Tento článek byl vytisknutý ze stránky www.antiskola.euAntIskola.eu
A technológia valamely termék, termény, létesítménygyártási, termesztési illetve eloállítási eljárásainak az összessége.
Tartalmazza a termelési folyamat munkamuveleteit, sorrendjét, a szükséges eszközöket a muveletenkénti ráfordításokat. (mértékegységben és esetlegesen a pénzbeli értékét)
Magában foglalja még a termékek eloállítására vonatkozó tenyésztési és termelési eljárásokat. A technológia a termék-eloállítás részletes muszaki és technikai eloírását, szabályozását jelenti , mely szigorú megtartása mind mennyiségileg mind minoségileg meghatározott termékeket eredményez.
A technológiának 3 fo ága van:
- mechanikai technológia (a feldolgozott anyag alakját és fizikai sajátosságait változtatja meg)
- kémiai technológia (az anyag kémiai összetételét és kémiai sajátosságait változtatják meg)
- biológiai technológia (élo szervezetek felhasználásával éri el az anyagok átalakítását)
A technológia az átalakítási módok (-a feldolgozandó anyag tulajdonságai, -a megmunkálás eszközeit, -az eloállítandó terméket) mellett foglalkozik a feldolgozásra kerülo anyagok tulajdonságaival, az alkalmazandó szerszámokkal és gépekkel és a késztermék jellemzoivel.
A technológia tárgyköre:
Az anyag átalakításához ismerni kell: - a feldolgozandó, átalakítandó anyag tulajdonságait,- a megmunkálás eszközrendszerét,- az eloállítandó terméket
Ezért a technológia foglalkozik:- a feldolgozásra kerülo anyagok tulajdonságaival,- az alkalmazott szerszámokkal és gépekkel,- a késztermék jellemzoivel
Technológiai terv
A termelési eljárásokat részletesen taglaló, írásban foglalt eloírás, a tervezésben és termelési irányításban játszik szerepet. A technológiai terv az éves tervben eloírt feladatok teljesítésének módját határozza meg.
Tartalmazza: a munkavégzés körülményeit, a termelési eljárás muveleteit azok végrehajtásának idopontját, a szükséges eszközöket, a ráfordításokat a munkaero mennyiséget.
Technológiai változat: Az azonos termék vagy szolgáltatás eloállítására eltéro módon szervezett tevékenység. A változat kiválasztásánál a termék leggazdaságosabb eloállítására törekszünk.
A gazdaságosság megítélése akkor reális, ha pontosan számba vesszük:- felhasznált energiák árát,- felhasznált eszközök árát,- munkaero árát.

2. A talaj fogalma, tulajdonságai, talajmuvelés célja, eszközei
A mezogazdasági termelés legfontosabb eroforrása a termoföld, minoségétol függ a talaj muvelési rendszere, a termesztheto növények köre és a termesztés eredményessége.
TALAJ: A föld külso 1,5-3 m vastagságú szilárd burkát, ami a növények termohelyéül szolgál. A talaj olyan feltételesen megújítható természeti eroforrás, amely az élo és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban van és állandóan változik.
A talaj hosszú ido alatt alakult ki a természetben végbemeno fizikai, kémiai és biológiai folyamatok hatására. Összetétele meghatározza termeloképességét és muvelhetoségét.
Tulajdonságai:
1. termékenység: kello idoben és a szükséges mennyiségben lehetové teszi a növények víz- és tápanyag igényének a kielégítését s biztosítja a gyökérzet levegoszükségletét.
2. energiaközvetítés: hatására a napsugárzás által a Földre jutó energiamennyiség nagy része a talajban marad
3. hogazdálkodás: összefügg a talaj vízgazdálkodásával, a több vizet tartalmazó talaj tavasszal lassabban melegszik fel, tömörítéssel növelheto, lazítással csökkentheto a talaj hovezetése
4. vízgazdálkodás: osszel mélyszántással lazítjuk a talajt, növeljük a vízfelvevo képességét
tavasszal a talajforgatás a muvelt réteg víztartalmának csökkenésével jár a muveletek számát minimálisra csökkenteni kell
A talajban lévo fontos kolloidok az anyag és a humusz. Szukebb értelemben a kolloid-természetu anyagokat nevezzük humusznak, amelyek a talaj, mikroorganizmusainak tevékenysége során jöttek létre. (javítja a talajvíz és levego gazdálkodását, befolyásolja a talaj tápanyag-gazdálkodását, talajszerkezet kialakításában játszik szerepet)
TALAJMUVELÉS CÉLJA, ESZKÖZEI
Talajmuvelésnek nevezzük azt az eljárást melynek során különbözo eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeinek térbeli elrendezodését.
Eljárásai: szántás, lazítás, tárcsázás, talajmarózás, fogasolás, símítás, hengerezés
Eszközei: szántás (eke), -talajlazítás (mély vagy réteglazító), -tárcsázás (tárcsa), talajmarózás, -kultivátorozás (kultivátor kapa),-kombinátorozás, - fogasolás, símítózás, hengerezés
A talaj összetétele szerkezete: szilárd alkotórészek - (ásványi szemcsék), - víz, levego
Mechanikai összetétel alapján: - homokos vályog, - vályog, - homok
Célja: a növények betakarításával felszabaduló területen a következo növény számára kedvezo talajállapot kialakítása
Talajmuvelési mód: több talajmuvelési eljárás egyideju vagy egymás utáni alkalmazása
Kötöttsége: Az Arany-féle kötöttségi számmal (Ak) fejezzük ki, ami jelzi, hogy egy adott konzisztencia-állapot eléréséig a talaj mennyi vizet tud felvenni.
-laza 30 Ak alatt,- középkötött homokos vályog:30-37,- vályogtalaj 42-50, - agyagos vályogtalaj 42-50, - agyagtalaj 50-55, - nehéz agyag- és szikes talaj: 55 alatt
Kémhatás szerint lehet: -igen savanyú talaj(4,5 pH alatt), savanyú talaj(4,6-6,4)- semleges kémhatású(6,5-7,4)- lúgos kémhatású 7,4 fölött
A mikroszervezetek semleges kémhatású talajt kedvelik (pH: hidrogénion-koncentráció)
MELORÁCIÓ: Olyan beruházás jellegu beavatkozások, melyek talaj termoképességének szinten tartása, illetve növelése érdekében teszünk.
Földhasználat: szántó, gyep, kert, szolo, gyümölcs, erdo, halastó, nádas, muvelés alól kivett terület: Tábla: földhasználati alapegység Tömb: több szomszédos táblán azonos növény termesztése
A talaj és a rajta lévo növényzet kölcsönhatásban vannak egymással.
Növények: -napsugár energiáját közvetítik, szerves anyagot állítanak elo
- elhaló gyökerük, szármaradványuk - növeli a talaj szerves anyag tartalmát
A talaj szerkezete akkor a legkedvezobb, ha a muvelt réteg 1-3 mm átméroju morzsákból áll (aprómorzsás talajszerkezet).
Fobb talajtípusok: csernzjom (minoségi talaj), - barna erdotalaj,- kötött réti és glejes erdotalaj,- homok- és laza talajok,- szikes talajok,- sekély rétegu vagy erosen lejtos, erodált talajok

3 ISMERTESSE A TALAJERO GAZDÁLKODÁS CÉLJÁT ÉS MÓDSZEREIT (TÁPANYAGELLÁTÁS, TALAJVÉDELEM)
Talajnak nevezzük a Föld külso 1,5-3 m vastagságú szilárd burkát, ami a növénynek termohelyéül szolgál.
Talajvédelem: a talajpusztulás megakadályozása.
A víz okozta talajpusztulást: ERÓZIÓNAK a szél kártételét: DEFLÁCIÓNAK nevezzük.
A termoföld mind megújítható és nem pótolható eroforrás nemzeti kincs. Azokat a beruházás jellegu beavatkozásokat, amelyek a talaj termoképességének szinten tartását szolgálják meliorációnak nevezzük, ezek szolgálják a talaj védelmét.
MELORÁCIÓ: A termoföld mind megújítható nem pótolható eroforrás, fontos a talaj termoképességének szinten tartása, azokat a beruházás jellegu beavatkozásokat, amelyek az említett célt szolgálják nevezzük melórációnak. Táp ag. Visszapótlás célja: tenyészidoszak alatt szükséges táp.ag.-k a növények igényének megfelelo eljuttatása.
A trágyázás tartalmazza: - a trágyafélék megválasztását,- a trágyázás rendszerének kialakítását,- a felhasználás mértékét,- a kijuttatás szerkezetét
Tápanyagellátás
trágyázás: minden olyan anyag, amely a talaj termoképességét növeli: szerves trágya - mutrágya
Komponensei: szerves trágyázás (istállótrágya, zöldtrágya, melléktermékek, komposzt)
mutrágyák (szervetlen vegyületek, ipari termékek, szilárd, folyékony)
Ezek közül a legfontosabb az istállótrágya: Elonyei: humuszban gazdagítja a talajt, javítja a talaj vízgazdálkodását növényi serkento anyagokat juttat a talajba, elosegíti a tápanyag feltárást, felvételét. Hátrányai: termelése szállítása munkaigényes szállítása, szórása környezetvédelmi problémát okoz, tápanyagtartalma változik gyomosító hatású.
A nyár végi vagy oszi vetések alá nyár elején, a tavaszi vetések alá nyár végén szórjuk a trágyát.
Szerves trágya: hígtrágya (almozás nélküli állattartó telepen), zöldtrágya (gyümölcsösök trágyázási módja, somkoró zöldtömegét aprítva alászántjuk, lebomlása 2-4 hónap)
Szerves trágyázás techn.-i folyamata: tárolás(érlelés), rakodás, szórás, alászántás
Szállítása: Egyenletes rendszeru: rakodás --- szállítás rakottan --- szórás --- vissza üresen
Osztott rendszeru: rakodás szállítóeszközre --- szállítás rakottan -- átrakodás szórókocsira -- szállítás vissza üresen --- szórás szórókocsival
A szerves trágyaszóró gépek üzemeltetésével kapcsolatos számítások:
m=munkaszélesség, haladási sebesség (szórás közben 6-8 km/ó)
m3, t = kocsiszekrény térfogata
tg= t rak + t sz.rak + t szórt + t üres
N TE= B x v /10 x (ha/mó) szerves trágya-szóró területteljesítménye
B = munkaszélesség, v = haladási segesség szórás közben (km/ó), idoszámítási tényezo
Mutrágyázás: növeli a talaj termékenységét, hogy a többlettermelési érték meghaladja a többlettermelési költséget, no a jövedelem.
szórása: - mechanikus, -repítotárcsás, - preumatikus rendszer

