LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5690)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Földünk globális problémái

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Földrajz

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:1245

Karakterek száma:8,060

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):4.48

Megtekintések / letöltések száma:3774 / 13

Méret:9.16 kB

20. Földünk globális problémái

Ózonlyukak
A sztratoszférabeli ózonréteg azzal véd bennünket, hogy elnyeli a nap ibolyántúli sugarait. Mivel napjainkban - aeroszolos flakonokban, hutoszekrényben, sok tisztítószerben és a polisztirolban - az egész világon elterjedt a klórozott, fluorozott szénhidrogének (freonok) használata, ezek a gázok nagyobb mennyiségben kerülnek bele a levegobe, mint azt a légkör elviselhetné. Ahogy felfelé emelkednek, szétbomlanak és kloridionok keletkeznek belolük, azok pedig megtámadják és szétrombolják az ózonréteget.
Eloször 1985-ben számoltak be errol a hatásról az Antarktiszon dolgozó tudósok, amikor a déli félteke felett lyuk támadt az ózonrétegben.
A kutatók aggódtak, hogy az ózonréteg bolygónk más vidékei felett is megritkulhat, s akkor noni fog a sugárzás káros szintje. Sajnos tíz évvel késobb, 1995-ben kiderült, hogy az Arktisz és Észak-Európa egyes részei felett is ózonlyuk tátong.

Savas eso
Savas eso (kén- és salétromsavas eso) akkor keletkezik, amikor kén-dioxid és nitrogén-oxidok - valamennyi ipari szennyezo anyag - vízgozzel vegyülnek a légkörben. A savas eso megöli a növényeket és az állatokat. Egész erdok pusztultak már ki emiatt.
Még rosszabb, ha a savas eso tavakba és folyókba kerül, mert azok továbbszállítják a mérget, és a legapróbb élo szervezeteket is elpusztítják. Kutatók becslése szerint 2000-re csak az Egyesült Államokban és Kanadában 50 000 tó lesz biológiailag halott.
A légkör természetes egyensúlyának megbomlása csak kárt okozhat a világunknak. A globális felmelegedés miatt várhatóan emelkedni fog a tengerek szintje: ettol a Föld alacsonyan fekvo részei víz alá fognak kerülni. Félo, hogy a víz olyan városokat is elönthet, mint London és New York. A vízkészletek elszennyezodésének halál, járványok és súlyos betegségek lehetnek a következményei. Megváltoznak a csapadékeloszlás arányai is: hatalmas területek aszályosodhatnak el, abból éhínség támadhat, s ennek rengeteg emberélet lehet az ára.

Légszennyezés
A légszennyezés olyan anyagoknak a légkörbe jutását jelenti, amelyek káros hatást gyakorolnak az élovilágra vagy a légkörben végbemeno természetes folyamatokra. A légkörbe a szennyezo által kijutott anyag mennyiségét emissziónak (kibocsátás, szennyezés) nevezzük. A szennyezettség mértéke, vagyis a károsodás helyén lévo szennyezoanyag-mennyiség, pedig az imisszió (terhelés).
Földközeli légszennyezés: A talaj közeli légrétegben él a legtöbb élolény, tehát ennek minosége az élet szempontjából meghatározó. A természetes légszennyezok közül említést kell tennünk egyes növények virágporáról (allergén hatás) egyes tuleveluek illatanyagairól (forró területeken szmogot idézhetnek elo) és a vulkánkitörések por- és gázfelhoirol. Lényegesen nagyobb mértéku azonban az ember által okozott légszennyezés. A különbözo termelési-szállítási tevékenységek során a légkörbe jutó anyagok mennyisége és minosége rendkívül sokféle lehet. A kibocsátás helye szerint pontszeru és diffúz légszennyezést különböztetünk meg.

Néhány fontosabb szennyezoanyag:
Por: Szilárd anyagok néhányszor tíz mikrométer nagyságú szemcséi. A szemcsék nagyságától, fizikai és kémiai tulajdonságaitól függoen különbözo káros hatásai lehetnek.
Köd: Önmagában nem szennyezoanyag, viszont apró cseppecskéi „felszedik”a szennyezo anyagokat.
Füst: Apró szilárd szemcsék, vízpára és kolloidrészecskék keveréke.
Szmog (füstköd): Füst, vízpára és egyéb gázok keveréke. Oka lehet a diffúz légszennyezés. Forgalmas nagyvárosokban jön létre, ha a földközeli réteg hidegebb, mint a felette lévo, és nincs elég eros szél. Lehetséges hatásai: fulladásos roham, asztma, tüdo ödéma.
Szén-monoxid: Akkor keletkezik, ha az égetés útján hasznosított energiahordozók elégése nem tökéletes, valamint természetes úton, egyes mikroorganizmusok és növények anyagcseréjekor. Az ember által okozott CO-szennyezés mértéke nagyjából egyenlo a természetes CO-terheléssel, vagyis az ember megkétszerezi a keletkezo CO mennyiségét.
Kén-dioxid, kén-trioxid: Porszemcsékre tapadva jut vissza a földfelszínre, részben a levegoben lévo vízzel kénessavat és kénsavat alkotva, a csapadékkal savas eso formájában. Eros maró hatása van. A savas esok hatásai közül a legfontosabbak: erdok pusztulása, a talajok elsavanyodása, a tavak vizének elsavanyodása.
Nehézfémek: A légkörbe kerülo nehézfémek többségének forrása a kohászat, hotermelés építmények, a belsoégésu motorok, a vegyszerek, bányászat, hulladéklerakás. Rendszerint a kibocsátás helyéhez közel jutnak vissza a talajba, nagy területeket szennyezve. Leggyakoribb káros nehézfémek: higany, ólom, kadmium.
A szennyezo anyagok kibocsátásának mértékét a legtöbb országban korlátozzák, olyan anyagok és technológiák alkalmazását szorgalmazzák, amelyek a légkört kevésbé terhelik.

