LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5713)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Kategória:Történelem

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:12120

Karakterek száma:87,684

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):48.71

Megtekintések / letöltések száma:4864 / 9

Méret:97.9 kB

Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Európa az ipari forradalom évszázadában
 A 18. sz második felében Nyugat-Európában és az atlanti térség országaiban mélyreható gazdasági-társadalmi változások kezdodnek
 Európa Nyugati felén a XIX. században kiteljesedik az ipari forradalom
Az átalakulások jellege:
 A változások a világgazdaság menetét döntoen befolyásolják:
 modern gyáripar, kereskedelem, mezogazdaság, infrastruktúra kialakulása
 A társadalom foglalkoztatási szerkezetének és
 a nemzeti jövedelem termelésének gyors átalakulása
 A folyamatok eredményeként komplex nemzetgazdasági-társadalmi átalakulásról lehet beszélni
 Az iparosodás a korábbi gazdasági rendszerek forradalmi átformálódását hozza
Az ipari forradalom elméletei:
• Rostow:
– Lineáris fejlodés: hosszú elokészíto történelmi folyamatok következménye, ismeretek, szaktudás, toke felhalmozása után induló felemelkedés („take-off”), majd termelés felfutása, tömegtermelés, tömegfogyasztás
• Gerschenkron:
– Elmaradottság-elmélet: centrum-periféria-félperiféria
• Szociológiai irányzat:
– Emberi tényezo: magatartásforma (vállalkozói kedv, technika iránti fogékonyság)
• Wallerstein:
– Világgazdasági rendszerek: európai központú, onnan táguló világgazdasági rendszer
• Forradalmi jelleg:
– Leírható-e a jelenség a „forradalom”-kifejezéssel? (politikai forradalom)
Az iparosodás elofeltételei
 Anglia: kivételezett ország - a klasszikus ipari forradalom vezeto országa
 Angliában indul útjára Európában a polgári átalakulás (1640) [személyes szabadság és jogegyenloség, kiváltságok eltörlése, alkotmány]
 Az ipari forradalom kísérojelensége: a demográfiai robbanás
 Az iparosodást megelozi a mezogazdasági termelés technikai fejlodése [felszabaduló munkaero]
 Az iparosítás anyagi feltétele: a gazdaságban a felhalmozott toke jelenléte [Anglia: 16-17. század: távol-keleti kereskedelem]
 A társadalomban tapasztalható vállalkozási kedv
 A technikai-technológiai kihívásokra adott válasz – az újítás, a találmányok: a gozgép, mint jelkép
 A toke gyors megtérülését biztosító befektetési terület [Anglia: pamutipar, textilipar – majd továbbgyuruzik: bányászat, vasút]
 Az átalakulás második fázisának vezeto szektorai: a nehézipari ágazatok, a bányászat és a vasút fejlodése
 Az „önfenntartó” növekedés lehetosége – a vezeto szektorok gyors fejlodése maga után vonja a többi ágazat és az egész nemzetgazdaság fejlodését – az iparosodás hatása továbbgyuruzik
Az iparosodás következményei:
 Az ipari forradalom több hullámban kibontakozó folyamat [különbözo területei: vasút, szénbányászat, vegyipar, kommunikáció, ma is tartó folyamat]
 Az egyes országokban eltolódnak az iparosodás vezeto szektorai – a késobb érkezoknél más ágazatok veszik át a vezeto szerepet [a késobb indulók elonye: fejlettebb technológiai szint]
„Kihívás” és „válasz”?
 Az iparosodás „kihívás”, amely valamilyen választ igényel a még nem iparosító országoktól
 [fegyverkezés] – az iparosítók és a leszakadók (perifériális helyzetbe kerülok)
 az atlanti térség elonyei [Anglia, Belgium, Franciaország, majd az USA is] napjainkig megmaradnak
Globális folyamatok - világméretu átalakulás
 Kontinentális munkamegosztás – Kelet-Európa szerepe: felvevopiac, nyersanyag- és élelmiszertermelés
 Egységesülo világgazdaság: aranyalapú pénzek, globális válságok
 A folyamatok „exportja”: gyarmatosítás
 A leszakadó térségek feszültségei
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában II.
Magyarország a 19. század elso felében
A nemesi reformmozgalom kibontakozása
 Magyarországon a 19. század elején a nemesi (!) reformmozgalom eredményei elokészítik a polgári átalakulást
 1830. Széchenyi: Hitel - modernizáció szükségessége a rendszer átalakításának igényével
 A társadalom feszültségei:
 nemesi árutermelés problémái, a társadalom feszültségei (1831-es kolerafelkelés)
 A reformországgyulések „eredményei” osiség, nemesi kiváltságok, jobbágyság eltörlése, polgári jogegyenloség, sajtószabadság, közteherviselés
1848-as magyar polgári forradalom eredményei
 Az európai események felgyorsítják a változásokat:
 Pesten gyoz a forradalom március 15-én
 Pozsonyban lázas törvényalkotás kezdodik
 V. Ferdinánd 1848. ápr. 11-én szentesíti a törvényeket:
 önálló magyar minisztériumok, alkotmányos monarchia, polgári átalakulás
Az 1848-49-es szabadságharc az átalakulás vívmányaiért
 Habsburgok monarchiája nem engedheti a magyar polgári átalakulás megvalósítását
 Beláthatatlan következményei lennének a birodalom egységét illetoen
 A magyarok függetlenségét megakadályozzák
 1848. dec.: Ferenc József trónra ültetése – ellentámadás: szabadságharc
 Válasz: 1849. ápr. 14. a Habsburg-ház trónfosztása
 Katonai vereség, összeomlás, megtorlás
A Habsburg birodalom egysége fennmarad
 A Habsburgok közép-európai uralmi pozíciójuk megtartása végett nem engedik a magyarok függetlenségét és elszakadását
 megkezdik Magyarország beolvasztását a birodalomba
 A „jogeljátszás elméletére” hivatkozva neoabszolutista, önkényuralmi kormányzási rendszert vezetnek be
 Magyarországot kerületekre osztják, újra egyesítik a birodalom tartományait
 Ezzel hosszú évekre megreked a magyar polgári átalakulás – passzív ellenállás
A magyarországi gazdasági átalakulások kerete:
 Ezzel bebizonyosodik, hogy Magyarország a 19. század második felében lejátszódó gazdasági-társadalmi átalakulásokat csak a Habsburg birodalom keretei között valósíthatja meg, annak minden elonyével és hátrányával.
 A birodalom: soknemzetiségu, földrajzi adottságaiban, gazdasági fejlettségében eltéro területek összessége.

A pénzügyi stabilizáció és a népszövetségi kölcsön
• A háború, a forradalmak és Trianon következményei az államháztartás finanszírozásában is megmutatkoztak:
• megváltozott a gazdasági térszerkezet
• a háború után átalakult az európai gazdaság (pénzügyi problémák, protekcionista védovámok, ellenséges környezet).
• A magyar államháztartás és gazdaság finanszírozási problémái megsokasodtak:
• külföldi toke elapadt
• a Monarchia gazdasági egysége felbomlott
• gazdaság romokban, az infláció felgyorsult
• béketermelésre való átállás, nehéz külgazdasági helyzet
• ellátási gondok
• Az egyik legsúlyosabb gond: az infláció.
• Ez a háború kezdete óta tartó, elobb lassú, majd a forradalmak során felgyorsuló folyamat volt.
• Az egyre növekvo költségvetési deficitet 1920-tól az ellenforradalmi kormányok is fedezetlen bankjegykibocsátással teremtették elo, ami az infláció további növekedését idézte elo.
• 1919 aug. : 100 magyar korona 11,6 svájci frankot ért, 1920 júniusban már csak 3,1, majd 1920 végén már csupán 1,4-et svájci frankot ért.
Társadalompolitika és stabilizációs igény
• A gazdaság szervezetlensége, bénultsága törvényszeruen alacsony termelékenységhez, nagyfokú munkanélküliséghez vezetett.
• Ez a folyamat a bérbol és fizetésbol élo társadalmi rétegek életszínvonalát igen negatívan befolyásolta.
• Korabeli számítások szerint a napszámosok, ipari munkások, köztisztviselok, katonatisztek életszínvonala 1913-hoz képest 70-80%-kal csökkent.
• A háború, a forradalmak és Trianon hatalmas társadalmi földmozgásokat idézett elo, a feszültségek enyhítése, a társadalmi béke, a politikai stabilitás megteremtése ezért a gazdaság hosszú távú rendezését is követelte.
A gazdaság újjászervezésének
elso lépése: a Hegedus-féle stabilizációs kísérlet
• 1920 tavaszán felülbélyegezve a korábbi koronát, átmeneti, ideiglenes jelleggel megteremtették az új, önálló Magyarország pénzjegyét (a kormány a lebélyegzés során a pénz felét kényszerkölcsön formájában meg is tartotta)
• Ezt követoen a Teleki, majd a Bethlen kormány pénzügyminisztere, Hegedus Lóránt kísérletet tett az infláció megállítására.
• Hegedus (a GYOSZ elnökeként) 1921-ben inflációellenes lépéseket tett:
• beszuntette a fedezetlen bankjegykibocsátást, szigorú takarékossági intézkedéseket hozott, a bevételek növelésére adóemeléseket, új adókategóriákat vezetett be
• majd egyszeri vagyonadót (ún.: vagyonváltságot) vetett ki a vagyonokra 5-20%-os differenciálással
• A kísérlet sikeresen indul, ám 1921 végére a Hegedus-féle stabilizáció összeomlott
• Ennek oka: nem sikerült a vagyonadót behajtani – s ennek hatására az infláció ismét felgyorsult
• 1922 nyarától havi két számjegyuvé emelkedett az infláció (100 korona 1922-ben 0,47, majd 1923 végén 0,03 svájci frankot ért, nagyobb címleteket kellett forgalomba hozni (pl. 500 ezer koronás bankjegy)
• Ez az infláció a gazdaság normális muködtetését már nem garantálhatta, nem lehetett tervezni, nott a spekuláció (Bár nem olyan hiperinfláció ez, mint No., Lo., Ausztria esetében!)
• Hegedus a stabilizáció kudarca miatt lemondott
• Az új pénzügyminiszter Kállay Tibor lett, s eleinte hasonló inflációellenes lépésekkel próbálkozott:
• 1922 közepén adóreformot vezetett be, melynek lényege, hogy szélesebb társadalmi rétegekre hárította át a stabilizáció hatalmas költségeit
• Az adórendszer ugyan progresszív volt, (vagyis a nagyobb jövedelmeket nagyobb adókulcs terhelte), de aránytalanul a kisebb jövedelmueket sújtotta az adó. (eltolódott)
• Drasztikus kiadáscsökkento intézkedések során 10 fovel csökkentették az állami alkalmazottak számát.
• Mindezek az intézkedések azonban csak idoleges sikereket hoztak, átfogó stabilizációhoz nem vezettek.
• A kormánykörök és a gazdasági szervezetek egyre inkább úgy látták, hogy a gazdaság stabilizációját csak egy nagyobb összegu külföldi kölcsön segítségével lehet tartósan elérni.
A népszövetségi kölcsön
• A Teleki Pál kormányát 1921 áprilisában felváltó Bethlen kormány 1923 tavaszán bejelentette igényeit egy 550-650 millió aranykorona összegu népszövetségi kölcsönre.
• A környezo országok és a velük szövetséges franciák eloször a kérés elutasítását szorgalmazták, de a késobbiekben is igen súlyos politikai és pénzügyi feltételekhez kívánták kötni a kölcsön odaítélését.
• Anglia és Olaszország, a francia közép-európai hegemónia mérséklése érdekében, támogatta a magyar igényeket.
• Az o nyomásukra a Népszövetség végül a kért hitelek felét, 307 millió aranykoronányit szavazott meg.
• A hitelek egyik felét maga Anglia, a másikat további 6 ország biztosította (foleg: USA, Svájc)
• A kölcsönöket igen kedvezotlen feltételekkel és szigorú megkötésekkel folyósították:
• a ténylegesen kifizetett összegek ugyanis a kibocsátáshoz képest alacsonyabb árfolyamon jegyezték le, így a 307 millió aranykoronából valójában mintegy 250 millió került csak kifizetésre
• emellett a kölcsön kamatait igen magasan, 7,5%-ban határozták meg (így a 250 millióért 20 év alatt 600 milliót kellett visszafizetni)
• a kölcsönök visszafizetésének fedezetét jelento állami bevételeket zárolt számlákon kellett tartani a központi banknál.
• A kölcsönök felhasználásának ellenorzésére a Népszövetség egy fobiztost delegált Magyarországra, akinek beleszólási joga volt a magyar költségvetésbe is (kormányzati kiadásokat vétózhatott meg, adókivetést írhatott elo) – ez az ország szuverenitását jelentosen csorbította.
• Tovább nehezítette a kölcsönök felvételét, hogy cserébe Magyarországnak vállalnia kellett, hogy háborús jóvátételeket fizet.
• A népszövetségi kölcsön folyósításának megindítása végül 1924 tavaszán lehetové tette a magyar stabilizáció megvalósítását.
A stabilizáció végrehajtása
• A kormányzat megszuntette a fedezetlen bankjegy-kibocsátást, s a pénzkibocsátás kizárólagos jogát átengedte a stabilizációs törvényekkel (1924 IV. V. tc.) életre hívott Magyar Nemzeti Banknak.
• A Magyar Nemzeti Bank formailag az államtól teljesen független, önálló pénzintézetként került létrehozásra, 30 millió aranykoronás alaptokéjét döntoen magáncégek jegyezték le.
• A késobbiekben ez a bank a magyar állam központi bankjának a szerepét látta el, kezelte az államadósságokat, az ország arany- és devizakészleteit, intézte a bankjegyek kibocsátását.
• Az MNB a korona helyett új pénzt bocsátott ki, errol már 1925-ben rendelkeztek, de a pengo csak 1927 jan. 1-jétol lett hivatalos fizetoeszköze Magyarországnak.
• A pengo árfolyamát a stabilitás és átválthatóság érdekében az angol fonthoz kötötték
• A Népszövetség Pénzügyi Bizottsága egy rekonstrukciós tervet dolgozott ki Magyarország számára, amit a nemzetgyulés 1924 tavaszán elfogadott.
• Az államháztartás és költségvetés tartós egyensúlyának kialakításakor nemcsak a kölcsönökkel, de a bevételek további növelésével is számoltak:
• újabb adóemeléseket hajtottak végre, így az 1920-as évek közepétol az egy fore jutó adóteher 60%-kal lett magasabb a világháború elotti szinthez képest.
• Összességében a terheket a szegényebb néprétegekre hárították át, arányaiban a vagyonosabb rétegek kevesebb adót fizettek.
• Tovább csökkentették az állami alkalmazottak számát.
• A stabilizáció, a deficites államháztartás szanálása viszonylag gyorsan, a vártnál hamarabb bekövetkezett.
• Az 1923-24-es költségvetés még hiánnyal zárult, a következo év azonban már többletbevételt mutatott.
• A bevételek növelése révén a népszövetségi kölcsönnek csupán 1/3-át kellett a hiány pótlására fordítani, a többit a fobiztos engedélyével beruházásokra tudták átcsoportosítani.
• A szanálás 1926 nyarára sikeresen befejezodött, a zárolt számlákat feloldották, a népszövetség ellenorzése megszunt.
• A népszövetségi kölcsön és a sikeres stabilizáció javított Magyarország nemzetközi megítélésén
• S ez az évtized közepétol a magánhitelek elott is utat nyitott.
• A 20-as évek közepe és a gazdasági válság közt összesen kb. 1,9 milliárd pengo hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitel áramlott az országba.
• A háború elotti idobol származó kölcsönökkel együtt az ország adósságállománya 1929 nyarára 3,5, majd 1931-re 4,3 milliárd pengore növekedett.
• Így Magyarország a térség legeladósodottabb országának számított az egy fore jutó adósságterhek alapján (70 USD/fo).
A külföldi hitelek jellemzoi
• A külföldi hitelek szerepe felértékelodött, mert a háború és a forradalmak válságos évtizede sokat rontott a magyar gazdaság önfinanszírozási képességén.
• A korábban is alacsony belso felhalmozás tovább csökkent, ezt jól mutatta, hogy a bankok betétállománya a világháború elotti szint 15-20%-ára zuhant.
• A hitelek beáramlása az 1920-as években eltéro tendenciákat mutatott a dualizmus évtizedeihez képest.
• Megváltoznak maguk a hitelezo országok is: Ausztria helyett Anglia, Svájc, USA.
• De változott a hitelek típusa is: nem közvetlenül a termelésbe irányul a pénzek jelentos része, hanem kölcsönök (kötvény, értékpapír, árukölcsön) formájában érkezik Magyarországra.
• S bár a hitelek felhasználása nem éppen kedvezo képet mutat, mert a pénzek jelentos része nem a termelo ágazatokba került beruházásra.
• Maguk a hitelek sem mind alkalmasak a beruházásra, ugyanis a 60%-a a hiteleknek rövid- és középtávú hitel, jelentos része beruházásokra alkalmatlan árukölcsön.
• De a hosszúlejáratú hitelek 40%-a ment el eleve adósságtörlesztésekre, ami nem túl kedvezo befektetés.
• Csakhogy, ezeknek a pénzeknek egészen más a funkciója: a társadalom belso feszültségeit kell tompítani, a cél a szélesebb értelemben vett társadalmi-politikai stabilizáció.
• (Fontos hitel-megállapodások: 1925: Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmu rekonstrukciós hitele, 1926-29: megyék, városok hitelei, 1920-as évek dereka: Svéd Gyufaipari Tröszt 190 millió P)
A magyar gazdaság
az 1920-as 1930-as években
A gazdasági válság hatása a magyar nemzetgazdaságra
A stabilizációt követo gazdasági föllendülés
• 1925-tol a stabilizációval és a külföldi hitelek révén a magyar gazdaság rekonstrukciója befejezodött, a gazdaság újra a fellendülés szakaszába lépett
• A fellendülés jelei elsosorban az ipar területén jelentkeztek:
• 1913-ban az ipar és bányászat a nemzeti jöv. 25%-át adta, 1925-re ez az arány (részben a területi változások miatt) 29%-ra, 1928-29-re 31%-ra nott
• A gyáripar termelése 1924 és 1929 között több mint 70%-kal nott, és 12%-kal meghaladta a háború elotti szintet (a magyar ipar alkalmazkodott az új feltételekhez)
• A fellendülés terén az egyes ipari ágazatok nagyon eltéro képet mutatnak:
• A legdinamikusabb: textilipar termelési értéke 1921 és 1929 között megtízszerezodött, a gyáripar termelésének 14,2%-át adta (fo mozgató a belso fogyasztás)
• A nyersanyagbázisát és piacait vesztett, s így túlméretezetté vált élelmiszeripar (különösen a malomipar) aránya csökken a gyáripari termelésen belül
• A nehéziparban és a gépgyártásban szintén egyfajta átstrukturálódás figyelheto meg:
• A mezogazdasági-gépgyártás és a jármuipar visszafejlodött, a kereslet hiányában a magyar gépkocsi-gyártás megszunt (csak kis szériájú teherautó-gyártás maradt MÁVAG, Gyori Vagon- és Gépgyárban)
• Mégis vannak eredmények és új termékek: az ország lakosainak jövedelemszintje a kerékpár (Csepel) és motorkerékpár-gyártás fellendülését hozta, magyar fejlesztomérnökök találmányaként megjelenik a dízel-motorvonat
• De ezek sem ellensúlyozták a gépgyártás általános hanyatlását – tokeszegénység
• Néhány nehézipari ágazat a válság ellenére is fejlodoképesnek bizonyul
• Ilyen: a villamossági ipar - ezen is belül a villamosenergia-termelés (bányatársaságok hoeromuvei és távvezeték-hálózatai), az izzólámpa- és a rádiógyártás (Egyesül Izzólámpa Rt, Orion)
• közlekedés: elore mutató jelek: vasúti jármupark korszerusítése, Bp-Hegyeshalom szakasz villamosítása, polgári légi-közlekedés fejlodése, hírközlés: rádió elterjedése
• a kisipar a munkáslétszám és a termelési érték terén is az ipar szerkezetén belül megorzi a súlyát: a munkások kb. 50%-a itt dolgozott, a termelésnek kb. ¼-ét állította elo
• A magyar mezogazdaság eredményei a stabilizációt követoen is nagyon szerénynek mondhatóak, noha az ágazat túlsúlya a nemzeti jövedelem termelésében megmaradt
• A legfontosabb problémák:
• az exportlehetoségek romlanak
• a birtokszerkezet aránytalansága megmarad (túlsúlyban a nagybirtok, 1920-as földreform: 1,5 holdas földbirtokok, összes terület 7-8%-a csupán)
• A háború elotti muvelési struktúra tovább él, konzerválódik: korszerutlen, monokultúrás búzatermelés (a muvelheto földek 54%-án) (kapásnövények, zöldségfélék, szolo, munkaigényesebb kultúrák alig terjednek el)
• talajero-gazdálkodás elhanyagolása (trágyázás, mutrágyázás alig) (Ny-Eu: 1-3 q/Ha, Magyarország: 15 kg/Ha) – a termésátlagok, a hozamok alig javulnak, foleg a kisebb gazdaságok vannak rossz helyzetben – a magyar mezogazdaság lemaradása a térség országaihoz képest is megfigyelheto
• egyedüli pozitívum: az ugar aránya tovább csökkent
• valamit javul a munkafolyamatok gépesítése (szántás: traktorok száma 1925-29 között ötszörösére no: 6800db, cséplés: tovább javul, de betakarítás, aratás, kapálás még nincs gépesítve)
• az állattenyésztés komoly visszaesésen megy keresztül: Trianon után csökken az állatállomány mennyisége, de a minoségi javulás ellensúlyozza
• a mezogazdaság továbbra is a kivitel domináns részét adja (Ausztria, Csehszlovákia)


