LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5691)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Közig.szakvizsga, választott tárgy: Önkormányzatti közigazgatás (írásbeli)

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Más

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:9747

Karakterek száma:67,097

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):37.28

Megtekintések / letöltések száma:19940 / 146

Méret:75.95 kB

ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS ÍRÁSBELI TÉTELEK


1. Ismertese az önkormányzati képviselo-testület ülésérol készült jegyzokönyv tartalmi és alaki kellékeit! (10 pont)
A képviselo-testület ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzokönyv elkészítésérol a jegyzo gondoskodik. A képviselo-testület ülésének a jegyzokönyvét a polgármester és a jegyzo írja alá. A jegyzokönyvet az ülést követo tizenöt napon belül a jegyzo köteles megküldeni a fovárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetojének. A szervezeti és muködési szabályzat további részletszabályokat is megállapíthat. A jegyzokönyv az ülés menete szerint tartalmazza a tanácskozás lényegét.

2. Röviden fejtse ki, mi az általános indoka annak, hogy a képviselo-testület ülése nyilvános. Ezt követoen mutassa be, hogy a képviselo-testület mikor tarthat zárt ülést! (15 pont)
A demokratikus muködés követelményébol fakad, hogy a képviselo-testület ülése nyilvános. Ez a foszabály. Az ülés nyilvánossága lehetoséget teremt arra, hogy a választópolgárok közvetlenül vagy a médián keresztül is ellenorizhessék az általuk választott testület tevékenységét. A nyilvánosság feltételeit meg kell teremteni. Kivételesen és csak a törvényben tételesen felsorolt esetekben tarthat a képviselo-testület zárt ülést. A képviselo-testület
- zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetoi megbízás adása, illetoleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylo személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
- zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
A zárt ülésen a képviselo-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzo, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakérto vesz részt. Törvény eloírhatja, mely esetben kötelezo az érintett meghívása. A zárt ülésen hozott döntést általában nyilvánosan kell kihirdetni.

3. Ismertese a képviselo-testület ülésén a nyílt és a titkos szavazás eseteit! (5 pont)
A szavazás is foszabályként nyilvános. Titkos szavazást azokban az ügyekben lehet tartani, amelyekben lehet vagy kötelezo a zárt ülés. A titkos szavazásról a képviselo-testület mindig esetenként dönt. A képviselo-testület névszerinti szavazást is elrendelhet, az elrendelés módját a szervezeti és muködési szabályzat állapíthatja meg.

4. Mutassa be az önkormányzati képviselo-testület határozatképességének, illetoleg a döntéshozatalnak a fobb szabályait! (15 pont)
A polgármesternek számszeruen meg kell állapítani a határozatképességet (Jelen van-e a képviselok több mint fele.) Ezt célszeruen szolgálja a jelenléti ív.
Az érvényes képviselo-testületi döntésnek (határozat vagy önkormányzati rendelet) több együttes törvényi feltétele van. Elsoként az, hogy a testületnek határozatképesnek kell lenni. A testület akkor határozatképes, ha a képviselok több mint a fele jelen van.
A képviselo-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselo köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselo kezdeményezésére vagy bármely képviselo javaslatára a képviselo-testület dönt. A kizárt képviselot a határozatképesség szempontjából jelenlevonek kell tekinteni.
A polgármester alapesetben tagja a kt-nek, ez plusz egy fot jelent. Kivételesen, ha települési képviselonek is megválasztják, akkor nem számít plusz fonek. Plusz fo lehet még, ha kisebbségi jelölt is bekerül. A határozatképesség megállapításánál ezért fontos, hogy az SZMSZ pontosan rögzíti a testület létszámát.
Az Ötv.-ben meghatározott ügyekben a döntéshez nem egyszeru, hanem minosített többség szükséges. A minosített többség esetén nem a jelenlevo, hanem a testületi összlétszám több mint a felének az igen szavazata szükséges a javaslat elfogadásához.

5. Minosítse a képviselo-testület azon döntését, amelynek értelmében a testület a mezoori szolgálat tekintetében a munkáltatói jogokat a jegyzore ruházta át! (10 pont)
Ötv. 9. § (3) A képviselo testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

6. Vesse össze a polgármesteri hivatal és a körjegyzoség szerepét, fejtse ki a körjegyzoség jellemzo vonásait! (15 pont)
38.§ (1) A képviselo testület egyeséges hivatalt hoz létre – polgármesteri hivatal elnevezéssel – az önkormányzat muködésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való elokészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármesteri hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.
(2) A körjegyzoségekhez tartozó községekben a polgármesteri hivatal feladatkörét a (3) bekezdésben foglalt kivétellel a körjegyzoség látja el.
(3) Ha a körjegyzoség székhelye nagyközség vagy város, a körjegyzoi feladatokat a nagyközségi, városi jegyzo a polgármesteri hivatal bevonásával látja el.
Ezernél kevesebb lakosú, megyén belül egymással határos községek feladataik ellátásához körjegyzoséget hoznak létre. (A kis községekben polgármesteri hivatal muködésének sem pénzügyi, sem személyi feltételei nem teremthetok meg.)Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzoségben, körjegyzoség székhelye kétezernél több lakosú település is lehet. A körjegyzoség fenntartásához az érintett képviselo testületek – eltéro megállapodás hiányában - településük lakosságszámának arányában járulnak hozzá. Ezernél kevesebb lakosú település képiselo testülete is létrehozhat önálló hivatalt, ha a képesítési követelményeknek megfelelo jegyzot nevez ki.
A körjegyzoséghez csatlakozni, abból kiválni naptári év elso napjával lehet. A döntést legalább hat hónappal korábban kell meghozni.
Körjegyzoség alakításáról az érdekelt települések kt-i állapodnak meg. A körjegyzot a képv.testületek együttes ülése nevezi ki – mindegyikük minosített többséggel hozott döntése alapján.
A körjegyzo ellátja a kt-k, a bizottságok, a képviselok muködésével kapcsolatos igazgatási feladatokat, a polgármesterek hatáskörébe tartozó államig. döntések elokészítését és végrehajtását. a körjegyzo vagy megbízottja köteles mindegyik kt. ülésén részt venni, ott a szükséges tájékoztatást megadni. A körjegyzo vagy megbízottja a kt-k – egyeztetett - szmsz-ben meghatározott gyakorisággal, hetente legalább egy napon köteles minden községben ügyfélfogadást taretani. A körjegyzoség muködésének ellenorzését, a feladatok egyeztetését a polgármesterek együttesen végzik.




7. A képviselo-testület Szervezeti és Muködési Szabályzata tartalmaz egy olyan eloírást, amely szerint a települési képviselot a testületi ülés zavartalan lefolyásának akadályozása („széksértés”) esetén a képviselo-testület bírsággal sújthatja és mindaddig, amíg a „széksértés” miatt kiszabott bírságot a képviselo nem fizeti be az önkormányzat számlájára, addig a képviselo-testület az adott képviselot kizárja a képviselo-testület munkájából. Értelmezze a képviselo-testületi SZMSZ-nek a fenti eloírását, vesse össze az Ötv. ide vonatkozó rendelkezéseivel! (10 pont)
A települési képviselok a döntéshozatalon kívül részt vesznek a döntések elokészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenorzésében. Az az önkormányzai rendeleti eloírás, amely a települési képviselot kizárja a kt. munkájából, a választópolgárok önkormányzáshoz való jogát sérti. A települési képviselo kizárása a döntéshozatalból kizárólag az Ötv 14.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint történhet (Amennyiben az ügy a képviselot vagy hozzátartozóját személyesen érinti.)

8. Mutassa be röviden a pótköltségvetés folyamatát és fo tartalmát! (5 pont)
Ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önk- ktgvetésének teljesítését jelentosen veszélyeztetik, akkor a PM pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a KT elé. Itt külön kell bemutatni:
- a póteloirányzatokat (az elozoleg elfogadott ktgvetési rendeletben szereplo eloirányzat megváltoztatására szolgáló eloirányzat), illetve
- az új eloirányzatokat, amelyek nem szerepeltek a költségvetési rendelet eloirányzatai között.