Globális felmelegedés
Napjaink egyik legvitatottabb kérdése, hogy a gyarapodó üvegházhatású gázok milyen módon befolyásolják a globális éghajlatot bolygónkon.

Ami a hosszabb távú globális kilátásokat illeti, ez ido szerint három dolgot tudunk biztosan:
(1) Tudjuk, hogy az éghajlat nem változatlan (geológiai adatok bizonyítják, hogy az évmilliók során nagyon jelentos változások történtek).
(2) Tudjuk, hogy a vízgoz és a különféle "üvegházhatású gázok", köztük elsosorban a szén-dioxid, milyen szerepet játszanak az éghajlat alakításában (ha a légkörben nem volna vízgoz és az említett üvegházhatású gázok is mind hiányoznának, akkor a felszín közeli globális évi középhomérséklet a jelenlegihez képest kereken 33 °C -kal alacsonyabb volna).
(3) Végül tudjuk, hogy az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja évtizedek óta állandóan és jelentosen növekszik.

E tények alapján jogos a feltevés, hogy a légköri üvegházhatás fokozatosan erosödik, s hogy ez a felszín közeli globális középhomérséklet emelkedését vonhatja maga után. De mindez csak feltételezés, mert számos körülmény és bonyolult kölcsönhatás (pl. az aeroszolok, felhozet és óceánok szerepe) nagy bizonytalanságot okoz... De ettol függetlenül is, az említett feltételezést tudományos szempontból csak akkor tekinthetnénk bizonyítottnak, ha sikerülne kimutatni, hogy a globális melegedés valójában megindult, folyamatban van. Ezért a meteorológusok évek óta árgus szemekkel figyelik a felszín közeli léghomérséklet globálisan átlagolt értékeinek alakulását. Azt már a 80-as évek elejétol kezdve látni lehetett, hogy ezek az átlaghomérsékletek évrol évre emelkednek, s ehhez hozzá lehet tenni, hogy az elmúlt év idojárásáról készített elso gyors összesítés szerint 1995-ben is folytatódott a globális évi középhomérsékletek lassú emelkedése. Az is tény, hogy az eddigi emelkedés nem haladta meg a lehetséges természetes változékonyság mértékét, tehát tudományos szempontból máig sincs perdönto bizonyítékunk arra, hogy a globális melegedés valóban megindult.
Nem tudunk egyértelmu választ adni arra a kérdésre, hogy hol, mikor, mennyivel fog a homérséklet emelkedni a Föld egyes részein, de azt sem tudjuk ma még teljes precizitással meghatározni, hogy az észlelt melegedésbol milyen mértékben vette ki részé az emberiség. A kutatások, számítógépes modellkísérletek gozerovel folynak, mint ahogy a tudományos viták is a változások okairól és mikéntjérol.

VÍZ- ÉS LEVEGOSZENNYEZÉS
Az ivóvíz táplálkozásunk alapveto része, táplálékaink is jelentos mennyiségu vizet tartalmaznak. Tisztálkodásra és tisztításra, használjuk. Egészségügyi téren a folyó- és állóvizek az üdülésben, a pihenésben, a vízi sportokban jelentosek, az ásványvizek és termálvizek a gyógyászatban is szerepet kapnak. A víz (foként) talajvíz formájában jelen van a környezetünkben.

A víz az ipar, a mezogazdaság, az erdo- és halgazdaság alap- és segédanyaga, szállító közege.
A víz a közlekedésben és a szállításban is szerepet játszik, a tengerek, óceánok és folyók a hajózás színterei.
A teljes földi vízkészletnek mindössze 1,216%-a édesvíz, ezzel kell beérnünk, mert a tengervíz ivásra, mosásra, öntözésre, de még ipari célra is alkalmatlan. A vizek szennyezése hatalmas méreteket öltött. Az ipari és mezogazdasági tevékenység következtében savak, lúgok , az egészségre káros fémek, és nemes fémek ,szerves anyagok , növényvédo szerek , gyomirtók vizeinkbe. A vízszennyezés legjelentosebb szereploje az ipar, elsosorban a vegyipar. Az ipari szennyvíz mennyisége naponta 2,5 millió köbméter, melynek mintegy a fele kerül tisztítás nélkül a szabadba. A vízhiány a Föld számos országában hoz halálos áldozatokat, más országokban igen pazarlóan bánnak az ivóvízzel. A szennyezett víz sajnos több környezeti katasztrófához vezetett. A balesetek, az emberi figyelmetlenség és felelotlenség következményei súlyos sebeket ejtettek a természeten és így a mi életünkön is. Ezért különösen fontosak a víz minoségének vizsgálati módszerei és a víztisztítás lehetoségei.

Mit tehetünk?
Manapság egyre nagyobb figyelmet fordítanak a környezeti problémákra, sok kormány veszi tekintetbe a "zöld" témákat. Az egész világon problémát okoz az energiaforrások megorzése. Ha kevesebb áramot fogyasztunk és kevesebbet utazunk gépkocsival, csökkenthetjük az elektromos áram és az üzemanyag eloállításához felhasznált szerves nyersanyagok mennyiségét.
Számos országban hasznosítják már a szelet és a napenergiát, mint alternatív energiaforrást. De bizonyosan sok idobe telik, míg ezek teljes egészükben helyettesítik majd a szerves anyagokat.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!