A gazdasági válság
• Az 1920-as évek második felére jellemzo gazdasági fellendülésnek az 1929 oszén kezdodo gazdasági válság vetett véget
• A világgazdasági rendszer eddig ismert legnagyobb válsága 1929. okt. 24-én a new york-i tozsdérol indult (fekete csütörtök)
• A válság a tozsdén az árfolyamok hihetetlen zuhanásával kezdodött (spekuláció, európai stabilizációk, rövid határidos ügyletek, értékpapírok, vállalati részvények elszakadnak a valós értékektol)
• Az árfolyamok zuhanásakor a részvényesek eladni akarták papírjaikat ami túlkínálathoz vezetett és tovább növelte a zuhanást
• A tozsdekrach a világ pénzügyi rendszerének összeomlásával, majd komplex, valamennyi nemzetgazdasági ágat érinto gazdasági válsággal egészült ki
• A hitelélet összeomlott, ez kihatott az árakra is.
• Az általános árcsökkenés pedig jelezte, hogy a fejlett európai országokban és az USA-ban túltermelési válsággal kell szembe nézni
• Magyarországon a válságot az agrárárak zuhanása és a tokeimport megakadása idézte elo.
• A legsúlyosabb tünetek a mezogazdaságban: az árutozsdén csökkenni kezd a mezogazdasági termékek (elsosorban a búza) ára (a búza nagykereskedelmi ára az 1920-as évek második feléhez képest 70%-kal csökkent, a többi növényi eredetu termékeké átlag több mint 50, míg az állati eredetu termékeké közel 50%-kal csökkent)
• A válság hatására szélesre nyílt az agrárolló (az ipari árak és a mezogazdasági árak közti különbség – a mezogazdaságban gyorsabb az árak csökkenése mint az iparban)
• A világkereskedelemben jellemzo túlkínálat a magyar kivitelt összezsugorította
• Az alacsony hatékonyságú és magas önköltséggel dolgozó mezogazdaság versenyképessége tovább romlott: a gazdák sorra eladósodnak, tönkremennek (mégis többlet-termeléssel reagálnak a válságra, ami a piaci árakat tovább csökkenti) – felszínre kerül az ágazat elavultsága
• A mezogazdasági bevételek csökkenése az államháztartás bevételeit is veszélyeztette: kormányzati beavatkozásra volt szükség
• 1930 nyarán bevezetik a gabonajegy-rendszert (a bolettát) – ez állami ártámogatás, minden eladott mázsa búza után 3 pengo értéku bolettát kapott a termelo, amit adófizetésre lehetett fordítani, adósság-elengedéseket, törleszto részletek csökkentését teszik lehetové
• Az iparban a válság más módon jelentkezik:
• Nem egyformán érinti a válság az egyes ipari ágazatokat
• A legsúlyosabb helyzetben a termeloeszközök gyártása, a vas- és fémipar (itt a termelés csökkenése 48%-os, míg az egész iparban átlag 24%-os)
• Második kategória: élelmiszeripar, fogyasztási ipar 24%-os csökkenés (gyönge belso piac)
• A könnyuipar viszont alig érzi meg a válságot (textil-, papír-, boripar) a kormányzat a behozatal megszuntetésével, a belso piac teljes megnyitásával biztosította ezen ágazatok fejlodését
• A válság valódi elmélyülése 1931 nyarán következett be: a pénzügyi és hitelrendszer összeomlása begyuruzött Magyarországra is.
• az európai csodök miatt minden korábbi hitelt felmondtak Magyarország-n – visszakövetelték egyszerre és nemesfémekben, ill. valutákban a pénzüket
• ennek hatására az MNB deviza és nemesfém tartalékai drasztikusan lecsökkentek (1931. május1 és július 13 között 200 millió áramlott ki)
• megkezdik a hazai megtakarításokat is kivenni
• az állami fizetésképtelenség és államcsod megakadályozására a kormány 1931. július 13-án 3 napos bankzárlatot rendelt el, majd a feloldás után korlátozta a betétek kifizetését, bevezette a kötött devizagazdálkodást (a külker. forgalom bevételeit át kell váltani pengore)
• 1931 végén a kormányzat transzfermoratóriumot rendelt el, ami a külföldi kifizetések idoleges beszuntetését jelentette (ettol kezdve a külföldi hitelek elapadtak, belso finanszírozás vált szükségessé)
• A válság a magyar társadalom életszínvonalára is rányomta bélyegét: munkanélküliség, bérbol és fizetésbol élok – a nagypolgárok, nagybirtokosok élete alig változik
• A válság nemzetközi jelenség lévén, csak a külgazdasági feltételek megváltoztatásával vált felszámolhatóvá:
• nemzetközileg kellet biztosítani a mezogazdaság piaci- és árproblémáit, a hitelek és kölcsönök kérdését
• A hitelek és kölcsönök terén: törölték a háborús jóvátételeket, mérsékelték az adós országok kamatfizetési és törleszto részleteit
• Az MNB a külföldi valuták értékcsökkenése miatt nagy összegu korábbi tartozásoktól szabadult meg
• A piacok terén: Magyarország agrártermékeinek új piacokat kellett találni (kölcsönös kereskedelmi, gazdasági megállapodások: Németország 1931, Olaszország, Ausztria)
• a németek, olaszok, osztrákok hatalmas kiviteli kontingenseket biztosítottak a magyar agrártermékekre
• A külkereskedelem és külpolitika új irányvonala: Németo.
1. A modern polgári állam és a tokés termelési viszonyok kialakulása
Magyarország helyzete a szabadságharc leverése után
A szabadságharc leverésének következményei:
 Magyarországon a polgári átalakulás idolegesen megreked, a birodalom irányításának módja visszatér az önkényuralmi eszközökhöz
 a Habsburgok megpróbálják Mo-t eroszakos eszközökkel a „Gesamtmonarchie”-ba integrálni, beolvasztani
 Haynau rémuralma 1849 végéig a megtorlás, a megfélemlítés eszköze (az aradi 13 vértanú és Batthyány Lajos kivégzése, bebörtönzések)
 Ezt követoen „polgári”-jellegu, központosított közigazgatást vezetnek be Karl v. Geringer, majd Albrecht fohg. irányításával
 Mo-t 5 kerületre osztják, felszámolják a vármegyék autonómiáját, megerosítik a titkosrendorséget és a besúgóhálózatot
 a kormányzás eszköze a nyílt császári rendelet, a pátens lesz (utasításokkal vezetik az országot)
 a rendszer kiépítoje: Alexander v. Bach
Megkezdik a birodalom közös gazdasági kereteinek kiépítését:
 központilag, osztrák minta alapján
 még 1849 végén megkezdik a földadó bevezetését
 1850. áprilisában Mo-n is bevezették az általános jövedelemadót
 1850. október 1-jén eltörölték az osztrák-magyar határ közti vámsorompót (1754. Mária Terézia ) – egységes birodalom
 bevezették a dohánymonopóliumot, a sör- és pálinkaadót
Az önkényuralmi kormányzás sajátosságai:
 Az intézkedések jelentosen elomozdították a gazdaság és társadalom további átalakulását
 Az 1850-es években fontos eredmények születtek a polgárosodás területén is: „közteherviselés”, kiváltságok megszuntetése
 A magyar tokés átalakulás egyik sajátossága, hogy a polgári-liberális intézményrendszer fontos elemeit a Habsburgok abszolutista kormányzása vezeti be!
 Az átalakulás ezért nem lehet teljes és gyökeres, hanem hiányos – a feudális és polgári elemek még sokáig együtt élnek
 Az intézkedések az állam muködését biztosítják
A nemzetközi politika eseményeinek hatása a Habsburg birodalomra
 Az 1850-es években megrendül a Habsburgok közép-európai monarchiája
 Ez a Habsburgokat arra készteti, hogy rendezzék a magyarországi helyzetet és birodalmukat politikailag-gazdaságilag megerosítsék
 1853-56 a krími háború: a Habsburgok elszigetelodése
 1859-ben az osztrák csapatok Solferinonál vereséget szenvednek a francia-olasz seregektol (É-Itália elveszik, létrejön az új, egységes Olaszország)
 1866-ban a császári hadsereg vereséget szenved a porosz csapatoktól Königgrätznél: a német egység Poroszország vezetésével és megerosödésével jön létre (Bismarck irányításával) (Ausztria kimarad a nagynémet egységbol, a Német-Római-Császárság újjáélesztésébol)
Az osztrák-magyar kiegyezés 1867-ben
 az 1848 és 1867 közti évek egymásra utalttá tették a magyar és osztrák nemesi-uralkodói, gazdasági eliteket
 az osztrákok eros birodalmat csak a magyarokkal és azok gazdasági megerosödésével tarthattak fönn
 a magyar nemesi-mágnási uralkodó rétegeknek be kellett látniuk, hogy a történelmi Magyarország és saját gazdasági-társadalmi státuszuk megtartása csak a nemzetiségekkel szembeni megegyezéssel volt tovább fönntartható
 Néhány közeledési kísérlet után Deák Ferenc vezetésével teto alá hozzák a kiegyezési törvényt (Ausgleich)
A Kiegyezés jellemzoi:
 A Kiegyezés egy valós eroviszonyokra épülo kompromisszum
 A jogalkotás szempontjából visszatérnek a mindkét fél által elfogadható minimális kompromisszumhoz: az 1723-as Pragmatica Sanctio-hoz. (Gyakorlatilag kikerülik 1848-at: önálló magyar kormány, 1849-et: trónfosztás és a jogeljátszás elméletét)
 Két, szinte összeegyeztethetetlen dolgot kellett közös nevezore hozni: a Habsburg birodalom sérthetetlen egységét és a magyarok önállóságát és függetlenségét
 A kompromisszumok meghatározzák, hogy a Kiegyezés államrendszere igen bonyolult alakulatot hoz létre
Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere (1867. XII. tc.)
Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere
 ez az államalakulat sokkal bonyolultabb, mint Ny-Eu más alkotmányos monarchiái
 az államrendszer jellemzoi: az önállóság hangsúlyozásával létrejött perszonálunió (K u K), Ferenc József (1916-ig) alkotmányos monarchia
 de az uralkodónak vannak elkülönített jogai (hadsereg vezetése, miniszterek kinevezése)
 közös érdeku ügyek: külügy, hadügy, pénzügy (ezek vitelére: közös minisztériumok)
 elkülönülten tanácskozó delegációk (60-60 fo)
 1868-ban Horvátország ügyét is rendezik
A közös államalakulat gazdasági muködésének biztosítása
 a két fél arányos hozzájárulása: KVÓTA (30-70%)
 a magyar fél átvállalja a korábbi államadósság egy részét
 rendezik a monarchia kereskedelmi ügyeit: 10 évente megújított kereskedelmi és vámszövetséget kötnek
 közös pénzrendszert vezetnek be (fizetoeszköz: a Korona) (1878: Osztrák-Magyar Bank)
 a birodalom pénzügyi rendszerének alapja egy párhuzamos valutarendszer (papír és ezüstpénz együttes használata) – de ez az árfolyamok (ezüst világpiaci ára) ingadozásával jár, mert az OMB nem volt köteles a papírpénzt ezüstre váltani (1892-Wekerle Sándor: aranyalapra helyezik a K-t)
 a 19. sz végére a forgalomban a papírpénz válik dominánssá, a pénzforgalom dönto része bankjegy lesz a fémpénz helyett
Az állam rendszeres bevételi forrásai:
 Az államháztartás egyensúlyához és az állam muködéséhez biztosítani kellett az állam bevételi forrásait
 igen nagy az államháztartási deficit: 272 millió Ft (+ a közös államadóság átvállalt része: évi 2 millió)
 Bevételi források:
 egyenes adók (22%)
 állami vasúti jövedelmek (24%)
 fogyasztási adók (16%)
 monopóliumok
 Az állami bevételek a századfordulóra 2,5-szörösükre emelkedtek, de ennek ellenére az államháztartás deficites maradt
Az állami vagyon és szerkezete:
 Az állam vagyona a Kiegyezéskor elérte a 0,5 milliárd Ft-ot, ez a századfordulóra több mint 3 milliárdra nott
 Összetétele:
 vasutak 60%
 utak, hidak, kikötok 12%
 bányák, ipari üzemek 15%
 erdok 8%
 ingatlanok, épületek 5%
2. A külföldi toke beáramlása
 Mo-n az állami bevételek és az alacsony belso tokefelhalmozási szint miatt fontossá válik az átalakulások szempontjából a külföldi toke megjelenése. A Kiegyezés után megindul Magyarországra a külföldi toke beáramlása (Nyugatról Kelet felé irányuló tokekihelyezés)
 Mo-on az elsoszámú tokeexportor: Ausztria (a Monarchia fejlettebb tagjánál felhalmozott tokék kihelyezése, nem valódi tokeexport)
 Ausztria a 20. sz. elejére Σ 5,5 mrd K-t helyez ki külföldre, ebbol Mo-ra érkezik: 4,7 mrd K
A külföldi toke beáramlásának típusai:
 államkölcsönök (több mint 50%-a külföldön, a 19. sz végére eléri az 5 mrd. K-t, foszerep: Rotschildok)
 Mo-i záloglevelek és községi kötvények
 jelzáloghitelek
 Mo-i vasútépítés kötvényei (kb. 70%-a külföldi kézen)
 külföldi toke szerepe a mo-i pénzintézetekben és
 ipari vállalatokban kb. 42%-os az elso idoben a részesedésük, de ez a magyar ipar fejlodésével csökken
A külföldi toke beáramlásának jelentosége:
 A befektetéseket megkönnyíti, hogy a tokeexport során a pénzeknek nem kellett határokat átlépnie.
 A magyarországi ipari forradalom és tokés átalakulás legjelentosebb hulláma a külföldi toke katalizáló hatására a 19. sz. utolsó harmadában bontakozott ki.
 A külföldi toke beáramlása fejlesztoen hatott a magyar gazdaságra.

