LEGNAGYOBB TANANYAG ADATBÁZIS
MAGYARORSZÁGON

Dokument keresése a további nyelveken: SK CZ HU

Összes beszámoló: (5715)

Belépés Belépés Regisztráció
Töltse fel munkáját

Beszámoló A bioszféra

Küldje el ismerősének Letölteni Hiba jelentése Légy az első, aki hozzászól!

Doplnkové informace o referáte:

Kategória:Biológia és ökológia

Szerző: antiskola@antiskola.eu

Szavak száma:664

Karakterek száma:5,152

Nyelv:Magyar nyelv

Oldalszám (A4):2.86

Megtekintések / letöltések száma:191 / 5

Méret:5.46 kB

A bioszféra

Környezet és turoképesség

Az élovilág egyedei közösségekbe tömörülnek. A legegyszerubb felépítésu közösségben azonos fajhoz tartozó egyedek élnek együtt, ezt nevezzük populációnak. A különbözo fajok populációi nem elszigetelten, hanem összefüggo közösségben, társulásban élnek. A földrajzi övekre jellemzo éghajlatot együttesen alakítják ki a Föld felszínére jutó napenergia mennyisége, a sugárzást felfogó felszín sajátosságai és a helyi hatásokat módosító lég- és tengeráramlatok. A társulások az éghajlati övekhez igazodva nagy egységekben szintén övezetes módon helyezkednek el, ez a zonalitás. A társulások zonálisan elhelyezkedo, egész kontinensekre kiterjedo nagy egységei a biomok. Az élovilág szervezodésének ezt az egész földi életet átfogó, legmagasabb szintjét bioszférának nevezzük. Alexander Humboldt, Vaszilij Dokucsajev. Ezeket az egyre magasabb rendu szervezodéseket közös néven egyed feletti szervezodési szinteknek nevezzük.

Az élolények az élohelyen élnek. Az élolények közösségeire az adott élohelyen ható tényezok összességét környezetnek nevezzük. A környezeti tényezok jellemzo tulajdonsága a folytonos változás. Változhatnak az ido múlásával. A környezeti tényezok térbeli változásai jól észlelhetoek - domborzat, földrajzi hely miatt.

Azt, hogy egy adott faj populációja hogyan tud alkalmazkodni a változó környezethez, milyen mértékben reagál a környezet hatásaira, azt a turoképesség mutatja meg. Maximum, minimum, optimum. Tág-, szukturésuek. Egy vagy több tényezot tekintve.

A fény mint környezeti tényezo

A bioszféra számára egyedüli jelentos energiaforrás a Nap sugárzása, ez pedig különbözo hullámhosszúságú sugarak formájában éri a Földet. Több mint fele a fénysugárzás, kisebb része hosugárzás és néhány százaléka ultraibolya sugárzás. A földfelszínre jutó fény közvetlen és szórt fénybol áll. A közvetlen fényben sok a hosszúhullámú sugárzás, amelynek eroteljes a melegíto hatása. A szórt fény viszont több energiát tartalmaz, amely kedvezobb a fotoszintézishez. A fénysugárzás nem egyenletes a bioszférában. Egy adott terület fényviszonyait a közvetlen és a szórt fény aránya, a megvilágítás erossége és idotartama jellemzi. Ez földrajzi szélesség szerint változik. Hosszúnappalos növények északról - rozs, búza. Rövidnappalos növények melegebb égtájakról - kukorica, szója. A bioszféra fényviszonyai függoleges irányban is váltakoznak. Tengerben - vörös, sárga, 100 m-ig kék és zöld, 200 m szürkületi derengés, 400 m sötét. A fényviszonyokat befolyásolja a terület feletti felhosödés, a domborzati viszonyok, a növényzet. Élolények fényturoképessége. Fénykedvelo, fény-, árnyékturo növények. Állatok.

A homérséklet mint környezeti tényezo

A bioszférában uralkodó homérsékleti viszonyok a Nap sugárzásától, illetve a földfelszín és a légkör sajátságaitól függnek. Hoátadás, hokisugárzás, üvegházhatás. A homérsékletet befolyásolja a földrajzi szélesség. A földfelszínen függoleges irányban is hasonlóan változik a hom.. Domborzati viszonyok módosító hatása. Élolények hoturoképessége: szuk vagy tág. Változó testhomérsékletu állatok: sivatagi gyíkok, szender (izommunka). Állandó testhomérsékletu állatok. Testfelszín és testnagyság viszonya - Bergmann szabály.

A levego hatása az élolényekre

A levego fizikai tulajdonságai az összetételtol függnek. (N, O, CO2, H, víz, nemesgázok, szennyezok). CO2 hatása. A levego fizikai tulajdonságai közül legfontosabb hatású a levego áramlása, a szél. Párologtatásfokozó, beporzás, fakoronák alakítása, madaraknak energiaforrás is lehet.

A víz hatása az élolényekre

A bioszférában a víz fontos környezeti tényezo. Növények vízellátása három folyamattól függ: a víz felvétele, szállítása, leadása. A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezettol. Kiszáradásturok. Elsosorban alacsonyabb rendu fajok: moszat, zuzmó, moha. Az állandó vízállapotú növények szabályozható párologtatása teszi lehetové az egyenletes vízháztartást. Foleg hajtásos növények. Több típus: Vízinövények: lebego vagy aljzatba rögzültek, keveset párologtatnak, szárazságturésük minimális - átokhínár, békalencse. Mocsári növények: sok vizet vesznek fel, erosen párologtatnak - több légzonyílás. Mocsári gólyahír. Közepes vízellátottságú növények foleg a zárt erdokben. Viszonylag jól turik a szárazságot, de eroteljes párologtatásuk miatt jelentos vízmennyiségre van szükségük. A szárazságturo növények a sivatagok, füves puszták lakói. Kaktuszok. Föld feletti részeik vastagok, nedvdúsak, vagy kemény, száraz, merev tartásúak. Sok vizet képesek tárolni. Párologtatásuk minimális, lelassult fejlodés, lassú növekedésuek. A víz az állatok szempontjából is meghatározó, elterjedésük lényeges feltétele. Van szélsoséges példa is.

A talaj

A talaj kialakulása a földkéreg felszíni rétegében történik, az éghajlati tényezok és az élolények együttes hatására. Fizikai aprózódás, kémiai mállás, biológiai mállás - humusz. A talaj kémiai tulajdonságait elsosorban a talajrészecskék határozzák meg 1-500 nanométeres talajkolloidok. A kalciumionnal telített kolloidok a legmegfelelobbek. Fontos a talaj kémhatása is - CO2, humuszsavak, stb. Kémiai tulajdonság a talaj tápanyagtartalma is. Kimosódás. A talaj fizikai tulajdonságai közül legjelentosebb a talaj szerkezete - levego- és víztartalma ettol függ. CO2, oxigéntartalom. Talajban élo állatok.



Véleménycsere

Légy az első, aki hozzászól!