4. A növények termesztésének feltételei!
A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezoségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényezo és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezok lehetnek: élettelenek és élo környezeti tényezo
Élettelen környezeti tényezok
Éghajlati tényezok:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási ido - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Ho:A növények fejlodése 10-30 cfok között eroteljes - minimális hoigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hoigény (a növény fejlodése a leggyorsabb)- felso turési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A homérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDOJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemzo idojárási rendszer
A levego (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkezo vízszintes irányú áramlás a szél.
A szél irányát (arról az égtájról nevezzük el, ahonnét fúj.) sebességét óránként megtett km-ek számával erosségét a különbözo tárgyakon kifejtett ero muvi, hatását vesszük figyelembe
A szél szerepe: - megporzásban, - magvak, spórák szállítása, -a levego homérséklet, páratartalom változása a növények párologtatásában
Káros hatások: a növények ledöntése, -növény védoszerek elfújása, -éro kalászok párolgásának elosegítése (szemszorulás)
VÍZ: a zöld növényi részek 60-90% vizet tartalmaznak, kritikus idoszak a virágzás, terméskötés
A növényi szárazanyag 1 kg-jának termeléséhez szükséges vízmennyiség átlaga változó. A mérsékelt éghajlaton ez az érték 200-800 l/kg között változik. 1 kg szárazanyag eloállításához tehát ennyi vizet párologtatnak el. Éghajlatunkra a szárazságra való hajlam jellemzo. A csapadékmennyiség sokévi átlaga hazánkban 550 mm alatti, melynek 60%-a tenyészidoben lehullott. Csapadékos napok száma átlagosan: 120-160 nap.
Talajtényezok: fizikai, kémiai, biológiai sajátosságok
Tápanyagok: makro elemek (N,K, CA, Mg) mikro elemek (B, Mo, Co, Zn)
Az ásványi sók felvétele szoros kapcsolatban van a növények életmuködésével. Ha valamely tápanyag hiányzik a többi hasznosítása is zavart szenved = TÁPANYAG MINIMUMTÖRVÉNY.
Tehát a hozam nagyságát a minimumban lévo táplálóanyag mennyisége határozza meg. Felszíni tényezok: magasság (abszolút, relatív), meredekség (napsugár beesési szöge), kitettség (valamely terület fekvése az égtáj, a lejtés és szélviszonyok alapján)

Élo környezeti tényezok:
növények: víz-, tápanyagelvonás, beárnyékolás, kártevok-betegségek terjesztése
állatok: a növényeket fogyasztják, jelentosek a férgek, izeltlábúak, gerincesek, puhatestuek, az állatok pozitív hatása lehet: megporzás, -trágyatermelés, -a talaj szerves anyagainak feldolgozás
ember: A növény és saját környezetét elképzelése szerint alakítja. Helyes talajmuveléssel és öntözéssel biztosítja a levego és víz jelenlétét. Szerves- és mutrágyázással pótolja a tápanyagokat. Új fajták nemesítésével ellenálló növényeket szaporíthat. A gyomok és kártevok pusztítását növényápolással és növényvédelemmel csökkenti. Az ember helytelen beavatkozásai a környezetet súlyosan károsítják.

5. A. TALAJMUVELÉS ALAPVETO ELJÁRÁSA, ELVEI ESZKÖZEI?
Talajmuvelés: különbözo eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeinek térbeli elrendezodését vagy több talajmuvelési eljárás egyideju vagy egymás utáni alkalmazása
Célja: a betakarítás után felszabaduló területeken a következo növény számára kedvezo talajállapot biztosítása
Talajmuvelési eljárások: szántás, lazítás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kombinálás, fogasolás, simítózás, hengerezés
Szántás (eke): a talaj felso rétegébol kivágja a barázdaszeletet, megemeli, megfordítja és az elozo menetben kivágott helyére illeszti
Lazítás (mély vagy réteglazító az eszköze): aratás után kell végezni, megszüntetjük a talaj tömodöttségét
Tárcsázás: lazítást és keverést is végzünk, mélysége 5-15 cm
Talajmarózás: lazítunk, keverjük, porhanyítjuk és a növényi részeket aprítjuk a haladás iránya meroleges tengelyen lévo kések végzik, munkamélysége: 6-25 cm
Kultivátorozás: írtjuk a gyomokat, szelloztetjük a talajt : 2 fajta: szántóföldi, sorközmuvelo
Kombinátorozás: egy menetben több talajmuvelési eljárást végzünk, különbözo muvelotestek vannak egy keretre szerelve
Fogasolás: ( fogasborona ): - könnyu, -középnehéz, -nehéz, lazítjuk, porhanyítjuk a talajt, mélysége 6-10 cm
Simítózás: porhanyítás és egyenletes talajfelszín létesítése az oszi mélyszántások elso muvelete
Hengerezés (sima vagy suruhenger): talaj tömörítése, rögök törése, talaj lezárása, a felszín átalakítása a cél
Muveletek hasznossága:
forgatás: javul a talaj vízbefogadó képessége
lazítás: a talajrészecskék egymástól való eltávolítását végezzük
porhanyítás: rögöket aprítjuk el
keverés: a muvelt rétegben a mutrágyák, talajjavító anyag, növényi maradványok elrendezését jelenti
tömörítés: a talajrészecskéket egymáshoz közelítjük
felszínalakítás: kívánt talajfelszínt alakítunk
élo növény gyökérelvágása: a gyomok megszüntetése a cél
Talajmuvelési módok: tarlóhántás és ápolás, alapmuvelés, alapmuvelés utáni elmunkálás vetoágy készítés, vetés utáni elmunkálás - lezárás
Talajmuvelési rendszerek: A talajmuvelési eljárások összessége és azok okszeru sorrendje
Elemei: a növények vetési ideje, -elovetemény lekerülésének idopontja, - egyéb tényezok (talaj, az idojárás, trágyázási rendszer, az üzemi viszonyok)

6. ISMERTESSE A FOBB FAISKOLAI MUNKÁKAT!
A kertészeti faiskolák gyümölcsfák, gyümölcstermo bokrok, díszcserjék szaporítását és nevelését végzik.
Faiskola részei:
- magas iskola (magvetés és magcsemete nevelése)
- dugványiskola (fásdugványok gyökereztetése és nevelése, gyökeres zöld- és félfás-dugványok nevelése)
- erosítoiskola (ezek a csemeték még nem telepíthetok nevelotáblába)
- üzemi törzsültetvény (amely a vegetatív szaporítóanyagot adja)
- magtermo törzsültetvény (vetomagot szolgáltatja)
- anyatelep (különleges vegetatív szaporítású fajok, fajták szaporítását végzik)
- konténertelep (konténeres csemeték nevelése)
- nevelotáblák
1. SZAPORÍTÁS
- ivaros (a fás növényeket magvetéssel szaporítjuk, vetés elott a magot kezelni kell)
1. rétegezés: szabadföldi veremben nyirkos homokban
2. forrázás: forró vízzel leöntjük, fóliával takarjuk
3. csávázás: növényvédo szerrel vonjuk be
- ivartalan dugványozás: a vesszot az anyanövényrol leválasztva gyökereztetjük -fásdugvány, - félfás, -gyökérdugvány
2. BUJTATÁS a hajtások a gyökeredés alatt az anyanövénnyel kapcsolatban marad
3. TOOSZTÁS terjedo tövu cserjék szaporítása az elegendo rüggyel rendelkezo fiatal darabokat válasszuk le az anyanövényrol
4. OLTÁS új növény oltvány (fás oltás, zöld oltás, gyökérnyakba oltás, koronába oltás)
5. Szemezés
Faiskolai nevelés:
- telepítés,- csapra metszés illetve szemre metszés,- vadalás,- hónaljazás,- törzserosíto csapok,- karózás,- koronába metszés illetve csípés,- kitermelés,- tárolás (vermeloben, tárolószínben, hutotárolóban)
Lombhullató díszfák és gyümölcsfák nevelése:
- Csapra illetve szemre metszés (szemezés fölött az alanyt visszavágjuk)
- Vadalás (az alanyból elotöro vadhajtásokat tobol lemetszük, a tosarjakat pedig szúróvassal kiszúrjuk)
- Hónaljzás (a kívánt törzsmagasság alatt képzodo oldalhajtásokat még a megfásodás elott kitörjük)
- Törzserosíto csapok (ha a törzs nehezen vastagszik, akkor az oldalhajtásokat eltávolítjuk)
- Karózás (ha a nemes elgörbülésre hajlamos, még a megfásodás elott karóhoz kötjük)
- Koronába metszés illetve csípés: (rügyfakadás elott a suhángokat a kívánt törzsmagasság felett 5-7 rüggyel visszavágjuk) Gyümölcsfaiskolákban a koronába csípés az elterjedtebb.
Örökzöld nevelés:
Az örökzöld díszfákat, díszcserjéket márciusban, április elején, esetleg augusztusban telepítjük. Nevelésük földlabdával történik. Az örökzöldeket nem vágjuk vissza, az oltványokat karó mellett neveljük.

