Növényi sorrend:
Nem érzékeny az eloveteményre. Önmaga után, monokultúrában is termesztheto. Különösen jó elovetemény a pillangós. Monokultúrában 3-5 évig termesztjük egymás után.

Tápanyagigény:
Tápanyagigénye nagy. Teljes adagú istállótrágyát megkívánná, de nem nagyon van rá mód.
Mutrágyával elégítjük ki. Nitrogénigénye nagy, sárgul, ha nincs elég nitrogén. A nitrogénfelvétele egészen a címerhányásig no. A foszfor felvétele egyenletesebb, gyökerezéstol az érés idejéig folyamatos. A kálium nagyobb részét a tenyészido elso felében veszi fel. A foszfort és káliumot alaptrágyaként juttatjuk ki, a nitrogén egy részét is, a többi nitrogént starterként kerül ki.

Talajelokészítés:
A talajelokészítés ideje és módja az elovetemény lekerülésének idejétol függ. Késo tavaszi növényeknek megfeleloen kell a talajt elokészíteni. (oszi mélyszántás után nem munkáljuk el, majd a fagy megteszi hatását)

Vetés:
A vetés ideje április 15-e és május 5-e közé esik. A talajhomérsékletnek meg kell lennie 8-12°C-nak. Megkésni nem szabad a vetéssel, mert száraz ido jön utána és nem kel ki.
Sortávolság 70cm, totávolság 30cm körül, toszám 45-50ezer-60-70ezer to/ha. Vetomag mennyiség 10-20kg/ha. Vetés mélysége 5-7cm, vetogép szemenkéntveto gép.

Növényápolás:
Toszámbeállításból, gyomirtásból, betegségek, kártevok irtásából áll.
A gyomirtás lehet mechanikai és vegyszeres. A mechanikai kezdetben fogasboronával is kezdodhet, de kultivátor és kézikapa az eszköze. Legalább háromszor kell kultivátorozni.
Vegyszeres gyomirtás az lehet kombinált, vagy teljes felületi.
A sikeres gyomirtáshoz aprómorzsás talaj, jól beállított permetezogép, gyomok és kukorica nagyságának figyelembevétele kell, eloírások betartása szükséges.
Kártevok ellen 3-5 leveles korban kell eloször védekezni.

Öntözés:
Többféle módszerrel öntözheto, az öntözés ideje címerhányás és szemképzodés között.
30-40cm mélyen kell legalább beáztatni a talajt.




Betakarítás:
A kukoricát teljes érésben kell betakarítani, amikor a szemek már kemények. A szemek nedvességtartalma 25-40% ilyenkor.

Betakarítás módjai:
- csöves betakarítás: történhet kézzel és géppel
- morzsolásos betakarítás: kombájnnal
- szem-csutka keverékes betakarítás: kukorica mellett a csutka 50%-át is tartalmazza.
- Zúzva betakarítás: a szemek mellett a csutka és csuhélevelek bizonyos mennyiségét is tartalmazza.

Tárolás:
Tárolása történhet góréban, magtárban, színekben ömlesztve, garmadával, zsákban.

Csemegekukorica:
Virágzás után 25-30nappal takarítjuk be kézzel. Tejes és viaszérés határán.

Silókukorica:
Tejes és viaszérés határán, augusztus közepén - szeptember elején takarítjuk be járvaszecskázó géppel.

A kukoricaszár az értékes takarmány.


Hibridkukorica vetomag eloállítása:
-területkiválasztás: lényege, hogy ne legyen évek óta ott kukoricatermelés. Megfelelo szigetelotávolság legyen más kukoricatáblától (300-500m).

-talajigény: ua mint a másik. Tápanyagokban gazdag, jó vízellátású talaj.

-talajelokészítés és trágyázás: azonos a szemes kukoricáéval, a foszfor és kálium megfelelo aránya fontosabb.

-vetés: Külön anya és apa sorokat kell ültetni. Lehet 3:1, 4:2, 6:3, 12:4-es arány, pl. 3anyasorra 1 apasor jut.

-növényápolás: az anyasorokat fattyazni és címerezni kell mindenképpen. Az apa és anyasorokban pedig idegenelni kell.

-betakarítás: betakarításkor vigyázni kell, hogy az apasorok termése ne keveredjen az anyasorok termésével. Ezért külön-külön kell betakarítani az apa és anyasorokat.

8/A TÉTEL

A talajvédelem és talajjavítás modjai,környezetvédelmi hatásaik

Talajvédelem: feladata: olyan technológiák kialakítása amelyek az élolények kedvezo feltételeit biztosítják a talajban.

Erózió: a víz pusztító munkája.

Befolyásoló tényezok:
-domborzat (lejto hossza és meredeksége)
-csapadék intenzitása, mennyisége
-talaj tulajdonságai, vízgazdálkodás, vízbefogadó képesség, vízelnyelo
képessége (a homokos talaj hamarabb beszívja
a vizet).
-növényborítottság, (esotol megvédi a talajt

Védekezési módok:

1 muszaki védekezés:
-terület táblásítása (téglalap alakú táblákat a lejtore keresztbe alakítjuk ki)
-sáncolás (mesterséges terephullámokat hozunk létre)
-terasz vagy lépcsok kialakítása

2 agrotechnikai védekezés:
-talajhasználat (suru vetésu növényeket vessünk)
-talajvédelmi vetésforgók kialakítása (búza-cukorrépa-napraforgó-búza-cukorrépa)

Defláció: a szél pusztító munkája

Befolyásoló tényezok:

A talaj:
-a talajszemcsék fajsúlya
-a talaj, nedvességi állapota
-a növény borítottsága
-a szélviszonyok (erossége, iránya)

Védekezési formák:,

Talaj fedése:
-növénnyel (suruvetésu)
-szalmázás (betárcsázni, de nem tökéletesen)

Talaj szerkezetének javítása:

-istállótrágyával
-helyes talajmuvelés (felszín tömören tartása)
-fásítás (erdosávval)

A talajjavítás:Azokat a kedvezotlen tulajdonságokat, amelyek a talaj termoképességét csökkentik, talajhibáknak nevezzük, a hibák megszüntetése a talajjavítás.

Jelentosége: javul a talaj termoképessége

Javításra váró talajaink:
-savanyú talajok
-szikes talajok
-homoktalajok
-láp talajok

Talajjavítás módjai:
-fizikai: pl. mélyforgatás, lecsapolás
-kémiai: pl. kémiai anyagot juttatunk a talajba mész, gipsz stb.
-biológiai: pl. zöldtrágyázás

1 Savanyú talajok: Javításuk meszezéssel történik, pl. lápi mész

Hatása: növekszik a talaj P.H. értéke. A tápanyagok jobban érvényesülnek, jobb lesz a talaj szerkezete és élénk lesz a talajélet.

2 Szikes talajok: javításuk vízrendezéssel kezdodik. Káros nátriumsókat kalcium ionokra kell cserélni.
Javítása: meszezéssel, gipszezéssel és a ketto keverékével.
-Szolonyec szikes talajnál a talajvíz 3m-nél mélyebben található, ezeket meszezéssel javítjuk,
pl. Hortobágy
-Szoloncsák talajoknál 1m mélyen van a talajvíz, ezeket gipszezéssel javítjuk, pl. Kiskunság
-Szoloncsák- Szolonyec szikeseknél mindketto, mész plusz gipsz együtt, a talajvíz 2-3 m mélyen van, pl. Duna-völgye

3 Homoktalajok: zöldtrágyázás, istállótrágyázás, komposzt bejuttatása

4 Láptalajok: javítása: vízrendezéssel, pl. árokásás, talaj becsövezése
9/A TÉTEL

A talajmuvelés fogalma, célja, jelentosége, talajmuvelési eljárások, a talajmuvelés alapmuveletei és eszközei

Talajmuvelés: A kedvezo talajállapot kialakítása a növényeknek.

Célja: a termesztett növénykultúrák részére optimális feltételek biztosítása, kialakítása,
amellyel nagyobb terméshozamok érhetok el, pl. tápanyag utánpótlással, öntözéssel,
gyomirtással.

Talajmuveléssel javítjuk a talaj víz és ho gazdálkodását a tápanyag feltárolódását, a csapadék befogadását és a gyökérzet fejlodését segítjük elo.

Alapveto talajmuvelési eljárások:

-forgatás: felso és alsóbb rétegek megcserélése.
eszköze: eke, tárcsa
eredménye: ekével szántás, trágya talajba jutása, gyomokat, kártevoket irtja,
tápanyag felszínre hozása.

-lazítás: a talaj részecskék eltávolítása egymástól.
eszköze: kultivátor, mélylazító fogasborona
eredménye: no a hézagtérfogat, javul a vízbefogadó képesség, javul a baktérium
tevékenység, a gyökér jobban fejlodik.

-porhanyítás: a talajrészecskék elaprózása.
eszköze: kultivátor, fogasborona, kombinátor
eredménye: hézagtérfogat no, a felszínen hoszigetelo réteg jön létre, magágyat
tudunk létrehozni.

-keverés: a talaj rétegeinek keverése függoleges és vízszintes irányban.
eszköze: eke, tárcsa, talajmaró, kultivátor, fogasborona
eredménye: felszínrétegen lévo port az alatta levo tömörebb résszel összekeverjük,
trágya bekeverése, mész, gipsz, tarló és gyökérmaradványok bekeverése

-tömörítés: a részecskéket közelebb tömöríti egymáshoz.
eszköze: henger
eredménye: csökken a hézagtérfogat, bomlási folyamat könnyebb lesz, defláció
csökken, csírázási folyamat könnyebb.

-egyengetés: felszín simává tétele.
eszköze: simító, henger, fogas, kombinátor
eredménye: egyenletes vetésmélység, öntözés tökéletesebb, gépi munkák könnyebbé
válnak, párolgás csökken.

10/A TÉTEL

Talajmuvelési rendszerek csoportosítása, az oszi vetésu növények talajmuvelési rendszere, gépei

Talajmuvelési rendszeren különbözo idoszakban vetendo növények alá végzett talajmuvelési eljárások összességét értjük és sorrendjét.

Rendszert meghatározó tényezok:

-termesztendo növények igénye
-az elovetemény
-a talaj
-az idojárás
-a trágyázási rendszer (a szerveset beszántani, a mutrágyát elég betárcsázni)
-a gazdaság viszonyai

Talajmuvelési rendszerek csoportosítása:

1, oszi vetésu növények talajmuvelési rendszere
a, korán lekerülo elovetemények után
b, késo lekerülo elovetemények után
c, évelo takarmányok után
2, tavaszi vetésu növények talajmuvelési rendszere
3, nyári (másodrendu) növények talajmuvelési rendszere

Tarlóhántás: eszköze eke, vagy tárcsa
Célja: a talaj nedvességtartalmának megorzése a lehulló csapadék befogadása, a talajélet élénkítése, gyomok, kártevok irtása, késobbi munkák könnyítése.
Ideje: az elovetemény lekerülése után azonnal. Mélysége 8-12 cm.
-tarlóhántás elmunkálása hengerrel
-tarlóhántás ápolása (gyomirtás), tárcsa, fogas, kultivátor, utána hengerezés
-nyári középmély szántás. Ideje szeptember legkésobb.

Vetoágy készítés: eszköze a kombinátor.
A jó vetoágy a vetés mélységéig laza, alatta kissé tömöttebb. A mélysége egyenletes a felülete sík. Növényi maradványoktól mentes, biológiailag érett.

