LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló globális környezeti problémák

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Földrajz

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:3476

Karakterek száma:21,600

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):12.00

Megtekintések / letöltések száma:4094 / 22

Méret:24.7 kB

A földtörténet során kialakult légkör sajátos összetétele teremtette meg az élet lehetoségét a Földön, és a légkör összetevoihez képest bármennyire is elenyészo az a volumenében hatalmas légszennyezo anyagtömeg, amit az ember juttat e légkörbe ,ezeknek az anyagoknak a sajátos viselkedése az egész bolygó jövojét érinto változásokat indíthat el. Az élolények is rendkívül érzékenyen reagálnak a légkör összetételének változására, mert fejlodésük során egy meghatározott összetételhez alkalmazkodtak. A légkörön, a troposzférán belül bioszférának nevezik azt a részt, amelyben fennmaradhatnak az élolények. Ez a Föld felszínétol addig a magasságig terjed, ameddig a madarak felrepülhetnek, a földfelszíntol lefelé pedig az óceánok mélységéig nyúlik. A bioszférán belül érzékeny egyensúlyban van a növényi és az állati élet.
Az állatok a belélegzett levegobol veszik az oxigént, kilégzéskor pedig szén-dioxidot bocsátanak ki. A zöld növények szén-dioxidot vesznek fel, és a fotoszintézis nevu folyamatban - a nap szolgáltatta energia felhasználásával - oxigént bocsátanak ki a levegobe. Erre a körforgásra minden állatnak és növénynek szüksége van a fennmaradáshoz. Ezt az évmilliókon át fennmaradt természetes légköri gázegyensúlyt most nagy veszély fenyegeti az emberi tevékenység miatt. Ilyen veszély az üvegházhatás, a globális felmelegedés, a légszennyezés, az ózonréteg vékonyodása és a savas eso.
Az elmúlt 200 évben a világ iparosodása felborította a légkör kiegyensúlyozottságához szükséges gázarányt. A fosszilis energiahordozók: a szén, az olaj és a gáz égése óriási mennyiségu szén-dioxid és egyéb gázok kibocsátásához vezetett, különösen azután, hogy a XIX. század végén megjelent az autó. A mezogazdasági módszerek fejlodésével pedig nott a légkörbe kerülo metán és nitrogén-oxidok mennyisége. Ezeknek a légkörben már ott levo gázoknak kell lekötniük a földfelszínrol visszaverodött napsugarak hojét. E nélkül a Föld olyan hideg lenne, hogy befagynának az óceánok és minden élolény elpusztulna.
Amikor azonban ezeknek az úgynevezett üvegházi gázoknak a légszennyezodés miatt megno a részarányuk, akkor túl sok ho kötodik le, és földi világunk melegebbé válik. Emiatt ebben a században fél fokot emelkedett a globális középhomérséklet. A tudósok további homérséklet-emelkedést jósolnak, s várakozásuk szerint ez a következo század közepéig 1,5 °C és 4,5 °C közötti érték lesz.
Becslések szerint napjainkban több mint egymilliárd ember (a Föld lakosságának körülbelül egyötöde) mérges gázokkal - általában ipari folyamatokból származó szén-monoxiddal és kén-dioxiddal - erosen szennyezett levegot szív be. Emiatt jócskán növekszik a mellkasi és tüdo megbetegedések száma, kivált a gyermekek és idosebbek körében. Veszedelmesen növekszik a borrák gyakorisága is: ez a növekedés abból fakad, hogy a megrongálódott ózonréteg nem tarja vissza a nap ártalmas ibolyántúli sugarait.
Ózonlyukak
A sztratoszférabeli ózonréteg azzal véd bennünket, hogy elnyeli a nap ibolyántúli sugarait. Mivel napjainkban - aeroszolos flakonokban, hutoszekrényben, sok tisztítószerben és a polisztirolban - az egész világon elterjedt a klórozott, fluorozott szénhidrogének (freonok) használata, ezek a gázok nagyobb mennyiségben kerülnek bele a levegobe, mint azt a légkör elviselhetné. Ahogy felfelé emelkednek, szétbomlanak és kloridionok keletkeznek belolük, azok pedig megtámadják és szétrombolják az ózonréteget.
Eloször 1985-ben számoltak be errol a hatásról az Antarktiszon dolgozó tudósok, amikor a déli félteke felett lyuk támadt az ózonrétegben.
A kutatók aggódtak, hogy az ózonréteg bolygónk más vidékei felett is megritkulhat, s akkor noni fog a sugárzás káros szintje. Sajnos tíz évvel késobb, 1995-ben kiderült, hogy az Arktisz és Észak-Európa egyes részei felett is ózonlyuk tátong.