7. Az öntözés célja, sajátosságai, gazdasági megítélése.
Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül - biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése.
Célja: hiányzó csapadék pótlása, hozam növelése, termésingadozások csökkentése, elvetett növények kelésének segítése, mutrágya növényvédoszer kijuttatása, fagyvédelem, aszúsítás
Módjai:felületi öntözés, -altalaj öntözés, -esozteto öntözés. -csepegteto öntözés
Az öntözés módja nem befolyásolja a hozamot.
Tervezéskor figyelembe kell venni: az öntözések szükségességének meghatározása a méret meghatározása, öntözési mód megválasztása, eszközrendszer kialakítása
Folyamata: VÍZNYERÉS - VÍZKIEMELÉS - VÍZSZÁLLÍTÁS - VÍZKIOSZTÁS
Vízszükséglet, Netto vízigény: Qi = 0,8 (Eo-Cs)mm
Eo= a talaj és a növény együttes párologtatása
Cs= lehulott csapadék
Egyszeri öntözés adagja 20-50 mm, öntözési fordulónap 10-18 nap, nettó öntözési ido 16-18 ó/nap,
csapadékintenzitás: alacsony (5mm/ó), közepes (7-12 mm/ó), nagy (13 mm/ó)
Az öntözés költsége: 1 köbméter vízkijuttatás 200-300 Ft
Az öntözés gazdasági megítélése a közvetlen ráfordítások és a közvetlen haszon alapján történik.
Öntözési tervezési irányszámai:
- egyszeri öntözés (függ a talajviszonyoktól, domborzattól, talajfedettségtol)
- öntözési fordulónap (azaz idoszak, amely után a beöntözött területen újra öntözés történhet)
- nettó öntözési ido (a nap 24 órájából - a karbantart. szükséges idot valamint az állóidot)
- csapadékintenzitás (idoegység alatt kijuttatott öntözovíz mennyiséget jelenti)


8 Melyek a vetés (ültetés) módjai, milyen szaporítási eljárásokat ismer?
A vetés a vetomag illetve szaporítóanyag talajba juttatását jelenti.
Módjai: 1.sorba vetés: a magot egymástól meghatározott távolságú sorokba vetjük, gabona sortávolság 10,5 - 12 cm - 15,2, 2. szemenkénti vetés: a magot a soron belül meghatározott és állandó távolságra, szemenként helyezzük el / A gabona sortávolságoknál szélesebb sortávolságokba termesztett növények pl.: cukorrépa 45 cm, kukorica 70-76,2 cm napraforgó 50-55, 70-76,2 cm/ A sorokon belül két szomszédos mag távolsága a totávolság. 3. szórva vetés leginkább gyeptelepítéskor alkalmazzuk
Szaporítási eljárások: - generatív (ivaros)vetomag, - vegetatív (ivartalan) hagyma, gumó, dugvány(+palántázás)
A vetés minoségét befolyásolja: a talaj elokészítés, a vetomag, a vetés módja,- ideje, a vetogépek muszaki állapota
A vetés mélysége függ: - a mag méretétol (minél nagyobb annál nagyobb mélység),- a talaj nedvességtartalmától ( szárazabb talaj-mélyebb vetés (fogas borona) (nedvesebb talaj-sekélyebb vetés (sepros borona)
A vetomagvak csoportosítása: -szuperelit, elit, elso szaporítású fokú, szokványos kereskedelmi.-hibrid magvak: kétvonalas, - háromvonalas, - négy vonalas
Vetés ideje:
tavaszi vetés -talaj felszikkadásától május közepéig
nyári vetés - május közepétol július elejéig
nyár végi -az elobbit követi 10-14 nappal
oszi vetés -szeptember elejétol november közepéig
Vetés eszközei: -sorveto gép, -szemenként veto, -ültetogép (burgonya), -palántaülteto
A vetomag minoségét meghatározó tényezok
A vetomag lehet: kiváló, elso osztályú, másod osztályú
A vetomag használati értéke Hé% =T%xCs%/ 100
Tisztaság - T% Csírázóképesség - Cs%

9. Növényápolás, növényvédelem célja, feladatai, módjai!
A növényvédelem a termesztett növényeken, valamint tárolt termékeken állati kártevok, kórokozók, növényi szervezetek okozta károsodások megakadályozását, a kártétel mértékének csökkenését célzó eljárások összessége.
céljai:a károsodásnak kitett haszonnövények mentése, a termésingadozás csökkentése, a termelés mennyiségének növelése, a termés minoségének javítása
feladatai: a kórokozók, kártevok számának csökkentése, kórokozók, károsítás terjedésének megakadályozása, károsítók: állati eredetuek (rovarok, puhatestuek), növényi eredetuek (gyomnövény, gombák) mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok)
Növényvédelmi kár: minoségi - az értékesíthetoséget rontja, mennyiségi - kártétel következtében csökken a hozam együttes kár - mindketto együtt
Megelozés módjai:
Agrotechnikai: talajmuvelés, tápanyag utánpótlás, vetésváltás, vetés (minosége, ideje, mélysége befolyásolja a növény fejlodésének ellenálló képességét), növényápolás (kultivátorozás - gyomírtás), betakarítás (fontos a tárolási veszteségek miatt)
Mechanikai: rovarcsapda,védoháló
Genetikai növényvédelem - kártevoknek ellenálló faj
Biológiai növényvédelem - a kártevokenek madarakkal és emlosökkel történo elpusztítása
Kémiai növényvédelem - kémiai szer a kártevok ellen
Komplex növényvédelem - leginkább környezetszennyezéssel oldja meg a károsítók leküzdését
Integrált növényvédelem- környezetvédelmi feltételek
Védekezési munkák: csávázás, -gyomirtás, -rovarkártevok, gombakártevok elleni védekezés, -rágcsálók irtása, -madárkártevok elleni védekezés, -regulátorok, kijuttatás (érésgyorsító)
Kezelési módok a növényvédelemben: -alapkezelés (talajfertotlenítés, vetés elotti idoszakban): - felül kezelés (vetés után, kelés elott)- állománykezelés : teljes - foltos (kikelt növényzetre)


A növényvédelem eszközrendszere:
Permetlé, keverés - a permetkeverés végezheto stabil keverokben, mobil kevero berendezéssel
Szántóföldi eszközökkel(permetezo gépek
Légi eszközök (nincs nyom, nincs taposási kár, felázott talajon is permetezhet, szélerosség meghatározó),