Szántás: munkája a forgatás.
Ideje: lehetoleg nyirkos talajon kell végezni, betakarítás után mihamarabb.
Mélysége lehet: -sekély 12-15cm
-középmély 16-20cm
-mély 21-30cm
-mélyíto 31-40cm
A szántás irányát minden évben változtassuk, ha a tábla alakja lehetové teszi.
A szántás sebessége 4-12km/h az ekefejek száma és a talaj kötöttsége befolyásolja.
A szántás módjai lehetnek:
a, ágyszántás: lehet -össze szántás
-szét szántás
-javított ágyszántás
b, rónaszántás: -közönséges rónaszántás (váltva forgató ekével)
-körszántás: elkezdi a tábla szélén, és állandóan balra fordul.
Kívülrol befelé (itt sincs nagy forduló).
Szántás minoségi követelményei:
1, tökéletes átfordítás
2, barázdaszeletek szorosan illeszkedjenek egymáshoz
3, felszín és mélység egyenletes legyen
4, ne maradjon felszántatlan terület
5, tarló és gyökérmaradványokat tökéletesen forgassa be

Talaj elokészítés szántás nélkül:
A korai elovetemény betakarítása után tárcsával tarlót hántunk, melyet hengerrel lezárunk.
Ezt követoen a nyár folyamán fokozatosan mélyítjük a talajt kultivátorral 18-22 cm-ig.
Minden muvelet után hengerezni kell. Ezt követoen magágyat készítünk.

Betakarítás után szántással aláforgatjuk a tarló és gyökérmaradványokat, ha nem jó, utána tárcsázni, majd hengerezni kell. Ezután kombinátor, amivel magágyat tudunk készíteni.

Talaj elokészítés késon lekerülo vetemények után:
Késon lekerülo növények kukorica, napraforgó.
Tarló és gyökérmaradványokat szántással aláforgatjuk, a szántást azonnal elmunkáljuk, majd magágyat készítünk.

Talaj elokészítés évelos pillangósok után:
A tarlójukat nyár közepén kell feltörni, ezt 8-12cm mélyen ekével célszeru feltörni, utána azonnal gyurushengerezünk.
Néhány hét múlva újból tárcsázás és hengerezés (az elozo szántással keresztbe) Szeptember elején középmély szántást végzünk, ezt elmunkáljuk, majd kombinátorral magágyat készítünk.

10/B TÉTEL

A lucerna nemzetgazdasági jelentosége, fajtái, telepítése

Jelentosége:
A szálastakarmányok között a legtöbb fehérjét biztosítja. A szarvasmarha termelést rá lehet alapozni. Többféle képen is felhasználható (széna, szilázs, lucernaliszt, zöld).
A talajt nitrogénben gazdagítja.

Növénytani jellemzése:
-Gyökere 3-4m-re hatoló karógyökér, az oldalgyökerek nagy része a talajfelszín közelében helyezkedik el.
-Szára 60-70cm, belül üreges, dudvás szár. Kaszálás után a rizómából újabb hajtások törnek elo.
-Levélzete hármasan összetett. A szár és a levélzet aránya 50-50%.
-Virágzata 8-25 virágot magába foglaló fürtvirágzat. A virágjai jellegzetes pillangós virágok. Színe kék, vagy tarka.
-Fejlodése: megkülönböztetünk újtelepítésu és többéves lucernát. Az újtelepítést márciusban vetik, 7-10nap után csírázik, utána kikel. Vetés után egy hónap múlva megjelennek az oldalhajtások. Ezután a földalatti részek fejlodnek eroteljesebben. Júniusban a vegetatív részek fejlodnek. Július végén, augusztus elején virágzik és augusztus második felében magot érlel. Az elso évben egyszer, vagy kétszer kaszálható, utolsó évben szintén egyszer, vagy kétszer. Második, harmadik évben pedig négy kaszálás is lehetséges, ha öntözzük.
Amennyi a zöld tömeg annak a széna ¼ része.

Fajták:
Szarvasi, Nagyszénási, Bánkúti, Békésszentandrási

Éghajlatigény:
A lucerna melegigényes növény. Jól turi a szárazságot és a téli fagyokat. Minél több a csapadék annál többször kaszálhatunk. Virágzás és magkötés idején meleget és mérsékelt csapadékot kíván.
Talajigény:
A mélyrétegu talajt szereti. Apró mag, mélyen gyökerezo növény, emiatt kertszeruen elmunkált talajt kell biztosítani. A talajvíz mélyen legyen, mert a lábvizet kap kiritkul, kipusztulhat.
Növényi sorrend:
Azok a jó növények, melyek gyommentesen, jó kultúrállapotban hagyják vissza a talajt (cukorrépa, gabonafélék). Önmaga után 4 évig nem termesztheto.
Tápanyagellátás:
A lucerna a magas fehérjetartalma miatt sok nitrogént igényel, amelyet a nitrogéngyujto baktériumok biztosítanak számára. A nitrogént vetés idoszakában igényli jobban és a fejlodés kezdetén addig van szüksége, amíg a gyökéren a nitrogéngyujto gümok ki nem fejlodnek.
A foszfort és káliumot alaptrágyaként adjuk.
Nagy kálium igénye van. Az 5,5t/ha átlagterméshez a lucernának 40-60kg N-re, 35-40kg P-ra, 75-100kg K hatóanyagra van szüksége.

11/A TÉTEL

A tavaszi és másod vetésu (nyári) növények talajmuvelési rendszere, gépei

Talajmuvelési rendszeren különbözo idoszakban vetendo növények alá végzett talajmuvelési eljárások összességét értjük és sorrendjét.

Rendszert meghatározó tényezok:
-termesztendo növények igénye
-az elovetemény
-a talaj
-az idojárás
-a trágyázási rendszer (a szerveset beszántani, a mutrágyát elég betárcsázni)
-a gazdaság viszonyai

Talajmuvelési rendszerek csoportosítása:
1, oszi vetésu növények talajmuvelési rendszere
a, korán lekerülo elovetemények után
b, késo lekerülo elovetemények után
c, évelo takarmányok után
2, tavaszi vetésu növények talajmuvelési rendszere
3, nyári (másodrendu) növények talajmuvelési rendszere

Tavaszi vetésu növények talajmuvelési rendszere:
Vannak kora tavaszi, közepesen késotavaszi vetésu növények. Tarlóhántás utána elmunkálás, tarlóápolás, annak elmunkálása, utána oszi mélyszántás.

Az oszi mélyszántás feladata:
-tarló, gyökérmaradványok, trágyák talajba forgatása.
-talaj vízkapacitásának növelése
-gyom és kártevo irtás
-gyökér fejlodésének elosegítése
Ideje szeptembertol november végéig.
Mélysége 20-30cm. Mélyíto szántást, vagy mélylazítót 4-5 évenként érdemes csinálni.

A szántás elmunkálása:
Késo tavaszi vetés esetén nem munkáljuk el, hagyjuk, hogy a fagy megdolgozza.
A korábbi vetésueknél a szántást azonnal el kell munkálni.

Tavaszi talaj elokészíto munkák:
A kora tavaszi vetésueknél a szántás elmunkálása egyben magágy elokészítés is.
Késobbi vetésueknél gyomirtás, utána simítás, majd magágy készítés.

Nyári, vagy másodvetésu talaj elokészíto munkák:
Rövid az ido, tehát gyorsan jó minoségben kell dolgozni. Kerülni kell a szántást, mert kiszárítjuk a talajt. Ilyenkor tárcsázni kell, majd fogast kell járatni.

Talajmuvelés különleges módjai:
-homoktalaj: ………… -szikes talajok: forgatásnál ne mélyen, mert a káros sók a felszínre jönnek. -láptalajok: lecsapolás, vízelvezetés stb.




11/B TÉTEL

A lucerna termesztés technológiája

Talajelokészítés:
A lucerna évelo növény. Talaját a tenyészido alatt nem muveljük, ezért telepítés elott gondos talajelokészítést igényel. A talaj legyen a gyökérzet számára kello mélységben megmuvelt, levegos, gyomoktól mentes, egyenletes felületu. Vethetjük osszel és tavasszal.
Tavaszi telepítés esetén tarlóhántás és ennek elmunkálása, majd osszel mélyszántás, majd ennek elmunkálása.
Nyárvégi telepítéskor olyan elovetemény a jó amely június közepéig lekerül (oszi árpa, repce). Betakarításuk után tarlóhántás, július végén augusztus elején keveroszántás végezzünk, majd munkáljuk el. Közvetlen vetés elott magágyat készítünk.

Telepítés:
Legtöbbször tavasszal telepítik. Vetése március végén április elején, mikor a talaj homérséklete eléri a 4-5°C-ot. Vetés mélysége 2-3cm, sortáv 12cm, csíraszám12-13 millió/ha, vetomag 30kg/ha körül. Vetés után borona és henger.
Nyár végi telepítés augusztus második felében történik.

Növényápolás:
Kelés után fogasolunk, felfagyáskor hengerezünk. Pangó vizeket el kell vezetni. Új telepítés gyomirtása vegyszerrel történhet. Rovarkártevok ellen is vegyszerrel védekezünk.
Kártevoi hamvas vincellérbogár, csipkézobogár, lucernaböde, lucernaborkó.
Gerinces kártevok közül a mezei pocok, ellene gyomormérgekkel védekezünk.
Növényi kártevo az aranka.

Öntözés:
Öntözéssel 12-tol -45%-ig tartó termésnövekedést lehet elérni. Több növedék lesz, többször lehet kaszálni. Árasztásos és barázdás öntözés kivételével bármilyen öntözési formát lehet alkalmazni. 600-700mm csapadék kijuttatható, 3 szor, 4 szer is öntözhetjük. Kaszálás után kell mindig öntözni, mikor 10-12cm magas. Öntözési norma 50-80mm.

Betakarítás:
Kaszálással történik, ideje zöldbimbós állapotban. Kivétel a legelso kaszálás, amikor meg kell várni a virágzást, hogy a növény megerosödjön.
Öntözés nélkül az elso évben kétszer, a másodikban négyszer, a harmadikban háromszor, a negyedikben kétszer kaszálunk.
Öntözéssel az elso évben négyszer, a másodikban ötször, a harmadikban háromszor kaszálunk. Tarlómagasság 4-6cm, utolsó kaszálásnál valamivel magasabban.

Feldolgozása:
Szénakészítéssel történik, 70-80%-os víztartalmát 18-20%-ra csökkentik, miközben különbözo veszteségek léphetnek fel. Ilyenek a légzési, levélpergési, erjedési, kilúgozódási veszteségek.
Hideglevegos:
-gépi fukaszával szonyegrendre vágjuk
-hagyjuk száradni
-ezután rendsodróval rendre rakjuk
-rendfelszedo pótkocsival felszedjük, bevisszük a szélüskertbe.


Renden való szárítás: A rendre vágott lucernát szárítás közben forgatjuk, majd petrencékbe rakjuk, utána kazalban, vagy pajtában tároljuk.
Szilázs anyagok betakarítása: Járva szecskázó géppel levágjuk, a gép mellett haladó gépkocsira szórja a felszecskázott takarmányt. Vagy gödörbe, vagy fal közötti silóba berakják, közben tömörítik.

Magtermesztés:
Eltér a takarmánylucerna termesztéstol.
A magtermesztés céljából telepített lucerna vetési sortávolsága 24-70cm. Nagy gond a kártevok elleni védekezés, csak méhkímélo szereket alkalmazzunk.
Termés: csiga alakú toktermés, akkor takarítható be, ha a hajtások közepén a csigák sötétbarna színuek, bennük a magvak sárgák és kemények.
Betakarítás kombájnnal, utána tisztítás, szárítás 13% nedvességtartalomra, ezután fémzárolható. A lucerna magtermése 150-200kg/ha.

12/A TÉTEL

A talajhasználat fogalma, a vetésforgó és jellemzoi

Vetésváltás:
Az osállapotban a kimerült területek muvelésével felhagytak, újakat vettek muvelés alá.
A feudalizmusban ugaros 3 nyomásos rendszert vezettek be. Volt muveltugaros és felhagyott ugaros.

XVIII. század Anglia Norfolk: 4-es vetésforgó.
1 év istállótrágyázás, cukorrépa
2. év tavaszárpa + vöröshere
3. év vöröshere
4. év oszi búza
Utána továbbfejlodve növénycsoportok kerültek bele (oszi búza helyett oszi gabona).
Manapság egyszeru vetésváltást alkalmaznak. Ha kell és lehet más növényt változtatunk..