9. Miért van szükség önkormányzati ingatlankataszterre? Milyen döntések születtek erre vonatkozóan? (10 pont)
Ingatlanvagyon kataszter
Az önk. a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az eloírt adatszolgáltatást.
A törvényi eloírás célja, hogy az önk. rendelkezzen a tulajdonában lévo vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, értékelni tudja a vagyonnal kapcsolatos döntéseket, a közvagyonról és változásairól vezetett nyilvántartás igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez.
A számvitel az ingatlanok jelentos körére értékadatot nem, vagy nem valós értéket tartalmaz. Nem tartalmazza továbbá a tulajdonos adatait. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok az önk. számviteli nyilvántartásában nem jelennek meg, így azokról az információ csak késve érkezhet meg, ami az önk-i döntéseket késleltetheti
Emiatt született meg 1992-ben a kormány döntése a kataszter létrehozására. Alapveto fontosságú rendelkezése, hogy kötelezo lett az ingatlanok értékelése, ez az EU csatlakozás egyik elofeltétele is.
A vagyonkataszterrel szemben fontos követelmény a hitelesség. Ennek biztosítása érdekében ellenorizni kell a korábban már meglévo adatok valóságtartalmát, biztosítani kell az új adatok dokumentálását. Össze kell kapcsolni a számvitellel (egyezoség).
Elsodleges szempont, hogy a döntéshozókat szolgálja ki, ezért a PM-i hivatalban vagy a körjegyzoségen vezessék.
10. Vázolja fel a településrészi önkormányzat lényegét és hasonlítsa össze fo vonásait a települési önkormányzat funkciójával! (10 pont)
A KT a SZMSZ-ban településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselokbol, más választópolgárokból. A településrészi önk-i testület vezetoje kötelezoen települési képviselo.
Az olyan településrészek, amelyek az egészen belül viszonylagos önállóságot, önálló közösséget alkotnak a lakóhelyi közösség kezdeményezésére településrészi önk-ot alakíthatnak. A KT köteles létrehozni a részönk-ot, ha megalakítását kéri az ott lakó közösség a) az egyesítéssel létrejött településrészen; b) külterületi lakott helyen; ill. c) olyan üdüloterületen, melynek népessége eléri a település állandó lakosságának negyedét.
Nem tagadhatja meg a KT a kizárólag a településrészt érinto hatáskör átruházását. A településrészi önk. jogosult az adott területet érinto önk-i ügyek intézésére.
A részönk-ot a településrészrol indokolt elnevezni.
A részönkormányzást is testület gyakorolja, amelyet a KT választ. Tagjainak számát a SZMSZ állapítja meg. Elnöke csak települési képviselo lehet. Tagjainak kiválasztása:
- több ezer lakosú településrésznél az önk-i képviselo választásáról szóló tv. alkalmazásával,
- néhány száz lakosú településrészen falugyulésen,
- üdüloterületen az üdülohelyi egyesület delegálhatja a testület tagjait, vagy „választást” tartanak.
A helyi önk-ok típusai: területi (megyei önk.) és települési (községi, városi, megyei jogú városi, kerületi önk.).
Az Alkotmány a helyi közügyek intézését rendelte az önk-ok hatáskörébe, amelyek: a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom önk-i típusú gyakorlása, és az ezekhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek megteremtése.
Azon közszolgáltatásokat célszeru a helyhatóságokhoz telepíteni, amelyeknél a helyi viszonyok figyelembevételével hatékonyabb megoldások kidolgozására van lehetoség.
A települési önkormányzatoknak kötelezoen ellátandó (tv. állapíthatja meg) és fakultatív, önként vállalt feladat és hatáskörei vannak.
A helyi önkormányzáshoz való jogot a választópolgárok közössége közvetve a választott KT útján gyakorolja vagy közvetlen módon (helyi népszavazás, népi kezdeményezés).

11. Vonjon párhuzamot az önkormányzati bizottságok körében az állandó, valamint az ideiglenes bizottságok között! (5 pont)
A kt. határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait.A kt. a kétezernél több lakosú településen pü. bizottságot választ. A bizottság – feladatkörében – elokészíti a kt döntéseit, szervezi és ellenorzi a döntések végrehajtását. A kt határozza meg azokat az eloterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatóak be a kt-nek. A kt döntési jogot adhat bizottságainak, és a döntést felülvizsgálhatja, önk.rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. A biz. – feladatkörében – ellenorzi a kt hivatalának munkáját. Ha a biz. a hivatal tevékenységében a kt álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önk. érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmaradását észleli, a pm intézkedését kezdeményezheti.
Az állandó biz. a kt. szerve, a munkát könnyíti meg azzal, hogy a javaslatokat véleményezi, és mint szakbiz. részletesen megtárgyalja. Az ideiglenes biz. létrejöhet egy alkalmi ügy, különleges eset vizsgálatára, megoldására (vagy pl. a pm. elleni fegyelmi eljárásban is, összeférhetetlenségi ügyben; adósságrendezési bizottság; területszervezés)
12. Hogyan határozná meg a közteher fogalmát, milyen elemeket sorolna e körbe? (10 pont)
Az Alkotmány és az Államháztartási Törvény együttesen kimondja az állampolgárok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkezo szervezetek, magyarországon élo külföldi munkavállalók tekintetében a közteherviselés kötelezettségét. Ahhoz, hogy az állam a közszolgáltatási kötelezettségét teljesíteni tudja, bevételekre van szüksége. Ilyen bevételi források: adók, járulékok, díjak, illetékek, vám.



13. A törvény többféle helyi adót, adónemet ismer (építményadó, telekadó, kommunális adó, iparuzési adó, idegenforgalmi adó). A helyi önkormányzatnak milyen körülményekre kell figyelemmel lennie, amikor dönt a helyi adók kivetésérol, hogyan rendelkezik a törvény a többféle helyi adó egyideju megállapításáról azonos ügyfél terhére? (15 pont)
A helyi adóztatás általános törvényi feltételrendszerével kapcsolatban kiemelendo követelmény, hogy:
- kerüljenek beépítésre a rendszerbe az adóalanyok teherviselo képességét figyelembe vevo, az adótöbbszörözést, illetve a túladóztatást korlátozó garanciális szabályok, ugyanakkor
- erosödjön az adóztatás szektorsemlegessége, és végül
- a helyi adóztatás ne csak a helyi sajátosságokhoz igazíthatóan, hanem lehetoség szerint idotállóan kerüljön meghatározásra.
Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy
- az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti,
- a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált érték alapulvételével – határozhatja meg,
- az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.
A Hatv. kizárja az adótöbbszörözés lehetoségét, hogy a több címen bevezetett helyi adóból egy meghatározott adótárgy (erre talán a legjellegzetesebb példa az üdüloépület) csak egyfajta adóval terhelheto. A példánk szerint üdüloépület esetében tehát vagy építményadóval, vagy kommunális adóval, vagy pedig idegenforgalmi adóval. Bármelyik adókivetése azonban a másik ketto alkalmazhatóságát kizárja.
14. Ismertesse a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának fobb vonásait és emelje ki, a fontosabbakat melyek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben is megtalálhatóak. (15 pont)
Az Országgyulés - követve hazánk haladó önkormányzati hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogait.
A helyi önkormányzás lehetové teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége - közvetlenül, illetoleg a választott helyi önkormányzata útján - önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdeku közügyeit.
Az Országgyulés, támogatva a helyi közösségek önszervezo önállóságát, segíti az önkormányzáshoz szükséges feltételek megteremtését, elomozdítja a közhatalom demokratikus decentralizációját.
Az Országgyulés e célok megvalósítása érdekében a következo törvényt alkotja:
Az önkormányzati jogok
1. § (1) A község, a város, a fováros és kerületei, valamint a megye önkormányzata (a továbbiakban: helyi önkormányzat) a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdeku közügyekben (a továbbiakban: helyi közügy) önállóan jár el.
(2) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(3) A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetoleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
(4) A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselo-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezoen eloírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását.
(5) Törvény a helyi önkormányzatnak kötelezo feladat- és hatáskört is megállapíthat. A kötelezoen ellátandó önkormányzati feladat- és hatáskörök meghatározásával egyidejuleg az Országgyulés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket, dönt a költségvetési hozzájárulás mértékérol és módjáról.
(6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:
a) önállóan alakíthatja szervezetét és muködési rendjét, önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismero címeket alapíthat;
b) önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelezo önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetésébol gondoskodik. Saját felelosségére vállalkozói tevékenységet folytathat. Kiegészíto állami támogatásra jogosult az önhibáján kívül hátrányos helyzetben levo települési önkormányzat;
c) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekeinek képviselete és védelme céljából területi, valamint országos érdekképviseleti szervezetbe tömörülhet, feladat- és hatáskörében együttmuködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.
2. § (1) A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles köru nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselo-testülete - annak felhatalmazására bizottsága, a részönkormányzat testülete, a helyi kisebbségi önkormányzat testülete, társulása, a polgármester -, illetoleg a helyi népszavazás hozhat. Törvény a polgármesternek, fopolgármesternek, megyei közgyulés elnökének kivételesen önkormányzati feladat- és hatáskört állapíthat meg.
(3) A helyi önkormányzat véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érinto ügyekben. A helyi önkormányzatnak a döntésre jogosult szerv a jogszabályban eloírt határidon belül érdemi választ köteles adni.
3. § Az önkormányzati jogokat, illetoleg az önkormányzat hatáskörének jogszeru gyakorlását az Alkotmánybíróság, illetoleg a bíróság védi.
4. § Az 1-3. §-ban biztosított önkormányzati jogok minden helyi önkormányzat tekintetében egyenloek.
5. § A helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkezo lakosok (továbbiakban: választópolgárok) közösségét illetik meg. A választópolgárok az önkormányzati testületbe választott képviseloik útján, és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.