Savas eso

Savas eso (kén- és salétromsavas eso) akkor keletkezik, amikor kén-dioxid és nitrogén-oxidok - valamennyi ipari szennyezo anyag - vízgozzel vegyülnek a légkörben. A savas eso megöli a növényeket és az állatokat. Egész erdok pusztultak már ki emiatt.
Még rosszabb, ha a savas eso tavakba és folyókba kerül, mert azok továbbszállítják a mérget, és a legapróbb élo szervezeteket is elpusztítják. Kutatók becslése szerint 2000-re csak az Egyesült Államokban és Kanadában 50 000 tó lesz biológiailag halott.
A légkör természetes egyensúlyának megbomlása csak kárt okozhat a világunknak. A globális felmelegedés miatt várhatóan emelkedni fog a tengerek szintje: ettol a Föld alacsonyan fekvo részei víz alá fognak kerülni. Félo, hogy a víz olyan városokat is elönthet, mint London és New York. A vízkészletek elszennyezodésének halál, járványok és súlyos betegségek lehetnek a következményei. Megváltoznak a csapadékeloszlás arányai is: hatalmas területek aszályosodhatnak el, abból éhínség támadhat, s ennek rengeteg emberélet lehet az ára.


Légszennyezés
A légszennyezés olyan anyagoknak a légkörbe jutását jelenti, amelyek káros hatást gyakorolnak az élovilágra vagy a légkörben végbemeno természetes folyamatokra. A légkörbe a szennyezo által kijutott anyag mennyiségét emissziónak (kibocsátás, szennyezés) nevezzük. A szennyezettség mértéke, vagyis a károsodás helyén lévo szennyezoanyag-mennyiség, pedig az imisszió (terhelés).
Földközeli légszennyezés:
A talaj közeli légrétegben él a legtöbb élolény, tehát ennek minosége az élet szempontjából meghatározó. A természetes légszennyezok közül említést kell tennünk egyes növények virágporáról (allergén hatás) egyes tuleveluek illatanyagairól (forró területeken szmogot idézhetnek elo) és a vulkánkitörések por- és gázfelhoirol. Lényegesen nagyobb mértéku azonban az ember által okozott légszennyezés. A különbözo termelési-szállítási tevékenységek során a légkörbe jutó anyagok mennyisége és minosége rendkívül sokféle lehet. A kibocsátás helye szerint pontszeru és diffúz légszennyezést különböztetünk meg.

Néhány fontosabb szennyezoanyag:
Por: Szilárd anyagok néhányszor tíz mikrométer nagyságú szemcséi. A szemcsék nagyságától, fizikai és kémiai tulajdonságaitól függoen különbözo káros hatásai lehetnek.
Köd: Önmagában nem szennyezoanyag, viszont apró cseppecskéi „felszedik”a szennyezo anyagokat.
Füst: Apró szilárd szemcsék, vízpára és kolloidrészecskék keveréke.
Szmog (füstköd): Füst, vízpára és egyéb gázok keveréke. Oka lehet a diffúz légszennyezés. Forgalmas nagyvárosokban jön létre, ha a földközeli réteg hidegebb, mint a felette lévo, és nincs elég eros szél. Lehetséges hatásai: fulladásos roham, asztma, tüdo ödéma.
Szén-monoxid: Akkor keletkezik, ha az égetés útján hasznosított energiahordozók elégése nem tökéletes, valamint természetes úton, egyes mikroorganizmusok és növények anyagcseréjekor, források gázának alkotórészeként, a magas légkörben ibolyántúli sugárzás hatására. Az ember által okozott CO-szennyezés mértéke nagyjából egyenlo a természetes CO-terheléssel, vagyis az ember megkétszerezi a keletkezo CO mennyiségét.
Kén-dioxid, kén-trioxid: Porszemcsékre tapadva jut vissza a földfelszínre, részben a levegoben lévo vízzel kénessavat és kénsavat alkotva, a csapadékkal savas eso formájában. Eros maró hatása van. A savas esok hatásai közül a legfontosabbak: erdok pusztulása, a talajok elsavanyodása, a tavak vizének elsavanyodása.
Nehézfémek: A légkörbe kerülo nehézfémek többségének forrása a kohászat, hotermelés építmények, a belsoégésu motorok, a vegyszerek, bányászat, hulladéklerakás. Rendszerint a kibocsátás helyéhez közel jutnak vissza a talajba, nagy területeket szennyezve. Leggyakoribb káros nehézfémek: higany, ólom, kadmium.
A szennyezo anyagok kibocsátásának mértékét a legtöbb országban korlátozzák, olyan anyagok és technológiák alkalmazását szorgalmazzák, amelyek a légkört kevésbé terhelik.