10. A zöldségtermesztés célja, agrotechnikai és gazdasági sajátosságai?
A zöldségtermesztés a szántó és a kert muvelési ágban folyik. A szántóföldön termesztett zöldségnövények évenként változóan 90-100 ezer ha területet foglalnak el. A kert muvelési ág hasonló nagyságrendu. A kertészeti termesztésen belül a zöldségtermesztés adja a legnagyobb termelési értéket.
A termesztés fogalma, jelentosége: A zöldségfélék lágy szárú, intenzív muvelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értéku, sok vitamint és ásványi sót tartalmazó növények.
E fogalomkörbe tartozó növények nevelésével foglalkozó termelési tevékenység összességében a zöldségtermesztés. A zöldségnövények az emberi táplálkozásban jelentos egészségmegvédo szerepet töltenek be.
A zöldségnövények agrotechnikai igényei:
1. Fény, sugárzás A növényi fotoszintézis motorja a fényenergia, ennek során a fényenergia hatására szervetlen anyagokból szerves anyag és nagy mennyiségu energia képzodik. A zöldségnövények igen fényigényesek, nem szeretik egymás árnyékolását és csökkentheti a hozamokat a termeszto berendezés árnyékolása is. 1%-osárnyékolás1%-ostermés csökkenéssel jár a hajtásban. Az üveg a természetes fény 70%-át, a fóliák csak 60%-átengedik.
2. Homérséklet: A zöldségnövények hoigénye, illetve hidegturése adott tulajdonság, tehát a homérséklet eltéroen hat a növényre. A hideggel szembeni ellenálló képességet a tápanyag-utánpótlással kedvezoen alakíthatjuk.
Az optimális homérséklet meghatározása: MARKOV-HAEV képletét t opt = t +- 7 c (t+7fok a csírázás homérsékleti optimuma, t-7fok (a szikleveles állapot homérsékleti optimuma).
3. Víz A zöldségfélék friss tömegének mintegy 90%-a víz és minden életfolyamat alap feltétele a víz jelenlét. 1 kg szárazanyag eloállításához 250-400 l víz kell összesen. Szabadföldi körülmények között figyelembe kell venni a csapadék mennyiséget.
4. Tápanyagok ( makro, mezo és mikro elemekre bontjuk)
makro= nitrogén a vegetatív növekedést, a tömeggyarapodás szempontjából fontos kalium csökkenti a fagyveszélyt foszfor gyökerek fejlodésében, a fiatal növényi részek növekedésében fontos mezo= kalcium vízháztartást szabályozza magnézium fotoszintézis szempontjából jelentos, mikro= bór, vas a fiatal növényi részek fejlodésében játszanak szerepet
A zöldségnövények csoportosítása
Burgonyafélék: paradicsom, paprika egyéves tenyészidejuek, lágy szárúak, termésük húsos, közép- dél Amerikából származnak, víz és tápanyagigényük jelentos, laza és középkötött talajokon termeszthetok sikeresen
Kabakosok: görögdinnye, sárgadinnye, uborka, rövidebb-hosszabb kúszószárat fejleszto növények, termésük a kabaktermés
Hüvelyesek: borsó, bab, földimogyoró, termésük a hüvely, benne a magvak táplálkozási szempontjából jelentos fehérjetartalommal rendelkeznek
Káposztafélék: fejes káposzta, kel, karfiol
Ernyosvirágúak: sárgarépa, petrezselyem (eros fogyökér vagy karógyökér) jelentos mennyiségu
A, B, és C-vitamin található
Fészkes virágúak: fejes saláta a tenyészido elso felében levélrozettát fejlesztenek, ezekbol késobb magszár képzodik
Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma (vöröshagyma dughagymás és helyrevetéses módszerrel termesztenek)
Étkezési kukorica: csemegekukorica, pattogatni való
Spárgafélék: zöldspárga
Termesztett gombák: csiperkegomba laskagomba
Termesztési módja szerint: Szabadföldi termesztés célja a friss fogyasztás és a feldolgozó ipar részére. Mo-on 100 ezer ha a zöldségtermesztés vetésterülete.
Korai termesztés: a leheto legkorábban friss fogyasztásra alkalmas áru eloállítása figyelembe kell venni: védett, meleg fekvésu, könnyen felmelegedo talajokon termesszük, rövid tenyészideju, intenzív hibrid fajtákat válasszunk, a zöldségnövényeket palántavetéssel szaporítsuk, fejlett gyökérzettel rendelkezo edzett palántákat ültessünk ki
korai termesztésben megkülönböztetünk takarás nélküli és takarásos termesztést. A palántanevelést elsosorban fóliasátrakban vagy üvegházakban folytatják. Tüzdeléses (vetomag szaporító tálcába, vetés után 2-3 héttel a növény szikleveles vagy 1-2 lombleveles állapotában áttuzdelik cserépbe vagy tápkockába). A tuzdelés nélküli (szálas= szabad gyökérzettel rendelkezo palántát állítunk elo a szaporító ládában vagy a magvetést közvetlenül a tápkockába végezzük)
A korai szabadföldi termesztésben a földlabdás palántanevelésnek van nagy jelentosége.
A vetés mélysége módja ,eszköze
A vetomag mérete pl: sárgarépa apró magját Precíziós vetogép =NIBEX merítokanalas
1,5-2 cm-re a borsó és bab magját 5-7 cm-re helyezzük.
Hosszan csírázó vetomagvakat, gyorsan kiszáradó homoktalajokon mélyebbre kell vetni.
Hajtatásos rendszerek: A zöldséghajtáson a mesterséges körülmények közötti folyó termesztés értjük. (termeszto berendezésekben)
A hajtatásban a legfontosabb növény a zöldpaprika az egész hajtatott termelési érték 45-50%-át adja, a paradicsom 30%, uborka 7-10% egyéb zöldségnövények 13-18% részesednek az árbevételbol.
Fontosabb vetési idopontok:
Március eleje: petrezselyem, sárgarépa
Március közepe: cékla, hagyma, káposztafélék
Április: dinnye, paradicsom, uborka, zöldbab
Nyáron, június-júliusban: az uborka utolsó szakaszainak elvetése

11. MI A PARADICSOMTERMESZTÉS JELENTOSÉGE? TERMESZTÉSÉNEK TECHNOLÓGIÁJA ÉS SZERVEZETI FELADATAI, KÖLTSÉG-JÖVEDELEM HELYZETÉT.
A paradicsomtermesztés a számtó és a kert muvelési ágba folyik.
A szántóföldeken termesztett zöldségnövények évenként változóan 30-100 ezer ha területet foglalnak el. A zöldségtermesztés adja a legnagyobb termelési értéket.
A zöldségnövények az emberi táplálkozásban jelentos egészségvédo szerepet töltenek be.
Zöldségfélék nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értéku sok vitamint és ásványi sót tartalmazó növények.
Termesztési technológia: - klímaszabályozás, - öntözés,- tápanyag utánpótlás
fény, sugárzás, homérséklet (22+-7 cfok) víz kb. 90% (figyelembe kell venni a csapadékot) VI-VIII hónap 450-550 mm vízigény tenyészido alatt, 120-150 mm öntözés, 10 forduló
Tápanyag:- nitrogén (tömeggyarapodás),- kálium (csökkenti a fagyveszélyt),- foszfor (gyökerek fejlodése, fiatal növényi részek növekedése),- kálcium (vízháztartás)
A paradicsom osztályozása szerint a burgonyafélék családba tartozik.
Egyéves tenyészideju, lágy szárú, termése húsos. Közép- és Dél-Amerikából származik. Hoigényes, víz- és tápanyagigényük jelentos, laza- és középkötött talajokon termeszthetok sikeresen, fonövényként termesztjük.
-védett, meleg fekvésu, könnyen felmelegedo talajokon termesszük,- rövid tenyészideju fajtát válasszunk,- palántavetéssel szaporítjuk,- fejlett gyökérzetu palántákat ültessünk
/takarás nélküli termesztést alkalmazunk, április vége-május közepe, magról-palántáról vetjük/
palánta: fóliatakarással
1. tuzdeléses: szaporító tálcába vetik, vetés után 2-3 héttel átültetik cserépbe
2. tuzdelés nélküli: szabad gyökérzettel rendelkezo palántát állítunk elo a magvetést közvetlenül tápkockába végezzük (7x7 tápkocka)
A korai szabadföldi termesztésben a földlabdás palántavetésnek nagy a jelentosége.
Palántavetési ido 6-7 hét. A kiültetéskor 4-6 lomblevél legyen a palántán.
50-60 ezer to/ha 10-15 ezer tonna termésátlag
A magvetés: helyes vetési ido, megfelelo vetésmélység, a talaj szerkezete, idojárási viszonyok, piaci igény határozzák. Április: 10-12 c fok talajba
Az eloállított termést a konzervipar dolgozza fel.
Szabadföldi paradicsom termelés technológiája
1. Tápanyag utánpótlás: a mutrágyázásra - szervestrágyázásra alapul
2. Talaj elokészítés: tarlóhántással kezdodik, osszel a fagyok elott 20-30 cm-re szántást kell végezni trágyát, bejuttatni tavasszal kombinátorral a szántást el kell munkálni a gyomírtók-fertotlenítok kijuttathatók
3. Vetés, palántavetés - futött fóliasátorban
4. Kiültetés: ikersoros módon 110x40x40
5. Gyomírtás: kiültetés elott 1-2 alkalom kézi gyomírtás
6. öntözés: 500-550 mm csapadék szükséges 100-130 mm ki kell juttatni (4x40mm)
7. Fejtrágyázás
8. Növényvédelem: növényvédo-rovarölo szerek
9. Betakarítás: kézzel augusztus elején 50-60 t/ha
Területteljesítmény számítás: W= B x v /10 x M x ha/ó

