LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

A középkori magyar állam hanyatlása

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Történelem

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:915

Karakterek száma:6,628

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):3.68

Megtekintések / letöltések száma:2727 / 6

Méret:7.42 kB

A középkori magyar állam hanyatlása, bukása, a 3 részre szakadt ország élete

A hódoltsági berendezkedés és a királyi Magyarország rendszere
A török berendezkedés:
Az oszmán birodalom II. Szulejmán (1520–1566) idején érte el hatalmának csúcsát. Óriási, korszeru, fegyelmezett hadsereg, hatalmas területre, nyersanyagforrásokra és embertömegekre támaszkodó hatalom. Ez egyben az oszmán–török irodalom, muvészet és történetírás virágkora is (a szultán maga is költo, hat magyarországi hadjáratról született a gyozelmeit magasztaló „Tarih-i Üngürüsz” = A magyarok története). A hadjáratok nyomán kiszélesítették a kezdetben szuk sávra kiterjedo hódoltsági övezetet.
A hódoltság közigazgatása:
Minta a török közigazgatás, eltérések a végvidéki helyzet miatt (foleg várakba hódítók, ritkán avatkoznak be a lakosság mindennapi életébe): nincs változás, fejlodés, csak lassú pusztulás, igénytelenség.
A meghódított területek felosztása katonai célú közigazgatási egységekre:
vilajet (kb. terület, több megyényi), élén a pasa (basa), kormányzó;
szandzsák (a vilajet része, járás), élén a bég. A budai pasa egyben a szultán magyarországi helytartója. Az egész rendszerben él az ázsiai típusú baksis rendszer (ajándék, megvesztegetés, befolyásolás), a korrupció.
A legismertebb tisztségek, rangok:
- defterdár (adónyilvántartást vezeto hivatalnok);
- mufti (egyházjogász, vitatott kérdésekben a Koránt értelmezve dönt);
- kádi (világi kérdésekben, ügyes-bajos mindennapi dolgokban dönt a pereskedok között);
- müezzin (kántor, az igazhitueket imára hívja a minaret erkélyérol);
- dervis (mohamedán szerzetes);
- szpáhi (török elokelo, hubéres lovaskatona, maga és emberei felfegyverzését a szultántól kapott birtok jövedelmébol fedezi);
- janicsár (kiválóan kiképzett, támadásra és védelemre még lovasság ellen is alkalmas gyalogos katona, fanatikus mohamedán, többnyire „gyermekadó” fejében kiskorban elrabolt keresztény gyermekbol kaszárnyában nevelt harcos);
- akindzsi (a török hadsereg lándzsás könnyulovasa);
- topcsi (pattantyús, ágyúirányzó a török hadseregben);
Birtokrendszer:
A meghódított föld (a rajta élo meghódítottakkal, a rájákkal együtt) a szultáné; az ebbol ténylegesen megtartott állami (szultáni, kincstári) birtok, az ún. khász-birtok kb. 1/5 rész. Ezen a közvetlen kezelésu területen évente egyszer adóztak a lakosok, mégpedig a kincstárnak. A városok is ide tartoztak .
A többi hódított területbol birtokokat kaptak a tisztviselok és a hubéres (közvetlen a szultán alá tartozó összes hubéres) lovas, elokelok, a szpáhik.
A szpáhik ill. a tisztviselok birtoka ideiglenes volt, bármikor visszaveheto, semmiképpen sem örökletes. E katonai szolgálat ill. hivatalviselés fejében kapott birtokokat a használó igyekezett rövid távon, ráfordítás nélkül a legnagyobb haszonnal élvezni, minél nagyobb terheket róva a meghódítottakra.
Adóztatás:
Általában a magyar adóztatási rendszer átvételével (minél kisebb zavarral akarták uralmukat elfogadtatni): kapuadó = évi 50 akcse = kb. 1 magyar forint; pénzadó (piacra vitt termények, állatok után, házasságkötéskor stb.; természetben tized: gabona, must, zöldségek, hal stb. után; az állami adók legfontosabbja a haradzs, a „császár adója”, a nem mohamedán alattvalók fizették (évi 50 akcse); mindennapos volt az állami robot-kötelezettség: fuvar, hajóvontatás, szultáni rendeletben rögzített – beszedett rendkívüli adók.
Kettos adóztatás: a törökökkel párhuzamosan (néha egyeztetve) a magyar földesurak fegyveres adószedoi, magyar török végvárak (mintegy 800 km hosszúságú végvári vonal mentén) zsákmányszerzo portyái;