15. Hasonlítsa össze az európai önkormányzati rendszerek fejlodésének fo irányait! (15 pont)
Minden ország közigazgatási rendszere más és más, azonban a közös jellemzok alapján a közigazgatás-tudomány több rendszertípust különböztet meg.
A leggyakrabban használt felosztás megkülönbözteti az angolszász (amerikai) és az európai (kontinentális) rendszereket. Az európai rendszer tovább osztható a skandináv, a francia és a vegyes típusú önkormányzati rendszerekre.
Az angol típusú önkormányzati rendszer jellemzoje, hogy a helyi ügyek terjedelme viszonylag szuk, a helyi igazgatás erosen megosztott. A szélesebb felelosségu önkormányzati szervek mellett a helyi közszolgáltatásokat speciális körzeti hatóságok biztosítják.E rendszer sajátossága, hogy a falusi tanácsok csekély önkormányzati hatáskörrel rendelkeznek, funkciójuk a körzeti és a megyei önkormányzatok felé való érdekközvetítés. A városi szint széles felelosségi körrel rendelkezi. A megye által ellátott feladatokat az igazgatóságok biztosítják a megyén belül kialakított szolgáltatási körzetekben.
A skandináv modell sajátossága a helyi önkormányzatok széles felelosségi köre. Az önkormányzati rendszer egymással alá- fölérendeltségi viszonyban nem álló települési és megyei önkormányzatokból áll. A települési szint jellemzoje a nagyfokú integráltság. A megye elsosorban az egészségügyi feladatok ellátását biztosítja, azonban jelentos feladatai vannak a közoktatás és a tömegközlekedés területén is.. Az önkormányzatok törvényességi ellenorzését a megyékben muködo kormányhivatalok látják el, amelyek biztosítják az önkormányzatok bevonásával a területfejlesztési feladatokat.
A francia típusú önkormányzati rendszer arra az alapelvre épül, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek széles körét fogják át. Kivételesen láthatnak el önkormányzati feladatot állami, vagy speciális hatóságok. A községi, a települési szintu önkormányzatok száma magas, általában minden település rendelkezik önkormányzati jogokkal. Ennek az a következménye, hogy a községi szint nem rendelkezik átfogó felelosségi körrel, a hatáskörök nagyobb részét a nagyobb teljesítoképességu önkormányzatok (városok), illetve a megye látják el. Jellemzoje, hogy kialakultak a regionális (tartományi) szintek. A megyei (területi) önkormányzatok feladata kettos: egyrészt ellátja a hatáskörébe utalt közszolgáltatások szervezését, másrészt felügyelik az alsóbb szintu önkormányzatok tevékenységeit.

16. Vesse össze az önkormányzatot megilleto petíciós jog, valamint az önkormányzati képviselo kérdezési joga (esetleg interpelláció) lényegét, különbözoségeit! (10 pont)
Az önállóság fontos jogi biztosítéka az önkormányzatot megilleto „petíciós” jog, amely a helyi közügyekben való véleménnyilvánítás kezdeményezésének jogát jelenti.
101. § (1) A képviselo-testület az önkormányzati jogokat, illetoleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érinto bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkezo állami szerv vezetojéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet;
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c) az általa irányított szerv muködésével, illetoleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre harminc napon belül köteles érdemben válaszolni.

A települési képviselo a kt üléséna pm-tól, jegyzotol, a biz. elnökétol önk. ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésobb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az interpelláció fobb szabályait rendezheti az SZmSz. A kérdés attól válik interpellációvá, ha az arra adott válasz elfogadásáról (vagy el nem fogadásáról) nemcsak a kérdezo, hanem a képviselo testület is külön dönt. Az interpelláció körében szabályozható annak eloterjesztési és tárgyalási rendje (írásban, vagy szóban terjesztheto elo, kinél, mikor, a tárgyalás hogyan történik).

17. Hasonlítsa össze a közmeghallgatás és a falugyulés intézményét az önkormányzati rendszerben! (10 pont)
Falugyulés: 500 lakoson aluli községben a falugyulésen lehet megtartani a népszavazást. A döntés akkor számít népszavazási döntésnek, ha azon a választópolgárok több mint a fele jelen van.
Közmeghallgatás: Ötv. szerint minden önk-nak évente egy alkalommal, elore kihirdetett idopontban közmeghallgatást kell tartania. A közmeghallgatás testületi ülésnek minosül, így a testületnek határozatképes létszámban jelen kell lennie. A választópolgárok közvetlenül tehetnek javaslatokat, kérdezhetnek a KT tagjaitól és a köztisztviseloktol. A feltett kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy késobb írásban kell válaszolni.

18. Melyek az Országgyulés döntéshozatali jogkörei a helyi önkormányzatokat érinto ügyekben? (15 pont)
Az Országgyulés döntéshozatali jogkörei:
I. 93. § (1) Az Országgyulés törvényben szabályozza:
a) a helyi önkormányzatok jogállását, kizárólagos feladat- és hatáskörét, a kötelezoen ellátandó feladatait, kötelezo szervtípusait, muködésének garanciáit, anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapveto szabályait;
b) a helyi önkormányzati képviselok jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit.
I. (2) Az Országgyulés a Kormánynak - az Alkotmánybíróság véleményének kikérése után eloterjesztett - javaslatára feloszlatja azt a helyi képviselo-testületet, amelynek muködése az Alkotmánnyal ellentétes [Alkotmány 19. § (3) bek. 1. pont]. Ha az Országgyulés az önkormányzati képviselo-testületet feloszlatja, egyidejuleg három hónapon belüli idopontra kituzi az idoközi választást. (Közig.Hiv. jelzi az illetékes miniszternek, aki a korm-nál kezdeményezi a kt feloszlatására vonatkozó eloterjesztés benyújtását az Ogy-nek.

II. Dönt az állam területi tagozódásáról: megyék területe, neve, székhelye, összevonása, szétválása; megyehatárok; a megyei jogú várossá nyilvánítás; fováros kerületei; fováros kijelölése.
III. Dönt a cél- és címzett-támogatásokról, egyedileg kötelez önk-okat a jogtalanul felvett állami támogatás visszafizetésére.

19. Hasonlítsa össze a polgármesteri hivatallal kapcsolatban a jegyzo és a polgármester jogosítványait! (10 pont)
A polgármester az önk. elso számú vezetoje. A PM az önk-i, az állig. feladatait, hatásköreit a KT hivatalának közremuködésével látja el.
- A KT döntései szerint és saját önk-i jogkörében irányítja a hivatalt.
- a jegyzo javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önk. munkájának szervezésében, a döntések elokészítésében és végrehajtásában,
- dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt állig ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
- a jegyzo javaslatára eloterjesztést nyújt be a kt-nek a hivatal belso szervezeti tagozódásának, munkarendjének, ügyfélf. rendjének meghatározására,
- a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
- gyakorolja a munkáltatói jogokat az alPM, a jegyzo és az önk-i intézményvezetok tekintetében.



(2) A jegyzo vezeti a képviselo-testület hivatalát. A jegyzo
a) gondoskodik az önkormányzat muködésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselo-testület hivatalának köztisztviseloi tekintetében. A kinevezéshez, vezetoi megbízáshoz, felmentéshez, a vezetoi megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges.
c) döntésre elokészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) tanácskozási joggal vesz részt a képviselo-testület, a képviselo-testület bizottságának ülésén;
f) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
(3) A jegyzo köteles jelezni a képviselo-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

20. Ismertesse a képviselotestület ülésének folyamatára vonatkozó szabályokat!(15 pont)
A KT szükség szerint, az SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente min. hat ülést tart.A választást követo 15 napon belül a KT megtartja alakuló ülését. Ezt a legidosebb képviselo, mint korelnök vezeti. A képviselok, a PM leteszik az esküt. Kötelezo napirend a PM illetményének, illetoleg tiszteletdíjának a megállapítása nyilvános ülésen.
Ezután az ülés vezetését átveheti a PM, aki javaslatot tesz az alPM megválasztására. Az SZMSZ szerint kell eljárni az alakuló ülésen is.
A KT rendes ülését a PM hívja össze és elnökeként vezeti azt. A KT ülését össze kell hívni a képviselok negyedének vagy a KT bizottságának az indítványára.
Az ülés nyilvános. Kivételesen tarthat a KT zárt ülést:
- választás, kinevezés, felmentés, vezetoi megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylo személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett ezt kéri;
- elrendelheti a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor;
Zárt ülésen a KT tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyzo, meghívása esetén az érintett és a szakérto vesz részt. A zárt ülésen hozott döntést általában nyilvánosan kell kihirdetni.
A szavazás is foszabályként nyilvános. Titkos szavazást akkor lehet tartani, ahol lehet vagy kötelezo a zárt ülés. A KT névszerinti szavazást is elrendelhet.
Az ülés vezetésének eloírásait az SZMSZ rögzíti:
A PM megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére, amirol a KT általában vita nélkül határoz. Képviselok javaslatot tehetnek a napirendhez. A PM napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, összefoglalja és szavazásra teszi fel a javaslatokat. A szavazás eredményét számszeruen kell megállapítani, ügyelve a minosített többségre ha szükséges. A PM feladata a tanácskozás rendjének a megtartása.
Az érvényes KT döntés (határozat vagy rendelet) feltétele, hogy a testületnek határozatképesnek kell lennie (a képviselok több mint fele jelen van).
A KT döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ezt a képviselo köteles bejelenteni, a kizárásról a KT dönt. A kizárt képviselot a határozatképesség szempontjából jelenlevonek kell tekinteni.
Az Ötv.-ben meghatározott egyes ügyekben a döntéshez minosített többség szükséges. A minosített többség esetén a testületi összlétszám több mint a felének az igen szavazata szükséges a javaslat elfogadásához.
A KT ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Elkészítésérol a jegyzo gondoskodik, a PM és a jegyzo aláírja. 15 napon belül a jegyzo köteles megküldeni a közig. hivatal vezetojének.
A határozatokat számozzák (évente, folyamatos sorszámmal, vagy a ciklus tartama alatt folyamatosan).
A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a KT eloterjesztésébe és ülésének a jegyzokönyvébe.