II. Demográfiai változások és az oktatás szerepe
1. Magyarország népesedési jellemzoi a dualizmus idoszakában
• Ny-Eu-ban az iparosodást a 18. sz-tól jelentos népesedési folyamatok kísérték
• Mo-on a népességnövekedés a korszak összességében szintén elmondható
• De a magyarországi népesedési folyamatoknak számos sajátossága figyelheto meg
A demográfiai viszonyok jellemzoi a 18. században
• A 18. sz-ban Mo-n is egy lassú népességnövekedés kezdodik (Ny-Eu-ban ekkor már felgyorsul) – de összetevoi más jelleguek, mint Ny-on
• Mo-n a demográfiai változások forrása tradicionális jellegu:
– magas a születési, de a halálozási ráta is
– jelentos népességnövelo tényezo: a bevándorlás (elsosorban nemzetiségek, eleinte a peremvidékekre, foleg a volt török hódoltsági területek népesülnek be – e mögött ott van a Habsburgok tudatos telepítési politikája is)
– Majd az ország központi területei felé
• Következmény: a történelmi Magyarország nemzetiségileg sokszínuvé válik, a magyarság aránya 50% alá csökken
A demográfiai viszonyok jellemzoi a 19. században
• A 19. századra a népességnövekedés fo mozgatója a gyorsuló belso növekedésbol adódik
• A demográfiai átmenet, a dinamikus népességnövekedési folyamat kezdete a 19. sz. közepe
A demográfiai viszonyok magyarországi sajátosságai:
• viszonylag magas szaporodási ráta (évi 11 ezrelék)
– korai házasodási szokás – megnyúló termékenységi periódus, nagycsaládok (de létezik „születésszabályozás”: egykézés (Ormánság) birokelaprózódás, megélhetés
• de magas halálozási arány !
A magyarországi népességgyarapodás a 19. sz-ban
Népességcsökkento tényezok:
• A háborúk ekkor már nem !
• Az éhínség (egyre ritkábban): 1816, 1846-47.
• középkori típusú járvány (pestis már nem, de a himlo és a kolera: 1873-as kolera járvány)
• magas gyermekhalandóság (betegségek, tbc)- 1.000 újszülöttre 200 egy éven aluli haláleset
• alacsony átlagéletkor: 1900-ban kb. 37 év (alacsony szintu orvosi ellátás) – a halálokok megnevezésénél 40%-ban még mindig: „egyéb”
• 1880-tól jelentos kivándorlás (kb. 1,5 millió fo - USA)
A társadalom szerkezetének jellemzoi a 19. sz. elején
• döntoen a tradicionális formák továbbélése
• a társadalom 90%-a kötodik valamilyen módon a mezogazdasághoz
• feudális örökség:
– városi polgárság alacsony száma
– nemesi, volt nemesi réteg jelentos száma
A népesedési folyamatok egyéb jellemzoi, a népesség mozgása, népességsuruség
• a tradicionális társadalomszerkezet átalakulása: városiasodás
• átalakul a mo-i városszerkezet is: letunnek a szabad királyi városok, megerosödnek a mezovárosok
• a gazdasági átalakulásokkal összefüggésben: jelentos urbanizációs folyamat kezdodik, agrárnépesség bevándorlása a városokba (Budapest)
• városkép átalakulása: iparterületek, munkásnegyedek létrejötte
• paraszti társadalom felbomlása
• felgyorsuló belso migráció (a lakosság 1/3-a máshol él és dolgozik, mint ahol megszületett)
• a népsuruség aránytalanságai csökkennek: betelepülések a korábban lakatlan területekre (1850: 40 fo/km2; 1910: 64 fo/km2 )
• a 19. sz. második felében létezik egyfajta belso vándorlás is a Habsburg birodalmon belül: a keleti-déli, elmaradottabb peremvidékekrol a birodalom központjai és ny-i részei felé: megélhetés, munkalehetoség
Család, háztartás és a nemek viszonya
• A magyarországi családszerkezet köztes jellegu: nyugati és kelet-európai jellemzoi vannak: paraszti társadalomban, nemzetiségeknél: többgenerációs nagycsaládok jellemzoek (Nem megszokott jelenség a válás: vallási tradíciók)
• Háztartások: fogyasztási közösségek (paraszti társadalom esetében jellemzo az önellátás)
• Nemek viszonya: 19. sz. „férfitársadalom”, nok egyenjogúságának hiánya
Társadalmi mobilitás - asszimiláció
• A társadalmi felemelkedés útjai:
– Oktatás
– Vállalkozás
– Asszimiláció
• Magyarosodás – asszimiláció:
– Nemzetiségek „magyarosítása” (oktatás, kultúra)
– Zsidóság asszimilációja: a társadalmi hierarchiában való emelkedés feltétele
A magyarországi zsidóság helyzete
A magyarországi zsidóság asszimilációja
magyarnak vallja magát:
1880-ban 58,5%-uk
1890-ben 63,8%-uk
Társadalmi térhasználat, idofelfogás, társadalmi fegyelmezés
• A társadalom térhasználata: közösségi élet terei (közterek, korzók, középületek, színház, kávéházak)
• Idofelfogás: mindinkább órához, s nem az évszakokhoz, napszakokhoz kötött életritmus (foglalkoztatásban – agárjelleg visszaszorul)
• Társadalmi fegyelmezés – csendorség, börtönök
A magyarországi oktatásügy fejlodése a 19. században
• Az oktatás feladata a modern polgári államban a szakképzett munkaero megteremtése
• Mo-n azonban a 19. sz közepén még az alapveto ismeretek elsajátításának elofeltételei is hiányoznak: analfabétizmus
Az analfabétizmus felszámolására tett kísérlet: az Eötvös-féle népiskolai törvény 1868/38. tc.
• általános tankötelezettség 6-12 év között (15 éves korig: ismétlo iskola)
• népiskolák építése minden 5.000-nél népesebb településen (ha nincs felekezeti iskola)
A törvény végrehajtásának problémái:
• 1869-ben 2,3 mill. tanköteles korú gyermek, ám mindössze 13.600 iskola
• Ellentmondások:
– a tanköteles korú gyermekek alig 50%-a látogatja az iskolát (települési szokások, agrár-jelleg)
• századfordulóra javul a kép: 2,7 mill. tanköteles korú gyermek 90%-a jár iskolába, akiket 44 ezer tanító oktat majd
• sikerül a modern oktatás alapjait lerakni
A közép- és felsoszintu oktatás:
• a kor követelményeihez képest elmaradott színvonalú, latinos-jellegu humán muveltséget adó középiskolák (6 oszt. polgári, 8 oszt. gimnázium, 6-8. oszt. reáliskolák)
• kevés, a kor követelményeinek megfelelo szakmai-jellegu középiskola (alacsony szintu pénzügyi, gazdasági, ipari, kereskedelmi képzés)
• felsooktatás szuk keresztmetszetek között, egyoldalú képzési struktúrával (jogi, teológiai hallgatók magas, ill. mérnök, közgazdasági és orvostanhallgatók alacsony száma)
A társadalom iskolázottsága a századforduló után:
A századfordulóra az írástudatlanságot sikerült visszaszorítani az idosebb generációkra, de a belso ellentmondások fennmaradnak.
A modern bankrendszer, közlekedés és kereskedelem kiépülése
• A bankrendszer, a közlekedés és az infrastruktúra kiépítése Kelet-Európában az átalakulások legfontosabb részét képezte.
• Míg Nyugat-Európában az átalakulások mozgatója maga a nagymértéku iparosítás volt, addig Kelet-Közép-Európában a tokés átalakulás legdinamikusabb ágazatai a bankrendszer és a modern infrastruktúra kiépülésében keresendok.
A modern bankrendszer kialakulása
• A folyamat jelentosége:
• Magyarországon alacsony mértéku belso tokefelhalmozási szint állt rendelkezésre
• Az átalakulások és az iparosodás finanszírozásában fontos szerepet kap a modern bankrendszer
• A külföldi tokék beáramlása és a gazdasági életbe juttatása ennek segítségével valósulhatott meg
• A modern Mo-i bankrendszer kiépülése a 19. sz. második felében, a Kiegyezés után indult meg
A 17-18. sz. hitelrendszerei:
• térben és társadalmilag is igen zárt
• lokális, helyi alapon szervezodo hitelfolyamatok
o Vagyis: azonos társadalmi csoportba tartozók, személyes ismerosök adtak kölcsönt egymásnak. (Széchenyi hitelei)
• Emellett nemcsak magánszemélyek, hanem intézmények (egyházi alapítványok, árvapénztárak, városok) is részt vettek a hitelnyújtásban, sot még a bankrendszer kiépülése után is továbbélnek ezek a hitelezési folyamatok.
• De ezek a hitelek nagyon esetlegesek, kiszámít-hatatlanok voltak és a szükségesnél jóval kevesebb tokét tudtak biztosítani a gazdaság átalakításához.
A modern bankrendszer szerkezeti felépítése:
• A legfelso szint: a központi jegybank funkciója
o pénzkibocsátás, árfolyam-szabályozás.
o A birodalom központi bankja: 1816: Osztrák Nemzeti Bank. Pesti fiók megnyitása: 1851. 1878: Osztrák-Magyar Bank
• Középso szint: takarékpénztárak, hitelszövetkezetek
o A lakossági megtakarítások összegyujtése és gazdaságba áramoltatása (1840: Pesti Hazai Elso Takarékpénztár)
• Szakosodott pénzintézetek: a kereskedelmi és hitelbankok
• A kereskedelmi bankok tevékenysége a 19. sz elején még csak gyors, rövid lejáratú határidos ügyletekre terjedt ki (pl.: áruhitel, váltóleszámítolás)
• A hitelbankok (a korszakban mobil bankoknak nevezik oket Fro.: Credit Mobilier) eleinte ingóságokra, értékpapírokra adtak kölcsönt, majd maguk is értékpapír-kibocsátásba kezdtek.
• Jelzáloghitel-intézetek (ingatlanfedezet)
A magyarországi bankrendszer kiépülésének jellemzoi a Kiegyezés után
• A modern bankrendszer kiépülése a Kiegyezés után kezdodik meg, az önkényuralom idoszaka nem kedvezett a tokeáramlásnak és a bankok alapításnak
• A kialakulás elso fázisában elsosorban külföldi tokével megalapított nagybankok jönnek létre (felülrol és külso segítséggel)
o A bankrendszer szerkezete ebbol adódóan hiányos
Az 1867 és 1873 között létrehozott 5 legfontosabb bank:
• 1867 Magyar Általános Hitelbank (Creditanstalt, Rotschildok)
• 1868 Angol-Magyar Bank
• 1869 Franco-Magyar Bank
• 1871 Magyar Általános Földhitel Rt.
• 1872 Municipális Hitelintézet
A bankalapítások jellemzoi:
• Jelentos tokeero, koncentráltság
• Az 5 nagybank együttes tokeereje elérte a 280 millió K-t, s ez az összes hazai pénzintézet tokeerejének az 50%-át tette ki
• Az olykor spekulatív eszközökkel keresztülvitt bankalapítási láz (gründolás) 1873-ig tartott, ekkor már 637 bank muködött Mo-n
• A bankrendszer felso szintje épül ki
Az 1873-as válság hatása a magyar bankrendszerre
• 1873. május 9. a bécsi tozsdekrach: az európai hitelélet összeomlik
• a külföldi toke elhagyja az országot, átmenetileg visszaszorul
• Bankok sora jut csodbe:
o 26 bank és takarékpénztár, 74 pénzintézet tunik el
• Egyedüli túlélo az 5 nagybank közül: Magyar Általános Hitelbank
A bankrendszer fejlodésének tendenciái a válság után:
• 1880-tól új tendenciák: újabb tokebeáramlás indul és a vidéki fiókhálózat kiépítése lesz jellemzo
• A külföldi pénzügyi csoportok tokeemeléseket hajtanak végre. Eredmény: többféle hitelezési tevékenységet végzo, univerzális nagybankok jönnek létre
• Századforduló után a bankok a vállalati szféra felé is nyitnak: a hitelezés mellett maguk is részvényeket jegyeznek (Bank-Vállalat viszony személyes összetevoi)
• A Mo-i bankrendszer egyik fontos feladata lesz a mezogazdaság hitellel (jelzálog) való ellátása: agrárcentrikus bankrendszer
A magyar biztosításügy fejlodése:
• Elofeltétel: a magángazdaság fejlodése, megerosödése
• A kiegyezés után a társaságok jelentos része külföldi (osztrák, olasz) tokével jön létre - leányvállalatok
• 1857 - Elso Magyar Általános Biztosítótársaság (Lévay Henrik)
• Eleinte foleg a mezogazdasághoz kapcsolódó formák (jég-, tuzkár, állatállomány)
• Az általános társadalombiztosítás hiánya: az ipari munkásság köreiben az önsegélyezés (baleseti, árvasági és rokkantpénztárak) válik jellemzové
• A biztosítások modernebb formái csak a századforduló után jelennek meg (életbiztosítás, vagyonbiztosítás)
Gazdaságpolitika, állami gazdaságszabályozás
• 1873 elott: liberális gazdaságpolitika – szabad verseny, szabad kereskedelem
• A válság után: igény az állami szabályozásra – piacszabályozás, versenykorlátozás, állami szerepvállalás
• Gazdaságpolitikai vita: agrárius-merkantil ellentét (érdekcsoportok)
• Érdekképviseletek: GYOSZ, OMGE
A magyarországi közlekedés fejlodése
• A közlekedés a gazdaságfejlodés egyik fontos mozgatója: az áruforgalom felgyorsulásával a kereskedelem fejlodését, a magyar mezogazdasági termékek piacra jutását teszi lehetové
• A külso piacokra alapozott agrárfejlodés számára kulcskérdéssé válik a közlekedés
• A közlekedés forradalmát hasonlóan Ny-Eu-hoz, Magyarország esetében is a vasúthálózat kiépülése jelenti
A modern vasúthálózat kiépülése
• 1838-ban lehetové teszik a vasútépítéshez kapcsolódóan részvénytársaságok alapítását
• 1846. júl. 15-én átadják a Pest-Vác, majd 1847. szept.-ben a Pest-Szolnok vonalakat
• Széchenyi javaslatai alapján: Pest-centrikus vasúthálózat
• 1850-tol birodalmi érdekek dominálnak: Pest-Bécs vonal
• Kiegyezés után megindul a szárnyvonalak kiépítése is
A vasútépítés jellemzoi a Dualizmus idoszakában:
• Állami támogatás: kamatbiztosítási garancia [spekuláció]
• 1867-73 között 4000 km vasút épült meg (évente 600 km!)
• 1900-ra európai szinten is fejlett, 17.000 km-es hálózat jött létre (mellékvonalak: magántársaságok, pl.. Tiszavidéki Vaspálya Társaság)
• 1880-tól a veszteséges vonalak állami kézbe kerülnek (Baross Gábor miniszter vásárolja fel, s ezzel megteremti a MÁV alapjait
o Nyereségessé válik a vasút: új zónatarifa és árudíjszabás
A vasútépítések hatása a gazdaság fejlodésére:
• Összetett hatás, amely a gazdaság szinte valamennyi ágában továbbgyuruzik
o Tokekoncentráció
o szén-, vas és acéltermelés
o gépgyártás fejlodés
A közlekedés más ágainak fejlodése:
• Hajózás:
o tengeri hajózás: Fiume fejlesztése
o balatoni hajózás (Széchenyi)
o folyami hajózás: folyamszabályozás Vásárhelyi Pál tervei alapján (Al-Duna, Tisza: 1890-ig 112 átvágás 500 km rövidítés), gozhajózás elterjedése
• úthálózat fejlesztése
A városi közlekedés fejlodése
• Az urbanizációval párhuzamosan
• Villamoshálózat fejlodése
• 1896: Millenniumi földalatti kéregvasút (a kontinens elso földalattija)
• Hidak építése
A hírközlés fejlodése a 19. sz-ban
• a királyi postaszolgálat fejlodése (közlekedési viszonyok javulása), levelek, csomagok növekvo száma
• a távolság áthidalása: távíró
• telefon (központ) 1891.
A magyarországi kereskedelem átalakulása
A magyarországi belkereskedelem jellemzoi a Kiegyezés elott:
• A kiegyezés elott a kereskedelem hagyományos formái a jellemzoek:
• az árupiacokra a regionális árkülönbségek és a helyi árképzodés sajátosságai jellemzoek (a termelés helyén alacsonyabbak az árak – nincs jelentos szállítás, egy-egy helyen egy-egy termékbol túlkínálat van)
• létezik a céhek és a megyei limitatio-k kedvezotlen árszabályozása (szabott árak, verseny kikapcsolása)
• a lakosság igen jelentos része önellátó (nem a kereskedelembol szerzi be használati eszközeit)
• A kereskedo legjellemzobb típusa: a házaló vándorkereskedo – letelepült változata a szatócs
• A kereskedelem fo színtere: a középkori eredetu vásárok (évente 6-700 helyen, 2500-3000 alkalommal) Az belso áruforgalom jelentos része ezeken bonyolódik le!
• A kereskedelem szabadságát 1851-ben császári pátenssel biztosítják
A kereskedelem modern formáinak megjelenése 1867 után
• A kereskedelem új színterei:
o 1855. Pesti Borcsarnok
o 1858. Gabonacsarnok
o 1864. Pesti Tozsde - Ferenc József utasítására nyitják meg
• A századforduló után elterjed a szakosodás
• Megjelenik a hálózati kereskedelem
• Majd a szaküzletek, áruházak (1911 Párisi Nagyáruház)
• A változás a lakosság foglalkoztatási szerkezetében is megmutatkozik:
o Budapesten a lakosság 7%-a,
o Ám vidéken csak 3%-a foglakozik kereskedelemmel
• Vidéken a kereskedelem elsosorban szövetkezeti jellegu (értékesítési, fogyasztási szövetkezetek, a tagságnak nyújtott kedvezményekkel)
o 1898. Hangya Szövetkezet
o 1904. Általános Fogyasztási Szövetkezet