Globális felmelegedés
Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon. A vitához szinte mindenki hozzászólt már, és ahhoz képest, amilyen hosszú és körülményes út vezetett oda, hogy tudósok és újságírók a világ közvéleményének figyelmét a problémára irányítsák, ma már elég széles körben tudatosult, hogy éghajlatváltozástól kell tartani. Az is közismert, hogy ez nagyon súlyos következményekkel járhat, mégpedig nemcsak ott, ahol a változás iránya eleve kedvezotlen, hanem még ott is, ahol esetleg kedvezo lehetne (mert pl. kérdésessé válhatnak az évszázadok folyamán kialakult infrastruktúrák és nemzetgazdasági rendszerek).


Ami a hosszabb távú globális kilátásokat illeti, ez ido szerint három dolgot tudunk biztosan:
(1) Tudjuk, hogy az éghajlat nem változatlan (geológiai adatok bizonyítják, hogy az évmilliók során nagyon jelentos változások történtek).
(2) Tudjuk, hogy a vízgoz és a különféle "üvegházhatású gázok", köztük elsosorban a szén-dioxid, milyen szerepet játszanak az éghajlat alakításában (ha a légkörben nem volna vízgoz és az említett üvegházhatású gázok is mind hiányoznának, akkor a felszín közeli globális évi középhomérséklet a jelenlegihez képest kereken 33 °C - kal alacsonyabb volna).
(3) Végül tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja évtizedek óta állandóan és jelentosen növekszik.

A szén körforgása a nagy földi tározók között (Gt egységben)
E tények alapján jogos a feltevés, hogy a légköri üvegházhatás fokozatosan erosödik, s hogy ez a felszín közeli globális középhomérséklet emelkedését vonhatja maga után. De mindez csak feltételezés, mert számos körülmény és bonyolult kölcsönhatás (pl. az aeroszolok, felhozet és óceánok szerepe) nagy bizonytalanságot okoz... De ettol függetlenül is, az említett feltételezést tudományos szempontból csak akkor tekinthetnénk bizonyítottnak, ha sikerülne kimutatni, hogy a globális melegedés valójában megindult, folyamatban van. Ezért a meteorológusok évek óta árgus szemekkel figyelik a felszín közeli léghomérséklet globálisan átlagolt értékeinek alakulását. Azt már a 80-as évek elejétol kezdve látni lehetett, hogy ezek az átlaghomérsékletek évrol évre emelkednek, s ehhez hozzá lehet tenni, hogy az elmúlt év idojárásáról készített elso gyors összesítés szerint 1995-ben is folytatódott a globális évi középhomérsékletek lassú emelkedése. Az is tény, hogy az eddigi emelkedés nem haladta meg a lehetséges természetes változékonyság mértékét, tehát tudományos szempontból máig sincs perdönto bizonyítékunk arra, hogy a globális melegedés valóban megindult.