Következmény: pusztásodás, népességcsökkenés; a falvak teherbíró képessége fogytán városokba menekülés, bár a törökök is tiltották a szabad költözködést; a városokban állami védelem (szultáni érdek a városok adóképességének növekedése).
Egyes városok fejlodése: (Halas, Nagykorös, Jászberény, Debrecen stb.): határnövekedés, rideg (szilaj), külterjes állattartás, nemzetközi marhakereskedelem, mezovárosok fejlodése a kettos adóztatás ellenére.
Török végvári élet:
Államkincstárt terhelo kiadások, ezért minimalizált jövedelmek, általánosan elterjedt megvesztegetési és zsákmányszerzési, fogolyejtési rendszer (rabtársak kezességén alapuló váltságdíj-összekolduló rendszer, koldulólevél, közös török-magyar gyakorlat), pénzkereset-kiegészítés a fogságba esettek váltságdíjával. Lakóházak elhanyagolása, bástyák, hidak, mecsetek, fürdok építése. Dzsámi = nagyobb templom, pl. Pécsett Gázi Kászim ill. Jakováli Hasszán pasa dzsámija; türbe = síremlék, pl. Budán Gül Baba türbéje;
Keleti hatások: mezogazdaságban: dinnye (Drinápolyból, Szmirnából), kajszibarack (Perzsiából); alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, datolya; virágkertészetben rózsa, tulipán, viola, nárcisz, nyúlfu, margaréta stb., öltözetben: kaftán, papucs, turbán stb.; zenében: dob, kürt, síp;
Habsburg berendezkedés a királyi Magyarországon:
A Felvidék, a dunántúli nyugati megyéi, Horvátország, Szlavónia;
Közigazgatás:
Osztrák mintára Magyarországon is új, központi hivatalok (kormányszékek) szervezése: helytartóság (közigazgatási ügyek); magyar kamara (gazdasági ügyek irányítása) – székhelye (Pozsony), a bécsi udvari kamarának alárendelve; magyar kancellária (írásbeliség, ügyintézés, törvények, rendeletek leiratai);
Katonai szervezet:
6 fokapitány (magyar nagybirtokosok) – saját magánhadsereggel is rendelkeztek, + végvári katonaság körzeti parancsnokai voltak; közel 100 végvár, 15–20.000 katona, zsoldjukat (pénz, posztó) a Német-Római Birodalom német, osztrák, cseh rendjeitol kapták a Habsburgokon keresztül.
Jogilag megmaradt a nádori tisztség, a rendi országgyulés és a nemesi vármegye; ténylegesen a magyar rendek kiszorultak a legfontosabb állami ügyek irányításából, gyakran betöltetlen a nádori tisztség, berekesztett az országgyulés; a király rendeletekkel kormányoz (teheti, mert a pénzt és a katonákat idegen rendek adják), idegen tanácsosok véleménye alapján, kormányszékek útján uralkodik, idegen székhelyen.
Birtokrendszer:
Királyi, nemesi, egyházi birtokok; a királyi (állami) adóbevétel mintegy félmillió aranyforint/év – ennek többszöröse szükséges a végvárrendszer fenntartásához; az udvar is növelni kívánja bevételeit, a magyar urak pedig rendszeresen kísérletet tesznek hódoltságon maradt birtokaik adóztatására.
Végvári élet:
Részben kovárak (többszáz ill. párezres orséggel, katonasággal) csak részben magyar, mellette osztrák, német, vallon stb.), erosségek, másrészt palánkok (cölöpsorok közé döngölt föld, ko, zúzalék, agyag, kívül sárral betapasztva) néhány tucatnyi v. százas orséggel) – utóbbiból volt több. A zsold rendszertelenül érkezett, néha el is maradt (Se pénz, se posztó!), jövedelemkiegészítés portyákkal, fosztogatással, lesvetéssel, párviadalokkal. Részvétel a nemzetközi marhakereskedelemben, a várak (elsosorban palánkok) körüli föld- ill. szolomuvelésben; kérnek és kapnak kocsmáztatási jogot. A hétköznapokban lantosok, kopzosok, prédikátorok, kereskedok járják a várakat, hozzák-viszik a híreket, éneklik az új nótákat. A költok versei is énekelt nótákra készültek.
Legismertebbek: Tinódi Lantos Sebestyén (1505–1556), maga szerezte zenével adta elo bibliai históriáit, széphistóriákat ill. a török elleni harcokat megéneklo históriás énekeket. Másik kiemelkedo költo és vitéz Balassi Bálint (1554–1594) istenes énekeivel, szép magyar komédiájával, szerelmes énekeivel és vitéz énekeivel. Bakfark Bálint (1507–1576) lantmuvész, zeneszerzo, az európai udvarok kedvence.


Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!