A magyarországi külkereskedelem alakulása
• A külkereskedelem jelentosége sokkal nagyobb (agrárexportra utalt ország)
• A Monarchia, mint az eltéro adottságú és fejlettségu részek közös vámterülete sajátos fejlodési feltételeket teremtett Magyarország számára
• a gazdasági kapcsolatok a komparatív elonyök alapján épültek ki: a magyar agrártermékek és nyersanyagok a fejlettebb osztrák-cseh tartományokban találtak piacra, míg az örökös tartományok iparcikkei Magyarországra érkeztek
A külkereskedelmi áruforgalom szerkezete:
• Export: döntoen feldolgozatlan mezogazdasági termékek
• Import: kb. 70%-a kész termék, iparcikk
A magyar külkereskedelem sajátosságai:
• A külkereskedelmi áruforgalom legnagyobb része (Mo. importjának 85%-a, exportjának 75%-a) az egységes vámterületen belül, az egységes valutával bonyolódott
• A külkereskedelem dönto része a Monarchia tartományai közt, az egységes vámhatáron belül zajlott
• A külkereskedelmi áruforgalom szerkezetébol adódóan a külkereskedelmi áruforgalom mérleg Magyarország számára általában passzív eredménnyel zárult a korszak során
• A századforduló után új kereskedelmi partner tunik fel: Németország (kb. 10%)
A magyarországi mezogazdasági termelés átalakulása a 19. században
Témakörök:
 A jobbágyfelszabadítás és földbirtokrendezés (a polgári földtulajdon létrejötte)
 A mezogazdasági üzemszervezet átalakulása
 Az ágazat technikai-technológiai fejlodése: gépesítés, talajero pótlás, növényvédelem, a megtermelt mennyiség növekedése (termésátlag-növekedés)
 Az átalakulás eredményeinek értékelése
Az ágazat fejlodésének meghatározó tényezoi:
• a magyar mezogazdasági átalakulás legfobb ösztönzoje a nyugat-európai változásokban keresendo:
 kiszélesednek a Magyarországhoz közeli agrárpiacok (demográfiai változások, iparosodás) – az Osztrák-Magyar Monarchia jelentos felvevopiacai
 jó értékesítési lehetoségek keletkeznek
 szállítás, vasút fejlodése
A feudalizmus és a jobbágyság rendszere 1848 elott
• A feudalizmus és a jobbágyság intézménye Kelet-Európában a 19. sz. közepéig fennáll (Oroszország: 1861)
• Fo jellemzok:
 minden földterület a nemesség kezében van, ok a föld birtokosai
 a jobbágyok csak muvelésre kapják a földesúr földjeit (ezek az úrbéres földek), melyek után állami adót és földesúrnak járó szolgáltatásokat kell fizetni (kilenced, robot, ajándék)

 a nemesi földeknek van egy elkülönített, saját kezelésu része: ezek az ún. allodiális földek, melyeket a földbirtokos a jobbágyok robotmunkájával muveltet
 az úrbéres-jobbágyi telkekhez a házhely mellett járt bizonyos közös használatú terület is: rét, erdo, legelo, nádas
A szabad, polgári földtulajdon létrehozása