12 Ismertesse a betakarítási, szállítási, terménytárolási feladatokat. Melyek a határszemle és termésbecslés céljai?
A szántóföldi növények többségét magjáért termesztjük. Ezeket a növényeket akkor kell betakarítani, amikor a szemtermés beérett.
Érési fokozatok:
- tejes (zöld) érés (növényzet zöld, csak az alsó levelek sárgulnak)
- viasz érés (szemek belseje viaszszeru, szár és a levelek megsárgulnak)
- teljes érés( szem belseje kemény)
- túlérés (lecsökken a szemek nedvességtartalma)
A magjáért termesztett növényeket a teljes érés alatt kell betakarítani.
A növények egy részét nem a magjáért, hanem bizonyos növényi részekért termesztjük. A burgonya gumóját hasznosítjuk, a kender és rostlen esetében a növény szárát. A szálastakarmány termesztésben a teljes növényzet képezi a hozamot. A felsorolt növényeket a technológiai érettség idején kell betakarítani. A szálastakarmányok többségét a virágzás kezdetén kell betakarítani, amikor legnagyobb az emésztheto tápanyag tartalmuk.
BETAKARÍTÁSI MUNKÁK:
A betakarítás az egyik legjelentosebb növénytermesztési munkafolyamat. Figyelembe kell venni a betakarítást befolyásoló tényezoket, az eszközrendszert és biztosítani kell a betakarító gépek és szállító eszközök összhangját.
A gabonafélék érési folyamatát általában négy szakaszra oszthatjuk: (tejes érés, viaszérés, teljes érés, túlérés) nem különülnek el élesen egymástól, hanem fokozatosan átmennek egymásba.
Az oszi búza betakarítása legkedvezobb a viaszérésben. A rozsot sárgaérés végén célszeru aratni.
Az oszi árpa viaszérés végén, teljes érés kezdetén biztosítja a legkedvezobb minoséget. A zab egyenetlenül érik, viaszérés végén, teljes érés elején kell aratni. Sörgyártás céljára termel tavaszi árpát teljes érésben kell aratni.
Betakarítást befolyásoló agrotechnológiai tényezok:
-A fajta több szempontból meghatározható lehet. A búza esetében három éréscsoportot különböztetünk meg (korai, középkorai és középkései),- Idojárási tényezok (csapadékviszonyok),- A felhasználás is meghatározhatja a betakarítást
Betakarítást befolyásoló üzemi tényezok:
szerepe van a domborzatnak, - terület fekvése, gyomossága, - tábla mérete és alakja, -szárító kapacitás (meghatározza a naponta betakarítható mennyiséget, - felülvetett gabona (célszeru elkülönítve tartani)
- raktár napi befogadó képessége
Betakarítási eszközrendsze: A gabona-betakarítás géprendszere hazánkban import beszerzésre alapozott. Kombájnokat importálunk.
Gabona szállítása: A szállító jármuvek alapján kétféle szállítási forma különül el a traktor, illetve tehergépkocsis. A szállító jármuvek rakfelülete lehet billenos vagy merev.
Szállítási módok:
- szemszállítás közvetlenül (kombájntól a tárolóhelyig)
- szemszállítás közvetve (váltott pótkocsikkal kombinált szállítással)
- váltott pótkocsis szállításnál (kombájn a pótkocsiba urít, melyet traktor vontat a tárolóhelyhez)
- kombinált szállítás (szállító jármu közvetlenül száll.)
A szállítási módokat lehet korszerusíteni:
- konténerek alkalmazásával
- nyerges pótkocsival megvalósított szállítási technológia
- emelve billeno pótkocsikkal megvalósított szállítás
A gabona-betakarítás szervezése:
A szervezettséget és a gazdaságosságot akkor biztosítjuk, ha a kombájnok folyamatosan dolgozhatnak.
Figyelembe kell venni:
- magtartály m3-ben kifejezett urtartalmát,- betakarított termény mért vagy becsült hektolitersúlyát
- kombájn urtartalmának megtelési idejét és tömegét
A szállítóeszközök teljesítményénél figyelembe kell venni: kombájnürítések számát,- útviszonyokat, - száll. Távolságot, - ürítés idejét,- egyéb tényezok (mérlegelés, közlekedési akadályok)
Szalma-betakarítás A szalma a kalászos gabonák mellékterméke: alomként, takarmányként és ipari nyersanyagként használható fel. A gyors betakarítás a tarlóhántás idoben való elvégzését is lehetové teszi. A szalma a táblán csak ideiglenesen tárolható, az mielobb be kell hordani, ill. fel kell használni. A szalma betakarítása bálázással történik. (kis- és nagybála készíto gépek)
Szállítás: A szállítás, rakodás gyujto néven anyagmozgatás. A mezogazdasági termelés minden terményét, termékét szállítani kell, s ezért a szállítás a mezogazdasági termelo munka szerves része. A szállítás akkor zökkenomentes, ha a részmuveletek összhangjáról gondoskodunk.
Befolyásoló tényezok: - száll. Távolság, - száll. idopontja, útviszonyok, - száll. jármu haladási sebessége, - fel- és lerakodás módja és idotartama, - üzemelés módja, - hasznos terhelés
Szállítás eszközrendszere: tehergépkocsi, rakodógépek
A szállítási folyamatot meg kell szervezni
HATÁRSZEMLE: (mezogazdasági szakemberek végzik)
Lehet: - eseti, - általános, - teljes köru, - részleges
Határszemle idejét meghatározó tényezok:
- idojárás, - növények biológiai fejlodése, - kártevok, kórokozók várható megjelenése,- elvégzett munkák ellenorzése,- kijuttatott szerek hatásának ellenorzése
Tavaszi határszemle: - oszi vetésu növények, - évelo kultúrák, - ültetvények, - oszi mélyszántások,- utak, hidak, átereszek, egyéb létesítmények
Nyár eleji határszemle: (aratási elokészületeket szolgálja)- gépszemle,- tárolók ellenorzése, - gabonafélék termésbecslése
Oszi határszemle: - oszi vetésu növények, - évelo növények, - ültetvények,- oszi mélyszántások,- szántatlan területek nagyságának és elmaradt oszi munkák nagyságának meghatározása,- utak, hidak, az árkok, vízelvezetok ellenorzése.
A határszemlék eredményeképp döntések hozhatók (trágyázásról, kiszántásról, vízelvezetésrol)
Termésbecslés a növénytermesztés várható eredményeinek megállapítására szolgáló eljárás és módszer. A növények különbözo idopontokban végzett minosítését, a várható hozamok mennyiségi és minoségi meghatározását jelenti.
Lehet állapot és számszeru.
Állapot minosíto becslés: elore meghatározott szempontrendszer (minosíto ismérv) szerint. A szakértok az állományt minoségi kategóriákba sorolják.
Tapasztalati becslés: állapotminosítés és számszeru becslés
Objektív termésbecslés: mintavétel és tényleges mérések eredményei alapján számítjuk ki a termés várható mennyiségét
Suruvetésu növények termésbecslése 1 négyzetméteres mintatereket jelölünk ki.
Kapásnövények termésbecslése: sort jelölnek ki.
Termésbecslés eredményét csökkenteni kell a betakarítási veszteséggel valamint korrigálni kell a nedvességtartalom és szennyezettség mértékével.



13 Ismertesse a gyümölcstermesztés helyzetét, gazdasági jelentoségét, eszköz-ellátottságát, fajszerkezetét!
A gyümölcságazat a mezogazdasági termékek termelési szerkezetébol 1997-ben 3,9%-kal, a zöldségtermesztés után a második helyen áll.
A gyümölcságazat jellemzése:
Mo-on mintegy 900 ezer tonna gyümölcsöt termelünk, ennek kétharmada alma. Az ágazat termékpályája magában foglalja a termesztést, áruvá készítést, tárolást, kereskedelmet, élelmiszeripari feldolgozást.
A gyümölcstermesztésnek jelentos a munkaero és az eszközigénye.
Hazánk klimatikus és talajadottságai a legtöbb gyümölcsfaj termesztését lehetové teszik. A minoség jó.
Fogyasztás: Egyre inkább elotérbe kerülnek nálunk a gyümölcslevek fogyasztása, mivel igényesebb a fogyasztási szokás, növekszik a turizmus.
Kivitel: Nagy a gyümölcskivitelünk, almakivitel 50%-a léalma. A tartósított gyümölcskivitel árbevétel a gyümölcskivitel 53%-a. Exportálunk: dzsem, íz, püré, befott, alma surítmény, szárított gyümölcs, tartósított félkész termék.
A fagyasztott gyümölcs közel 100%-át kivitelre szállítjuk. (szilva, meggy, kajszi). Visszaesett a friss és tartósított gyümölcs kivitel, fagyasztott gyümölcs export növekedett.
Mo-on az évi gyümölcs szükséglet 1,3-1,4 millió tonna.
Gyümölcstermo növények csoportosítása:
fák: fogyökérzetuek, törzsbol és koronából áll, egyéb koronarészek (levél, virág, hajtás, termés)
bokrok: gyökérzete sekélyen hatol a talajba (mogyoró)
cserjék sekélyesen gyökeresednek (piros, feketeribiszke)
félcserjék (málna, szeder) ún. gyökérsarjakat fejlesztenek, ezek továbbszaporításra alkalmasak
lágyszárúak: (szamóca) gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, továbbszaporításra a hajtóindán legyökeresedett növényeket lehet használni
Gyümölcstermo növények csoportosítása:
- almatermésuek (alma, körte, birs, naspolya)
- csonthéjasok (oszibarack, kajszi, cseresznye, meggy, szilva, ringló)
- héjasok (dió, mandula, gesztenye, mogyoró)
- bogyósok (ribiszke, málna, szeder, szamóca)
Almatermésuek termorészei:
Rövid termorészek: dárda, sima termonyárs, termokalács, termobog
Középhosszú és hosszú termorészek: középhosszú termovesszo, hosszú termovesszo)
Csonthéjasok termorészei:
Mindegyiknek külön virág- és hajtásrügyei vannak, a virágrügyek a vesszok oldalán helyezkednek el.
Rövid termorészek, bokrétás termonyárs, termonyársak
A héjasok termorészei egyezik a csonthéjasokéval.
A bogyós gyümölcsuek termorészei a vegyes rügyek és a hajtásrügyek.
Az öntermékeny gyümölcsfajok és fajták száma viszonylag kevés (oszibarack, málna, szamóca, szeder, szilva, meggy, cseresznye)
Gyümölcstermo növények koronaformái: kombinált korona,- termokaros orsó,- karcsúorsó,- szuperorsó,- katlankorona,- váza- vagy tölcsérkorona,- gömbkorona

14 Foglalja össze az almatermesztés jelentoségét, termesztésének technológiáját. Ismertesse az ültetvény-beruházás feladatait!