21. Hasonlítsa össze a helyi önkormányzás gyakorlásának követett és közvetlen formáját! (5 pont)
A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való jogot közvetve (választott KT útján), vagy közvetlenül (helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján) gyakorolhatják. Folyamatos gyakorlását a KT és a PM látja el. Kivételes esetben kerül sor népszavazásra és népi kezdeményezésre.
45. § (1) A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választójogosult.
(2) A helyi népszavazás
a) érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott, és
b) eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
46. § (1) A képviselo-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következo kérdésekben:
a) a településnek a területével határos másik megyéhez történo átcsatolására irányuló kezdeményezése,
b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
c) új község alakításának kezdeményezése,
d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
e) társult képviselo-testület alakítása, a társult képviselo-testületbol való kiválás, továbbá
f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.
(3) A képviselo-testület helyi népszavazást rendelhet el:
a) a képviselo-testület hatáskörébe tartozó ügyben,
b) az önkormányzati rendelet megerosítésére.
(4) Nem rendelheto el helyi népszavazás:
a) a költségvetésrol való döntésre,
b) a helyi adónemeket, illetoleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c) a képviselo-testület hatáskörébe tartozó szervezeti, muködési, személyi kérdésekben, a képviselo-testület feloszlásának a kimondásáról.
47. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselok legalább egynegyede,
b) a képviselo-testület bizottsága,
c) a helyi társadalmi szervezet vezeto testülete,
d) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
(2) A képviselo-testület köteles kituzni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
(4) A képviselo-testület az ötszáz lakoson aluli községben a helyi népszavazást a falugyulés hatáskörébe utalhatja, azzal a feltétellel, hogy a falugyulés döntése abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha a falugyulésen a választópolgároknak több mint a fele jelen van.
48. § A népszavazás eredménye kötelezo a képviselo-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselo-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kituzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.
49. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselo-testület elé terjesztheto minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselo-testület hatáskörébe tartozik.
(2) A képviselo-testület önkormányzati rendeletében meghatározott - a választópolgárok öt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb - számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselo-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a képviselo-testület által meghatározott számú választópolgár indítványozott.
50. § (1)
(2) A képviselo-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés további feltételeit, az eljárás rendjét.

Közmeghallgatás: Ötv. szerint minden önk-nak évente egy alkalommal, elore kihirdetett idopontban közmeg-hallgatást kell tartania. A közmeghallgatás testületi ülésnek minosül, így a testületnek határozatképesen jelen kell lennie. A választópolgárok közvetlenül tehetnek javaslatokat, kérdezhetnek a KT tagjaitól és a köztisztviseloktol. A feltett kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy késobb írásban kell válaszolni.

22. Mutassa be a várossá nyilvánítás folyamatát és feltételeit!(15 pont)
A nagyközség várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A KT kezdeményezését az illetékes miniszter útján terjeszti a KE elé, aki döntést hoz a városi cím adományozásáról. Fejlettségét, térségi szerepét következok alapján értékelik:
- Gazdasági fejlettsége, jelentosebb gazdasági társaságok, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók, ezek térségi kihatása, idegenforgalom és vendéglátás jellemzoi,
- Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, a térségi ingázás, a képzettség ismérvei.
- Infrastrukturális fejlettsége, közmuvesítettsége (ivóvíz, szennyvízelvezetés), hulladékgyujtésre, hírközlésre, szilárd burkolatú úthálózat kiépítettségére.
- Településszerkezete, fejlesztési koncepciója, a rendezési és szabályozási tervellátottság.
- Intézményei (oktatás, kultúra, tudomány, egészségügyi és szociális ellátás, igazgatási és rendészeti szervek megléte).
- Szellemi, kulturális és sportélete, társadalmi szervezettsége, a civil szervezodések elterjedtsége, mindezek kihatása a térségre.
- Az önk-i vagyon és gazdálkodás adottságai, az önk. társulásos kapcsolatai, a térségi szervezomunka minosége.
A városi önk-oknak általában képesnek kell lenniük a középfokú közszolgáltatások fenntartására (pl. gimnázium, egészségügyi járó- és fekvobetegellátás, szociális ellátás különbözo intézményei, a közmuvelodési intézményhálózat). Térségi funkciók ellátása, segítése.

23. Mi az önkormányzati hatósági ügy?(10 pont)
Azon hatósági hatáskörök, melyeket a KT,vagy annak felhatalmazása alapján a bizottság, a PM, vagy a részönk. Testülete illetve külön tv.-ben meghatározott társulási tanáccsal rendelkezo társulás lát el.
Telepítheti az OGY törvényben közvetlenül a helyi önk. KT-ére, ill. a KT rendeletében határozhat meg(pl. helyi adók, szoc tv.vhr.).
A KT az egyes polgárokat ügyféli minoségben érinto egyedi ügyekben is dönthet. A tv-ben, ill. önk-i rendeletben meghatározott - általában engedélyezést, támogatást magába foglaló - ügyek (pl. szociális támogatások). A KT átruházhatja PM-re, BIZ-ára, részönk-ra. Nem ruházható át jegyzore.
Ha nem ruházza át hatáskörét, akkor dönt és ellene nincs fellebbezési lehetoség. Átruházása esetén a döntések ellen a KT-hez lehet fellebbezni.
A KT határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a közléstol számított 30 napon belül.
A hatósági ügyben folyó eljárásra a KET rendelkezéseit kell alkalmazni.

24. Ismertesse a helyi jogalkotás folyamatát!(10 pont)
A KT a tv. által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, vagy tv. felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot, de az nem lehet ellentétes magasabb szintu jogszabállyal. Önk. rendelet alkotható a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, vagy a törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására. A helyi jogalkotás menetének szabályozását az SZMSZben kell lefektetni. Az önk-i rendelet jogszabály, az önk. illetékességi területén kötelezo erovel bír. Személyi hatálya az illetékességi területén a magánszemélyekre, természetes személyekre és a jogi személyekre terjed ki. A rendeletalkotás a képviselo-testület át nem ruházható hatásköre. Megalkotásához minosített többség szükséges, és a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Hitelességét szolgálja, hogy a PM és a jegyzo írja alá.
Meg kell határozni a hatályba lépésének a napját, kello idot hagyva a rendelet megismerésére, alkalmazására való felkészülésre. Kihirdetését megelozo idore nem állapít-hat meg kötelezettséget, nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek (nem lehet visszaható hatálya).
- A rendelet megjelölése tartalmazza a KT megnevezését, nevének rövidítését, a rendelet kihirdetésének idejét, számát, megnevezését és címét.
- A rendelet számát arab számmal kell jelölni.
- Tv. felhatalmazása alapján alkotott rendeletben tv-t a rendelet bevezeto részében fel kell tüntetni.
- A záró rendelkezések között szabályozni kell a rendelet hatályba lépését.
- Rendelet módosításakor egységes szerkezetbe foglalhatók a szabályok. Átfogó módosítás esetén az egységes szerkezetbe foglalást el kell végezni.

25. Hasonlítsa össze az Állami Számvevoszék és a közigazgatási hivatal által folytatott, az önkormányzatok tevékenységét érinto ellenorzéseket! (15 pont)
A helyi önkormányzatok gazdálkodását az ÁSZ ellenorzi. Ez két feladat megvalósítását jelenti: az éves ktgvetési beszámoló elkészítése elott a kormánynak meg kell gyozodnie az állami támogatások cél szerinti felhasználásáról. Az ÁSZ az önk. ellenorzését különösen a normatív ktgvetési hozzájárulás, a cél és címzett, valamint az ÁH más alrendszereitol kapott támogatás igénybevételére és elszámolására terjeszti ki.
A közösségi érdek érvényesítése az anyagi eszközök gazdaságos felhasználását, a közvagyon védelmét, a törvényesség betartását foglalja magában.
A HÖEC a következo rendelkezést tartalmazza: a helyi önk. szervek állig. ellenorzését csak az Alkotmányban, vagy a tv-ben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni. A magyar Alkotmány szerint a kormány az illetékes miniszter közremuködésével a fovárosi, megyei közig. hivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenorzését. Az ellenorzés azt célozza, hogy az önkormányzati szervezetrendszer a jogszabályoknak megfeleloen muködjön. A tv. ell. eszköze a törvényességi észrevétel. A tv. ell. jogkör utólagos, kizárólag már megszületett döntésre terjed ki. Kizárólag figyelemfelhívásra, annak eredménytelensége esetén Alkotmánybírósági kezdeményezés benyújtására, ill. bírósági keresetindításra szorítkozik. A tv. észrevétel nyomán az önk. saját rendeletét, határozatát nem köteles nyomban visszavonni, de ha a jelzéssel egyetért, azt megteszi. Azt, hogy az önk. rendelet vagy határozat valóban törvénysérto-e, az AB, hat. esetében a megyei, fov. bíróság dönti el. A közig.hivatal vezetoje nem semmisítheti meg a törvénysérto önk. aktust, nem függesztheti fel annak végrehajtását. Az AB eljárás kezdeményezése az önk. rendelet tvsérto rendelkezésének kiküszöbölésére indul. Ha az AB megállapítja a rendelet alkotmányellenességét, a rendelet egészét vagy tvsérto rendelkezéseit megsemmisíti.