Növényi sorrend összeállítása:
Az elovetemény az mindig valamilyen talajállapotot hagy maga után.
Elovetemény értéket meghatározzák:
- milyen állapotban hagyta a talajt?
- Mennyire használta ki a tápanyagokat és a vizet?
- Kapott-e istállótrágyát?
- Mennyi és milyen gyökeret hagyott vissza?
- Gyomok, kártevok elszaporodtak-e?
- Milyen gyomirtó szert használtak?
- Mikor kerül le?

Növényvédelem:
- a káros egymásutániságot el szeretnénk kerülni, de ezt nem mindig tehetjük meg.
- talajmuvelési rendszer.
- trágyázási rendszer (mutrágyát a növény igénye szerint adagoljuk, juttatjuk ki).
- gazdasági viszonyok (hiába akarom ezt a növényt vetni, ha nincs rá kereslet).
- domborzat

Monokultúrás termesztés:
Ugyan azon a területen, több éven át ugyan azt a növényt termesztjük.
Ezt nem minden növény turi. Megnonek a gyomirtási és kártevo irtási költségek
(ha más növényt ültetek, annak még nincs akkor azon a területen kártevoje, csak az elozo növényé, pl.: így tud csökkenni a kártevo irtás költsége). A kukorica jól turi a monokultúrát, de a gabonafélék már nem.

12/B TÉTEL

A vörös here nemzetgazdasági jelentosége, termesztéstechnológiája

Jelentosége:
Értékes pillangós virágú takarmánynövény, amely csapadékos idojárási viszonyok között, vagy öntözéssel boséges terméssel fizet. A talajt nitrogénben gazdagítja.

Növénytani jellemzése:
Gyökérzete dús, nem hatol le olyan mélyre, mint a lucerna gyökere.
Levelei hármasan összetettek, a lucerna leveleinél kerekebbek.
Virágzata összetett gombvirágzat 50-100 pillangós virággal. Színük piros.
Termése egymagvú hüvely, kerekded szív alakú maggal. A mag lilás elszínezodésu.
A vöröshere2-3°C-on csírázik, a vetés évében csak levélrózsát fejleszt, második évben hajt szárat. Élettartama két év.

Fajtái:
Fertodi M, Hungaropoly, Táplánszenkereszti

Éghajlatigény:
Párás, csapadékos, mérsékelten meleg éghajlatot kedveli. Téli fagyokat turi, azonban a tavaszi fagyokra érzékeny.

Talajigény:
A talajjal szemben kevésbé igényes. Legjobban a barna erdotalajokon érzi jól magát. A mérsékelten savanyú talajokat elviseli.

Növényi sorrend:
Klasszikus norfolki négyes. A vöröshere eloveteménye istállótrágyázott cukorrépa.
A tavaszi árpával vetett vöröshere után oszi búza következik.

Tápanyagellátás:
A lucernával ellentétben starter mutrágyaként több nitrogént igényel, mint a lucerna, mert a savanyú kémhatású talajokon gyengébb a baktérium tevékenység.
A foszfor és kálium mutrágyákat alaptrágyaként juttatjuk ki.
Tápanyagigénye 40-50kg N, 50-70kg P, 80-100kg K.

Talajelokészítés:
Talaját a tenyészido alatt nem muveljük, ezért telepítés elott gondos talajelokészítést igényel. A talaj legyen a gyökérzet számára kello mélységben megmuvelt, levegos, gyomoktól mentes, egyenletes felületu. Vethetjük osszel és tavasszal.
Tavaszi telepítés esetén tarlóhántás és ennek elmunkálása, majd osszel mélyszántás, majd ennek elmunkálása.
Nyárvégi telepítéskor olyan elovetemény a jó amely június közepéig lekerül (oszi árpa, repce). Betakarításuk után tarlóhántás, július végén augusztus elején keveroszántás végezzünk, majd munkáljuk el. Közvetlen vetés elott magágyat készítünk.

Vetés:
Tiszta telepítésben tavasszal és nyár végén vetjük. Takarónövényével tavasszal vetjük.
Takarónövénnyel együtt vetve 20-25kg/ha, tisztán vetve 16-18kg/ha vetomag szükséges.
Vetés mélysége 2-2,5cm.

Ápolás:
Kelés után fogasolunk, felfagyáskor hengerezünk. Pangó vizeket el kell vezetni. Új telepítés gyomirtása vegyszerrel történhet. Rovarkártevok ellen is vegyszerrel védekezünk.
Kártevoi hamvas vincellér bogár, csipkézo bogár, lucernaböde, lucernaborkó.
Gerinces kártevok közül a mezei pocok, cickány, ellene gyomormérgekkel, idegmérgekkel védekezünk.
Növényi kártevo az aranka.
Magfogáskor méhkímélo szerekkel védekezünk.

Öntözés:
A vöröshere meghálálja az öntözést. Elso évben a takarónövény lekerülése után, a második évben a kaszálások után öntözünk.

Betakarítás:
Évente kétszer kaszáljuk. Az elso kaszálás zöldbimbós állapotban, a második virágzás elején történik. A második évben a vörösherét feltörjük.
A tartósítás és tárolás módszerei azonosak a lucernáéval, de figyelembe kell venni, hogy könnyebben pereg. Termésátlag 3,5-4 t/ha széna.

Magtermesztés:
Lehet a takarmányra termesztett állományról magot fogni és a magfogásra termesztettrol is.
Mindkét esetben a második évrol fogunk magot. A magfogásra vetett vörösherét 36cm-es sortávolságra vessük. Ekkor már az elso évben is alkalmas lehet magfogásra.
Augusztus közepén aratható. Ilyenkor a gombvirágzat színe sötétbarna, a magvak dörzsölésre kihullanak. A magtermés 150-200kg/ha.

13/A. TÉTEL

A vetomag értékméro tulajdonságai,avetomag mennyiségét befolyásoló tényezok

Vetomag minoségét, annak értékméro tulajdonságai határozzák meg.

Értékméro tulajdonságokat befolyásoló tényezok:
a/ termesztési értéket befolyásoló tényezok (azonosság, fajta érték, származási érték)
b/ vetomag minoségét befolyásoló tényezok (tisztaság, csírázóképesség, használati érték, ezermag tömeg, hektoliter tömeg, nedvességtartalom, stb.).

Azonosság: a szaporító anyagnak egy adott fajhoz, vagy fajtához való tartozását jelenti.

Tisztaság: azt fejezi ki, hogy az adott vetomagban hány %-ék a fajtaazonos ép mag.

Csírázóképesség: azt jelenti, hogy 100db fajta azonos ép magból hány db csírázik ki egy meghatározott ido alatt. 4x100 darab magot kiszámolnak, külön csíráztatják, és 2 alkalommal megszámolják. Az elso ellenorzésbol megkapjuk a csírázási erélyt, ami a csírázás gyorsasága. A másodikból a csírázási %-ot kapjuk.

Használati érték: azt fejezi ki, hogy100 kg vetomagban hány kg csírázó képes vetomag található. Tiszt % x csírázási % / 100
Ezermag tömeg: 1000db magnak a grammban kifejezett tömege.

Hektoliter tömeg: 100l mag tömege.

Osztályozottság: a magvak alakra, nagyságra nézve mennyire egyformák.

Egészségi állapot: vetésre csak az ép, sérülés, betegségmentes, kártevoktol mentes magot használunk.

Nedvességtartalom: a magban lévo víz %-os mennyiségét jelenti.

13/B TÉTEL

A napraforgó nemzetgazdasági jelentosége, termesztéstechnológiája

Jelentosége:
A legfontosabb szántóföldi olajnövény. Magja olajban gazdag 40-45%-os. A napraforgó olaját felhasználják margaringyártásra, ipari célokra, pl.: növényvédo szer, mosó és kozmetikai szerek, festékek stb. Olajának kivonása után fehérjében gazdag extrahált darát kapunk, mely értékes állati takarmány. Zölden keveréktakarmányban társnövényként, silótakarmánynak és zöldtrágyának is felhasználjuk.

Növénytani jellemzése:
Gyökérzete fogyökér, mely 2-3 méter mélyre lehatol, dús mellékgyökérrel.
Szára enyhén szorözött, a fejlodés kezdeti szakaszában dudvaszeru, késobb elfásodik.
Levele nagyok, szív alakúak és szórt állásban helyezkednek el.
Virágzata tányér alakú, fészkes virágzatú, hímnos csöves virágzat.
Termése kaszattermés.
Fejlodése: áprilisban vetett napraforgó szeptemberben-októberben takarítható be. Nyár elején gyorsul a fejlodése, júliusban virágzik, és ekkorra eléri a végleges magasságát. A virágzás
10-15 nap. A teljes érés szeptember-október hónapban van.

Fajták:
Lehetnek szabad elvirágzásúak és hibridek.
Hibridek: Marica 2, Nova, Samantha, Barbara
Szabad elvirágzásúak: Kisvárdai, Csíkos, GK 70,
Étkezési hibrid: Hattyú, Largo, Marica 2



Éghajlatigény:
Melegigényes növény. Kezdeti fejlodéshez meleg és csapadékos idojárást kíván. Tányérképzodés és virágzás idején legnagyobb a csapadékigénye. Késobb az érés idején napsütéses melegre van szüksége.

Talajigény:
A legtöbb talajon termesztheto. Azért sekély termorétegu, rossz vízgazdálkodású talajokon a termesztése ennek ellenére sem ajánlott. A hibridek mezoségi és a réti talajokon termeszthetok sikerrel.

Növényi sorrend:
Legjobb elovetemény a kalászos gabonák. Ne legyen eloveteménye pillangós a nitrogénboség miatt. Önmaga után 4-5 évnél korábban ne kerüljön vissza ugyanabba a táblába.
Napraforgó után tavaszi gabona és kukorica következhet.

Tápanyagellátás:
A foszfor és kálium alaptrágyaként osszel, a nitrogén felét osszel, a másik felét starterként tavasszal juttatjuk ki. 2t/ha –ra N 100kg, P 60kg, K 84kg

Talajelokészítés:
Megegyezik a kukoricáéval. Elovetemények után tarlóhántás, annak elmunkálása és ápolás következik. Oszi mélyszántással folytatódik és az alapmutrágya bedolgozása is ekkor történik.
Oszi mélyszántást durván elmunkáljuk. Tavasszal a szántás elmunkálásával kezdünk.

Vetés:
Akkor vetünk, mikor a talaj 8-10°C-os. Túl korai vetés idején hidegstressz érheti a napraforgót, mely a tányér deformálódásával jár és a vetés foltokban kiritkulhat. A megkésett vetést a száraz idojárás veszélyezteti.
A vetés mélysége 5-7cm, sortávolság 50-76,2cm, toszám 50-60ezer/ha.
Ápolás:
Kelést követoen 3-4 pár valódi leveles állapotban kultivátorozhatjuk. A fejlodés késobbi szakaszában elnyomja a gyomokat. Érzékeny a gyomirtókra.
Gomba betegségei: peronoszpóra, szürke és fehérpenészes tányérrothadás.
Ellene permetezéssel védekezhetünk. Elso permetezés 6-8 leveles korban, második tányérképzodéskor, harmadik teljes virágzás idoszakában.
A kártevok közül a talajlakók ellen talaj fertotlenítéssel, a levéltetvek ellen felszívódó szerekkel védekezünk.
Betakarítás:
A napraforgó érését a pikkelylevelek törékennyé válása jelzi. A tányér könnyen elválik a szártól, a kaszatok könnyen kimorzsolhatók.
Csapadékos idojárásban az érés elhúzódhat. Érésgyorsító szereket is használnak, melyeket légi gépekkel juttatnak ki.
Kombájnérettség, ha a kaszatok 15-18%-os nedvességtartalomra csökkennek.
10% feletti nedvességtartalomnál szárítani kell úgy, hogy a nedvességtartalma 8-10%-ra csökkenjen. Romlásmentesen csak 10% alatti nedvességtartalommal és 98%-os tisztasággal lehet tárolni.
Termése 2-2,5t/ha.
Vetomag eloállítás sajátosságai:
Izolációs távolság a hibrideknél 2000 méter. Általában 8 anyasort és 4 apasort vetnek a hibrid vetomag eloállításakor. Anya növényeknél a toszám 60-62 ezer to/ha, az apanövényeknél
70-72 ezer to/ha.
Szelekciók: Idegenelés 3-4pár lombleveles korban. Toszámbeállítás 23-25cm távolságra történik. Az utolsó szelekciót a virágzás idején végezzük. Ekkor eltávolítjuk a virágport termo egyedeket.