Ültetvény-beruházás tervezése:
Alapos vizsgálatok kellenek, hogy megelozés, a vizsgálatokat ki kell terjeszteni az éghajlati tényezokre, piaci lehetoségekre, fajtaösszetételre, muvelésmódra, költségekre, a befektetés megtérülésére.
Fagyzugos fekvésben nem szabad ültetvény létesíteni, meg kell vizsgálni az értékesítési lehetoségeket, szállítási lehetoségeket, közeli feldolgozó üzem, konzerv gyárt.
Korszeru ültetvényt csak intenzív alanyokkal és muvelésmóddal hozhatunk létre.
A muvelésmód és a gyümölcs minosége között szoros összefüggés van.
A tervezetek elkészítését a megvalósítás követi. Trágyázás, szántás, majd az ültetés követ, ami történhet tavasszal vagy osszel. Kötött talajon jobb lehet a tavaszi ültetés.
Talaj-elokészítés: alaptrágya kijuttatása, kiegészíto trágya megfelelo mennyiségben pótlásként.
A trágyázást a szántás követi. (almaültetvény esetében 4o cm mély szántás)
A jövedelmet meghatározza a termés mennyisége, a termés minosége, az elérheto árszínvonal és a termelési költség mértéke.
Egyéb feladatok:,- támrendszer kialakítása,- metszés (gépi, kézi),- permetezés,- tápanyag gazdálkodás
- talajmuvelés,- betakarítás,- áruvá készítés,- osztályozás

15 Ismertesse a szoloágazatot, a termesztéstechnológiát meghatározó tényezoket. Foglalja össze az ültetvénylétesítés feladatait!
1998-ban mintegy 129 ezer hektár szoloterülettel rendelkeztünk. Az össztermés mintegy 620 ezer tonna, az átlaghozam 6,6t/ha, a bortermelés valamivel több, min 4 millió hektoliter. Az össztermésbol mintegy 40 ezer tonna szolo jut étkezésre.
Szoloterületeink 50%-a dombvidéki, ezek a területek alkalmasak minoségi bor termelésére, mivel ezek Mo. töténelmi borvidékei.
Szoloágazat jellemzoi:- szoloterület csökkent,- termésátlagok alacsonyak,- fajtaösszetétel kedvezotlen
- korszeru technológiák nem terjedtek el,- szoloültetvények magántulajdonban vannak, a feldolgozó üzemek egy része vállalkozik,- szoloterületeket vállalkozási formákban muvelik,- a befektetett toke megtérülése romlott, az árbevételek aránya változott,- területcsökkenés jellemzo
A minoségi borok eloállítása fokozatosan emelkedik. Mo. szoloterülete a mezogazdaságilag hasznosított terület 2,12%-át teszi ki. A megtermelt szolo jelentos részét borkészítésre használják.
Az ágazat alapveto feladata a minoségi borok eloállításához szükséges alapanyag biztosítása, ezzel a bortermelés és borkereskedelem európai szintre való fejlesztése, a magyar bor hírnevének megorzése, fejlesztése, az ágazat jövedelemtermelo képességének helyreállítása, növelése.
Szolonövény jellemzése:
A kezelhetoség érdekében mesterséges formára nevel növény a szolotoke.
A szolotoke részei: a talaj felszíne feletti része a szárrendszer. A szárrendszer részben fás, részben zöld részekbol áll. A kétéves fás rész neve cser. Az ezen levo vesszo a termovesszo, amit évente visszametszenek. A metszés után visszamaradó rész a csap, a levágott nyesedék a venyige.
A szolo szaporítása dugványozás. A beoltott vesszo az oltvány.
Szolo telepítése és a támberendezés létesítése:
A szolotermesztés színvonalának fenntartása, ill. fejlesztése megköveteli a régi, kiöregedett szoloültetvények rekonstrukcióját, új fajtaszerkezet kialakítását, a támberendezések felújítását, valamint új szoloültetvények létesítését.
Telepítési terv tartalmazza(telepítendo terület helyét, fekvését, méretét, tereprendezést, fajtaszerkezetet, muvelési módot, gazdaságossági számításokat, telepítés pü-i terét)
Szoloültetés elokészítése: tápanyag-utánpótlás,- talaj mélyforgatása az oszi esozések elott,- talajfertotlenítés,- talajfelszín elmunkálása,- tokehelyek kituzése,- elokészíteni a szaporítóanyagot,- tavasszal vagy osszel telepítheto a szolo,- gondoskodni kell a víz és szaporítóanyagról,- kiszáradás ellen takarással kell védeni,- karók kiszállítása,- támberendezések létesítése
Termesztés-technológiát meghatározó tényezok: A szoloágazat üzemi mérete, a környezeti adottságok és az ültetvényszerkezet határozza meg.
Méret: - természeti és közgazdasági viszonyok,- technikai és technológiai tényezok, technológiai színvonal meghatározó, - munkaero és technikai felszereltség, tárolási lehetoségek
Termesztéstechnológia kérdései
1.Tápanyag-visszapótlás (termoképesség ezzel tartható fenn, talajvizsgálattal kell megállapítani a tápanyagtartalmat, a hiányt trágyákkal kell pótolni, a szoloültetvényekben a szerves anyag utánpótlására is szükség van)
2. Talajmuvelés (elosegíthetjük, biztosíthatjuk a talaj vízbefogadását és megtartását, a tápanyag talajba juttatását, mélymuveléssel)
Fitotechnikai munkák: ezek a szolotermesztés spec. munkái: metszés, venyige eltávolítás, kötözés, valamint a zöldmunkák.
3. Növényvédelem: Nagy és jó minoségu termések akkor érhetok el, ha a növény kedvezo egészségi állapotú, életfolyamatainak muködése zavartalan. A védekezés idejének megelozo jellegunek kell lennie. (permetezés, porozás, gyomosodás ellen vegyszeres kezelés)
Betakarítás:
A betakarítandó szolo mennyisége meghaladja az 5-600 ezer tonnát. Hazánk szoloterületének 97-98%-án kézi szüretelés folyik. Lehet gépi betakarítás is.
ÜLTETVÉNYLÉTESÍTÉS FELADATAI:
- trágyázás (szerves, mu), - szántás,- ültetés,- szaporítóanyag száll.,- támrendszer,- egyéb