• Nyugat-Európában a 18. sz folyamán már kialakulnak a polgári földtulajdon és a tokés agrárnagyüzem formái
• Kelet-Európában a földtulajdon polgári jellegu átalakulása során a meghatározó szerkezetet a sokáig fennálló feudalizmus birtokmegoszlása adta
• Azaz: a szabad földtulajdon megteremtésekor, 1848-ban a korábbi földesúri-jobbágyi birtokmegosztást vették alapul (Ennek következménye: nagybirtokrendszer továbbélése, földnélküli parasztok nagy száma)
A különbség okai:
• Kelet-Európában a jobbágyság intézménye a 18. sz-ban nemhogy lazulna, még erosödik is:
 az árutermelo nemesi birtokok megerosödnek (földbirtokosok saját kezelésu birtokaikat növelik a jobbágyi földek kárára) és a jobbágyok munkáját használják föl (ez a rendszert konzerválja)
• 1767-ben Mária Teréziának ki kellett adnia az Urbárium rendeletét, mely közjogi, törvényi határt vont a jobbágyi és terjeszkedo nemesi muvelésu földek között (Megszabták a minimális jobbágyi földeket és maximális kötelezettségeket – a parasztok védelme és az állami adó érdekében)
A magyarországi jobbágyfelszabadítás 1848-ban:
• Az 1848-as törvények a feudalizmus gazdasági alapját jelento jobbágyrendszert számolták föl
• A törvényben kimondták:
 a személyes függoség (úri joghatóság) felszámolását
 a földesúri járadékok eltörlését (robot, kilenced, stb.)
 a földesurak kárpótlását (a továbbiakban megszuno járadékék helyett) helyezi kilátásba (de 1848-ban nincs ido ezt végrehajtani)