15/A TÉTEL

A növényápolás célja, munka muveletei, eszközei, környezetvédelmi szabályok

Célja: növények zavartalan fejlodésének biztosítása.
Ide tartozik:
a, talajápolás
b, tenyészterület kialakítása
c, növényfejlodés irányítása

Talajápolás:
1, kelés elott: - fogasolás, cserepesedés megelozése
- hengerezés, gyurushengerrel

2, kelés után: figyelembe kell venni a vetés suruségét
suru: - csak addig lehetséges, amíg a növényben (kukorica) kárt nem teszünk, ez a
magasság 15-20cm. Könnyu fogassal, küllos kapával ápolhatjuk.
- hengerezés, felfagyás ellen
- évelo pillangósoknál kaszálás utáni fogasolások

széles sortávú: - eszköze a kultivátor és a kézikapa. Kultivátorral a sorközöket, kézi-
kapával a sorokat muveljük meg. Kultivátorozás mélysége 4-6cm.
Növényi sorok mellett 10-12cm biztonsági távolság szükséges.

Tenyészterület kialakítása: 1 vagy 1 to növény számára jutó terület. Nagysága sortáv x totáv.
- úgy kell elvetni, hogy a tenyészterület megfeleljen a növény igényeinek. Ha a kelés rosszul sikerül, vagy a vetés ritka lett, suríteni kell, ezt rávetéssel
pótoljuk.
- célszeru elocsírázott mag használata
- ha túl suru az állomány ritkítani kell. Ritkítani akkor lehet, mikor már elég erosek, de egymást még nem zavarják a fejlodésben. Kézikapa, kultivátor keresztbe járatva 6 leveles korban, fogasborona.
- egyelés, pl.: kukoricánál, répafélék (gomolytermés) egyelés!

Növény fejlodés irányítása:
- töltögetés: burgonya, végezheto kézzel és géppel
- idegenelés, vagy szelekció: idegen egyedeket el kell távolítani legkésobb virágzáskor. Negatív szelekció, amikor a betegeket távolítjuk el. Pozitív szelekció, a jók közül is a legjobbakat szaporítjuk tovább.
- címerezés: hibridkukorica vetomag eloállításánál használják.
- Tetejezés, vagy bugázás: vannak olyan növények melyeket a vegetatív részéért (szár, levél) termesztjük, pl.: dohány. A virágját eltávolítjuk ez a bugázás.
- Kacsozás: hónaljban elotöro kis hajtást lecsípjük.
- Lombtalanítás: lombozat vegyszeres leperzselésével gyorsítjuk, egyenletesebbé tesszük az érést. Ezt a muveletet deszipkkázásnak nevezzük, pl.: napraforgó, kender.







15/ B TÉTEL

A cukor- és takarmányrépa nemzetgazdasági jelentosége, botanikájuk, fajtáik
Jelentosége:
A 19. század elején fellendülo cukorgyártás óta jelentosége állandóan fokozódott. A cukorrépa nyersanyaga a cukornak. Melléktermékeivel értékes takarmányt szolgáltat. A keletkezo melaszt a szesziparban, a mésziszapot a savanyú talajok javítására használják fel.
Hazánk cukorrépa termoterülete100 ezer ha körül ingadozik.
-Takarmányrépa: jó étrendi hatású, vitaminokban gazdag takarmány. Napjainkban inkább a kisgazdaságok termesztik a tejelo tehenek és a szoptatós kocák takarmányozására. Nagyüzemben kiszorította a silókukorica.
Növénytani jellemzése:
Libatop félék családjába tartozik. Kétéves növény, elso év a gyökérképzodés, második a termésképzés idoszaka. A répatest részei a répafej, a gyökértest, és a répafarok. A répatest cukortartalma 17-19%
Termése többmagvú gomoly, amely3-5 mag összenövésébol fejlodik ki.
-Takarmányrépa: azonos a cukorrépáéval. Különbség a gyökérben van. Jellemzo a karó, hengeres, gömbölyu, olajbogyó alakú takarmányrépa is.
Fejlodési szakaszok:
-csírázás: 6-8°C talajhomérsékleten csírázik a mag, két hét alatt. Vetési mélység, talajcserepesedés veszélyezteti a kelést.
-gyökérképzodés: ha a gyökér nehezen áttörheto talajba ütközik, elágazik és un. Lábas répa fejlodik belole, kevesebb cukrot tartalmaz.
-levélzet: a répa lombozata egész tenyészidoben fejlodik. A gyökér érésének szakaszában újabb levelek már nem képzodnek, a külso levelek elszáradnak, a répagyökér betakarítható.
-termés: a száron lévo levelek tövében helyezkednek el a virágok, amelyek kölcsönösen önbeporzással termékenyülnek. A termés egy és többmagvú gomoly.
Fajtái:
-követelmények: nagy termoképesség, magas cukortartalom, egymagvúság, jó alkalmazkodó képesség, betegségekkel szembeni ellenálló képesség, gépi betakarításra való alkalmasság.
Hazánkban csak külföldi fajták vannak (német, dán, holland), Kawemaja, Axel, Botond stb.
Éghajlatigény:
Cukor és takarmányrépa.
Mérsékelten meleg, napfényes idojárás a kedvezo.
Fényigénye közepes, vízigénye a nyári meleg hónapokban a legnagyobb, majd szeptembertol folyamatosan csökken.
Talajigény:
Cukor és takarmányrépa.
A talajjal szemben az egyik legigényesebb növény. Mély termorétegu, elegendo humuszt tartalmazó, jó víz és tápanyag gazdálkodású talajon termesztheto. Legjobb a mezoségi, de jó az öntés és az erdotalajok egyes változatai.
Tápanyagigény:
Cukor és takarmányrépa.
N: levélképzodéshez, 1/3-át osszel, 2/3-át tavasszal juttatjuk ki.
P: gyökérfejlodéshez, osszel juttatjuk ki alaptrágyaként.
K: minoségjavító, vízháztartás szabályozás, osszel juttatjuk ki alaptrágyaként
N 80-120, P 100-120, K 150-180kg/ha, istállótrágya 30-40t/ha nyári középmély szántással.

Növényi sorrend:
Cukor és takarmányrépa.
Legjobb elovetemény az oszi búza, utó veteménye pedig a tavaszi árpa. Rossz a pillangósok, monokultúrában termesztett kukorica, önmaga után 4 évig ne kerüljön.

16/B TÉTEL

A cukor- és takarmányrépa termesztéstechnológiája

Talajelokészítés:
Cukor és takarmányrépa.
Tarlóhántás 10-12cm mélyen, utána hengerrel lezárjuk. Gyommentesen tartjuk tárcsával, utána hengerezés. Nyári középmély szántás, lehetoleg augusztus közepéig fejezzük be, hogy az istállótrágya bomlása megindulhasson. Osz elején oszi mélyszántás, annak elmunkálása. Tavasszal talajelokészítés, magágykészítés kombinátorral.

Vetés:
Ideje március végén, április elején, mikor a talaj homérséklete 7-8°C. Túl korai vetéskor elhúzódik a kelés.
Mélysége 3-4cm, sortávolság 45cm, toszám 80-100 ezer/ha.
Vetési módok: -helyre vetés: 15-16cm totáv, nem szükséges kézi toszámbeállítás.
-fellazított sorú vetés: 8-12cm totáv, kézi toszámbeállítás szükséges.
Vetomag mennyiség: hektáronkénti vetomag mennyiségét „U” egységben fejezik ki. (egy „U” egység 100ezer db magot jelent)
Vetés gépei: -mechanikus
-pneumatikus: nagyobb haladást biztosít, jobb az adagolása
-Takarmányrépa: azonos idoben és sortávval történik, de a toszám 25-30cm.

Ápolás:
Cukor és takarmányrépa.
Mechanikai növényápolás: -toszámbeállítás 6-8 leveles korban.
-gyomirtás: vegyszeres, mechanikai
-talajlazítás
Kártevok elleni védekezés: -talajlakók: talajfertotlenítok használata.
-répabolha: megrágja a leveleket (csávázás).
-répabarkó: árok a répa köré és bele mérget teszünk.
-levéltetvek: szívogatnak (csávázás, rovarölo szerek).
-mocskos pajor: gyökérnyakat rágja meg (méreg).
Betegségek elleni védekezés: -gyökérfekély: levelek elsárgulnak, gyökér elvékonyodik, elpusztul a növény.
-lisztharmat: (gombaölo).
-cerkóspóra: (Gombaölo).
Öntözés:
Átlagos vagy száraz esztendokben 100-180mm öntözovízre van szüksége. Utolsó öntözés betakarítás elott három héttel. Az öntözési norma 30-50mm.

Betakarítás:
Technikai érettség 13-14%-os cukortartalom elérését jelenti. Ez szeptember elso felében következik be.
A betakarítás munkafolyamatai: -gyökerek lefejezése
-leveles répafej összegyujtése
-gyökerek kiemelése
-gyökerek felszedése
-gyökerek szállítása
Megkülönböztetünk egy, két és hárommenetes betakarítást.
Egymenetes betakarításnál az elso négy muveletet egymenetben egy gép végzi. A gépek lehetnek egy-ketto- és hatsoros gépek.
Kétmenetes betakarítás: kétféle módon lehetséges.
1, elso menet: fejezés + kiszedés + rendrakás
második menet: gyökerek felszedése + kocsira rakás, a leveles fej a földön marad.
2, elso menet: fejezés + leveles répafej kocsira rakása.
második menet: gyökerek kiszedése + kocsira rakás.
Hárommenetes betakarítás: -elso menet: fejezés
-második menet: kiszedés, rendrakás
-harmadik menet: rendfelszedés
Cukorrépa várható termése 40-50t/ha
-Takarmányrépa: akkor érett, mikor a levelek sárgulni kezdenek. Ez az idopont október elso fele, közepe. Szedése kézzel vagy ásóval történik. Fejezni nem szabad, leveleit úgy kell lecsavarni.

Takarmányrépa tárolása:
A szedéssel egyidoben prizmázzuk, mert a fonnyadt répa hamar bepenészedik. A prizmát a szél irányával azonosan helyezzük el és 20-30cm-es földréteggel fedjük be.
Termése 50-60t/ha.

A cukorrépa-vetomag termesztése
Két módszere van:
-hagyományos: elso évben dugványt kell eloállítani, a második évben a kiültetett dugványról
fogjuk a magot.
-áttelelo: a nyár végén elvetett mag a következo év nyarán hoz termést.

Hagyományos magtermesztés technológiája:
1, Dugvány termesztés
-trágyázás: túl sok nitrogénnel meghajtatott répadugvány nehezen tartható el.
-vetés: május elso fele, 45cm sortáv, helyre vetés. Gomolyszám folyóméterenként 25-30db.
-ápolás: felmagzott növényt el kell távolítani, gyomirtás.
-betakarítás: október második fele.
2, Magtermesztés
-izolációs távolság: 3000m
-ültetés: lehet kézi hagyományos és fellazított sorú. 3:1 szüloi arányt úgy állítjuk be, hogy 6 anyasor után 100cm sortávolságot hagyva 2 apasort ültetünk el.
-betakarítás: két menetben történik. Elsoben a szárat magas tarlóval rendre vágjuk, majd 5-6 nap utóérés után rendfelszedovel felszerelt kombájnnal elcsépeljük. Betakarítható, ha a gomolyok 25-30%-a barnára színezodött és bennük a magvak lisztesek, héjuk barna.
Áttelelo magrépa termesztése:
-talajigény: talajjal szemben igényes, tápanyaggal jól ellátott, jó vízgazdálkodású talajokon termesztheto sikerrel.
-éghajlatigény: enyhe osz az elonyös, mert segíti a növény megerosödését.
-tápanyagellátás: foszfort, káliumot teljes egészében, a nitrogén egyharmadát adjuk alaptrágyaként.
-eloveteménye: keveréktakarmányok, kalászosok legyen, hogy a talaj a vetésre gondosan elokészíthessük.
-vetése: augusztus második fele, hogy a tél kezdetéig a gyökér 1-1,5cm vastagságot elérje. Mélysége 3-4cm, 6anya és 2 apasort vetünk 50cm távolságra. Apa és anyasorok között 100cm távolság.
-ápolás: töltögetés a fagyok ellen, talajmaró töltögeto géppel. Felfagyás ellen henger, elhalt levelek eltávolítása.
-betakarítás: azonos a hagyományosan termesztett répamag betakarításával.