16. Ismertesse a dísznövények fobb csoportjait és technológiai jellemzoiket!
A dísznövénytermesztés a kertészeti termesztés egyik ágazata, amely a belso és a külso emberi környezet alakításához szükséges dísznövényeket állítja elo.
Tevékenységei közé tartozik az árutermelés, értékesítés, szolgáltatás.
Dísznövények csoportosítása: egynyári dísznövények,,- kétnyári dísznövények, -évelo dísznövények,
-díszfák, díszcserjék,- növényházi dísznövények
Szaporítás: A generatív szaporítás magvetéssel történik. A magokat vetés elott savval kezelni kell, hogy a maghéj vízáteresztové váljon és a csírázás meginduljon, földdel vékonyan takarjuk.
Vegetatív szaporítása fejdugványozással üvegházban történik. Meriklónos szaporítással anyanövényeket állítjuk elo.
EGYNYÁRI DÍSZNÖVÉNYEK:
Egy vegetációs idoszak alatt fejlodnek, virágoznak, magot érlelnek és elpusztulnak. Ide soroljuk a több éves dísznövényeket is, amelyeket csak egy tenyészidoszakban használunk.
- virágágyba ültetheto egynyári dísznövények (dália)
-magvetéssel szaporítható egynyáriak: korai magvetésuek (begónia), - középkorai magvetésuek (petúnia), - futetlen fóliába vetheto növények (rézvirág), - állandó helyre vetheto egynyáriak (ricinus), - futó, kúszó egynyáriak (hajnalka), - vágott virágként felhasználható egynyári dísznövények (kerti viola), - szárazkötészetben felhaszn ... (szalmarózsa)
KÉTNYÁRI DÍSZNÖVÉNYEK:
Az elso évben vegetatívan növekednek és csak a második évben hoznak nagy tömegu virágot és termést.:- virágágyba ültetheto kétnyári dísznövények: - rövid tenyészideju (árvácska), - hosszú (török szegfu),- vágott virágként felhasználható kétnyári dísznövény (sárga viola)
ÉVELO DÍSZNÖVÉNYEK:
Lágy szárú dísznövények, amelyek több évig élenk és a nyugalmi idoszakot kitartó szerveikkel vészelik át. közepes vízigényu (krizantém),- szárazságturo (évelo sóvirág),- árnyéki évelo (gyöngyvirág).- fagyérzékeny évelo (kardvirág),-hagymás évelok (tulipán),- vizi, vízparti évelok (kék nefelejcs), - kerti pázsitok, gyepek
Ezeket a növényeket spóravetéssel és magvetéssel üvegházban vagy szabadföldön szaporíthatjuk. (toosztással, hajtásdugványozás, gyökérdugványozás, levéldugványozás, hagymapikkely-levelekkel, sarjakkal, fiókhagymákkal, indákkal)
Az évelo dísznövények nevelése ma már konténertelepen cserépben v. konténerben neveljük.
DÍSZFÁK, DÍSZCSERJÉK:
Lombjuk alapján megkülönböztetünk örökzöld és lombhullató díszfákat, díszcserjéket.
valódi örökzöldek (ezüstfenyo, tuja),- fakultatív (tuztövis),- áttelelo leveluek (illatos lonc),- lombhullatók (tölgy)
Felhasználás szerint csoportosíthatjuk:- szoliter,- szoliter csoport,- sorfa,- mezovédo erdosáv,- jóléti erdo,- kúszó cserjék,- takaró cserjék,- sövények
Szaporításuk magvetéssel, fásdugványozással, gyökérdugványozással, félfás-dugványozással, zölddugványozással, toosztással, bujtással, oltással és szemezéssel.
NÖVÉNYHÁZI DÍSZNÖVÉNYEK: Ide tartoznak a trópusi, szubtrópusi és mediterrán származású dísznövények, amelyeket Mo-on egész évben vagy az év egy szakaszában növényházban nevelünk.
Lehetnek: cserepes levéldísznövények (szobapáfrány), - kaktuszok, pozsgások (karácsonyi kaktusz), - cserepes virágos dísznövények (ciklámen), - növényházi vágott virágok (rózsa), - hajtatott dísznövények (nárcisz) Szaporítás uaz.

17. Foglalja össze a kalászos gabonafélék jelentoségét, termesztésének technológiáját és szervezési feladatait. Ismertesse az oszi búza termesztését!
A szántóföldi növényeink c. anyagrész a népelemzésben, élelmiszeripari nyersanyag-termelésben, takarmányozásban jelentos növényekkel foglalkozik.
Kalászos gabonák: oszi búza, rozs, oszi árpa, tavaszi árpa, zab, tritikálé
Oszi búza:
A búzatermesztés gazdasági jelentoségét elsodlegesen a népélelmezésben betöltött szerepe határozza meg. Általános jelenség, hogy a több szénhidrátot tartalmazó élelmiszerek olcsóbak, mint a magas fehérjetartalmú táplálékok. Az emberiség legértékesebb és ma is legnagyobb területen termesztett gabonaféléje a búza.
Jelentosége és termesztés-technológiája:
Legfontosabb gabonafélénk, kenyérgabona. Jelentoségét az emberi táplálkozásban betöltött alapveto szerepe adja, nagy szerepet kap a takarmányozásban, mivel minden állatfajjal etetheto. A búzaszalma a szerves trágya készítéséhez használható. Jó talajai: barna erdotalajok, humuszos lazább talajok.
Hazánk éghajlata az oszi búza termesztésének mindenütt megfelel.
Fontos a magágy minosége, a tápanyag igényét általában mutrágyával biztosítják.
Vetése október 15-25 között optimális
Ápolása mechanikai ápolás, vegyszeres gyomirtást és a betegségek és kártevok elleni kémiai védekezést jelent.
Betakarítása arató-cséplogéppel végezheto.
Az intenzív búzatermesztés megkívánja a termesztésre kerülo fajták helyes, több szempont alapján való megválasztását.
Búzatermesztés fejlesztése:
Fontos a termohelynek megfelelo fajta megválasztása, jobb termoképességu növényfajták eloállítása
5-7 évenkénti fajta-váltás válik szükségessé, korszerubb komplex technológiák alkalmazása
Kártevok és gombabetegségek elleni védekezés fokozása, muszaki fejlesztés, gépesítés növekedése
A mutrágyázás a gabonatermesztés legfontosabb eleme.
Ennek hatékonyságát több tényezo befolyásolja, amelyek egymással összefüggésben vannak:
- mutrágyázási technológia,- mutrágyaként felhasználható szerek
- szállítás, tárolás, manipulálás rendszerének korszerusége, amely a veszteségeket és a minoségi romlást egyaránt csökkenti

18 Foglalja össze a kukorica jelentoségét, termesztésének technológiáját és szervezési feladatait.
Szemtermése nagy energiatartalmú takarmány, minden állatfajjal etetheto. Élelmiszerként való felhasználása is jelentos. (kukoricapehely, kukoricaliszt) Édesipari alapanyag (pattogatott kukorica) és gyógyszeripari alapanyag is. A zöld növény jó takarmány, etetheto zölden és erjesztve .
A jó kukoricatalajok a barna erdotalaj, a vízrendezett réti és öntéstalajok.
Víz- és hoigényes. Az egész országban termesztheto. Az alapozó talaj elokészítése 25-30 cm mély oszi szántás. Vetés elott magágyat kell készíteni. A kukorica tenyészidejének hosszát FAO számmal jelöljük. 200-500 közötti FAO-számú kukorica hibridek termeszthetok.
Vetésido: április 15- május 15. Vetése szemenként-vetogéppel optimális.
Ápolása mechanikai, vegyszeres gyomirtás, betegségek, kártevok elleni védekezés.
Öntözése felületi, mélybarázdás és tömlos áztató lehet.
Betakarítása augusztus végétol október végéig.
Vetomagtermesztése különleges technológiát és szakértelmet kíván.
SILÓKUKORICA
Az erjesztéses tartósítás célja a zöldtakarmány táplálóanyagainak konzerválása és a tartósítási veszteségek minimálisra csökkentése.
A termék takarmányozási értéke alapvetoen attól függ, milyen beltartalommal kerül betakarításra és mennyire szakszeru a tárolása.




19 Olajnövények jelentosége, termesztésének technológiája, szervezési feladatok. Napraforgó termesztése.
Napraforgó: nagy olajtartalmú hibrid és fajta-napraforgó kisebb olajtartalmú, hosszabb szárú, vegyes hasznú: -középkötött talaj (legjobb), de termesztheto kötöttebb, továbbá a lazább talajokon is, ha a talaj ho- és vízgazdálkodása jó. Az ország területének legnagyobb részén termesztheto. Eloveteménye: oszi és tavaszi kalászosok. Alapozó talaj elokészítés. tavaszi elokészítés: simítózás és 8-12 cm-es magágy-készítés. Szerves trágyát nem igényel. Tápanyagszükséglete a szántóföldi termohelyétol és a talaj tápanyagigényétol függoen változik. Vetési ideje: IV. 10-25 között. Sortávolsága: 70-76,2 cm, 5-7 cm mélyen. Termo növények száma: 45-50 ez6er /ha.
Ápolása: vegyszeres gyomirtásból, betegségek és kártevok elleni védekezésbol áll.
Betakarítását az állományszárítás könnyebbé teszi. Kombájnnal takarítják be, ami fel van szerelve napraforgó adapterrel. Termésátlaga: 1.220 kg/ha (1997-ben)
A napraforgó olajat nagy mennyiségben exportálják.
Nagyobb mennyiségben napraforgót, kisebb mennyiségben repcét dolgoznak fel az olajiparban.
Az olajnövényeket közel félmillió hektáron termesztjük.
Olajtartalma miatt termesztjük még az oszi káposztarepcét. Étkezési olajként, vagy hutoolajként értékesül.
OSZI KÁPOSZTAREPCE
Olajtartalma miatt termesztjük. Étkezési olajként, iparban edzo vagy hutoolajként értékesül. Jól gépesítheto a termesztése, kevés kézi munkaerot igényel. Az extrahált repcedara magas fehérjetartalma miatt jó takarmány. Jó termésre a közép-kötöttnél lazább talajon lehet számolni.
Jól átmunkált, aprított, kelloen mély és ülepedett magágyat kell készíteni. Tápanyagigénye termohelytol, talaj tápanyag-ellátottságától függ.