26. Melyek a normatív hozzájárulások fo jellemzoi? (5 pont)
Az állami támogatás közel 70 %-a alanyi jogon, normatív módon, közvetlenül illeti meg az önk-okat. Ez a muködoképesség, kötelezo feladatok ellátása tekintetében az esélyegyenloség egyik fo biztosítéka. Elore kiszámítható járandóság, elosztása objektív kritériumokon alapul. Kötöttség nélkül, szabadon felhasználható. A normatív állami hozzájárulás jogcímeit, konkrét összegeit és feltételeit a mindekori éves ktgvetési tv tartalmazza.
Lényegét tekintve két módon illeti meg az önk-okat:
- a településre jellemzo mutatók alapján (pl. népességszám) jár, az állam az igazgatási feladatok helyi végrehajtási költségeihez járul hozzá.
- valamely feladat ellátásához kapcsolódóan, alapvetoen egy fo ellátott létszámhoz kötött (pl.: iskolai oktatásban részesülo tanuló), a feladatot ellátó önk-ot illeti meg.
A normatív állami hozzájárulás azonban nem feladatot és nem intézményt finanszíroz, hanem csupán a központi támogatás (hozzájárulás) elosztásának az eszköze.
A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat minden településen meg kell szervezni.A nagyobb pü. terheket jelento szolgáltatásokat (pl.: családsegíto és gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki hálózat) felvállaló önk-ok további kiegészíto hozzájárulásban részesülhetnek.
Muzeális intézmények, levéltárak muködtetésére, nyilvános könyvtári ellátásra, közmuvelodést szolgáló feladatok ellátásának finanszírozására normatív állami hozzájárulás és központosított eloirányzat illeti meg az önk-okat.
A kijelölt önk-ok körzeti normatív állami hozzájárulást kapnak elsofokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataikhoz, az okmányirodák muködtetéséhez.

27. Ismertesse az önkormányzatokra vonatkozó törvényességi ellenorzés eljárási szabályait! (10 pont)
A törvényességi ellenorzés eljárási szabályai
A jegyzo az önk-i szervek döntéseit tartalmazó jegyzokönyvet 15 napon belül küldi meg a közig. hivatalnak. Lehetoség van kapcsolódó iratok bekérésére, ezáltal a döntés hátterének, összefüggéseinek megismerésére és jogszeruségének minosítésére. A közig. hivatal vezetoje nem semmisítheti meg a törvénysérto önk-i aktust, nem függesztheti fel annak végrehajtását. Ha az önk. döntése jogszabálysérto, határido kituzésével törvényességi észrevételt tesz. Felhívja az érintett szervet a törvénysértés megszüntetésére. Ha az önk. nem küszöböli ki a törvénysértést, a közig. hivatal vezetoje 30 napon belül keresetet nyújthat be a bírósághoz, indítványozhatja a döntés végrehajtásának felfüggesztését is. A bíróság a jogszabálysérto aktust hatályon kívül helyezi.
Az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése az önk-i rendelet törvénysérto rendelkezésének a kiküszöbölésére indul. Ha az AB megállapítja a rendelet alkotmányellenességét, a rendelet egészét vagy törvénysérto rendelkezéseit megsemmisíti.



28. Mutassa be a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának folyamatát! (10 pont)
A helyi önk-ok adósságrendezési eljárása
Adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezheto, ha az önk., vagy annak ktgvetési szerve tartozását az esedékességet követo 60 napon belül nem egyenlítette ki, ill. jogeros bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette. Ekkor a PM tájékoztatja a pénzügyi BIZ-ot és a KT-t: ha a testület a fizetési kötelezettségek rendezésére nem lát lehetoséget, úgy felhatalmazza a PM-t az eljárás kezdeményezésére.
A tv. kötelezi a PM-t az eljárás megindítására, ha a tartozás a 90. napon, ill. a jogeros bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség a 30. napon is fennáll.
A jogszabályi feltételek fennállása esetén az önk. köteles megindítani az eljárást, a hitelezo pedig eldöntheti, hogy kezdeményezi az eljárást, vagy vár a követelésének más módon történo rendezésére.
A bíróság az eljárás megindítását elrendelo végzésében rendelkezik a pénzügyi gondnok személyérol. Az eljárás megindításától kezdve:
- az önk. ingatlanain fennálló végrehajtási jog, jelzálogjog megszunik,
- az önk. további vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat, csak az alapveto lakossági szolgáltatások muködési kiadásait teljesítheti,
- az önk. és ktgvetési intézményei számláját érinto pénzmozgásokhoz a pü gondnok ellenjegyzése szükséges.
- 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság. Tagjai a PM, a jegyzo, a pü BIZ elnöke, egy önk-i képviselo, elnöke a pü gondnok. E bizottság dönt a fontos gazdasági kérdésekben.
Az adósságrendezési bizottság javaslatára a KT reorganizációs programot és egyezségi javaslatot fogad el.
A reorganizációs program bemutatja az önk. gazdasági helyzetét, valamint meg kell gyoznie a hitelezoket arról, hogy az önk. mindent megtesz, hogy rendezze tartozásait.

Az egyezségi javaslat a hitelezoi igények kielégítésére vonatkozó ajánlatokat tartalmazza (a hitelezoknek milyen vagyontárgyakat ajánlanak fel). Ez nem veszélyeztetheti a kötelezo önk-i feladatok ellátását, így forgalomképtelen törzsvagyon, a hatósági feladatok és alapveto lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon, az állam tulajdonából az önk. tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem szerpelhetnek az ajánlatban.
Az elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot a pü gondnok megküldi a hitelezoknek. A hitelezok közötti egyezség érvényes, ha a hitelezok többsége elfogadja; ha megfelel a törvényi feltételeknek, a bíróság végzést hoz az eljárás befejezésérol; felmenti a pü gondnokot, megállapítja díját, melyet a központi ktgvetés áll.
Egyezség hiányában:
Ha a hitelezok között nem jön létre egyezség, vagy az nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, vagy a KT 60 napon belül nem fogadja el a válságköltségvetést.
A pü gondnok vagyonfelosztási javaslatáról a bíróság dönt. Ezután a pü gondnok a vagyontárgyakat nyilvánosan értékesíti: ha ez eredménytelen, a vagyont a törvényben meghatározott kielégítési sorrendnek megfeleloen szét kell osztani a hitelezok között.
A folyamat végén a bíróság felmenti a pénzügyi gondnokot és az eljárást befejezi (fellebbezésnek nincs helye).


29. Foglalja össze a megyei önkormányzatok kötelezo és önként vállalt feladatait! (15 pont)
Megyei önkormányzat: a községektol, városoktól elhatárolható feladat- és hatáskörök gyakorlására, a középszintu közszolgáltatások ellátására létrejövo területi önk. Rendeltetése, hogy kiegészíto, kisegíto jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátására a települések nem képesek.
Kötelezo feladatként a középiskolai, a szakiskolai, és a szakmunkásképzési, a kollégiumi ellátásról; valamint az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról (pl. kórházak, rendelointézetek, szociális intézmények) gondoskodik, ha azt az ellátást elsodlegesen biztosító települési önk nem vállalja.
Muzeális emlékek, történeti iratok a gyujtésérol, orzésérol (pl. levéltár, megyei könyvtár) gondoskodik.
Kötelezo feladat a megyei testnevelési- és sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítése is.
Ellátja az épített és természeti környezet védelmével, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásával kapcsolatos feladatokat.
Kötelezo feladatot ellátó intézményét csak akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységrol, szolgáltatásról gondoskodás történik.
Körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önk. kérésére, az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását átadhatja a települési önk-nak, ha az elozo 4 év átlagában a szolgáltatást igénybevevok többségét az adott település lakói teszik ki.
Önként vállalt feladatai:
Részt vesz önk-i társulásokban; Szorgalmazza a települési önk-ok közös gazdasági alapjának létrehozását; Segíti a vállalkozásbarát környezet kialakítását; Vállalkozói alapítványok útján piaci információt biztosít, közremuködik források feltárásában, vállalkozási tevékenységet végez. Közremuködik a megye szellemi életének serkentésében és a tudomány támogatásában; Az egészséges életmód elterjesztése érdekében pályázatok kiírásával, sportcélú alapítványok létrehozásával támogatja a sportot, a turizmust és a természetjárást, eseti támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot.