• A törvényben azonban szó sincs a parasztok földhöz juttatásáról! (Vagyis a jobbágyság csak az éppen használatában lévo földeket kapja meg, ezen túl nem jutottak földhöz. Így a jobbágyok 50%-a föld nélkül szabadul föl!
• Az 1848-as törvény befejezetlen marad: aránytalan birtokszerkezetet örökít tovább, nem rendezi a közös használatú földek elkülönítését, nem oldja meg a volt nemesek kárpótlását. Sok a tisztázatlanság…
Az 1853-as Úrbéri pátens
• A birtokviszonyok rendezése elhúzódik és csak 1853-ban, rendeleti úton kerül megoldásra
• Az Úrbéri Pátenssel rendezik
– a földesúri kárpótlást és a földtehermentesítést (a rendelet foleg az abszolutista bécsi kormány érdekeit tartja szem elott)
• Lépései:
 összegyujtik a volt úrbéres földeket és elkülönítik a közös haszonvételu földektol (Urbárium alapján – egy korábbi állapotot továbbörökítve)
 lehetové teszik a parasztoknak az önmegváltást, de a parasztok szegények (földárak drágulnak)
 telekarányosan megosztják a legelok, erdok, nádasok használatát
A következmények:
• A földek felosztása és elkülönítése az 1850-es évek végére már le is zajlik, s a korabeli földbirtokviszonyok az egész dualizmus idoszakára konzerválódnak.
• Ennek alapja: a nagybirtokrendszer a továbbiakban is fönnmarad (a megmuvelheto földek több mint 50%-án 100 h-nál nagyobb birtokok terülnek el: egyházak, magánszemélyek, hitbizományok, városok, stb.)
• A birtokok forgalma igen nehézkes: noha polgári földtulajdon van, a földek adásvétele korlátozott: a földek 1/3-a forgalmi korlátozásokkal védett, kötött birtok (pl.: Esterházy hitbizomány: 2 mill. hold)
• Aki korábban nem jutott földhöz a parasztok közül, az a 19.sz-ban már nem is tud: nagy a földigény, kevés a föld, drágul a föld ára (földosztás egyáltalán nincs!)
A mezogazdasági üzemszervezet átalakulása
• A feudalizmus üzemszervezete:
 a nemesi muvelésu allodiális földeken: 50%-a a munkaidonek jobbágyi robot, mely a jobbágy munkaerejére és eszközeire épít, de ez nem hatékony !
 van már bérmunka, foleg a legfontosabb mezogazdasági periódusokban (pl. betakarítás), de nem mindenki tudja megfizetni
A munka- és üzemszervezet átalakulása a jobbágyfelszabadítás után
 megszunik az ingyenmunka, a robot (pótolni csak bérmunkával lehet!)
 korábbi birtokközpontokat át kellett alakítani gazdaságilag muködoképes uradalmakká: felszerelések korszerusítése, külso hitelek biztosítása
 növekvo és eddig nem lévo adóterheket eloteremteni (földadó!)
A kieso jobbágyi munka pótlása az uradalmakon:
• konvenciós cselédek (állandóan, fix bérrel alkalmazott munkások) (pl. béres, juhász, kocsis)
• az idénymunkákra, kampányidoszakra földnélküli bérmunkások (summások) alkalmazása (rövid, meghatározott idore szerzodnek le)
A tokés agrárnagyüzem termelése
 Mind nagyobb szerepet kap (az alapveto termelési eszköznek számító föld mellett) a munkaeszközök és munkamódszerek fejlesztése/fejlodése.
 A korszakban a munkaeszközök fejlodése elsosorban a jobb szerszámok megjelenése jelentette, amit kézi munkaerovel, emberi közremuködéssel üzemeltettek (a mezogazdasági gépek csak szórványosan jelennek meg)
 A munkaero ára, a bérmunka az 1870-es évekig folyamatosan növekvo tendenciát mutatott, ekkor azonban stabilizálódott, s a bérek 1900-ig nem nottek.
 Az olcsó munkaerobol túl nagy a kínálat, sok a földnélküli bérmunkás – de az olcsó bérmunka akadályozza a technikai fejlodést.
 Megjelenik a bérleti rendszer (de aránya csupán 20%, lassú a mezogazdaságon kívüli tokék beáramlása, így a tokefelhalmozás is alacsonyabb: a profit darabolódik a tulajdonos és a bérlo között)
A paraszti birtokok gazdálkodása
• A nagybirtok gazdálkodásától jelentosen eltér a gazdaságok dönto részét kitevo paraszti birtokok üzemszervezete:
 Az üzemszervezet típusa: családi- nagycsaládi jellegu,
 döntoen önellátásra berendezkedo,
 a családi munkaerore építo gazdaságok.
 Ebbol adódik, hogy az állatállomány is itt koncentrálódik.
 Új jelenség a század végén: tanyásodás.
Az eloállított mezogazdasági termékek mennyiségének növelése
• A korszak során az értékesítési lehetoségek tovább javulnak.
• Ez az ágazatban eloállított termékek mennyiségének növelését igényelte.
• Az eloállított termékek mennyiségét a muvelés alá vont földek növelésével és modernebb technikák meghonosításával lehetett elérni.
A muvelés alá vont területek növelése
 Eddig nem muvelt területek feltörése (mocsár, rét, erdo, folyamszabályozás)
 Modernebb muvelési technikák megjelenése (két- és háromnyomásos gazdálkodás felváltása a váltógazdálkodással)
 1873 és 1913 között a szántóföldek területe 3,2 mill. Ha-ral no. Csökken a rét, legelo, ugar aránya (Ugar: 22%-ról 8%-ra !)
A termelés technológiai fejlodése, a gépesítés
• A technika fejlodésének összetevoje a gépesítés elterjedése is. (foleg a nagybirtokokon)
• Nyugat-Európa: az iparosodás kedvezoen hat vissza a mezogazdaságra is.
• Magyarországon ez a folyamat igen lassú, a technikai színvonal a korszak során végig alacsony marad:
– faeke-vaseke eszközváltás, gozeke alig
– vetogép néhány nagybirtokon
– a cséplés viszont teljesen gépesített lesz a századfordulóra!
A mezogazdasági termelés átalakulásának eredményei:
 Jelentosen no az eloállított termékek mennyisége: búza: 2,5; kukorica: 2; árpa, zab, rozs kb. 50%-kal. Ez a változások leginkább szembeötlo része.
 No a termoterület, foleg a szántóföld
 De növekednek a termésátlagok is:
 jobb vetomagvak, növénynemesítés
 talajero-pótlás, trágyázás
 Átalakul a vetésterület struktúrája: a 19. sz közepére a rozs és árpa helyét a kenyérgabonák közt átveszi a búza. A korszakban a búza már a foszereplo, legfobb kiviteli cikk: monokultúra!
 Megjelennek a takarmánynövények (kukorica, répafélék) és a fontos élelmiszernek számító burgonya, majd az ipari növények: cukorrépa, repce, kender és a dohány. (Van alternatíva: ha búza rossz év, még kukorica, burgonya lehet jó: csökken az ágazat kiszolgáltatottsága az idojárással szemben!)
 A fejlodés fo eredménye: modernebb technikák – több betakarított növény.
 A növekvo lakosságszám élelmezése is lehetové válik.
A magyarországi állattenyésztés fejlodése
• Állattenyésztés végig igen fontos részét képezi a mezogazdaságnak (az ágazatból származó nemzeti jövedelem 40%-a az állattartásból származik)
• Komoly értéket képvisel az állatállomány: összértéke kb. 770 mill. Ft.
– Összetétele: fele szarvasmarha, negyede ló, hetede sertés, kisebb jószágok
• A lábasjószágok dönto része a paraszti gazdaságokban koncentrálódott.
A fejlodés tendenciái:
• Átalakul az állatállomány szerkezete: szarvasmarha, sertés mennyisége no, a lovak száma stagnál, a juhoké csökken (foleg az uradalmakra korlátozódik)
• Terjed az istállózó állattenyésztés: modern tejgazdaságok az uradalmakon, modernebb fajták jelennek meg, minoségi változás az állatállományban (1880: szarvasmarha-állomány 80%-a magyar szürke marha, 1910-re arányuk 30% alá csökken) - trágyázás
• Állami segítség: nemesített állatok behozatala, állategészségügy: állatorvosi hálózat
• Az ágazat fejlettsége eltéro a különbözo országrészek között (Sopron, Vas megye)
Összefoglalva:
• Az ágazat növekedése vontatott, de továbbra is a legmeghatározóbb ága marad a magyar nemzetgazdaságnak
– mind a foglakoztatási szerkezetet
– mind a nemzeti jövedelem eloállítása szempontjából
A magyarországi gyáripar kialakulása és fejlodése a dualizmus idoszakában
A magyarországi ipari forradalom sajátosságai:
 az ipari termelést és az egész nemzetgazdaságot átformáló ipari forradalom a 19. sz. második felében, több hullámban bontakozott ki
 100-150 éves késés Nyugat-Európához képest
 az ágazati struktúrában eltolódások (aránytalan iparszerkezet)
 kisipar szerepe és aránya alig változik
 külföldi toke szerepe igen jelentos az alacsony belso felhalmozások miatt
Ezek a sajátosságok kihatnak:
 a társadalom szerkezetváltozására
 a foglalkoztatási szerkezetre
 az ágazati struktúra milyenségére
A feudalizmus iparának jellemzoi:
 Magyarországon csak a 19. sz. második felében jönnek létre a nagyipar, a gyáripar kialakulásának feltételei
 Maga az ipar szó is ezt mutatja: nyelvújítás kora (iparkodik, halad, ügyeskedik, gyarapodik)
 A korábbi idoszak ipara: feudális jellegu, kiváltságos, céhes ipar
 muhely és háztartás nem különül el, mester (mesterlevéllel és engedéllyel) a kulcsfigura
 inas együtt él a mester családjával, a mester végez minden munkát (beszerzés, megmunkálás, értékesítés)
 a céhek érdekvédelmi szervezetek, de erosen korlátozó jellegu a szerepük: árak, módszerek, alapanyagok, mennyiség
 A céheket csak igen késon számolják fel (1872) (1884: Ipartestületek a kizárólagos érdekvédelmi testületek)
 Ez megnyitja az utat a szabad magánvállalkozás és munkaero-áramlás elott, de a kisipar elmaradott háziiparként konzerválódik! A kisipar, a kézmuipar mind a vállalkozások számát, mind a termelést illetoen jelentos marad a korszak folyamán.
 A birodalmon belüli helyzeti elonyök a nyugati tartományok javára maradnak fenn, az önálló magyar vámvédelem hiányában (Kossuth: Védegylet 1844).
 1848 elott a modern fejlodésnek csak a csírái láthatók: csupán 1-2 textilipari, élelmiszeripari gép muködik Magyarországon (összesen 9 gozgép!)
A gépi nagyipar kibontakozása 1867 után
 1867 után megkezdodik a gyáripar kialakulása. Foszerepet kap a külföldi toke, hisz a belso felhalmozás nagyon alacsony színvonalú. De fontossá válik a más ágazatokban (gabonakereskedelem) felhalmozott toke is.
 A gépi-nagyipari fejlodés elso ágazatai: a vasútépítésekhez kapcsolódó vasipar, szénbányászat, majd az 1860-as évektol a jó minoségu magyar gabonára épülo malomipar lesz
A vas- és fémipar fejlodése
 Az ágazat fejlodése szorosan kapcsolódik a vasútépítésekhez
 1852: Rimamurányi Vasmu (három kisebb vastársaságból) 1865-re 1 millió mázsa nyersvasat állítanak elo
 Az ipari forradalom egyik fontos területévé válik a vas- és fémipar a technológia vonatkozásában is:
 a vasöntésben: technikai, technológiai újítások (fatüzelés →szén, koksz)
 megjelenik az acélgyártás→keverés, befúvás; hengerlés, Martin- és Bessemer-féle eljárás: jobb minoségu vasipari termékek)
A nehézipar más ágazatai
 A fejlodés megindul a gépgyártás és a vasúthoz kapcsolódó jármuipar, közlekedési eszközök gyártása területén is
 Ganz-muvek (kéregöntés, vasúti kerekek) (Ganz-gyár 1844)
 Fontos terület a mezogazdasági gépgyártás is (eke, kéziszerszámok, cséplogép): Röck, Vidacs, Schlick, Kühne, Hoffherr & Scrantz
Az élelmiszeripar ágazatainak fejlodése
A malomipar kialakulása:
 Az elso gozmalom még a reformkorban: 1839: Pesti Hengermalom Rt (Gr. Széchenyi István ötletére)
 1867-ig Pesten már 14 nagy gozmalom muködik
 elsosorban Pesten és Budán, ill. az alföldi gabonatermo központokban jönnek létre részvénytársasági formában nagymalmok (Pannónia, Concordia)
 A malomalapítások igazi idoszaka a kiegyezés után indult
A malomipar fejlodésének összefüggései:
 részvényügy fejlodése (malomipari Rt-k)
 a közlekedés fejlodése: az értékesítés feltételeinek javulása
 az egész ágazat termelési vertikuma a magyarországi alapanyagokra épít: nagy mennyiségu és jó minoségu búza
 a liszt elhelyezését a Monarchia felvevopiaca és a nyugat-európai kereslet biztosította
 Az ipari forradalom és a gozgépek elterjedése az ágazat fejlodését dinamikussá tette, amit hazai találmányok is tovább növelnek: Mechwart András: hengerszék, ill. síkszita
 Az ipari forradalom az egész magyar malomipart átalakította:
 a Magyarországon beépített gozgépek 60%-a ebben az ágazatban koncentrálódott
 1880-ban már a magyarországi búza 57%-át gozmalmok orölték
Az élelmiszeripar más ágazatai:
 A cukoripar az 1880-as években indul fejlodésnek, hazai nyersanyag, termelok megszervezése
 A szeszipar (mint korábbi földesúri kiváltság, foleg az uradalmakon)
 A söripar (Dreher Antal – Kobányán, Haggenmacher)
Az 1873-as válság hatásai:
 A fejlodést az 1873-as válság akasztja meg:
 pénzügyi és hitelezési válság, leállnak a vasútépítések, csökken a kereslet, eladhatatlan készletek halmozódnak föl. Ez még nem túltermelés (!), a vasipart érinti leginkább.
 A magyarországi gyáripar fejlodésének legdinamikusabb szakasza az 1880-as évektol, az állami ipartámogatással összefüggésben bontakozik majd ki.
Az állami ipartámogató törvények jelentosége:
 A hiányzó „elofeltételek” megteremtése az állam tevékeny részvételével
 Az önálló vámvédelem hiányának kiküszöbölése
 Külföldi tokebeáramlásának növelése
 Az iparfejlodés ösztönzése
Az ipartámogató törvények:
 1881: 15 év adómentesség a legújabb technikát alkalmazó és a Magyarországon addig nem gyártott terméket eloállító vállalatoknak
 Hatása igen kedvezo: új gyárak épülnek: 236 db., felújításokat hajtanak végre: 187 db.)
 1890: tovább szélesítik a kedvezményeket (kamatmentes kölcsönök, állami szubvenciók folyósítása)
 1899: kiterjesztik a szubvenciókat, támogatásban részesül a magyar textilipar, vegyipar, gépipar is
 1907: még szélesebb utat nyit az iparosodás elott: Nem sorolják föl a kedvezményben részesítheto iparágakat, hanem kimondják: minden eddig Magyarországon nem gyártott termék kedvezményeket kaphat
 A korábban nem létezo magyar textilipar is fejlodésnek indul
 Az adómentességet újabb 15 évre lehet meghosszabbítani
Az ipartámogató törvények hatásai:
 Elsosorban közvetett hatások: nem állami alapításról, csupán kedvezményekrol van szó!
 De ez igen kedvezo hatást gyakorol a külföldi tokére és a hazai felhalmozásokra is: érdemes lesz az iparba befektetni, megnyílnak a külföldi és magánforrások is az ipar felé!
 A törvények hatására és a külföldi tokékkel összefüggésben jelentos koncentrációs folyamatok kezdodnek az ipar egyes ágazataiban.
A koncentrációs folyamatok néhány jellemzoje:
 Néhány jelentos vállalkozás kezén az ágazati termelés dönto része
 bányászat →Salgótarjáni Koszénbánya Rt, Magyar Általános Koszénbánya Rt, Észak-Magyarországi Egyesített Koszénbánya Rt.
 vasipar: →Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmu (osztrák tokés csoportok) alaptoke-emelés 10 mill. Ft-ra, vertikális üzemszervezet, 16.000 alkalmazott)
A fejlodés új tendenciái a 19. sz. végén
 Jelentos fejlodés következett be az 1890-es évekre a vasúti jármuiparban:
 Megindult a mozdonygyártás a MÁV Gépgyárban: 1873: elso mozdony, 1893-ig 500 db, majd 1893-1896 között újabb 500 db! + 1900-as Párizsi Világkiállítás Grand Prix
 Ganz gépgyár
 hajógyártás: Danubius, ill. Óbudai Hajógyár
 A vas- és fémipar másik sikertörténete:
 a század végén: Weiss Manfréd Muvek (1884-ben konzervgyárként alapították)
A magyar iparfejlodés néhány problémája:
 Nagyon fontos kérdése a magyarországi iparosodásnak a szakképzett munkaero.
 Belsoleg ezek eleinte nem keletkezhettek, hisz az oktatás még alacsony szinten. Miként a toke és a technológia, eleinte ez is Nyugatról érkezik, Magyarországra: Ausztriából és Csehországból.
 De nem megfelelo az iparban dolgozók számának gyarapodása sem, ugyanis a mezogazdaságban reked, s nem az iparba áramlik a földnélküliek jelentos tömege.
Az ipari forradalom újabb hulláma a századfordulón
 A 19. sz végén, 20. sz elején további ágazatok fejlodése bontakozott ki
 villamossági, elektrotechnikai ipar→ fontos magyar találmányok: (transzformátor: Bláthy Ottó, Zipernowsky Károly, Déri Miksa; villanymozdony: Kandó Kálmán; kripton védogázos izzólámpa: Bródy Imre
 Fontos vállalatok: Egyesült Izzólámpa Rt. ill. Ganz Villamossági Gyár (áramtelepek)
 robbanómotor-technológia: Csonka János, Bánki Donát (porlasztó)
 20. sz. eleje: vegyipar, mutrágya gyártás, olajfinomítás (koolajlelohelyek feltárása)
 de zajlik a technológiai megújulás az élelmezési iparban is (modernebb, hatékonyabb gozgépek)
 a magyar gazdaság erosödése az ipari részvénytoke megoszlásában is megmutatkozik
A magyar ipar fejlettségi szintje:
 A magyar ipar fejlettsége bizonyos területeken eléri az európai színvonalat