A dinitrogén-oxid arányainak változása és kibocsátó közegei
A légkör dinamikus rendszer, vagyis nemcsak egyszeruen elnyeli és visszasugározza a Napból érkezo energiát, hanem állandó mozgásban van. Eközben a trópusi övezetekben kapott többletenergiát a magasabb szélességek felé szállítja, a felszínrol vizet párologtat (amibol felho és csapadék keletkezik), a vízgozt is szállítja, kölcsönhatásba lép az óceánokkal, amelyek szintén egy összefüggo dinamikus rendszert alkotnak, ugyancsak állandó mozgásban vannak, és szintén szállítják az energiát. A légköri mozgások rendkívül gyorsak (egy levegorészecske átlag 14 nap alatt képes megkerülni a Földet). Az óceáni folyamatok viszont sokkal lassabban mennek végbe; a "great conveyor belt" (nagy óceáni hajtószíj) elnevezésu tengeráramlási rendszerben egy képzeletbeli vízrészecske több száz éven át utazik. (Ez az áramkör, melynek a Golf-áramlás is része, a felszínen a Fülöp-szigetektol, Afrika megkerülésével, a Jeges-tenger térségéig halad, majd lebukva mélységi áramlatként tér vissza oda, ahonnan elindult.)
Az éghajlatváltozás problémáját a légkör-óceán kölcsönhatás teszi pokolian szövevényessé.")
A kérdés tehát napjainkban is nyitott. Nem tudunk egyértelmu választ adni arra a kérdésre, hogy hol, mikor, mennyivel fog a homérséklet emelkedni a Föld egyes részein (mert ugye mindenkit a saját környezete érdekel elsosorban), de azt sem tudjuk ma még teljes precizitással meghatározni, hogy az észlelt melegedésbol milyen mértékben vette ki részé az emberiség. A kutatások, számítógépes modellkísérletek gozerovel folynak, mint ahogy a tudományos viták is a változások okairól és mikéntjérol.
Üvegházhatás
A tudósok mostanában széles körben megegyeznek, hogy az üvegházhatás a civilizáció történetének a legnagyobb és a leggyorsabb klímaváltozását okozza. Felmérhetetlen hatással lesz a föld egész élovilágára.
1.1 Okok és a történelem
A CO2 és más gázokat atmoszférában úgy viselkednek, mint az üveg az üvegházban, átengedik a napsugarakat de visszatartják a hot ami különben visszasugárzódna az urbe. A CO2 természetes szintje teszi lehetové az életet: e nélkül a Föld átlagos homérséklete 30°c-al alacsonyabb volna. 1896-ban Svante Arrhenius, a nagyszeru svéd kémikus, kitalálta az "üvegházhatás" kifejezést és megjósolta, hogy fosszilis tüzeloanyagok égetése meg fogja növelni a CO2 mennyiségét az atmoszférában és a Föld klímájának felmelegedését fogja okozni. 1800-ban a CO2 szintje még mindig az iparosodás elotti szinten volt, kb. 280 ppm. Mire Arrhenius figyelmeztetett, a szennyezettség már kb. 330 ppm-re növekedett. Most a 350 ppm-es csúcson van és gyors ütemben no.
Minden évben 24 billió metrikus tonna CO2 -ot bocsátanak ki és ez kb 750 millió metrikus tonnával no minden évben. Ennek kb. 4/5-e a fosszilis tüzeloanyagok égetésébol származik. A többi a vegetáció elpusztításából, foként az erdoirtásokból származik; a fák életük során felszívják a gázt, de kiengedik azt amikor kivágják vagy elégetik oket. A felmelegedés több mint feléért a CO2 a felelos. Ehhez jön még néhány más "üvegházhatású" gáz. Klórozott szénhidrogének (CFC) felelosek és az üvegházhatás maradékáért foként két másik gáz, a CH4 és a NOx , a felelosek. Mindketto a fosszilis tüzeloanyagok és a vegetáció elégetésekor szabadulnak fel. A mutrágyák is bocsátanak ki Nox -et, CH4 -t pedig a rizsföldek és a kérodzök, mint pl. a tehén.