17/A TÉTEL

Az istállótrágya jelentosége, kezelése, felhasználása, környezetvédelmi szempontjai

Trágya fogalma: trágyának nevezzük azokat a szerves és szervetlen anyagokat, amellyel az
elhasznált növényi anyagokat, pótoljuk, ill. a talaj termoképességét javítjuk.

Trágyaanyagok csoportosítása:

1, Szerves trágyák:
a, istállótrágya
b, tarló és gyökérmaradványok
c, zöldtrágya
d, egyéb szerves trágyák

2, Mutrágyák:
a, egy hatóanyagúak
b, több hatóanyagúak
c, mikroelem trágya
d, mésztrágya
Halmazállapot szerint: -szemcsés
-kristályos
-porítottak
-folyékony

Istállótrágya: az istállótrágya az állattartási technológiától függoen lehet szilárd és hígtrágya.

A szilárd trágya: lehet kétféle: a, az ürülék magában
b, almos trágya, amely tartalmazza az ürüléket, almot és az
általa felszívott vizeletet.
Az istállótrágya kifejezés hagyományos értelemben az almos trágyát jelenti.

Hígtrágya: lehet -kövér hígtrágya
-sovány hígtrágya

Kövér hígtrágya tartalmazza az ürüléket, vizeletet és a mosóvizet.
Sovány hígtrágya tartalmazza a vizeletet és a mosóvizet.

A trágya legértékesebb része a bélsár 25-30 %-a szárazanyag. Minosége az állat fajától függ.
A vizelet legértékesebb része a karbamid (nagy nitrogén tartalmú, levegovel érintkezve ammóniává alakul)

Az istállótrágya kezelése:
A kezelés célja a trágya erjedési folyamatainak, azaz érésének irányítása a tápanyagok megóvása érdekében. A trágya tömötten és nedvesen tartva jó.

Az érésnek 2 szakasza van: 1, oxidációs: levegos körülmények között zajlik le, a nitrogén
bomlik közben a trágya, felmelegszik 2-4 napig tart.
2, redukciós: levegotlen körülmények között zajlik le
3-4 hónapig tart.

10t trágya tartalmaz: 50-70kg N
30-40kg P
50-80kg K

Számosállatonként: szarvasmarha 12-14t/év
ló 8-9t/év
sertés 1-2t/év
juh 0,5-0,6t/év
100-120nap alatt lesz kiszórásra érett. Ilyenkor színe sötétbarna, ha van benne még szalma az könnyen elszakad, egynemunek tunik, könnyen elterítheto.

Istállótrágya felhasználása:
a talajban 2-4 hónap alatt bomlik le, emiatt a nyár végi és oszi vetések elott nyár elején, tavaszi vetéseknél nyár végén kell beszántani.
Legfontosabb, hogy mihamarabb a földbe kerüljön, közbenso munkák a legkevesebbek legyenek. Legjobb közép mélyre szántani a trágyát. Laza talajnál mélyebbre is lehet szántani. Utána célszeru hengerezni, fogasolni viszont nem célszeru, mert a fogas kiszaggatja a talajból.

Az istállótrágya kezelésénél, tárolásánál vannak környezetvédelmi problémák is.
A csurgalék levet a tárolónál fel kellene fogni, és hígítva kijuttatni a földterületre, kaszálóra, gyepre, így a tömény lé nem egy helyen összpontosul és így nem éri el a talajvizet, ivóvízkészletet.

Hígtrágya:
A hígtrágyát vagy szétválasztás nélkül használjuk fel, vagy elotte szétválasztjuk a frakciókat.

Az öntözés vegetációs idoszakban vízzel kezdodik, majd hígtrágyával folytatódik vízzel keverve, majd vízzel fejezodik be. 30-40m³/ha-at kell kijuttatni a hígtrágyából.

17/B TÉTEL

A burgonyatermesztés nemzetgazdasági jelentosége, botanikája, termesztés technológiája

Jelentosége:
Jelentos élelmiszeripari növény. Változatosan elkészítheto, magas fehérjetartalmú növény.
A burgonya állati takarmányként, valamint a keményíto és a szeszipar nyersanyagaként is felhasználják.
Növénytani jellemzése:
Burgonyafélék családjába tartozik. Gumója módosult földalatti szár, rügyek találhatók rajta, melybol hajtások fejlodnek.
Gyökérzete járulékos, szára dudvás elágazó szár. Levele összetett, páratlanul szárnyalt.
Virágzata bogernyos, termése bogyótermés.
Beltartalmilag a keményíto tartalma nagy.
Burgonya fejlodése:
-Vegetatív úton gumóról szaporítjuk. Ültetés után a szemek középso rügyei hajtásokat nevelnek. Kelés után megjelennek a hajtások és a levelek.
-A következo szakasz a bimbózás és a virágzás. Ekkor fejlodnek ki a sztólók.
Sztóló a hajtás földalatti részénak rügyeibol fejlodo vízszintes hajtás. 2-4db egy-egy száron.
-Gumókötés a bimbózástól a virágzásig tart. A gumók növekedése a virágzás után 2-3 hétig a legeroteljesebb.
-Az érés folyamán a föld feletti lombozat sárgul, majd elszárad, a gumó héja beparásodik.
Fajtái:
-felhasználás szerint: -étkezési
-takarmány
-ipari fajták
-tenyészido szerint: -korai érésu: Cleopátra, Réka
-középkorai érésu: Desirée, Somogyi sárga

Éghajlatigény:
Mérsékelten meleg, párás, csapadékos éghajlat növénye, ezért termesztésére a kissé huvös idojárású tájak felelnek meg a legjobban. Azok a területek alkalmasak, ahol az évi középhomérséklet 5-10°C körül van. Vízigényes növény. Azokon a területeken termesztheto biztonságosan, ahol a tenyészido alatti csapadék mennyisége eléri a 300mm-t.
A gyökérképzodés és a hajtásnövekedés megindulásához 6-8°C talajhomérséklet szükséges.
Fagyra érzékeny növény. Az érés idoszakában a száraz, meleg idojárás a kedvezo.

Talajigény:
A burgonya a lazább szerkezetu, jó víz és tápanyaggazdálkodású vályogtalajokat kedveli.
Az erosen kötött vizes és szikes talajok, valamint a futóhomok kivételével mindenütt termesztheto. A kötött, levegotlen talajokon a gumóképzodés elhúzódik, a gumók deformálódnak, héjuk vékonyabb, a betakarítás nehezebb.

Növényi sorrend:
Legjobb eloveteményei a nyár folyamán betakarított kalászosok. A zöldtrágyának termesztett csillagfürt mélyre hatoló gyökérzetével ugyancsak jó elovetemény. Rossz elovetemények a vele egy családba tartozó paradicsom, dohány, mert betegségeik, kártevoik azonosak.
A burgonya minden növény számára jó elovetemény, mert jó kultúrállapotban hagyja vissza a talajt.

Tápanyagellátás:
Tápanyagigényes növény. Érzékenyen reagál a tápanyaghiányra.
-A nitrogénnek van a legnagyobb befolyása a termés mennyiségre és minoségre. Túl sok nitrogén csökkenti az ellenálló képességet és nehezíti az eltarthatóságot.
-A foszfor javítja a gumó ízét, a keményíto tartalmát és segíti a C-vitamin képzodését. Hatására gyorsul az érés, javul a gumók biológiai értéke.
-A kálium javítja az eltarthatóságot és az ellenállóképességet.
A nitrogént és a káliumot tavasszal juttatjuk ki, a foszfort pedig osszel, mélyszántáskor alaptrágyaként.
N: 150-300kg/ha, P: 60-80kg/ha, K: 140-180kg/ha

Talajelokészítés:
A korán lekerülo elovetemények után elso teendo a tarlóhántás, ápolás, szántás. Az oszi szántást a lejtos területek kivételével még az osz folyamán munkáljuk el.
A tavaszi talajmunkáknál minél több nedvességet orizzünk meg, ezért kerülni kell a talaj forgatását. Kultivátorozzunk.

Ültetés:
-vetogumó elokészítése: átválogatás, vírusos gumók eltávolítása, méretre válogatás, pincehajtások eltávolítása.
-elohajtatás: korai és vetoburgonya termesztésekor végezzük.
Célja: olyan 1,5-2,5cm-es zömök fényhajtások nevelése, melyek ültetéskor nem törnek le.
Az elohajtatáshoz 10-12cm magas, hézagolt oldalfalú fa, vagy muanyag rekeszek a legalkalmasabbak. Ebben 3-5 gumósort rakunk egymásra. A hajtató helyiségben az egymásra rakott ládák között 50-60cm széles fényfolyosókat hagyunk a megvilágítás és a közlekedés számára. 12-18°C és 80%-os páratartalom a kedvezo a hajtatáshoz.
-ültetés: idejét a termesztés célja és a talaj homérséklete határozza meg. Talaj homérséklete elérje a 10°C-ot. Az ültetés ideje április elso fele. Túl korai ültetéskor a vetogumó üveges lesz, és no a burgonyahimlos megbetegedés veszélye.
Bakhátas ültetés: 4-6cm mélyen ültetünk és az ültetéssel egyidoben 10-12cm magas bakháttal töltjük fel. Sortáv 70-75cm, totáv 30-32cm, 40-45 ezer to/ha, 2-2,5t/ha ültetogumó.
Másodlagos bakhát: magasság 24-26cm, alapja 45-50cm széles legyen.

Ápolás:
-gyomirtás: mechanikai és vegyszeres.
-betegsége: burgonyavész
-állati kártevo: burgonyabogár. Védekezés vegyszerrel.
-öntözés: sokszor kis adagot 30-40mm-t

Betakarítás:
Augusztus vége-szeptember eleje.
Érett, ha levelei elszáradtak, szárai még zöldek, a sztólókról a gumók könnyen leválnak, héjuk beparásodott. A betakarítás a szártalanítással kezdodik, mely történhet mechanikai úton szárfelhúzás és szárzúzás, kémiai úton vegyszerekkel pusztítjuk el a lombozatot, fizikai úton lángszóróval leégetjük a lombozatot.
Történhet: -kézzel
-géppel: töltögeto ekével kifordítják, nagyüzemben gépekkel a bakhátat felszedi, rostálja, majd a gumót a mellette haladó jármure juttatja.

Tárolás:
Célja: minél kevesebb veszteséggel és károsodással megorizni a gumót a felhasználásig.
Tárolása lehet: -prizmás tárolás
-nagyhalmos tárolás, 2-3m magasan szelloztetve
-konténeres tárolás, konténerekben

Vetogumó eloállítás:
Rendszeres gumócserével a leromlást csökkenthetjük.
-talajigény: semleges kémhatású talaj
-növényi sorrend: legjobb elovetemény az oszi búza
-tápanyagellátás: N 40-50kg, P 35-40kg, K 80-90kg 10t/ha terméshez.

Ültetés:
A vetogumókat kijelölt táblákon ültessünk eloször. Az elohajtatott gumók már 6-8°C talajhomérsékletnél ültethetok. Hektáronként 50-60 ezres toszám.