30. Mutassa be lépésrol-lépésre a helyi önkormányzatok és költségvetési szerveik gazdálkodási viszonyában a kapcsolati pontokat! (10 pont)
A helyi önk-ok és költségvetési szerveik viszonyát a gazdálkodás tekintetében a következok jellemzik:
- Ktgvetési szervek gazdasági tevékenységet aszerint látnak el, ahogy részükre a feltételeket az önk. biztosítja.
- Önálló gazdálkodáshoz kapcsolódó érdekeltségi rendszerek az eloirányzatok fölötti rendelkezési joghoz kötodnek.
- Az érdekeltségi rendszer az alaptevékenység mellett az ellátható vállalkozási tevékenység eredményéhez, a saját bevételek többletéhez, az év végi pénzmaradványhoz és a személyi juttatásokhoz kapcsolódik.
- A helyi önk-ok éves ktgvetése tartalmazza ktgvetési szerveik ktgvetését. A helyi önk. dönt az általa létrehozott és fenntartott ktgvetési szervek éves ktgvetésérol, és mindazoknak a közösségi szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önk-i szervek teljesítenek.
- A helyi önk-ok gondoskodnak a ktgvetési szerveik pénzellátásáról, ezen belül a feladatok ellátásához meghatározzák a személyi juttatások eloirányzatát. A gyógyító-megelozo ellátás muködtetése közvetlen intézményi finanszírozással az Egészségbiztosítási Alapból történik.
- A helyi önk. a felügyelete alá tartozó ktgvetési szervet a tervezett ktgvetési támogatás pénzellátási terve alapján, nettó módon finanszírozza: az önk. a ktgvetési szerv támogatásának esedékes összegébol visszatartja a személyi kiadásokat terhelo köztartozások összegét. Célszeru a kiutalandó ktgvetési támogatás összegét havi bontásban meghatározni.
- A helyi önk-ok a ktgvetési szerveiket támogatásban részesítik. A ktgvetési szerveknek a kötelezo térítési díjon felüli bevételeit az önk. nem vonhatja el és a támogatásba sem számíthatja bele. A ktgvetési szerv a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, természetesen az önk. éves ktgvetésében meghatározott célokra és módon.

31. Ismertesse a helyi adók kivetésének döntési kereteit és folyamatát (elvek, szabályozási elemek, önkormányzati jogosítványok és korlátok)!(10 pont)
A helyi adók: az önk-ok saját bevételei között meghatározó szerepe van. Az önk. maga dönt arról, hogy gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A Hatv. határozza meg az önk-ok által megállapítható adófajtákat, az adó alanyait és tárgyait, az adó mértékét (megállapítható adómaximumot). A helyi adóztatás általános törvényi feltételrendszerével kapcsolatban kiemelendo követelmény, hogy:
- kerüljenek beépítésre a rendszerbe az adóalanyok teherviselo képességét figyelembe vevo, az adótöbbszörözést, illetve a túladóztatást korlátozó garanciális szabályok, ugyanakkor
- erosödjön az adóztatás szektorsemlegessége, és végül
- a helyi adóztatás ne csak a helyi sajátosságokhoz igazíthatóan, hanem lehetoség szerint idotállóan kerüljön meghatározásra.

Az önk. adómegállapítási joga, hogy:
- helyi adót vezessen be, a bevezetett adót a következo évre módosítsa, ill. hatályon kívül helyezze,
- az adó bevezetésének idopontját és idotartamát (határozott vagy határozatlan idore) meghatározza,
- az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselo képességéhez igazodóan megállapítsa,
- a tv-ben meghatározottakon kívül további mentességeket, kedvezményeket adjon,
- tv. keretein belül a h. adózás szabályait meghatározza.
Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy
- az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti,
- a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált érték alapulvételével – határozhatja meg,
- az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.
A Hatv. kizárja az adótöbbszörözés lehetoségét, hogy a több címen bevezetett helyi adóból egy meghatározott adótárgy (erre talán a legjellegzetesebb példa az üdüloépület) csak egyfajta adóval terhelheto. A példánk szerint üdüloépület esetében tehát vagy építményadóval, vagy kommunális adóval, vagy pedig idegenforgalmi adóval. Bármelyik adókivetése azonban a másik ketto alkalmazhatóságát kizárja.

32. Hogyan alakul a helyi jogalkotási kötelezettség az Európai Unióhoz való csatlakozás után?(5 pont)
Csatlakozást követoen maradéktalanul meg kell felelni a közösségi jognak (EU bíróság határozatainak) a nemzeti és a helyi jogalkotásban is. Szükséges az önk-ok rendeleteit a közösségi jog szempontjából is felülvizsgálni.
Tudnia kell a helyi jogalkotónak, hogy egy jogterület szabályozása nem tartozik-e kizárólag Közösségi hatáskörbe, van-e joga helyi rendeletet alkotni helyi társadalmi viszony rendezésére. A Közösségnek általában akkor van kizárólagos jogalkotási hatásköre, ha ilyen jogosítványt kifejezetten ráruháztak; az alapszerzodések szövegébol levezetheto; valamely területen a közösségi célkituzés e nélkül nem volna megvalósítható.
Kiemelt területek:
foglalkoztatáspolitika (esélyegyenloség, személyek szabad mozgása, szociális biztonság, diszkrimináció tilalma)
Az áruk és szolgáltatások szabad áramlása (fogyasztóvédelem az utazásszervezés területén)
Kereskedelem (forgalomba hozható áruk köre,közterületen való árusítás)
Versenyjog (a kereskedelem befolyásolására alkalmas megállapodások tilalma,állami támogatások visszaszorítása, vállalkozások ösztönzése)
Adómentességek, kedvezmények (deregulációs kötelezettség)
közszolgáltatások (önk. saját vállalkozásai)
környezetvédelem (hulladékkezelés)
közszolgáltatási díjak (átalánydíj megállapításának tilalma)
Vízügyek (szennyvíztisztítás, egészséges ivóvíz kritériumai,természetes vizek védelme)

33. Hasonlítsa össze a címzett és a céltámogatások természetét! (10 pont)
Címzett és céltámogatási rendszer az önk-i beruházásokat, rekonstrukciókat segíti. A támogatott célok kiválasztásával és a támogatási arányok differenciálásával befolyásolni lehet az önk-i döntéseket. Az önk-ok inkább olyan beruházások megvalósítására használják saját eszközeiket, melyekhez központi támogatást is kaphatnak.
Célja az önk-ok társadalmi szempontból kiemelkedo fontosságú, nagy költségigényu infrastrukturális beruházásaiban az állami támogatás biztosítása a lakossági ellátás színvonalának javítása és a különbségeinek mérséklése érdekében.
A rendszer törvényi szabályozásának célja, hogy:
- az önk-ok az igénybejelentést csak egy alkalommal nyújtsák be; a döntés a beruházás teljes idoszakára vonatkozzon, azaz a támogatási rendszer stabilitást nyújtson az önk-oknak,
- lehetové váljon az állami pénzeszközök felhasználásának ellenorzése,
- az Országgyulést ne terheljék technikai részletek.
A Cct. a címzett támogatások tekintetében a következokrol rendelkezik:
- Az önk-ok címzett és céltámogatást csak az alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhetnek.
- A címzett és céltámogatás adott évben fel nem használt összege a beruházás tervezett befejezését követo év végéig igénybe veheto.
- A beruházó önk-nak a címzett támogatással megvalósuló beruházás finanszírozására a Magyar Államkincstárral finanszírozási szerzodést kell kötnie.
A címzett támogatásba vonható beruházások köre az önk-ok egyes nagy költségigényu (200 millió Ft feletti), kiemelt fontosságú vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önk-i feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására igényelhetik.
Céltámogatási körbe tartozó beruházások esetén - kórházfejlesztés kivételével - címzett támogatás nem adható.
A címzett támogatás mértéke a beruházás összköltségének 100 %-a is lehet a központi támogatás, de kiegészítheti önk-i saját forrás (pl. belföldi és külföldi hitel, kötvény, továbbá elkülönített alapokból származó pénzeszköz) is.
A címzett támogatásokról a kormány javaslata alapján az OGY dönt a beruházás teljes idoszakára.
Az igénybejelentés rendjét kormányrendelet határozza meg a következok szerint:
- A kormány tájékoztatja az önk-okat, hogy mely beruházási célok támogatását javasolja az Országgyulésnek.
- A támogatásra javasolt önk-ok az eloírt dokumentumoknak megfeleloen nyújtják be igényeiket.
- A kormány az igazolt beruházási összköltség ismeretében elkészíti és az OGY elé terjeszti a támogatásra javasolt és nem javasolt beruházások listáját.
A Cct.-t kötelezoen eloírja, hogy címzett vagy céltámogatással megvalósuló beruházások elokészítésének megalapozottabbá tétele és költségkímélés céljából az önk-oknak megvalósíthatósági tanulmányt kell készíttetni az építési engedélyes tervek megrendelése elott.
A céltámogatásokról az OGY közvetett módon dönt a céltámogatásokról a hosszútávú társadalompolitikai célok meghatározásával. A kormány törvényi felhatalmazást kap a céltámogatások közzétételére; a feltételeknek megfelelo önk-oknak a források keretei között a céltámogatás alanyi jogon jár.
Az OGY a támogatandó célok meghatározása során a környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt, az önk-ok az alábbi beruházásokra igényelhetnek céltámogatást:
- szennyvízelvezetés és -tisztítás;
- térségi szilárd hulladék kezelo rendszer építése;
- pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárí-tási munkálatai;
- kórházak és szakrendelok gép-muszer beszerzése;
Az önk-oknak egy fejlesztési célhoz csak egy alkalommal kell igényt benyújtaniuk. A döntés a beruházás teljes idoszakára, az önk. által meghatározott éves beruházási ütemekre történik.
A megvalósuló létesítmény muködtetésérol az önk-nak kell gondoskodnia. Ezért célszeru a többlettámogatással is ösztönzött (10 %), más önk-okkal közös beruházást megvalósítani.
Az OGY a pénzügyi lehetoségek alapján szukítheti a céltámogatások körét, rangsorolhatja a célokat, sot fel is függesztheti a céltámogatási rendszert.
Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfeleloen benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetoség a következok szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között:
- térségi szilárd hulladékkezelo rendszer építésére 15 %,
- kórházak és szakrendelok muszer beszerzésére 15 %,
- a szennyvízelvezetés és - tisztítás céljaira 55 %.
Az egyes célokon belül további kielégítési sorrendet is meghatároz a törvény (nagyobb lakosságszámú települések, megyei önkormányzatok következnek)