A legjobb tudományos felmérések azt jósolják, hogy ezeknek a gázoknak az együttes koncentrációja 2030-ra CO2 -ban megadott 560 ppm-es koncentrációt, ami a természetes szint kétszerese. A föld közeli ózon hatását még nem számszerusítették. Az 1980-as évek messze menöleg a legmelegebb feljegyzett évtized volt és ez az ütem folytatódik az 1990-es években is: az 1980 és 1991 közötti 12 év magába foglalja a 8 legmelegebb évet mióta az elso méréseket elvégezték. Az elmúlt évszázad során a Föld 0.3-0.6°c-al melegedett fel. Még senki sem lehet biztos abban, hogy ezt az üvegházhatás okozza-e vagy csak egyszeruen a klíma természetes ingadozása, habár ez megegyezik a szennyezo gázok mennyiségének növekedésével. Ennek ellenére a tudósok biztosak benne, hogy az üvegházhatás le fog játszódni. 1990 májusában a világ 300 csúcs szakembere - akik az IPCC-nek (Egyesült Nemzetek Kormányközi Klímaváltozási Tagozata) dolgoztak - azt mondták, hogy "ok biztosak abban, hogy az ember okozta emisszió növeli az atmoszférában a fo üvegházhatású gázok koncentrációját". Az o "legjobb becslésük" szerint 2020-ra a Föld átlagban 1.3°c-al melegebb lesz mint most, és 2070-re pedig már 3°c-al fog emelkedni a homérséklet. Sok más kutatás után egy további IPCC beszámoló 1992 nyarán megerosítette ezt a feltevést.
1.2 Hatások és következmények
Elso látásra ez nem tunik nagyon soknak ,de láthatóan a kis változásoknak is drámai hatása van. 2°c-os emelkedés az 125000 évvel ezelotti homérsékletet eredményezné. 3°c-os emelkedés az a Földet tenné mint az elmúlt 2 millió év alatt volt. A múltban az ilyen méretu változások évezredeket vett igénybe és a fajok (növények, állatok) hozzá tudtak szokni. Az üvegházhatás azzal fenyeget, hogy évtizedek alatt hozza ezt létre. A múltban, ahogy a feltételek egyre szigorúbbá váltak az emberek el tudtak költözni a kedvezobb területekre. Egy nemzeti határokkal felosztott, túlzsúfolt planétán nehéz volna bármilyen helyet találni ahova el lehet menni. Ahogy a Föld felmelegszik a tengerek szintje is emelkedni fog, mivel a ho fel fogja olvasztani a jeget és megnöveli a víz mennyiségét az óceánokban. Az elkövetkezo évszázadban eloreláthatóan egy vagy több méterrel fog emelkedni a vízszint.
1.3 Süllyedo szigetek és delták
A Maldiv szigetvilág 1196 szigete közül szinte mindegyik kevesebb mint 3 m magas és az ott élo emberek legtöbbje kevesebb mint 2 m-el lakik a tengerszint felett. Hat másik korallzátony ország hasonló problémával néz szembe .Az összes csendes óceáni zátony valószínuleg el fog tunni, de jóval az elott már lakhatatlanná válnak mielott a viharok egyre gyakrabban söpörnek át rajtuk és az édesvíz készletek sóssá válnak. Sok más ember a delták és más alacsonyan fekvo területek víz alá kerülésétol van veszélyeztetve. Bizonyos területek már süllyednek, így duplán érzékennyé válnak a vízszint emelkedésére. Banglades fele kevesebb mint 4.5 m-rel van a tengerszint felett. A talaj máris süllyed, részben kb. 120000 kutat ástak, hogy édesvízhez jussanak. Felmérések szerint Banglades akár 18%-a kerülhet víz alá 2050-re; 2100-ra ez 34%-ra nohet ami a populáció 35%-át érintené.
1.4 Mezogazdasági területek mozgatása