Ápolás:
Legfontosabb ápolási munka a szelekció.
-elso: 20cm-es magasságban
-második: virágzás idejében
-harmadik: virágzás után
18/A TÉTEL

Egyéb szerves trágyák jellemzése és felhasználása


Tarló és gyökérmaradványok:
Visszamaradó szerves anyag. Van olyan, amely a termoképességet csökkenti (elbomlásához tápanyagot vesz fel a talajból), és van, amely növeli.
Szerves anyagban gazdagítják a talajt. Alakítják a talajszerkezetet. Bomlásuk után tápanyagot szolgáltatnak, javítják a mutrágyák hatékonyságát. Elovetemény hatásnak nevezzük a hatásukat.

Talaj felso rétegének 20 cm-ében az oszi búza 1,16t/ha-t hagy vissza
borsó 2,79t/ha-t hagy vissza
kukorica 2,43t/ha-t hagy vissza
lucerna 10,03t/ha-t hagy vissza

Szén-Nitrogén arány:

Minél több a szén a talajban annál kedvezotlenebb. A szalma túl sok szenet tartalmaz és a nitrogénevo baktérium a földbol, veszi fel a nitrogént, hogy élni tudjon és a szenet átalakítsa.
A pillangós virágú növények gyökérzete 20:1 Szén-Nitrogén arány, a pázsitfufélék 100:1 arány.

Zöldtrágya:
Ez azt jelenti, hogy a növényt abból a célból vetjük, hogy zöld állapotban alászántsuk. Tömegüktol és gyökérszerkezetüktol függ. Gyenge homokterületeken és táblákon használjuk. Akkor kell alászántani, amikor a legnagyobb a zöld növényzet.
Alászántás elott méretétol függoen lehengerezzük, tárcsázzuk, szecskázzuk.
Tartamhatása 2 év.

Egyéb szerves trágya:
-szalmatrágya: foleg ott használják, ahol kevés az állat, viszont gabona termesztés révén sok
szalma keletkezik. Ezenkívül még homokos területen lehet jelentosége.
Aratás után a szalmát egyenletesen elterítik. 30-50kg/ha nitrogén hatóanyagot
kiszórnak, de adhatnak foszfort és káliumot is, középmélyen alászántják és
utána elhengerezik. Homokon sekélyebben kell alászántani, hogy a szalma
kiálljon egy kicsit. Így a szél nem tudja a homokot elfújni.

-kukoricaszár: a visszamaradt szárat szárzúzóval felaprítják, mutrágyával megszórva
alászántják. Tavasszal célszeru nitrogén mutrágyát kiszórni.

-komposzt: szerves hulladékból földszeruvé érett, könnyen kiszórható szerves trágya.
A komposzt összetétele attól függ, hogy mibol van. (szervetlen nem lehet benne)

-fekália: emberi trágya. Közvetlenül nem használható fel. Tozeggel kell keverni a fekáliát és úgy lehet kijuttatni a szántóra. Konyhakerti növényekhez nem használható.

18/B TÉTEL

A borsótermesztés nemzetgazdasági jelentosége, termesztés technológiája

Jelentosége:
Felhasználják étkezési célra, a konzervipar nyersanyaga, takarmányként abrakkeverékekben, zöldtakarmányként, keveréktakarmányok társnövényeként. Kiváló búza elovetemény.
Erossége, hogy megfelelo a vetomagellátás és a fajtaválaszték. Elegendo a feldolgozó kapacitás, bovülo keleti piaca van.
Vetésterülete a zöldborsónak 30.000ha, száraz borsónak 80.000ha.

Növénytani jellemzése:
Pillangósok családjába, hüvelyesek rendjébe tartozik. Hidegturo 3-4°C talajhomérsékleten már csírázik. Gyökérzete, fogyökér sok oldalgyökérrel. Szára elfekvo vagy felálló dudvás szár, amely 60-120cm hosszúra no. Levelei tojásdad alakúak.
-virágzat: fürt, öntermékenyülo pillangós virágokkal, amelyek a növény alsó harmadától felfelé fokozatosan nyílnak.
-termése: hüvely, amelyben 5-10 mag található
-hüvelykötés: ebben a szakaszban fény és vízigénye fokozódik. Száraz idojárás esetén a magkötés hiányos lesz.
-zöldérés: június vége-július eleje.
-teljes érés: hüvelyek kisárgulnak, a magvak kifejlodtek, kemények nedvességtartalmuk 20% körüli.

Fajtái:
-velo, kifejto, cukor

Éghajlatigény:
Huvösebb éghajlatot jól turi. Vízigénye közepes, csírázáskor, hüvelykötéskor igényel többet. Hosszúnappalos növény.

Talajigény:
Tápanyagban gazdag, mélyrétegu, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Legjobb a mezoségi, de alkalmasak a homokos vályogtalajok is. Nem jó a hideg, kötött réti és savanyú erdo talajok.

Növényi sorrend:
Két kalászos között a legegyszerubb elhelyezni, de jó elovetemények az idoben betakarított burgonya és cukorrépa is.

Tápanyagellátás:
Istállótrágyát ne adjunk alá, mert a nitrogénboség következtében rosszul köt magot, az érés kitolódik. Kis nitrogén mutrágyát legfeljebb a kezdeti fejlodéskor adhatunk a gyökérzet megerosödéséig. A foszfort és káliumot osszel adjuk alaptrágyaként.
3t/ha terméshez: N 50-60kg, P 80-100kg, K 100-120kg szükséges.

Talajelokészítés:
Kalászosok után 10-12cm mélyen tarlót hántunk, fogassal vagy kultivátorral ápoljuk és gyurushengerrel zárjuk a talajt. Oszi mélyszántást, még osszel munkáljuk el, hogy tavasszal minél elobb készíthessünk magágyat. Tavasszal kombinátorral 6-8cm mély magágyat készítünk.
Vetés:
Ha a talaj elérte a 6-8°C körüli homérsékletet. Ez március eleje-közepe.
Vetés mélysége 6-8cm, sortávolsága gépi vetésnél 12cm, kézi vetésnél 24-30cm.

Ápolás:
Kora tavaszi vetés után a talaj felülete könnyebben megtömörödik, ezért talajlazítást végzünk.
Gyomirtás fogasolással. Kártevok elleni védekezés (csipkézo bogarak, zsizsik).
Betegségei lehetnek a lisztharmat, peronoszpóra, védekezni ellenük kénporozással, réztartalmú szerekkel.
Betakarítás:
Termesztés céljától és a fajtától függ. Száraz borsókat teljes érés idején aratjuk, nedvességtartalmuk ilyenkor 16-18%. A zöldborsót viaszéréskor kell betakarítani.
Aratás történhet egy és kétmenetben. A kétmenetesnél a borsót eloször rendre vágjuk, majd a rendrol felszedve csépeljük. Egymenetes betakarítás akkor jöhet szóba, ha az érés egyöntetu.
Utómunkái a tisztítás szárítás, zsizsiktelenítés. Szalmája felhasználható takarmányozásra és silózásra.
A zöldborsó betakarítási idényt 25-35 naposra tehetjük. A rendre vágott terményt 24-36 óráig szikkasztják. Szára takarmány.
Vetomagtermesztés:
Vetheto 12, ill. 24cm-es sortávolságra. A szelektálás céljából 10-15m-enként hagyjunk vetetlenül 2-3 sort.
Az elso szelektálást 5-15cm-es állapotában kell elvégezni. A második a virágzás és a hüvelykötés idején történik, harmadszor érés elott szelektálunk.
Aratása teljes érés idején történik. A vetomagnak szánt borsót 40°C-nál magasabb homérsékleten nem szabad szárítani.

19/A TÉTEL

A mutrágyák jelentosége, csoportosítása és jellemzésük, környezetvédelmi kérdések

Mutrágyának nevezzük azokat az ipari eredetu trágyákat, egy, vagy több tápanyagot tartalmaznak.
Mutrágyák egyoldalú trágyák.
A vegyületnek van olyan része, ami gyorsan felveheto, ezeket gyorsan hatónak nevezzük. Az istállótrágya át kell, hogy alakuljon, hogy felveheto legyen, ezért ezek késobb hatnak.
A mutrágyák könnyen kezelhetoek, egyszerubb és olcsóbb kiszórni. Felszívódhat gyökéren és levélen keresztül.

Nitrogén tartalmú mutrágyák: Fehérjék fo alkotórésze! Aminó savakban, enzimekben, clorofilban, vitaminokban stb. fontos, megtalálható.
A növények vegetatív részét fejleszti. A kedvezo ellátás zavartalan fejlodést biztosít.
A kedvezotlen ellátás megdolést és betegségekre fogékonyságot okoz.
Kevés nitrogént kapó növények sárgásak, optimálisnál a növény üde zöld.
A növények a nitrogént nitrát, vagy ammónia formájában veszik fel.
A nitrogén mutrágyák a nitrogént ammónia , nitrát , amid formájában tartalmazhatják.
Az amid és ammónia tartalmúak lassan ható mutrágyák, a nitrát az gyorsan ható.
1, Mész, ammon, salétrom
Koncentráció 25-28%, kémhatása enyhén lúgos, minden talajra jó.

2, Ammónium nitrát : 34-35%-os, nedvszívó, könnyen összetapad, a talajt savanyítja.
Lúgos talajra ajánlott.

3, Karbamid : 46%-os vízben jól oldódik, lassan hat, savanyú kémhatású, csírázást
gátolja (alaptrágyaként).

Foszfor mutrágyák: A foszfor a sejtmag fontos alkotórésze! A sejtek szaporodásában és a fehérjék felépítésében fontos. Foleg a generatív részeket fejleszti, de fokozza a gyökérképzodést, szárazságturést és a termés minoségét is.
Hiányánál lassú a fejlodés, levelek vöröses elszínezodésuek. Mono kalcium foszfát könnyebben, a trikalcium foszfát nehezebben oldódik és veheto fel.

1, Szuperfoszfát : 18% a hatóanyag tartalma, enyhén savanyító hatású,
alaptrágyaként adjuk.

2, Tripple szuperfoszfát : 3 szoros hatóanyagot tartalmaz azaz 45%-ot.

3, Hiperfoszfát : 29%-os, savanyú talajokra való, lassan ható.

Kálium mutrágyák: Szerepe van a szénhidrátok képzodésében, a növény vízforgalmában növeli a szárazanyag tartalmat, szilárdságot, fagyállóságot. Ízletesebb és eltarthatóbb lesz tole a növény. Hiánya esetén a levél sárga, az erek zöldek lesznek.

1, Kálium klorid : 40-60% töménység, jól oldódik, gyorsan hat, csírázás gátló.

2, Kálium szulfát : 50%-os, nem gátolja a csírázást, viszont eros savanyító hatású.




Több hatóanyagú mutrágyák:
Ketto, vagy több hatóanyagot tartalmaznak. Lehet gyárilag eloállított összetett, és helyileg eloállított kevert mutrágyák.
Az összetett mutrágyák keverési aránya megváltoztatható. Egyszerre ki lehet szórni.

Mikroelem trágyák:
Kis mennyiségben szükségesek, de hiányuk terméscsökkenést okoz. Homoktalajokon, láptalajokon gyakori a hiányuk. Lombtrágya formájában is kijuttathatók.
Wuxál, Plantozán, Mikramid stb. makro elemen kívül 6-8 mikroelemet tartalmaznak.

Mésztrágyák:
Növényi tápanyagként és talajjavítóként is hasznosulnak, ezért van a mutrágyákban gyakran kalcium vegyület.
Ilyen a: - mészkopor CaCo . 90-95%-os, minél apróbb annál gyorsabban hat.
- cukorgyári mésziszap: 50-60% mésztartalom, 40-50% víztartalom.

Mutrágyázás ideje és módja:
-Alaptrágya: a vetés elotti talaj elokészítésnél juttatjuk a talajba azokat, amelyek nem
mosódnak ki, foszfor, kálium.
Alaptrágyaként kijuttatott nitrogén a tarlómaradványok elbomlását gyorsítja.