34. Hasonlítsa össze a fováros és kerületei feladatait! (15 pont)
A fováros és kerületei: a feladatokat meg kell osztani a fovárosi közgyulés és a kerületi önk-ok KT-ei között, amelyek mindegyike települési önk. A megosztás célja a város muködoképessége, a közszolgáltatások magas szintu ellátása.
A fovárosi közgyulés ellátja azokat a feladatokat, amelyek a.) a fováros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik; b.) a fovárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak.
I. Városfejlesztési és városrehabilitációs, lakásgazdálkodási (lakásfenntartási támogatás, lakbérmegállapítás) feladatok. (Közvilágítás, gáz- és távhoszolgáltatás, hulladékkezelés)
II. Tömegközlekedés biztosítása, idegenforgalmi koncepció meghatározása, a világörökség részévé nyilvánított épületek, területek védelme.
III. Olyan közszolgáltatások ellátása, amely feladat ellátását a kerület nem vállalja (gimnáziumi, szakiskolai, kollégiumi ellátás).
A kerületi önkormányzat a saját muködési területén köteles biztosítani az óvodai nevelést, az általános iskolai nevelést és oktatást, gondoskodik az egészségügyi és szociális alapellátásról. A kerület ellát olyan kötelezo feladatokat is, amelyek megoszlanak a két önk-i szint között. Feladatkörében gondoskodik a közutak fenntartásáról és az egészséges ivóvíz biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérol, a kisebbségi önk-ok muködéséhez szükséges feltételek biztosításáról.
A fováros egészét, vagy az egy kerületet meghaladó, valamint a sajátos szerepkörbol adódó feladatok tekintetében a fovárosi közgyulést rendeletalkotási jog illeti meg. A közgyulés feladatkörében alkotott rendelete felhatalmazást adhat a kerületeknek is rendeletalkotásra. A kerületek képviselo-testületei által alkotott rendelet a fovárosi közgyulés rendeletével nem lehet ellentétes. A fováros érdekeit a fovárosi közgyulés képviseli. A kerületek struktúráját érinto kérdésekben azonban a kerületi KT-ek véleményét is ki kell kérni.

35. Mit jelent az önkormányzati feladat- és hatáskörök differenciált telepítése? (10 pont)
A helyi önk-ok alapjogai egyenloek, feladataik azonban eltéroek lehetnek. A jogalkotó megteremti a lehetoségét annak, hogy ésszeru feladatmegosztás jöjjön létre.
A helyhatóságok állnak a legközvetlenebb kapcsolatban választópolgáraikkal, ezért a helyben biztosítható közszolgáltatásokat, alapveto közigazgatási ügyek intézését a települési önk-okhoz célszeru telepíteni, de tekintettel kell lenni az önk-ok teherbíró képességére is. A kevés bevétellel rendelkezo önk-ok nem tudnak minden közfeladatot saját erobol, önállóan, megfelelo hatékonysággal ellátni. Megoldás: együttmuködések, társulások erosítése, vagy a települések lehetoségeihez igazodó, „differenciált” hatáskör-telepítés. A nagyobb lélekszámú települési önk-ok a számukra meghatározott több kötelezo feladatot a környezo települések polgárainak is biztosítják. Ez lehetové teszi az eroforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást, hiszen az egyes szolgáltatások az azokat igénybevevok optimális száma esetén biztosíthatók gazdaságosan, megfelelo szakmai színvonalon.
Cél, hogy az alapveto közszolgáltatásokat a polgárokhoz legközelebb álló önk-i szinten kell biztosítani, de az ezt meghaladó feladatokat a területi önk-ok biztosítsák.
A megyei önkormányzat területi önk., amely köteles ellátni azokat a törvényben eloírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önk. nem kötelezheto. Köztük és a települési önk-ok között nincs alá-fölérendeltségi viszony. Törvény a megyei önk. feladatává teheti az olyan körzeti jellegu közszolgáltatást, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed, ill. ahol a szolgáltatást igénybe vevok többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önk. területén lakik.
A fovárosi kerületi önk. önállóan gyakorolja a települési önk-okat megilleto feladat- és hatásköröket. A fovárosi önk. pedig a fováros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint a fovárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A jogalkotónak kell megjelölni, hogy az adott közszolgáltatást a fováros, vagy annak kerülete biztosítja.

36. Hasonlítsa össze a helyi népszavazást és a helyi népi kezdeményezést! ’(10 pont)
Helyi népszavazás lehet ügydönto és vélemény nyilvánító. Kötelezo kiírni a népszavazást a helyi önkormányzás alapjait, kereteit érinto ügyekben (községegyesítés, ill. annak megszüntetése; új község, társult KT alakítása, ill. abból való kiválás)
Nem lehet népszavazás tárgya: költségvetés, helyi adók, KT hatáskörébe tartozó szervezeti, muködési és személyi kérdés, kt feloszlásának kimondása.
Kezdeményezheti: KT bizottsága, helyi társadalmi szervezet vezeto testülete, választópolgárok min. 10 %-a.
Érvényes: ha a választópolgárok több mint a fele szavazott és eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a feltett kérdésre azonos választ adott. Ha eredményes és érvényes, a KT-re nézve kötelezo, ellenkezoleg önállóan dönthet az ügyben. Megismételni csak 1 év múlva lehet.
500 lakoson aluli községben a falugyulésen lehet megtartani a népszavazást, a döntés abban az esetben számít népszavazási döntésnek, ha azon a választópolgárok több mint a fele jelen van.
Népi kezdeményezés útján a kt elé terjesztheto minden olyan ügy, amelynek eldöntése a kt hatáskörébe tartozik. A kt önk.rendeletében meghatározott – a választópolgárok öt százalékánál nem kevesebb és tíz százalékánál nem nagyobb – számú választópolgár a népi kezdeményezést a pm-nek nyújthatja be. A kt köteles megtárgyalni amelyet az eloírt számú vp. Indítványozott.

37. Írja le a helyi önkormányzat költségvetési rendelete alkotásának menetét! (10 pont)
A költségvetés összeállításának a részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, míg a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önk-ok költségvetésével.
A költségvetési rendeletalkotás menete:
- A ktgvetésük összeállításához a kormány tájékoztatja az önk-okat a ktgvetési politika fo irányairól és az önk-i pénzügyi szabályozás elozetes elgondolásairól.
- A jegyzo elkészíti a következo évre vonatkozó ktgvetési koncepciót, a PM november 30-ig - választások évében december 15-ig - benyújtja a KT-nek.
- A jegyzo által elkészített ktgvetési rendelet-tervezetet a PM február 15-éig benyújtja a KT-nek. Ha a ktgvetési tv. kihirdetésére a ktgvetési évben kerül sor, akkor a benyújtási határido a ktgvetési tv. kihirdetését követo 45. nap.
- A PM köteles a ktgvetési rendelet-tervezet benyújtásakor bemutatni azokat a rendeletmódosításokat is, amelyek a javasolt eloirányzatokat megalapozzák, bemutatva a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek késobbi évekre vonatkozó kihatásait is. Be kell mutatni a ktgveté-si évet követo két év várható eloirányzatait is.
- A helyi önk. az elfogadott ktgvetésrol a ktgvetési rendelet-tervezet benyújtási határidejétol számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányt.
A KT által jóváhagyott eloirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítani nem lehet, kivéve ha a helyi önk-i feladatok ellátása érdekében a PM kezdeményezésére azt a KT engedélyezi. A KT az átcsoportosítási jogát bizottságaira és a PM-re átruházhatja. A helyi önk. a ktgvetési rendeletében határozza meg a bevételi többlet felhasználását, ill. hogy a keletkezett ktgvetési hiányt milyen módon fedezi. Meg kell állapítania a hitelmuveletekkel kapcsolatos hatásköröket is.
A ktgvetési rendeletnek tartalmaznia kell egymástól elkülönítetten a muködési és felhalmozási célú bevételi és kiadási eloirányzatokat, ezen belül ktgvetési szervenként:
- a személyi jellegu kiadásokat, - a munkaadókat terhelo járulékokat, - a dologi jellegu kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - a speciális célú támogatásokat, - a költségvetési létszámkeretet, - a helyi önk. által kijelölt felhalmozások eloirányzatait.
A költségvetési rendeletnek mindezeket költségvetési szervekre elkülönítetten és az önk-ra összesítve együttesen kell tartalmaznia.
Az általános és céltartalék eloirányzatok elkülönítetten szerepelnek a költségvetési rendeletben.
A tartalékkal rendelkezés joga megegyezik az eloirányzatok és a létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogával.
Ha a ktgvetési rendeletet január 1-ig a KT nem állapította meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a PMnek, hogy a helyi önk. bevételeit folytatólagosan beszedhesse és kiadásait fedezhesse, ill. meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. Meg kell határozni a felhatalmazás idotartamát. A felhatalmazás az új ktgvetési rendelet hatálybalépésének napján megszunik.
Ha a KT sem a ktgvetésrol, sem pedig átmeneti gazdálkodásról nem alkotott rendeletet, vagy ez utóbbi hatályát vesztette, a PM jogosult a helyi önk- ktgvetését megilleto bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az elozo évi kiadási eloirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Az ennek alapján folytatott gazdálkodásról a KT-nek be kell számolni.
A beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új ktgvetési rendeletbe kell beilleszteni mindkét esetben.
Ha a települést elemi csapás éri, ennek elhárítása érdekében a PM a ktgvetés körében átmeneti intézkedést hozhat. Errol a KT legközelebbi ülésén be kell számolnia.
Ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a helyi önk- ktgvetésének teljesítését jelentosen veszélyeztetik, akkor a PM pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a KT elé. Itt külön kell bemutatni:
- a póteloirányzatokat (az eredeti eloirányzat megváltoztatására szolgáló eloirányzat), illetve
- az új eloirányzatokat, amelyek nem szerepeltek a költségvetési rendelet eloirányzatai között.