Kiszámították, hogy a 1 m-es emelkedése 200 millió embert tenne hajléktalanná. De még ezt is beárnyékolja a globális felmelegedés hatása az aratásra, szüretre. Ahogy a föld felmelegszik, az eso más idopontban és más helyen fog majd esni, és ezzel megzavarja az élelem termelését. Sokkal nehezebb kidolgozni a következményeket mint felbecsülni a tengerszint emelkedését, de a 2030 körüli melegebb Földet modellezni próbáló hatalmas számítógépes programok néhány durva becslést szolgáltatnak. Az amerikai közép –nyugat , ami 100 nemzet élelmiszer ellátását segíti ,termény betakarítása kb. 1/3-ára csökken. Az USA még mindig képes lesz saját maga ellátására, de a világ többi részére történo export akár 70%-al is lecsökkenhet. Ahogy az idojárás melegszik új földterületek válnak használhatóvá Kanadában, de a talaj túl szegény ahhoz, hogy a veszteségeket pótolni tudja. Oroszország elvesztheti Ukrajnát. A fejlodo országok fogják elszenvedni a legnagyobb csapást. Azok a területek amelyek már szárazak - mint Tunézia, Algéria, Marokkó, Etiópia, Botswana, valószínuleg még jobban ki fognak száradni. Néhány viszonylag nedves régió, bele értve Közép Amerikát és Délkelet Ázsiát, szintén nagy valószínuséggel szenvedni fog. A harmadik világ földmuvesei kétségbe ejtoen érzékenyek, nagymértékben függenek mind az esozés minoségétol és idejétol. 1992 májusában az üvegházhatás aratásra gyakorolt hatásának elso globális méretu tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy ez 2060-ig még 360 millió ember éhínségét okozza. Ezek az elore jelzések a Föld relatívan korai felmelegedési stádiuma alapján készültek. Ahogy a Föld tovább melegszik még azok az országok is amelyek eloször haszonhoz jutottak a korai fázisban súlyosan szenvedni fognak.
1.5 Veszélyben az élovilág
Az élovilág bizonyosan súlyosan érintve lesz. Minden egyes 1°c-os emelkedésnél a növényeknek és a fáknak kb. km-nyire el kell mozdulniuk a pólusok irányába, hogy ezt túléljék; sok egyszeruen nem lesz képes elég gyorsan terjedni. A megterhelés a magasabb szélességi fokok mentén lesz a legnagyobb, mivel ezek gyorsabban fognak felmelegedni; a 60-as és 90-es szélességi fok között a téli homérséklet valószínuleg kétszer olyan gyorsan fog felmelegedni, mint a világ átlag. A sarkvidéki tundra teljes egészében eltunhet. Az esok helyének intenzitásának a változása hozzájárul az ökológiai katasztrófához, míg a tengerszint emelkedés elárasztja a part menti településeket. Ahogy a fák és a növények kipusztulnak úgy fognak az állatok is kipusztulni amelyek ezektol függenek. Ahogy a Föld egyre melegebb lesz, már nem lesz hely ahol az életközösségek újra megállapodhatnak.
1.6 Szembenézni a klíma krízissel
Az üvegházhatásból adódó globális felmelegedés ma már vitathatatlan: a szennyezo anyagok további felhalmozódása biztosítja ezt. Mindössze annyit tehetünk, hogy lelassítjuk az arányt, annak a reményében, hogy kezelhetové válik. Az intézkedéseket azonnal el kell kezdeni ha hatást akarunk elérni. A késlekedés biztosítaná, hogy az üvegházhatás korlátlanul felgyorsuljon. A CO2 kibocsátás az energia takarékossággal, az erdok ki irtásának leállításával és több fa ültetésével lehetne legjobban orvosolni. Ezek a lépések még soha nem tapasztalt méretu együttmuködést igényelne, mivel az egyedül tevékenykedo nemzetek közül csak nagyon kevesen tudnak hatást gyakorolni a globális emisszióra. A világnak együtt kell muködnie mind a gazdag országok szennyezésének csökkentésében, mind a harmadik világ országaival történo egyezségek megkötésében, hogy lehetové tegyék számukra a gyorsabb fejlodést, de a fosszilis tüzeloanyagokra való támaszkodást visszaszorítsák.