-Kiegészíto trágyázás: a vetéssel egy ideju, vagy körüli trágyázást kiegészíto, vagy starter
trágyázásnak nevezzük. Nem alkalmazhatunk klórtartalmút, mert a
csírázást gátolja.

-Fejtrágyázás: a tenyészido alatti trágyázás a fejtrágyázás, ilyenkor nitrogént alkalmazunk.

Mutrágyázás módjai:
Szemcsés, vagy por alakút szórással kijuttathatjuk.
-Keverés: a több hatóanyagút össze kell keverni. Az összeállt mutrágyát összetörjük.
-Próbaszórás: megnézzük, hogy jól van-e beállítva a szórógép. A kiszórt mutrágyát tárcsával,
vagy ekével be kell dolgozni a talajba.
Létezik folyékony mutrágyázás is. Ezt kijuttathatjuk a talajra, talajba (ezt speciális géppel), lombtrágyaként.

Környezeti ártalmak:
A mutrágyák vízben oldódnak, így talajvízbe kerülhetnek. Legveszélyesebb a nitrogén.
Eutrofizáció = felszíni vizek tápanyagban feldúsulnak, ebben megno a szerves anyag termelés (alga), az ezek bontását végzo szervezetek elhasználják az oxigént, ezért a vízben a halak elpusztulnak.
A mutrágyázás idejével a kimosódás mértéke nagyságrendileg befolyásolható, mert a növény felszívja. A hóra való kiszórás is veszélyes.

Mutrágya mennyiségének kiszámítása:
Figyelembe kell venni:
1, a talaj tápanyag tartalmát és a tápanyag szolgáltató képességét.
2, a növények tápanyagigényét.
3, a tervezett terméshozamot.
4, az elovetemény hatását, 100kg nitrogénszegény gyökér elbontásához 1kg hatóanyagra van
szükség. Egy frissen feltört lucerna, kb. 40kg hatóanyagot hagy vissza.
5, esetleges istállótrágya, mert hatása több évig tart.
6, mutrágya mennyiség kiszámítása.


19/B TÉTEL

Az oszi takarmánykeverékek nemzetgazdasági jelentosége, termesztés technológiájuk

Fogalma:
Keverék takarmányok, takarmányozás céljából vetett 2-3 növénybol álló növénytársulás.

Elonyei közé tartozik, hogy rövid tenyészidejüknél fogva könnyebben beilleszthetok a növényi sorrendbe, utánuk lehetové válik a másodnövények termesztése. Nagyobb termést adnak, mint ha tisztán vetnénk. No a termesztés biztonsága, javul a takarmányok ízletessége és tápláló értéke. Rövid tenyészidejuek, gyomirtók. A zöldetetés folyamatossága biztosított.

Hátrányuk, hogy termesztésük csak a jobb csapadékellátású területeken biztonságos.
Figyelembe kell venni az éghajlati és talajigényt, valamint a fejlodés ütemük azonos legyen. Takarmányozási értékben kiegészítsék egymást. Legtöbbször kalászost pillangóssal.

Jelentosége:
Folyamatos zöldellátás, tavasszal korán betakarítható. Vetésterületüket az állattenyésztés határozza meg.

Keszthelyi keverék:
Oszi káposztarepce és rozs keveréke. Tavasszal a legkorábban betakarítható zöldtakarmány. Augusztus végén vetjük 80kg rozs és 20kg repce. Április végén kaszálható, mikor a repce bimbós állapotban van, a rozs pedig még nem hányta ki kalászát. Kaszálás ideje 7-10 napra teheto. Termése 10-20t/ha.

Rozsos szöszösbükköny:
Rozs és szöszösbükköny keveréke. A gyengébb termoképességu talajokra való. Szeptember elején vetjük, és áprilisban takarítjuk be, a rozs kalászhányásának kezdetén. Vetomag mennyisége 100kg bükköny és 70kg rozs. Termése 15-25t/ha.

Búzás pannonbükköny:
Búza és bükköny keveréke. Szárazságot kevésbé turi és jobb talajt igényel. Szeptember második felében vetjük 100kg búzával és 50kg bükkönnyel. Betakarítható május elején, amikor a búza kalásza még hasban van. Termése 20-25t/ha.

Oszi borsós keverék:
Oszi búza vagy rozs és oszi mezei borsó keveréke. Szárazságot kevésbé turi és jobb talajt igényel. Szeptember elso felében vetjük és május vége felé etetjük.
Magszükséglete 90kg gabona és 90kg borsó. Termése 20-25t/ha.

20/A TÉTEL

Az öntözés szükségességének indoklása, jelentosége, módjai

Magyarországon a csapadékmennyiség a legtöbb növény termesztéséhez elég lenne, de a rossz eloszlás miatt nagy terméseket csak öntözéssel érhetünk el.
1kg szárazanyaghoz 300-600l vizet használ fel a növény. Nyári napon 2-5mm csapadéknak megfelelo víz párolog el.
A növények vízigénye nem egyforma.

Öntözés feltételei:
1, agronómiai feltételek:
a, talajmuvelés: ha öntözzük a talajt, többet kell muvelni (tömörödik, fellazítani).
b, tápanyag utánpótlás: ha öntözök több tápanyagot, kell kijuttatni a talajba, mert
a víz felhígítja.
c, vetésváltás: növényi sorrend, ott rendezkedjünk be öntözési kultúrával, ahol
elotte pillangós volt.
d, növényvédelem, gyomirtás: öntözéssel az állomány surusége no, szárszerkezet
szárszerkezet gyengül, páratartalom no és a
gombabetegség felléphet.
2, muszaki feltételek:
a, vízbeszerzés: tó, folyó, patak, csatorna
b, vízszállítás: csövek, szivattyúk kellenek
c, víz szétosztása: csövekre, csatornákra van szükség
d, víz adagolása

Az öntözovíz minosége:
Oxigéndús legyen, káros sókat ne tartalmazzon. Egészségre káros anyagokat ne tartalmazzon.
Elegendo legyen az idényre.

Öntözés módjai:
1, árasztó: legrégebbi, legegyszerubb öntözési mód, sík terep való hozzá. A területeket
gátakkal körül veszik, a vizet öntözocsatornával szállítják oda. Ha túl nagy a
felület, akkor hullámtöro gátakat építenek bele.
2, csörgedezteto: enyhén lejto területeken alkalmazzák, egymástól 8-12m-re kis bakhátakat
alakítanak ki, ezzel irányítják a vízlepel levonulását.
3, barázdás: az öntözovíz a növénysorok között kialakított barázdákban folyik a lejtés
mértékének megfelelo gyorsasággal. Kötött talajon 120-150m a max. hosszúság,
laza talajon 30-50m. Kötött talajon keskenyebb és mélyebb, laza talajon
szélesebb és sekélyebb barázdát alakítunk ki. A barázdák távolsága olyan legyen,
hogy a beázás összeérjen és alkalmazkodjon a sortávolsághoz és a muvelo
gépekhez. Kötött talajon távolabbra, lazán közelebbre kerüljenek a barázdák.
4, esoszeru: szórófejeken keresztül történik, ezekhez csöveken jut el a víz, a nyomást
szivattyúval állítják elo. Lehetnek stabilak, félstabilak, mozgatható berendezések,
de lehetnek önjárók is.
Csévélheto szárnyvezeték, körbeforgó szárnyvezeték.
Elonyei: nem kell terepet rendezni, a vizet pontosan tudjuk szabályozni, hasonlít a természetes csapadékhoz. Kedvezo mikroklímát teremt, és vegyszereket, mutrágyákat is kijuttathatunk vele.
Hátrányai: nagy a beruházási költség, üzemeltetés is drága. Szeles idoben a szél elviszi.

5, egyéb öntözés: mikro öntözés, pl. altalajöntözés: a talajba perforált csovezetéket fektetünk
és ezen keresztül juttatjuk a vizet a talajba. Nagyon jó, de elég drága, ha eltömodik azt nem egyszeru dolog tisztítani (fel kel szedni a csövet hozzá).

6, csepegteto: a fo és mellék vezetékek a felszín alatt vannak, az ültetvények sorában pedig a
felszín felett helyezik el az öntözovezetéket, mellyen csepegteto fejek vannak. Ezek óránként 2-4l vizet csepegtetnek közvetlenül a növény mellé. Energia, víz, élomunka takarékos rendszer, de költséges és ivóvíz tisztaságú víz kell hozzá.
7, mikro szórófejes: növényházban, fóliasátorban alkalmazzák. Szórási távolság 2-6m,
sugárban és porlasztva is képesek öntözni.

8, locsoló automaták: az öntözés típusa mindegy, csak az idot szabályozzák.

Az öntözés ideje:
Az öntözést akkor kell kezdeni, ha a gyökérzónában a hasznos víz 40-60%-a elfogyott. Az öntözést fordulókban kell megtervezni, ez azt jelenti, hogy két öntözés között, hány nap telik el.

Öntözési norma:
Egy alkalommal hány mm vizet kell kiöntözni. 1mm öntözovíz az m²-ként annyi liter vizet jelent..

Az öntözés gyakorisága függ:
- a növény igényétol
- idojárástól
- talajtól
- öntözovíz mennyiségétol

Tároló öntözés:
Tenyészidon kívüli öntözés.

Tenyészidoben vízhiánykor való öntözés: azt vízpótló öntözésnek nevezzük.
Vetési idoben való öntözés: azt kelési öntözésnek nevezzük.
Kánikulában való öntözés: azt frissíto öntözésnek nevezzük.

Öntözovíz mennyisége: Ha pl. az öntözési norma Q = 40mm
T = öntözési ido a szórófej vízszállítása i = 11,5 l/h
Q = öntözési norma az öntözés ideje t = ? akkor
I = szórófej vízszállítása l/h
T = Q/i = 40/11,5 = 3,4óra = 3óra 24perc

Az öntözés minoségi követelményei:
- egyenletes vízelosztás
- minimális taposási kár
- minimális szerkezetrombolás
- túlöntözés elkerülése

20/B TÉTEL

A tavaszi takarmánykeverékek nemzetgazdasági jelentosége, termesztés technológiájuk


Fogalma:
Keverék takarmányok, takarmányozás céljából vetett 2-3 növénybol álló növénytársulás.

Elonyei közé tartozik, hogy rövid tenyészidejüknél fogva könnyebben beilleszthetok a növényi sorrendbe, utánuk lehetové válik a másodnövények termesztése. Nagyobb termést adnak, mint ha tisztán vetnénk. No a termesztés biztonsága, javul a takarmányok ízletessége és tápláló értéke. Rövid tenyészidejuek, gyomirtók. A zöldetetés folyamatossága biztosított.

Hátrányuk, hogy termesztésük csak a jobb csapadékellátású területeken biztonságos.
Figyelembe kell venni az éghajlati és talajigényt, valamint a fejlodés ütemük azonos legyen. Takarmányozási értékben kiegészítsék egymást.

Zabosbükköny:
Zab és tavaszi bükköny keveréke, amely szerényebb igényt támaszt a talajjal szemben. Száraz idojárásban termése bizonytalan. Tavasszal igen korán vetheto 75kg zabbal és 100kg tavaszi bükkönnyel. Június elso felében etetheto a zab bugahányásakor. Termése 17-20t/ha.
Zölden, silóként és szénaként is adható. Eloveteménye trágyázott kapásnövény, vagy két kalászos közé. Csapadékosabb éghajlatot kedveli.

Zabos, borsós napraforgó:
Zab, borsó, napraforgó keveréke. Szerényebb talajt igényel. Zölden, silóként és szénaként is adható. Eloveteménye trágyázott kapásnövény, vagy két kalászos közé. Csapadékosabb éghajlatot kedveli. Vetése 80-100kg borsó, 40-50kg zab, 14-16kg napraforgó. Júniusban betakarítható.

Borsós csalamádé:
Kukorica és borsó keveréke. Magas fehérje és szénhidrát tartalom. Vetésének ideje május második fele. Vetomag igénye 80kg kukorica és 100kg borsó. A sortávolság 36cm. Betakarítható július elso felében a borsó virágzásának kezdetén. Termése 30-40t/ha.
A borsó késobb éro nagyobb szár és levél tömeget adó, a kukorica koránéro legyen.