20 Foglalja össze a mezogazdasági termelés muszaki alapjait!
Muszaki alapok: a gépi technológiák megtervezése bonyolult feladat. Különösen a növénytermesztési ágazatokban igényel nagy körültekintést, hiszen itt a legjelentosebb a gépi munkák aránya.
Gépek:
- az ember gazdasági tevékenységében meghatározott rendeltetése van
- élettelen anyagból állítják elo
- muködését fizikai, kémiai törvényszeruségek határozzák meg
- az adott ember tevékenység szempontjából szerkezetileg különálló, összefüggo egészet alkot
- használata, muködése állapotváltozási, elhasználódási folyamatokkal jár együtt
- egymást követo, jól elkülönítheto szakasz van: tervezés, gyártás, üzemeltetés
- élettartama véges
- muködése kapcsán árthat az embernek és károsíthatja a környezetet
Mezogazdasági géprendszer:
A mezogazdasági termelés érdekében szükséges gépek összessége.
A mezogazdasági termelésben már bonyolultabb eszközöket alkalmaztak, fokozatosan kialakult az eszközök hatékonyságát célzó rendszer.
Alapveto változást csak a századfordulón lezajlott ipari forradalom okozott., mely lehetové tette a mezogazdasági termelés gépesítésében az intenzív fejlodést.
Ágazati géprendszer:
Egy-egy ágazat, ill. ágazati csoport konkrét termelési periódusa igényel., egy-egy termék eloállítására szolgálnak
- szántóföldi növénytermesztés ágazati géprendszerei
- kertészeti termelés ágazati géprendszerei
- állattartás géprendszerei
Az élelmiszer feldolgozását szintén géprendszerek látják el. (húsipari, baromfiipari, tejipari, konzervipari stb.
Funkcionális géprendszer:
Általános rendeltetésu gépeknek a rendszere, amelyek az ágazati termelést horizontálisan kiegészítik: - traktorok,- talajmuvelés géprendszere,- anyagmozgatás,- talajjavítás és melioráció,- mezogazdasági útépítés ,- talaj erogazdálkodás,- növényvédelem,- öntözés,- szárítás és tárolás géprendszere
Több ágazatot is kiszolgálnak, a termék-eloállítás folyamatába közvetlenül beépülo gépek, bizonyos határok közé szorítják az alkalmazható technológiát.
Gépsor: Bizonyos munkafolyamatok elvégzéséhez alkalmazott gépek összessége.
Géplánc Egyes muvelet elvégzéséhez szükséges olyan együtt dolgozó, egymáshoz rendelt gépek összessége, amelyek sorrendileg is egymás után következnek.
Gépcsoport: Gépláncon belüli, még szukebb kategória
Gépfaj: Az azonos rendeltetésu gépek összessége
Gépfajta: A minoségi kritériumokat is megjelölo megkülönböztetés
Gépcsalád: Ugyanazon elv alapján muködo, azonos elemekbol álló, azonos rendeltetésu, de különbözo nagyságrendu gépek.
Géptípus: Meghatározott muveletre szolgáló, konkrétan megjelölt gép.
Szántóföldi gépcsoport:
Hasznos szántóföldi munka szántóföldi gépcsoporttal végezheto.
Ide tartoznak a traktorok és valamely szántóföldi munkagép vagy munkagépek együttesét, ill. muködtetett szántóföldi munkagépek és majáró szántóföldi gépek.
Traktoros gépcsoportok:
- vontatott (traktort nem terheli, súlyával saját járószerkezetére vagy munkaszerveire nehezedik)
- félig függesztett (részben a traktorra nehezednek, saját járószerkezetük súlyuknak csupán egy részét viszi)
- függesztett (teljes súlya a traktort terheli)
- rászerelt (a munkagép vázszerkezete a traktorral merev kapcsolatban van, munkavégzo részei állíthatók, mozgathatók.
Talajmuvelés alapveto eljárásai és elvégzésükre alkalmas gépek:
forgatás: ekék. -lazítás, porhanyítás: tárcsák, boronák, kultivátorok, mélylazítók, gyurus és rögtöro hengerek, talajmarók keverés: tárcsák, boronák
tömörítés: hengerek
talajfelszín egyengetés: talajegyengetok, simítók
alakítás: töltögeto kapák
Növényvédelem géprendszere:
- permetlé kiszórására alkalmas gépek
- porozási munkamuveletek ellátásra alkalmas gépek
- vetomag csávázó gépek
- talajgozölo gépek
- mechanikai eljárást megvalósító gépek
A mezogazdasági gépcsoportok elengedhetetlenül szükséges mellékmozgást végeznek.
Fordulási módok: 90, 180 fokos forduló, hurkos forduló
Mozgásmódok ekékkel: szétszántás, összeszántás, javított ágyszántás, alakszántás, szántás váltva forgató ekével
Mozgásmódok egyéb gépekkel: - muvelés vetélo módra, - körbejárva végzett muvelés, - átlós muvelés, - különleges mozgásmódok
Teljesítmény a munka és a munkavégzés idejének hányadosa.
Gépek hatásfoka: minden gépnek a muködése során le kell gyozni az ütemét hátráltató ellenállásokat. Ezen ellenállások legyozésére használódik a befektetett munka egy része, s csak a megmaradt rész lesz a hasznos munka. A hasznos munka és a bevezetett munka hányadosát a gép mechanikai hatásfokának nevezzük.
Idényteljesítmény: Agronómiai, ill. agrotechnikai részrol meghatározható minden muveletre az idotartam (idény), amely alatt a muvelet kedvezo körülmények között végezheto el.
Géprendszer összeállításának muszaki szempontjai:
Ha mód és lehetoség van rá, kedvezo, ha az erogépparkot 2-3 típusból állítjuk össze. Helyes és kívánatos lenne, ha gépeink azonos motorhajtó anyaggal üzemelnének és azonos minoségu kenoanyagot használnának.
Javítás, tárolás, talajkímélés miatt lényeges a gép súlya és terjedelme is.
Gépek muszaki kiszolgálása:
Területei: karbantartás, muszaki diagnosztika, javítás, üzemanyag ellátás, muszaki anyag- és alkatrészellátás, géptárolás, állagmegóvás

21 Szálastakarmány növények, gyep jelentosége, termesztésének technológiája
A takarmányok olyan termékek, amelyek táplálóhatású vegyületet tartalmaznak, az állatokkal etethetok.
Gyep jelentosége: - vitaminokat tartalmaz,- juhokat nyári idoszakban szinte kizárólag csak legeltetjük - húsmarhatartás alapja a legelo, - a növendék üszoket itt nevelik,- gazdasági okokból olcsó a legeltetés - könnyebben emésztheto
A kérodzo állatok természetszeru és olcsó takarmányai a zöldtakarmányok, amin a talajszint feletti zöld növényi részek által alkotott tömegtakarmányok összességét értjük.
Szálastakarmány:
Kevés zsírt, több táplálóérték nélküli festéket tartalmaz.
A gyep (rét, legelo) hasznosított terület. Meghatározott célú - állattartási - hasznosításra szolgál.
rét: állandóan fuvel borított terület (kaszáló), rendszeres kaszálással természetes szálastakarmányt szolgáltat
legelo: állandóan fu borít, termését rendszerint legeltetéssel értékesítjük minosége és értéke a termelési viszonyoktól foleg az éghajlattól függ.
A legfontosabb évelo, pillangós virágú szántóföldi takarmánynövény a lucerna.
Vetése: telepítésnek nevezzük (magágykészítés + vetés) 4 éves hasznosítása az általános/
Szálastakarmány: - etetheto zölden, szárítva, - középkötött talaj,- szélsoséges homérsékletet bír ki,- alapozó talajmuvelést kíván,- az egész országban megtalálható

22 A kertészeti termelés célja , melyek az agrotechnikai gazdasági sajátosságai.
Célkituzései:
-Kertészeti ágak, azok feladatainak jelentoségüknek, sajátosságainak megismerése.
- szolo termelés technológiája
-zöldség termelés technológiája
-gyümölcs termelés technológiája
-ültetvények létesítésének feladatai
Kertészeti ágak jelentosége:
A kertészeti ágak, kertgazdaság fogalma, dísznövény, gyógynövény,
A mezogazdaságban az értékesítési tevékenységgel foglalkozik.
A termelo nem kapja meg azt az árbevételt ami megilletné, ez a kereskedonél realizálódik.
A kertészeti termelés feladatai:
-a belso szükséglet kielégítése(friss fogyasztás feldolgozóipar)
-export (nyugati piacara kivihetoség nincs korlátozva a nemzetközi külker.-ben való részvétel fontos
-Hatékony munkaero foglalkoztatás -jövedelem a megélhetést biztosítson a vállalkozó számára
Jelentosége ezen feladatok teljesülésén keresztül mérheto.
A kertészeti ágak különbözosége a szántóföldi növénytermesztéstol:
-nagy biológiai érték, könnyen romló
-évelo kultúrák (szolo, gyümölcs)
-nagy élomunka igény ! gépesíteni lehet, de alacsony termelési színvonalon nem érdemes. Bizonyos jövedelem szintet el kell érni. Speciális gépeket használnak.
Integráció: A feldolgozó iparintegrálja a termeloket az eloállítás helyére koncentrálódik, o dolgoz fel a kapacitást le kell fedezni.
A jövedelem befolyásoló tényezok:
-termelési szerkezet, és a természeti adottságok összhangja
-A szükséglet és termelés összhangja
-Technikai, humán tényezokkel való ellátottság (munkacsúcs)
-Társadalmi gazdasági kapcsolatok
FONTOS CÉL A JÖVEDELEM TERMELO KÉPESSÉG JAVITÁSA\n\n Stiahnuté z www.antiskola.sk

A nyomtatott oldal vége: www.antiskola.eu