VÍZ- ÉS LEVEGOSZENNYEZÉS

A természetes és mesterséges laboratóriumokban az évszázadok, évezredek során vegyületek tízezrei láttak napvilágot. A kémiai anyagok az emberiség kezében nagy szerepet kaptak a fejlodésben.
Az emberiség azonban nem mindig használja ki okosan a kémia adta lehetoségeket és ez a nemtörodömség bolygónk pusztításához is hozzájárul. A ruhák tisztítását például hosszú ideig a természetes folyóvizekben végezték az emberek. A folyókba jutó szappan alkotóit azonban a víz baktériumflórája könnyen lebontotta. A szintetikus mosószerek elterjedésével lehetové vált a nagy hatékonyságú tisztítás, de a felelotlenség következtében számos, biológiailag lebonthatatlan anyag is megjelent a vizekben.
A kémiai anyagok az emberiség kezében nemcsak a fejlodéshez, hanem bolygónk pusztításához is hozzájárultak. A környezetszennyezés szörnyu nyomait a természet magán viseli. A szennyezett vizek és a levegoszennyezés, a mérgezett talaj egészség- és környezetkárosító hatásaival nap mint nap találkozunk.

A víz a földi élet bölcsoje. Földünk felszínének 70 százalékát víz borítja, ebben a közegben jelentek meg az élet elso jelei és a víz ma is nélkülözhetetlen része életünknek. Jelentoségét mutatja, hogy az élet szinte minden területén jelen van:

Az ivóvíz táplálkozásunk alapveto része, táplálékaink is jelentos mennyiségu vizet tartalmaznak. Tisztálkodásra és tisztításra, használjuk. Egészségügyi téren a folyó- és állóvizek az üdülésben, a pihenésben, a vízi sportokban jelentosek, az ásványvizek és termálvizek a gyógyászatban is szerepet kapnak. A víz (foként) talajvíz formájában jelen van a környezetünkben.

A víz az ipar, a mezogazdaság, az erdo- és halgazdaság alap- és segédanyaga, szállító közege.
A víz a közlekedésben és a szállításban is szerepet játszik, a tengerek, óceánok és folyók a hajózás színterei.




A teljes földi vízkészletnek mindössze 1,216%-a édesvíz, ezzel kell beérnünk, mert a tengervíz ivásra, mosásra, öntözésre, de még ipari célra is alkalmatlan. A vizek szennyezése hatalmas méreteket öltött. Az ipari és mezogazdasági tevékenység következtében savak, lúgok , az egészségre káros fémek, és nemes fémek ,szerves anyagok , növényvédo szerek , gyomirtók vizeinkbe. A vízszennyezés legjelentosebb szereploje az ipar, elsosorban a vegyipar. Az ipari szennyvíz mennyisége naponta 2,5 millió köbméter, melynek mintegy a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A vízhiány a Föld számos országában hoz halálos áldozatokat, más országokban igen pazarlóan bánnak az ivóvízzel. A szennyezett víz sajnos több környezeti katasztrófához vezetett. A balesetek, az emberi figyelmetlenség és felelotlenség következményei súlyos sebeket ejtettek a természeten és így a mi életünkön is. Ezért különösen fontosak a víz minoségének vizsgálati módszerei és a víztisztítás lehetoségei.

Mit tehetünk?
Manapság egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezeti problémákra, sok kormány veszi tekintetbe a "zöld" témákat. Az egész világon problémát okoz az energiaforrások megorzése. Ha kevesebb áramot fogyasztunk és kevesebbet utazunk gépkocsival, csökkenthetjük az elektromos áram és az üzemanyag eloállításához felhasznált szerves nyersanyagok mennyiségét.
Számos országban hasznosítják már a szelet és a napenergiát, mint alternatív energiaforrást. De bizonyosan sok idobe telik, míg ezek teljes egészükben helyettesítik majd a szerves anyagokat.
A fák, akárcsak más növények, oxigénné alakítják a szén-dioxidot, és fontos szerepet játszanak a légköri üvegházi gázok részarányának fenntartásában. Dél-Amerikában hatalmas területeken kivágják az esoerdoket a faanyagért vagy a legelo területért. Az oserdok több millió négyzetkilométerének kipusztítása azzal jár, hogy kevesebb oxigén kerül a levegobe, viszont több szén-dioxid gyülemlik fel, s az megfogja a hot.

Világméretu kampányok

Az egész világon kampány folyik a kormányok meggyozésére: hagyják abba az esoerdok pusztítását. A nagyközönség azzal segíthet, hogy nem vásárol trópusi fából készült termékeket, s ezzel visszaszoríthatja a keresletet irántuk. Vannak olyan országok, ahol a faültetés támogatásával kísérlik meg visszaállítani az egyensúlyt.
Egyvalami kétségtelen: már nem bízhatunk abban, hogy jó levegot lélegzünk be. Az iparból a közvélemény nyomására fokozatosan kiszorulnak a freonok, már más vegyi anyagokat használnak helyettük. A légkör azonban még mindig veszélyben van, és ezért veszélyben van a környezet is. Szigorú ellenorzés vagy kényszer kell ahhoz, hogy a légkör jövoje biztos legyen."
A civilizáció rohamos fejlodésével egyre szélesedett a környezetvédelmi problémák köre, melyeket hatékonyan meg kell oldani. Ez a mi feladatunk.



Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!