Szójás silókukorica:
Szója és kukorica keveréke. Vetésideje április vége, május eleje. Magmennyisége 30kg kukorica és 35kg szója. Sortávolsága 70cm. Betakarításának ideje augusztus vége, szeptember eleje. A keverék silózott állapotban etetheto. Termése 30-40t/ha.

Borsós napraforgó:
Napraforgó és borsó keveréke, amely márciusban vetheto 120kg borsóval és 25kg napraforgóval. A keverék júniusban etetheto. Termése 30-40t/ha.

A keveréktakarmányokat gyors elvénülésük miatt szakaszosan vetjük, hogy mindig a legkedvezobb állapotban etethessük. Az elvénült, zölden fel nem etetett takarmányok besilózhatók.

21/A TÉTEL

A termés betakarításának fogalma, célja, jelentosége, a különbözo növények betakarításának módszerei és gépei.

A betakarítás az egyes növényeknél a felhasználás, növények fajának, céljának megfeleloen eltéro.

Gabonafélék:

-lehet egy menetben: kombájnnal történik. A kombájn a késobb tisztítandó szemet kinyeri
és a növény szárát (szalmát) hátrahagyja.

-lehet két menetben: kombájnnal. Akkor van szükség, mikor nedves a gabona, vagy van
benne zöld növény. Eloször rendre vágják, második menetben jön a
kombájn és járva csépli.

Szilázs anyagok betakarítása:

Járva szecskázó géppel levágjuk, a gép mellett haladó gépkocsira szórja a felszecskázott takarmányt. Vagy gödörbe, vagy fal közötti silóba berakják, közben tömörítik.

Gyökérnövények betakarítása (cukorrépa, takarmányrépa):

Takarmányrépa kézi betakarítása: kombályn nélküli ekével alányúl és megemeli, majd kézzel kell kiszedni. A répáról a levelet lecsavarjuk, a répát prizmába rakjuk, leföldeljük.

Cukorrépa kézi betakarítása: ugyan az, mint a takarmányrépánál , csak a cukorrépának a levelét nem lecsavarjuk, hanem levágjuk.

Gépi szedésnél: fejezés, kiemelés, rostázás és szárítás, végül ráüríti a kocsira.
Két menetesnél nem a kocsira rakja, hanem rendre szedi és pár nap múlva, szedi fel.

Szálas takarmányok betakarítása (széna):
Hideglevegos:
-gépi fukaszával szonyegrendre vágjuk
-hagyjuk száradni
-ezután rendsodróval rendre rakjuk
-rendfelszedo pótkocsival felszedjük, bevisszük a szélüskertbe.

21/B TÉTEL

A silókukorica nemzetgazdasági jelentosége, hibridjei, termesztés technológiája

Jelentosége:
A silókukorica a szálastakarmányok között az egyik legfontosabb téli tömegtakarmány.
A nagy nedvességtartalmú és könnyen bomló szénhidrát tartalmú silókukorica könnyen erjesztheto szilázzsá. Nagy a tápértéke, biztonságosan eloállítható, termesztése költségkímélo.
Termesztése nagyrészt megegyezik a magnak termesztett kukoricáéval.
Talajelokészítés:
A talajelokészítés ideje és módja az elovetemény lekerülésének idejétol függ. Késo tavaszi növényeknek megfeleloen kell a talajt elokészíteni. (oszi mélyszántás után nem munkáljuk el, majd a fagy megteszi hatását)

Fajtamegválasztás:
Silózásra legalkalmasabbak a FAO 300-550-as éréscsoportba tartozó hibridek, melyek vízleadó képessége lassú, szárazanyag tartalmuk 30-40%.

Tápanyagellátás:
Legnagyobb szerepe a vegetatív tömeget fejleszto nitrogénnek van. Foszfor és a kálium szerepe kisebb.

Vetés:
A vetés ideje április 15-e és május 5-e közé esik. A talajhomérsékletnek meg kell lennie 8-12°C-nak. Megkésni nem szabad a vetéssel, mert száraz ido jön utána és nem kel ki.
Sortávolság 70cm, totávolság 30cm körül, toszám 70-80 ezer to/ha. A silókukorica zöldborsó vagy árpa után öntözéses viszonyok között másodnövényként is termesztheto.

Öntözés:
Többféle módszerrel öntözheto (barázdás, esoszeru) az öntözés ideje címerhányás és szemképzodés között.

Betakarítás:
Ideje a viaszérés kezdete, általában szeptember. A betakarítás járvaszecskázó géppel történik, amely 20-25mm hosszúságú szecskaméretre aprózza fel a növényt. A betakarítási munkát úgy kell megszervezni, hogy a silóteret 4-5 nap alatt megtöltsük. Készítés közben a beszállított terményt állandóan tömöríteni kell.



Silózás:
-A silózás során erjedési folyamatok játszódnak le, amelyben tejsav, ecetsav és vajsav baktériumok muködnek közre. A tejsav baktériumok levegotlen körülmények között 10-45°C homérsékleten tejsavat állítanak elo, amely a takarmányt tartósítja. Az ecetsav baktériumok 20-25°C-on levegos körülmények között muködnek. A keletkezett ecetsav károsan befolyásolja az erjedést és rontja a takarmány minoségét. A vajsav baktériumok levego nélkül 30-35°C homérsékleten tevékenykednek. A vajsav erjedés nyomán mérgezo anyagok keletkeznek a takarmányban.
-Erjedés: -önmelegedés szakasza: víz, széndioxid, ho keletkezik.
-ecetsav képzés szakasza: akkor keletkezik, mikor levegos a kukorica.
-tejsav képzés szakasza: oxigén csökkenésével a tejsavtermelo baktériumok jutnak túlsúlyba. Megakadályozza a vajsavtermelo baktériumok muködését.
-erjedés lecsillapodásának szakasza: erjedés lezárul.
Silózás történhet kazalban, árokban, falközött és toronyban. Megbontani minél kisebb helyen!

22/A TÉTEL

A tárolás fogalma, célja, jelentosége a növénytermesztésben. Különbözo növények tárolási módjai

A tárolás a termények, termékek raktározását jelenti, olyan körülmények között, hogy a leheto legkevesebb minoségromlás következzen be.
Általában a tartósítási módok már meghatároznak tárolási formákat.
Célja: ne érje minoségromlás.
Jelentosége: meghosszabbodik a felhasználás lehetosége, mert nem éri minoségromlás, vagy csak kevés.
Szemes termények tárolása:
Tisztítás és szárítás után történhet magtárakban, silókban.
Magtáron belül ömlesztve, garmadával, zsákban
Gyökérgumós növények tárolása:
Prizmában, olcsó, könnyen elkészítheto a prizma.
Széna és szalmafélék tárolása:
Kazlakban illetve boglyákban történik.
Szilázs tárolása:
Toronyban, gödörben, kazalban, fal között, halomban történhet.
Mutrágyák tárolása:
Ömlesztve és zsákokban.
Folyékony anyagok tárolása:
Fémtartályokban, muanyag hordókban stb.

25/A TÉTEL

A gyomnövények csoportosítása, a gyomnövények elleni védekezési lehetoségek


Gyomnövények lehetnek:
-egyszikuek , -kétszikuek
-egyévesek, -évelok

Származás szerint:
-oshonos
-jövevény
-zárlati








Újvárosi féle csoportosítás:
GYOMOK

Egyévesek: Therophyta (T), 13 hónapot nem haladja meg, magról kelnek.
-T1: osszel csíráznak, 10-14°C az optimális csírázási homérséklet. A telet vagy csíranövény, vagy torózsa állapotban vészelik át. Tavasszal magot hoznak és utána befejezik életciklusukat, pl.: tyúkhúr, árvacsalán
-T2: osszel és tavasszal egyaránt csírázó. Optimális homérséklet 4-8°C. Késobb csíráznak egészen a tél beálltáig. Hosszabb idejuek, telet vagy csíranövényként (osszel), vagy mag formájában (tavasszal) vészeli át. Kalászosok gyomnövényei, pl.: pipacs, búzavirág, szarkaláb.
-T3: tavasszal csírázó nyár elejei egyévesek. Optimális csírázási homérséklet 10-14°C. Tavasszal csíráznak, nyár végén kipusztul, pl.: vadzab, vadrepce, repcsényretek.
-T4: tavasszal csírázó, nyár utói egyévesek. Optimális csírázási homérséklet 18-30°C. Tavasztól késo oszig tart az életciklusuk, pl.: disznóparéj, parlagfu, kakaslábfu, libatop.

Kétévesek: Hemiterofita (HT). Tavasszal kelnek vagy nyár elején, nyáron megerosödnek, torózsát fejlesztenek, így telelnek át és következo évben magot hoznak. A következo telet mag formájában vészelik át, pl.: vadmurok, bürök, nagybojtorján.

Hemokrypthofiták (H):
-H1: bojtos gyökérzetuek: Törpe gyöktörzsesek, de sem föld feletti, sem föld alatti szaporodásra nem képesek vegetatív úton. Elsosorban gyepes területek gyomnövényei, pl.: mocsári gólyahír, réti boglárka.
-H2: Indás évelok: Föld feletti indák segítségével szaporodásra képesek. Foleg nedvességkerülo fajok. Rétek, legelok vagy ruderális területek gyomnövényei, pl.: sovány perje, kúszó boglárka, pimpófajok.
-H3: Szaporodásra képes gyökeruek: Ide tartozó fajok karógyökerén járulékos rügyeket találunk. A gyökér feldarabolása útján a gyökérdarabkákból új növények fejlodnek. A rendszeres talajmuvelést nem bírják és így elsosorban réteken és legelokön találhatók meg, pl.: pongyola pitypang, fekete nadályto, réti lórom.
-H4: Szaporodásra nem képes karósgyökeruek: Gyökereket elvágva vegetatív szaporodásra nem képesek, elpusztulnak. Rétek legelok gyomnövényei, pl.: tövises iglice, mezei iringó.
-H5: Ferde gyökértörzsuek: Ferdén növo gyökértörzs feldarabolás esetén vegetatív szervvé alakul. Szántóföldön nem életképesek, így elsosorban a gyepes területek jellemzo gyomnövényei, Pl.: nagy útifu, fekete üröm.

Talajban telelok: Geophyta (G). A szaporodást és az áttelelést szolgáló szervképletek (tarack, rizóma, gumó, szaporítógyökér, hagyma) a talajban találhatók.
E csoportba tartoznak szántóföldjeink legveszélyesebb gyomnövényei.
-G1: Tarackos, rizómás fajok: Módosult föld alatti hajtásuk (tarack, rizóma) van. Tarack olyan vékony hosszú szártagú, módosult hajtás, amely csomókkal (nódusz) tagolt és minden csomón egy a szaporodást szolgáló rügy található, pl.: tarackbúza, csillagpázsit, nagy csalán, mezei zsurló.
-G2: Gumósok: Földbeli száruk tarack, helyenként raktározásra alakult át, megvastagodott gumóvá fejlodött. A közbülso meg nem vastagodott részek évenként, elpusztulnak, s a következo évben mindegyik megvastagodott rész új növényt hoz létre, pl.: mezei menta, vizi menta, mocsári tisztesfu.
-G3: Szaporítógyökeres fajok: Rizóma a tarackhoz hasonlóan szintén módosult hajtás, annál jóval vastagabb. A tarack és a rizóma eredetét és funkcióját tekintve hasonlóm, csupán méretbeli különbségek alapján differenciálunk. Tarackok és rizómák többnyire vízszintesen és sekélyen futnak a talajban (10-30cm), pl.: nád, fenyércirok.
-G4: Hagymák és hagymagumósok: A hagymás gyomnövények kisebb jelentoségu gyomfajokat foglalnak magukba. Sarjhagymák és fiókhagymák segítségével szaporodnak, pl.: oszi kikerics, gumós perje.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!