 Ilyen: a gépgyártás
 mezogazdasági gépek, közlekedési eszközök gyártása
 a villamossági ipar
 a malomipar.
 Általánosan elterjed a gozgép alkalmazása.
 Magyarország átveszi a technika legújabb vívmányait, jól alkalmazza azokat, sot maga is hozzájárul fontos találmányokkal az ipari forradalom további menetéhez.
 A folyamatok során Magyarország gazdasága gyökeresen átalakul:
 Elterjed a gépi nagyipar, az ipar termelése dinamikusan no, a nemzetgazdaság jövedelméhez mindinkább hozzájárul.
 1860 és 1900 között az ipari növekedés 6,2% évente! Jelentosége: igen gyenge alapokról indul a fejlodés.
Az iparosodás belso ellentmondásai:
 Az ipar szerkezetében eltolódások figyelhetok meg az élelmezési ipar felé
 A gyáripar erosen koncentrált lesz
 A kézmuvesipar megorzi jelentoségét a termelés és a munkáslétszám alapján is
 Az ország agrár jellege a késobbiekben is megmarad
VI. A magyar nemzetgazdaság modernizációja
A magyar nemzetgazdaság átalakulásának értékelése
 A gazdasági átalakulás bemutatására a gazdaság növekedési ütemének vizsgálata és
 A nemzetgazdasági, ill. foglalkoztatási szerkezet átalakulásának mutatószámai állnak rendelkezésünkre
 A 19. sz. második felének tendenciáit általánosságban ún. makrogazdasági mutatókkal értékelhetjük
A korszak általános értékelése
 Az 1848 és 1913 közötti 6 és fél évtizedben a magyar nemzetgazdaság gyökeresen átalakult
 Európai mértékkel mérve is fejlett infrastruktúra jött létre
 Megépült a modern vasúthálózat
 Kiépült a modern bankrendszer
 Az ipar fejlodése dinamikusan haladt elore (jóllehet az ipar strukturális problémái fennmaradtak)
 Gyökeresen átalakultak a termelési folyamatokra fobb nemzetgazdasági szektorokban, s ez lehetové tette az egész magyar nemzetgazdaság átalakulását
A magyar nemzetgazdaság növekedése
 A magyar nemzetgazdaság fejlodésének legdinamikusabb periódusa – összefüggésben az iparosodással, az ipari forradalom kiteljesedésével – a 19. sz. utolsó évtizedeiben, a 20. sz. elején figyelheto meg
 Ebben a periódusban a nemzeti jövedelem éves mennyisége több mint négyszeresére nott, a növekedés éves átlagos szintje pedig 3,7%-os volt
A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének vizsgálata:
 A leggyorsabban, a legdinamikusabban fejlodo ágazat az ipar – elsosorban az ipari forradalom hatására
 Az ipari termelés mértéke éves átlagos szinten elérte a dualizmus-kori magyar nemzetgazdaságban a 11,2%-ot
 Ezzel szemben a mezogazdaság termelési bovülése csak vontatottan haladt elore: az ágazatban a termelés növekedése mértéke éves átlagos szinten csak 2,6%-os volt
 Más számítások szerint (Katus László) a termelési növekedés éves szintje az ipar esetében 4,2, míg a mezogazdaság esetében 1,7%-os volt csupán
A két ágazat termelési bovülésének különbsége
 A gyorsabb ipari termelésbovülés és a lassabb mezogazdasági növekedés a két ágazat növekedésében ütemkülönbséget okozott
 Vagyis az ipar növekedése nagyobb arányban járult az egész magyar nemzetgazdaság növekedéséhez – a nemzeti jövedelem termelési bovülése foként az ipar termelésének bovülésébol adódik
 Meg kell azonban jegyezni: az ipar fejlodése extenzív jellegu – vagyis a fejlodéshez foleg a tokeigényes ágazatok járultak hozzá (az ágazat nem veszi fel a mezogazdaságban felszabaduló munkaerot)
 Ezzel ellentétben a mezogazdaság termelékenységének a növekedését továbbra is az élomunka felhasználás határozta meg
A magyar nemzetgazdaság növekedési ütemének összehasonlítása
 A magyar nemzetgazdaság ezen viszonylag gyors növekedése nem ismeretlen Kelet-Közép-Európában (Oroszországban a 19. sz. végén szintén 3% feletti a növekedés üteme!)
 Ám Nyugat-Európában ebben az idoszakban már nem beszélhetünk 3% feletti növekedésrol!
 A nyugat-európai országokban – az elso iparosítók esetében – már nem ilyen dinamikus a növekedés a 19. sz. végén (ekkor kb. 2%-os)
 Anglia esetében az ipari forradalom kibontakozása elott a nemzeti jövedelem növekedése 0,5%-ot tett ki évente, az ipari termelés bovülése is 0,5-1% közötti volt. De ez a lassú növekedés az 1780-1880 közötti évszázad során mind a nemzeti jövedelem, mind az ipar esetében 3% körüli ütemet mutatott.
 Nyugat-Európában a nagyobb ütemu növekedés idoszaka 100 évvel korábban figyelheto meg (ott akkor játszódott le az iparosodás!).
A magyar nemzetgazdaság átalakulásának jellemzoi
 Az átalakulások tendenciáit, minoségét jelzi:
 1. A társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása
 2. A gazdasági szerkezet átalakulása
 3. A nemzeti jövedelem termelésének strukturális változása
A magyar társadalom foglalkoztatási szerkezetének átalakulása
 A kiegyezés idoszakában a magyar társadalom közel ¾ része a mezogazdaságban dolgozott (1867-ben 75% a mezogazdasági népesség aránya)!
 Ennél nagyobb arányú mezogazdasági népesség csak Kelet-Európában figyelheto meg (Oroszország: 90% körül).
 A mezogazdasági népesség aránya 1890-re 70,8%-ra, 1900-ra 68%-ra, míg 1910-re 64,5%-ra mérséklodött (de az agrárnépesség abszolút száma növekedett!).
 Az agrárlakosság túlsúlya csak igen lassan mérséklodik
 Az ipari-forgalmi népesség aránya a korábbi jelentéktelen szinthez képest jelentos növekedésen ment keresztül.
 1890-re a bányászatban és iparban dolgozók aránya elérte a 13,2%-ot, a kereskedelem és szállítás területén pedig a 3,9%-ot.
 1913-ra az iparban és bányászatban dolgozók aránya 17,1%-ra, míg a kereskedelem és közlekedés területén 6,5%-ra növekedett.
 Fontos jelenség a foglalkoztatási szerkezet átalakulásában a munkaero átáramlása a termelékenyebb szektorokba (ostermelés, hagyományos kézmuipar területérol a gyáripar és a szolgáltató ágazatok felé).
 Míg a mezogazdasági munkaero évente 0,2%-kal nott, addig az ipari foglalkoztatottság évente 2,5%-kal, a kereskedelemben és közlekedésben dolgozók száma pedig 3,3%-kal növekedett a századforduló idoszakában.
 A munkaero ágazatok közti mobilitása azonban nem hoz áttörést – a mezogazdaság megorzi ezirányú stabilitását
 S bár a magyar társadalom átalakulása történelmileg igen rövid idon belül lejátszódott, a nyugat-európai társadalmi modelltol számos eltérés tapasztalható
 Nyugat-Európa országaiban mind a gazdaság, mind a társadalom teljes átalakulását hozta az iparosodás,
 Nyugaton a foglalkoztatási szerkezetben a mezogazdaságból élok aránya 50% alá csökkent (még az annyira jelentos agrárgazdasággal rendelkezo Franciaország esetében is).
A nemzeti jövedelem termelésének változása
 1867-ben a magyarországi nemzeti jövedelem kb. 80%-a a mezogazdasági termelésbol származott, ez az arány 1900-ra 64, majd 1913-ra 62%-ra mérséklodött
 Az ipar részesedése15%-ról 1900-ra 25, majd 1913-ra 28%-ra növekedett
A gazdaság átalakulását jól tükrözi a magyarországi külkereskedelmi áruforgalom szerkezetének átalakulása
 A századfordulón a behozatal közel 70%-át továbbra is a késztermékek adták, a nyersanyagok 21, míg a félkész termékek 9%-os aránya mellett.
 1913-ra viszont a behozatalban jelentosen csökkent a késztermékek aránya (62%), s a nyersanyagok 25%-os arányát a félkész termékek 13%-os részesedése egészítette ki.
 A kivitel esetében 1913-ra a nyersanyagok részesedése 52%-ra, míg a késztermékek aránya 38, a félgyártmányoké 10%-ra növekedett.
 Bár az importon, a késztermékek behozatalán belül a vas- és fémipari termékek mennyisége nott a leginkább, a kivitel struktúrája lassabban változott. (foleg az élelmiszeripar termékei adták a késztermék-exportot)
Az Osztrák-Magyar Monarchia fejlettségi szintje az elso világháború elott
 A Monarchia gazdasági egysége:
 Komplex, összetett gazdasági egység
 Eltéro fejlettségu, adottságú területek komplexuma
 50 milliós piac
 Jelentos gazdasági- és emberi erotartalékok
 Látszólag gazdasági-katonai nagyhatalom, de ténylegesen a kép sokkal árnyaltabb!
A Monarchia gazdasági mutatói
 A bruttó nemzeti termék (GNP) eloállítása szempontjából az 1850-es években az európai átlagnál magasabb szintrol indult, de a GNP éves átlagos növekedése a korszak folyamán (1913-ig) lassabb volt az európai átlagnál
 A GDMP (vagyis a bruttó hazai anyagi termék [nem anyagi szolgáltatások nélkül]) növekedési üteme 1867 és 1913 között éves átlagos szinten 2,4%, míg az egy fore jutó GDMP 1,7% volt. Az egész Monarchián belül így az alacsonyabb szintrol induló magyarországi növekedés ennél dinamikusabb volt.
 A századfordulón a gazdaság megtorpanása után az elso világháborúig a fejlodés újra töretlennek mutatkozik.
 Európai összehasonlításban az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági mutatói és fejlettsége alapján a birodalom a nyugat-európai országok rangsorában csak a 4-5. helyet foglalta el.
 Az ipari termelés, gazdasági teljesítoképesség alapján az európai középmezonyhöz tartozott a birodalom.
 Az átlagos adatok mögött az eltéro fejlettségu területek jelentosen eltéro teljesítménye is ott rejlik.
 Magyarország gazdasági mutatói alapján a közép-európai országokhoz tartozott. Meg sem közelítette a legfejlettebb országok (Anglia, Franciaország, Németország) eredményeit,
 de közelített Olaszország, Spanyolország gazdasági teljesítoképességéhez,
 s jelentosen meghaladta a balkáni államok gazdasági fejlettségét.
„Qui bono?”–Vagyis: kinek volt ez jó?
 Az Osztrák-Magyar Monarchia közös piaca: elony, vagy hátrány?
 Az Ausztriával folytatott áru-, pénz- és tokepiaci kapcsolat megítélése korszakonként változott.
 A marxista történetírás gyarmati helyzetként, függo viszonyként értékelte a birodalom gazdasági közösségét.
 Az 1970-80-as években a kérdés a modernizáció, az elmaradottság, a centrum-periféria viszony alapján került értelmezésre – ezen elmélet szerint a kapcsolat kölcsönös jellege vált dominánssá.
 Magyarországnak a birodalom közös gazdasági rendszerébol több elonye, mint hátránya származott.
Az elso világháború és a forradalmak gazdasága
Az Osztrák-Magyar Monarchia és az elso világháború kitörése
• 1914. június 28-án Szarajevóban egy szerb nacionalista merénylo (Gavrilo Princip) megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét.
• Ekkor még Európában kevesen gondolták, hogy egy világháború veszi ezzel kezdetét.
• Az OMM ultimátumot intézett a szerbekhez, akik nem teljesítették azt, így a Monarchia hadat üzent Szerbiának.
• A Monarchia vezérkara a háború mellett érvelt, míg Tisza István magyar min. elnök ekkor még ellenezte a háborút, mert nem látta elég erosnek a birodalom hadseregét.
• A háborús feszültség azonban már régóta áthatotta a nemzetközi politikát és a magyar belpolitikai életet is: a háború elkerülhetetlennek tunt.
• Már a századfordulón megindult a szövetségi rendszerek kialakítása
• Az imperializmus terjedésével a gyarmatosítás, a világ területi felosztása gozerovel zajlott
• A háború tehát nem váratlan jelenség:
• A nagyhatalmak már évek óta kialakították szövetségesi rendszereiket: Antant és Központi Hatalmak (Balkáni Szövetség)
A balkáni konfliktus
• A balkáni „puskaporos hordó”
• A Török Birodalom hanyatlása, az európai területek visszafoglalása:
• új, expanzív nemzetállamok jöttek létre: Szerbia, Bulgária
• A Monarchia már régóta próbálta érdekeit érvényesíteni a térségben: Bosznia-Hercegovina okkupációja, majd annektálása 1908-ban
• Érdekellentétek a balkáni országok között: Balkán háborúk 1912-13-ban
A háborús készülodés Magyarországon
• Tisza István miniszterelnök 1914-ben a német érdekszövetségben végül a háború mellett dönt
• Már vannak elokészületek (balkáni helyzet, antant létrehozása):
• Véderoreform: Tisza István a parlament, az ellenzék korlátozásával, a társadalmi tiltakozás ellenére keresztülviszi a védero fejlesztését 1912-ben
• Hasonló módon lépteti életbe a háború esetére szóló kivételes törvényeket is (rendkívüli hatósági intézkedések, szabadságjogok korlátozása (szólási-, gyülekezési-, stb.), statárium, ellenzéki pártok korlátozása)
• A háború felszínre hozta a birodalmon belüli nemzeti törekvések fölerosödését
• A nemzetiségi mozgalmak terjedését
• A Történelmi Magyarország és a Monarchia felbomlásának veszélyét
A világméretu háború kitörése
• A konfliktus nem marad elszigetelt jelenség: Németország kihasználja a kedvezo alkalmat és felhasználja a fennálló európai hatalmi struktúra megváltoztatására.
• A tét: a felbomló Oszmán Birodalom utód-államainak sorsa, a Balkán érdekszférába vonása.
• 1914. nyarán megtörténnek a kölcsönös hadüzenetváltások (német-orosz, német-francia, Monarchia-Oroszo., Fro., Anglia)
A központi hatalmak háborús tervei:
• Háborús terv: németek villámháborúval Nyugaton, K-en a német gyozelemig az oroszok ellen és a szerbek ellen a Monarchia védekezik.
• De a haditerv eleve elhibázott: Ny-on állóháború alakul ki, K-en gyors orosz mozgósítás, támadás: betörnek Galíciába, Kelet-Magyarországba, 1915. tavaszán elesett Przemysl.
• De a szerbek is ellenállnak, a Monarchia Délen is védekezésre szorul.
• A katonai eroviszonyok egyelore kiegyensúlyozottak.
Fordulatok a háború menetében:
• Mindkét fél megpróbál új szövetségeseket bevonni a háború menetébe kb. ígéretekkel, új hadszínterek nyílnak:
• 1914: Törökország a központi hatalmak oldalán
• 1915: Olaszország végül az antant oldalán (Albánia, Dél-Tirol)
• 1915: Bulgária (szerbek ellen, déli front)
• 1916. aug.: Románia (Erdély, Partium, Tiszántúl)
• 1917. okt.: Oroszországban bolsevik forradalom tör ki: a németekkel elonytelen békét kötnek Lenin irányításával (Breszt-Litovszk)
• 1917: belép az Egyesült Államok is a háborúba: óriási gazdasági, katonai fölény az antant oldalán
Az Osztrák-Magyar Monarchia az elso világháborúban
• Az elhúzódó, többfrontos háború felszínre hozza a birodalom gazdasági, katonai fejletlenségét
• A keleti frontot csak a németek segítségével tudják tartani
• 1915-tol az olasz fronton súlyos harcok: Doberdói-fennsík, Isonzó
• 1916-ban a románokat a németekkel kényszerítik térdre (Bukarest elfoglalása)
• A hátország gazdasági, társadalmi feszültségei egyre növekedtek
Magyarország helyzete az elso világháborúban
• A háborús lelkesedés eleinte egyfajta hadikonjunktúrával párosult:
• a hadsereg beszállítói, a nagykereskedok, a nagyvállalatok állami, katonai megrendeléseket teljesítenek
• De a háború az állami beavatkozás növekedésével, a magángazdaság korlátozásával is járt (hadiszolgáltatások)
• A háború kitörésekor bezárják a pesti tozsdét
• A növekvo háborús kiadások céljára hadikölcsönöket bocsátanak ki (külföldi hitelek megszunnek) [az Antantnak ilyen problémája nincs: USA]
A hátország gazdasági problémái:
• Az általános katonai mozgósítás során Magyarország területérol 3,4 millió embert soroztak be
• Ezzel a munkaképes férfi lakosság jelentos része (18-53 év között) kiesett a termelésbol
• Munkaerohiány – nok munkába állítása
• Csökken a termelékenység mind az iparban, mind a mezogazdaságban (a megtermelt kenyérgabona mennyisége 1916-ra 2/3-ára, 1918-ra 1/2-ére zuhant)
• Háborús célok elotérbe helyezése – lakosság számára 1915-tol jegyrendszert vezetnek be a legfontosabb élelmiszerekbol (folyamatosan csökkennek a fejadagok)
• Rendszeressé váltak a rekvirálások, a szabott áras kényszer-beszolgáltatások
• Az iparban a termelést teljes egészében a háborús céloknak rendelték alá – katonai ellenorzés (kb. 900 nagyüzemben, 450 ezer munkás)
• Központi termelésszabályozás: állami készletgazdálkodás, kényszertermelés
• A háborúval együtt járt az infláció növekedése (fedezetlen bankjegykibocsátás, csökkeno reálkeresetek, romló életfeltételek)
• Társadalmi feszültségek: terjed a szegénység, a társadalmi rétegek közti különbség (sztrájkok, tüntetések)
• Politikai feszültségek (földkérdés, választójog)
A Monarchia veresége, fegyverletétel, összeomlás
• A központi hatalmakat a gazdasági összeomlás veszélye fenyegette már 1917-ben
• 1916-ban meghalt Ferenc József, utóda IV. Károly már nem tudta a birodalom egységét megorizni – békekísérletei kudarcba fulladtak