38. Mutassa be a helyi adó bevezetésének elveit, a kedvezmények megállapításának szempontjai, illusztrálja is ezt valamely (pl. telekadó) helyi adónem bemutatásával!
(15 pont)
A helyi adók: az önk-ok saját bevételei között meghatározó szerepe van. Az önk. maga dönt arról, hogy gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés érdekében él-e, és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A Hatv. határozza meg az önk-ok által megállapítható adófajtákat, az adó alanyait és tárgyait, az adó mértékét (megállapítható adómaximumot). A helyi adóztatás általános törvényi feltételrendszerével kapcsolatban kiemelendo követelmény, hogy:
- kerüljenek beépítésre a rendszerbe az adóalanyok teherviselo képességét figyelembe vevo, az adótöbbszörözést, illetve a túladóztatást korlátozó garanciális szabályok, ugyanakkor
- erosödjön az adóztatás szektorsemlegessége, és végül
- a helyi adóztatás ne csak a helyi sajátosságokhoz igazíthatóan, hanem lehetoség szerint idotállóan kerüljön meghatározásra.

Az önk. adómegállapítási joga, hogy:
- helyi adót vezessen be, a bevezetett adót a következo évre módosítsa, ill. hatályon kívül helyezze,
- az adó bevezetésének idopontját és idotartamát (határozott vagy határozatlan idore) meghatározza,
- az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselo képességéhez igazodóan megállapítsa,
- a tv-ben meghatározottakon kívül további mentességeket, kedvezményeket adjon,
- tv. keretein belül a h. adózás szabályait meghatározza.
Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy
- az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle – az önkormányzat döntése szerinti – adó fizetésére kötelezheti,
- a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – vagy tételes összegben, vagy a korrigált érték alapulvételével – határozhatja meg,
- az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál.
A Hatv. kizárja az adótöbbszörözés lehetoségét, hogy a több címen bevezetett helyi adóból egy meghatározott adótárgy (erre talán a legjellegzetesebb példa az üdüloépület) csak egyfajta adóval terhelheto. A példánk szerint üdüloépület esetében tehát vagy építményadóval, vagy kommunális adóval, vagy pedig idegenforgalmi adóval. Bármelyik adókivetése azonban a másik ketto alkalmazhatóságát kizárja.
A tv. számos fontos olyan részletkérdést szabályoz, amelytol az önkormányzat nem tekinthet el, ha úgy dönt, hogy az adott adófajtát bevezeti. (Az egyértelmuség kedvéért egy példa: a vagyoni típusú adók közül az építményadó kapcsán a Hatv. az adómentesség hat esetét tételesen felsorolja (13. § a-h) pont). Ezeket az önkormányzat vonatkozó rendeletének is tartalmaznia kell, garanciális okokból. Kevesebbet tehát a képviselo-testület rendelete a törvényhez képest nem állapíthat meg. Ahhoz azonban minden képviselo-testületnek joga van, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével, saját adópolitikájának megfeleloen a példában szereplo adómentességi kört bovítse (pl. kiterjessze a kedvezményt a komfort nélküli vagy komfortos lakásokra is).
Más esetekben a törvény a végrehajtás egyes kérdéseinek rendezését teljes mértékben az önkormányzatokra bízza. Ismét egy konkrét példa: a Hatv. 21. §-a szerint a telekadó megállapítása esetén az adó alapja: vagy a szóban forgó telek m2 -ben megállapított területe, vagy pedig a telek ún. korrigált forgalmi értéke. A számítási mód kizárólag az önkormányzat döntésétol függ, a ketto közül bármelyiket alkalmazhatja. Korlátozás annyiban van, hogy a törvényben szabályozott két módszer valamelyikét lehet csak bevezetni, vagyis harmadik vagy más, kombinált további lehetoség nincs.

39. Mi az indoka a fováros és kerületei önkormányzatai jogállás, feladat-és hatáskörei különbözoségének? (10 pont)
A fováros speciális helyzetébol adódóan a helyi önkormányzati feladatokat meg kell osztani a fovárosi közgyulés és a kerületi önkormányzatok között, amelyek mindegyike települési önkormányzat. A feladatmegosztás alapiránya: a város muködoképessége, a közszolgáltatások magas szintu ellátása. Nyilvánvalóan az egy kerület határait és lehetoségeit meghaladó feladatokat a fovárosi közgyulésnek kell ellátnia (tömegközlekedés, közutak fenntartása, közvilágítás, hulladékkezelés, gáz és távhoszolgáltatás), míg a kerületek határain belül maradó feladatokata kerületi önk. Saját hatáskörben oldja meg (óvodai, ált.isk nevelés, eü. és szoc.alapellátás) Természetesen sok feladat ellátásánál nélkülözhetetlen az együttmuködés (közutak fenntartása, egészséges ivóvíz biztosítása, nemz. És etnikai kisebbségek jogainak védelme)
40. Hasonlítsa össze az európai közösségi jogterületeket az önkormányzatok érintettsége szempontjából! (Melyek az integrációs felkészülés kiemelt területei?) (10 pont)
Lásd 32. kérdésnél
41. A helyi adó megállapítás szabadsága és korlátai az önkormányzati döntéshozatalban. Fejtse ki ezek lényegét!(10 pont)
Lásd 31. kérdésnél
42. Mik a önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladatai az önkormányzatok tekintetében?(10 pont)
közremuködik az önk-ok feladat és hatáskörét, a pm, fopm, fov, megyei közig.hiv. tevékenységét, köztisztviseloit és közalk-it érinto jogszabályok, egyéb jogi eszközök, egyedi állami döntések elokészítésében;
elokészíti a képviselok és pm-k választásával kapcsolatos jogi szabályozást;
elokészíti a közig. Tagozódással, területszervezéssel kapcs. Az OGY és a KE hatáskörébe tartozó döntéseket;
kezdeményezi a kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen muködo kt feloszlatását;
meghatározza a – más min. irányítása alá nem tartozó - állig. feladat ellátás szakmai szabályait;
irányítja a megyei, fovárosi közig. Hivatalokat, a ktv-k szakmai képzését, közremuködik az önk. Muködésének tv. ellenorzésében.
43. A polgármesteri hivatal belso szervezeti egységeinek megnevezésére van-e kötelezo törvényi eloírás? (5 pont)
Ötv 35.§ (2) c) A polgármester a jegyzo javaslatára eloterjesztést nyújt be a kt-nek a hivatal belso szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

44. Az önkormányzati választási listát állító szervezetek támogatása (pl. kedvezményes helyiségbérlet) a helyi közügyek körébe tartozik-e? (5 pont)

45. Vesse össze a következoket: A polgármester és a képviselo-testület esetleges konfliktusainak kezelése az Ötv. eloírásainak tükrében, illetoleg a törvényes rendelkezések a polgármester tisztségétol való felfüggesztésérol! (15 pont)
Ötv 33/C. § (1) A polgármester sorozatos törvénysérto tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfeleo teljesítése esetén a kt – minosített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a pm ellen a helyi önk. székhelye szerint illetékes megyei, fovárosi bírósághoz a pm tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejuleg kérheti a pm e tisztségébol történo felfüggesztését is. A bíróság a keresetet soron kívül bírálja el.
46. A képviselo-testület a polgármester törvényben megállapított hatásköreit elvonhatja-e? (5 pont)

47. Kötelezheto-e az ingatlan használója a csapadék víz-elvezeto árok tisztántartására?(10 pont)



Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!