• 1918-ra az Antant nagyhatalmai úgy döntöttek, hogy nincs szükség a Monarchia további létére, az új nemzetállamokat támogatják törekvéseikben
• 1918. nov. 3-án az olasz fronton a Monarchia katonai vezetoi aláírták a fegyverszünetet és a fegyverletételt
• Megkezdodött a birodalom szétesése
A világháború politikai és gazdasági következményei
• Korábban ismeretlen méretu ember- és anyagi veszteségek
• A háborút követo újjáépítés nagyon lassú
• A gyoztesek békediktátuma, területi változások (az etnikai elveket figyelmen kívül hagyva) új háborút rejtett magában
• Az USA elnökének javaslatát (Wilson-féle pontok) figyelmen kívül hagyják
• A Monarchia veszteségi: 9 millió mozgósított ember, ebbol: 1,1 mill. halott, 3,6 mill. sebesült, 2 mill. hadifogságba esett!
Az „oszirózsás” forradalom
• Tisza István gróf kormánya és a konzervatív parlamenti többség nem vett tudomást a társadalom egyre mélyülo feszültségeirol (Bár 1917-ben Tisza lemondott, a háttérben maradt)
• A polgári demokratikus erok a földreform megvalósítását, a választójog kiszélesítését követelte
• Majd 1918. okt. 17-én Tisza István a képviseloház elott is elismerte a háború elvesztését
• Október végén Károlyi Mihály vezetésével megalakították a Nemzeti Tanácsot
• Majd okt. 31-én a nagyvárosokban forradalmi megmozdulások kezdodtek, gyozött a forradalom (radikális, de polgári erok gyozelme)
• IV. Károly 1918. nov. 13-án végleg lemondott a magyar trónról
• 1918. nov. 16-án Magyarországon kikiáltották a köztársaságot
• A kül- és belpolitikai helyzet azonban katasztrofális:
• Az Antant és szövetségesei megkezdik a történelmi Magyarország megszállását (románok, szerbek, franciák, csehszlovákok)
• A kormány helyzete instabil: infláció, gazdasági összeomlás, fedezetlen bankjegykibocsátás, frontról hazatéro katonák helyzete, földosztás kérdése
• Megerosödik a Károlyi-kormány szélsoséges baloldali ellenzéke, amit a külpolitika tovább ront
• 1919. márc. 20. Vix-jegyzék: újabb területi követelések: összeomlás, szélsobaloldali hatalomátvétel
A magyar Tanácsköztársaság
• 1919. márc. 21. A nagyvárosokban vörös zászlók jelennek meg a középületeken: a kommunisták átvették a hatalmat a Károlyi-kormánytól
• A politikai, gazdasági káoszból szeretnének kiutat találni – Szovjet-Oroszország példája
• Proletárdiktatúrát vezetnek be: szakítanak Magyarország minden korábbi történelmi, gazdálkodási hagyományával
• Meghirdették az államélet, a gazdaság, a társadalom gyors, radikális átalakítását
• A vezetés: Forradalmi Kormányzótanács – teljhatalmú végrehajtó szerv, miniszteri feladatokra: népbiztosok
• A vezeto: Kun Béla, külügyi népbiztos (közvetlen kapcsolatban áll Leninnel) [a Tanácsköztársaság vezetoinek jelentos része zsidó származású]
• Önkormányzatok helyett: tanácsok (radikális hivatalnoki elitcsere)
• Belso védelem: Vörös Orség (korábbi belügyi alakulatok helyett) – soraiban vérengzo, terrorisztikus elitalakulatok (megfélemlítés, ellenszegülok likvidálása) [Lenin-fiúk, Cserny József vezetésével kb. 200 fo]
• Gazdaság radikális átalakítása: szocializálás, államosítás, a magántulajdon fölszámolása (1919. márc. 26.: minden 20 fonél több alkalmazottal rendelkezo vállalat államosítása)
• Bankok, pénzintézetek, lakóházak, bányák, ipari üzemek kerülnek állami tulajdonba. Kivétel: a kereskedelem, de ott is maximálják az árakat
• Szociális intézkedések: a munkásság pillanatnyi életkörülményein javítani (reálbér-emelés)
• A Tanácsköztársaság társadalmi bázisa: ipari munkásság, bányászok
• De a gazdaság romokban, külpolitikailag elszigetelve (az Antant nem ismeri el a bolsevikokat, Szovjet-Oroszország nem tud segíteni)
• Antant 1919. ápr-máj. során támadást indít:
• románok megszállják a Tiszántúlt, csehszlovákok Miskolcig nyomulnak elore, szerbek-franciák Makó, Hódmezovásárhelyig
• Önvédelem: Vörös Hadsereg megszervezése (Böhm Vilmos) 1919. május: ellentámadás, sikerek: Felvidék
• A Békekonferencia ultimátuma: a visszafoglalt Felvidékért cserébe a Tiszántúl átadása – Kun Béla elfogadja
• A románok nem vonulnak ki, de ez megroppantja a Tanácsköztársaság társadalmi bázisát: ellenforradalmi szervezkedés fölerosödik
• Összeomlás: 1919. júl. 20.: támadás a románok ellen – kudarc: a románok elfoglalják Szolnokot – nyitva az út Budapestig. A románok bevonulnak a fovárosba – dúlnak, fosztogatnak, rabolnak.
• A Tanácsköztársaság vezetoi elhagyják az országot
• A válságos helyzetben a szociáldemokraták visszaállították a köztársaságot, de soha nem látott nehéz helyzetbe került az ország:
• Vesztes, háború, súlyos békefeltételek, idegen megszállás, román fosztogatás, hiányzó közhatalom
A trianoni békeszerzodés és következményei
Az ellenforradalom
• A Tanácsköztársaság bukását követoen az ország eddig nem látott nehéz helyzetbe került
• A románok megszállták az ország keleti felét és a fovárost
• A belpolitikában: Peidl Gyula vezetésével szociáldemokrata kormány veszi át a hatalmat 1919. aug. 1. után – cél: a köztársaság visszaállítása, szélsojobboldali átrendezodés megakadályozása, de a kormány még egy hétig sem maradt hatalmon: az antant nem ismerte el
• A Peidl-kormány eltávolítása után Magyarországon 3 fobb hatalmi-politikai központ alakult ki:
• A Friedrich-kormány, amely megkezdte a visszarendezést a Tanácsköztársaság bukása után (magánosítás, vezetok felelosségre vonása, megtorlás)
• A román hadsereg, amely ellenorzése alá vonta a kormányt, a vidéki közigazgatást, postát, sajtót, megkezdte az ország kifosztását, ellepték az Észak-Dunántúlt is
• A szegedi ellenforradalmi kormány és hadserege – élén Horthy Miklóssal, aki hadseregével kivonta magát mind a szegedi, mind a fovárosi kormány fennhatósága alól
• Horthy hadserege néhány hét alatt kb. 30 ezer fosre bovült, áttette hatalmát a Dél-Dunántúlra, ellenorzése alá vonta a közigazgatást
• Horthy katonai különítményesei (Prónay Pál, Héjjas Iván vezetésével) megkezdték a tanácshatalom vezetoinek (s gyakran ártatlan civileknek is, antiszemita alapon) a felelosségre vonását, megfélemlítését
A konszolidáció elso lépései
• Ahhoz, hogy Magyarországgal a háborút lezáró békeszerzodést meg lehessen kötni, stabilizálni kellett a belpolitikai életet
• A Párizsban összeülo békekonferencia ezért egy angol diplomatát küldött az országba, hogy elosegítse a kibontakozást
• Sir Georg Clerk elérte a román csapatok kivonását, a hátráló románok helyét Horthy Nemzeti Hadseregének alakulatai szállták meg
• 1919. nov. 16-án Horthy bevonult Budapestre
• Novemberben új kormány alakult Huszár Károly vezetésével, amelyet a gyoztes nagyhatalmak is elfogadtak
• Új politikai kurzus vette kezdetét: keresztény-nemzeti, vallásos-nacionalista irányvonal
A hatalom stabilizációja
• 1920. januárjában nemzetgyulési választásokat rendeztek, amelyen a keresztény-nemzeti erok (KNEP) és a birtokos parasztság képviseloi arattak gyozelmet
• A legfontosabb alkotmányjogi kérdés: az államforma kérdése (legitimisták és szabad királyválasztók) – a köztársasági államforma a forradalmak miatt kompromittálódott, így visszaállították a királyságot
• De ez fölvetette az állami fohatalom, a trón betöltésének kérdését, csakhogy a Habsburg restauráció nem lehetséges
• Egyedül alkalmas személy a gyoztesek támogatását is bíró Horthy Miklós, aki egyik párthoz sem tartozott, de az ország fegyveres ereje fölött is rendelkezett
• Ideiglenesen rendezik az állami fohatalom és a trón betöltésének kérdését: kormányzói jogkör
• 1920. márc. 1-én a kálvinista középbirtokos-dzsentri családból származó Horthy Miklóst, az Osztrák-Magyar Monarchia haditengerészetének korábbi tengernagyát, Ferenc József szárnysegédjét a Nemzetgyulés kormányzóvá választotta
• Jogkörei: alkotmányos király hatalomhoz, közepesen eros köztársaság elnöki hatalomhoz közelíto hatáskör – törvényhozó hatalomra kevés befolyás, felelosségre vonható (egyedül a hadsereg vezetése marad a kormányzó kezében)
• Lehetové válik a tényleges konszolidáció, stabilizáció:
• 1920. július – miniszterelnök: Teleki Pál (tiszti különítmények, szélsojobboldali törekvések korlátozása – numerus clausus)
• 1920-as földreform: elégedetlenségek enyhítése
A trianoni békeszerzodés
• A magyar békedelegáció gróf Apponyi Albert vezetésével, Bethlen István, Teleki Pál részvételével 1920. január 6-án érkeztek Párizsba
• Tagjai a magyar szellemi élet, muveltség és tudományosság elismert képviseloi voltak
• A békekonferencia 14 pontos tervezete a háború alatt megkötött titkos szerzodések értelmében Magyarország számára rendkívül kedvezotlen feltételeket szabott
• Az amerikai és brit delegáció a meghirdetetteknél lényegesen kedvezobb, a nemzetiségi elveket is figyelembe vevo békét javasolt Magyarország számára
• Csakhogy a francia külpolitika és a környezo államok telhetetlen követelései ezt nem engedték érvényesíteni (Az USA nem is vett részt a késobbi béketárgyalásokon)
• A földrajzi, gazdasági, nemzetiségi adatokkal és tényekkel alátámasztott magyar válaszjegyzéket a francia diplomaták nem vették figyelembe
• A 3 fo fejezetbol és 14 részbol álló béke-szerzodést a magyar delegáció 1920. június 4-én írta alá a versailles-i Grand Trianon kastélyban
• Magyarország területe 282 ezer km2-rol 93 ezer km2-re, vagyis 1/3-ára csökkent (korábbi 63 vármegyébol csupán 10 maradt érintetlen)
• Lakosságszáma a korábbi 18,2 millióról 7,6 millióra, vagyis 43%-ára csökkent
• Egy közepes méretu európai országból Magyarország a térség kisállamai közé került (területénél Románia területe több mint 3-szor, Csehszlovákia területe 1,5-szer lett nagyobb)
Az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamainak részesedése a történelmi Magyarország területébol és lakosságából
• A határok kijelölésénél nem vették figyelembe az etnikai elveket – ennek következtében 3,2 millió magyar nemzetiségu ember – legtöbb esetben egy tömbben élo – került idegen államokba (Erdély, Felvidék, Bácska, Bánát, Baranya) – csupán Sopron környékén népszavazás
• A békeszerzodés elméletileg szavatolta a trianoni határokon kívül rekedt magyarok emberi- és politikai jogait, de a valóságban ez nem történt meg
• A békeszerzodés hatására Magyarország demográfiai viszonyai is megváltoztak:
• Az ország etnikailag homogén lett (90% magyar)
• Nott az ország népsurusége (64fo/km2-rol 86fo/km2-re)
• Kb. 300 ezer magyar költözik be az új határok közé (igen sanyarú körülmények: vagonlakások, ideiglenes barakkok)
• A békeszerzodés szigorú katonai korlátozásokat is tartalmazott (max. 35 ezer fos, önkéntes hadsereg, páncélozott jármuvek, repülogépek nélkül, dunai flottilla nélkül)
• Magyarország 30 éven át jóvátételeket köteles fizetni (szén Jugoszláviának, vágóállat Jugoszlávia, Olaszország, Görögország)
• A fizetés zálogául zárolták Magyarország minden állami vagyonát és összes bevételi forrását – s ezt a jóvátételekhez nemzetközi ellenorzés alá helyezték
A békeszerzodés fogadtatása
• Magyarország a trianoni békeszerzodést hatalmas igazságtalanságként élte meg
• Hatalmas traumát jelentett Magyarország népének és a határon kívül rekedt magyarok számára is
• Szinte valamennyi társadalmi réteg tiltakozását fejezte ki a diktátummal szemben
• A szerzodés aláírásakor tömegtüntetéseket szerveztek, az üzletek és az iskolák zárva maradtak
• Az etnikai elvek figyelmen kívül hagyása, és a népszavazás alkalmazásának hiánya a nemzetiségi konfliktusok továbbélését, Magyarország és a környezo államok hosszú távú konfliktusát rejtette magában
A trianoni békeszerzodés közvetlen gazdasági következményei
• A békeszerzodés teljesen új feltételrendszert hozott létre a magyar gazdaság számára
• Magyarország egyik pillanatról a másikra kikerült a háború után igen kedvezotlen világpiaci tendenciák közé
• Megszunt a Monarchia egységes vámterülete, közös valutája, hatalmas felvevopiaca
• Új nemzetállamok nagyon bizalmatlanul, ellenségesen viselkedtek a trianoni Magyarországgal
• Vagyis: radikálisan megváltozott a gazdasági térszerkezet – jelentos kihívásokat okozva a magyar gazdaság számára
• Magyarország hirtelen önálló külkereskedelemre utalt országgá vált, de ehhez nem volt sem önálló valutája, sem vámvédelme
• Mindez igen kedvezotlen világpiaci helyzetben történt:
• Az európai nagyhatalmak (még a gyoztesek is) a háború alatt gazdaságilag tönkrementek, eladósodtak
• A világpiacon jelentos krízis lett úrrá (Oroszország is kiesett a rendszerbol a bolsevik forradalom után)
• Nyugat-Európa piacain hatalmas recesszió lett úrrá (hatalmas emberveszteségek, piacok összezsugorodása, béketermelésre való áttérés)
• Ráadásul az USA-ból olcsó mezogazdasági termékek áramlanak be a nyugati piacokra (ez rontja a magyar gazdaság esélyeit)
• Ebben a kiélezett helyzetben az európai országok sorra protekcionista védovámokat vezettek be (Fro. 1921.)
• Magyarországnak megtiltották, hogy vámemeléseket léptessen életbe, protekcionista védovám-politikát csak 1925 után folytathatott
• A környezo országok Magyarországgal szemben elzárkózó, ellenséges politikát folytattak (Kisantant)
• A Monarchia korábbi gazdasági kapcsolatai megszakadtak a kb. fejlettségu-adottságú területek között
• A határok gyakran vágtak ketté korábban jól muködo gazdasági egységeket (Partium, Felvidék)
• A területi elcsatolások gyakorlatilag valamennyi nemzetgazdasági ágat érintették
A trianoni békeszerzodés hatása a magyar nemzetgazdaság ágazataira
• Az ország iparosodottabb képet mutatott (a korábbi lakosságnak kb. 43%-a maradt, de pl. az ipari termelésnek 51,2%, a gyári munkásságnak 57%-a az új határok között
• A gyárak, üzemek kb. 50%-a maradt a trianoni, 1/3-ára csökkent határok között
• Míg az ipari termelésnek kb. 55%-a.
• Ennek oka: a fejlettebb, központi, koncentrált területek maradtak (Bp., Miskolc-Salgótarján)
• Magyarország iparának nyersanyagbázisa, a nyersanyaglelohelyek szinte teljesen elvesztek:
• sóbánya (Máramaros), arany, ezüst, réz (Nagybánya, Selmec-, Körmöcbánya), koolaj (Erdély), vasérc, szén jelentos része (Felvidék)
• Vagyis: Magyarország nyersanyagokban szegény, behozatalra utalt ország lett.
• Lecsökkent az ipari termelés is a háború, a forradalmak és Trianon miatt: 1913-hoz képest 1920-ban 40%-os csupán az ipar termelése
• Vaskohászat: a kapacitás 31%-a mellett a vasérclelohelyeknek csupán 11%-a maradt az új határok között
• De hasonlóan nehéz helyzetbe került a vasúti jármuipar: szinte teljes egészében az új területen marad, de a vasúthálózatnak csak 38%-a
• Az ipari ágazatok közül a feldolgozóipar, a malomipar került a legnehezebb helyzetbe:
• A korábbi ország-területhez kialakított ágazat 65 mill. mázsás orlési kapacitása jórészt kihasználatlan maradt, legjobb évben is csak 20-28 mill. mázsa búza termett az új területen
• A mezogazdaság szintén súlyos megrázkódtatásokon megy át:
• a háború miatt a termelés dezorganizálódott, munkaero-hiány lépett föl, csökkent a megtermelt termékek mennyisége
• megszuntek a jó értékesítési lehetoségek
• megváltozik a muvelési ágak szerkezete (ez látszólag kedvezo) – no a szántóterületek aránya (60% fölé), bár fontos termoterületeket csatoltak el (Bácska, Csallóköz)
• de csökken a rét, a legelo (állattenyésztésre nézve kedvezotlen), ill. az erdo aránya 16%-ra
• módosulás következik be a birtokszerkezetben is: a nagybirtokok aránya növekszik az új területen
• A magyar gazdaság finanszírozási problémái is megsokasodtak:
• A háború után a külföldi toke elapadt, a korábbi hitelezok maguk is adós országgá váltak (Ausztria)
• A magyar gazdaság romokban, felgyorsult az infláció
• Nehéz az új körülményekhez való alkalmazkodás
• A béketermelésre való átállás, válságos külgazdasági helyzet
• A lakosság számára továbbra is ellátási gondok
• A legfontosabb feladat: a Horthy-rendszer gazdasági stabilizációja (külföldi hitelek, export kérdése)



Stiahnuté z www.antiskola.sk


Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!