BESZÁMOLÓ A HONFOGLALÁS, BERENDEZKEDÉSEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN; A KALANDOZÁSOK KEZDETI SIKEREINEK, KÉSŐBBI KUDAR

A középkor Európája (V-XV. sz.)
A keresztes háborúk okai, céljai, lefolyása és következményei

Elozmények: Egyházszakadás 1054. (skizma) – Róma: katolikus; Bizánc: ortodox; a keresztény vallásgyakorlat része a zarándoklat (a mohamedáné is), a megtisztulás a Szentföldön, a Szent Sírnál (3 vallás szent helye Jeruzsálem, egymás iránt kölcsönös ellenérzések).

Szeldzsuk törökök legyozik IV. Diogenész bizánci császár seregét (Manzikert, 1071). A török-arab hódítók elfoglalják Jeruzsálemet, Kisázsia is uralmuk alá kerül. Bizánc segítséget kér 1074-ben VII. Gergely pápától (a keresztény-katolikus egyházfo terve: mint dux (herceg) és pontifex (fopap) nyugati lovagsereg élén segíti meg a keleti kereszténységet.)

A pápa célja: A görögkeleti egyház újraegyesítése a pápa primátusával a római katolikus egyházzal; a Nyugat védelme az eloretöro iszlámmal szemben;

A Szent Sír, a Szentföld felszabadítása, a keresztény vallásgyakorlat biztosítása (a muszlimok nehezítették, néha tiltották a zarándokokat a térségtol).

Az európai feudális államok, népek okai a keresztes hadjáratokra:

– Európa túlnépesedése; gazdasági, politikai terjeszkedés törekvés;

– Vágy a részesedésre a levantei kereskedelem használatából;

– A feudális társadalom belso feszültségeinek levezetése (paraszti elégedetlenség; föld nélküli lovagok; zsákmányszerzési vágy; a belso földszerzés lehetoségeinek (extenzív gazdálkodás) beszukülése;

– Ideológiai okok: a Szent Sír védelme, bunbocsánat ígérete, zarándokútvonal (egyben kereskedelmi útvonalak) biztosítása, Jeruzsálem felszabadítása a pogány uralom alól.

A pogányok elleni – szükségesnek és jogosnak tartott – szent háború már gyakorlat volt Európában, folytatják a vendek (szlávok) térítését tuzzel-vassal, a litvánok ellen stb.

A keresztes hadjárat meghirdetése: 1095. Clermont, zsinat, II. Orbán pápa beszéde (Isten így akarja; jelszó: Jeruzsálem; jelkép: a fehér kereszt;

Amiens-i Péter remete fegyelmezetlen, kalandorokból, zsákmányszerzokbol álló serege 1096-ban átvonul Európán – Magyarországon Zimony kirablása –, a bolgárok és a szeldzsukok felmorzsolják.

I. keresztes hadjárat:

1096–1099 Itálián, Dalmácián ill. Magyarországon átvonuló gyülekezo seregek (Normandiai Róbert, Bouillon Gottfried, Flandriai Baldvin, II. Flandriai Róbert, touloise-i Rajmund, Tarantói Boemund, Tankréd lovag stb.) Gyozelmeik nyomán területeket foglalnak, Antiochia, majd Jeruzsálem elfoglalása 1099. júliusában. Erosen feudalizált hubéri államok létrehozása (Jeruzsálemi királyság – 1187-ig, az önálló vazallusoknak: antiochiai fejedelemség – 1098-1268 között –, Edesszai grófság – 1098-1144 között –, Tripoliszi grófság – 1109-1285 között). Jobbágyság léte, velencei, genovai kereskedelmi telepek;

A jeruzsálemi királyság élén Bouillon Gottfried, felveszi „a Szent Sír helytartója” címet, késobb testvére, Balduin követi 1100–1118 között; belso tehetetlenség, trónviszályok, állandó küzdelmek a bizánciakkal, egymással (ellenfeleik is megosztottak) gyengülés, a királyság bukása 1187-ben (Szaladin szultán a hattini csata után dönti meg a királyságot).

A keresztes államokban kiépült az egyházi hierarchia, püspökségek léteztek.

II. keresztes hadjárat:

közvetlen oka: Imadeddin Zenki moszuli emír elfoglalja Edesszát 1144-ben. Hohenstauf III. Konrád német, VII. Lajos francia király seregei Clairvaux-i Bernát szerzetes hatására, ösztönzésére szövetségben támadnak (széthúzásuk oka: III. Konrád Bizáncot támogatja a római pápával szemben; VII Lajos a pápát); ellenszövetségek, vereségek.

III. keresztes hadjárat:

I. Barbarossa (Rotszakállú) Frigyes császár vezeti: gyozelmet arat Ikoniumnál (szeldzsuk szultánság) 1190-ben, de Frigyes vízbe fullad a Kalukadnosz (Szalef) folyón való átkeléskor; fia, Sváb Frigyes folytatja a sereggel a harcot Akkonnál (Acra), ott hal meg 1191-ben.

A helyzetet Oroszlánszívu Richárd angol, és II. Fülöp Ágost francia király seregei mentik meg: AKKON bevétele 1191-ben.

Fegyverszünetet kötnek Szaladinnál (a Tyrus és Jaffa közötti tengerparti sávon engedélyezett a zarándokok közlekedése, sot engedélyt kapnak a zarándokok Jeruzsálem felkeresésére; közben Oroszlánszívu Richárd 1191-ben meghódítja Ciprust.

A keresztények védelmére, gyógyításra, fegyveres térítésre szerzetes katonarendek, ún. lovagrendek alakulnak: templomosok (templáriusok: fehér köpeny, vörös kereszttel); Jeruzsálemi (késobb Rhodoszi, Máltai lovagrend: fehér köpeny ún. máltai vörös kereszttel); a Német Lovagrend (1190-ben Akkon védelmére alakult, fehér köpenyükön fekete kereszttel).

A III. keresztes hadjárat után, de a IV. elotti szervezett – 1197-ben VI. Henrik császár által indított hadjárat a császár hirtelen halála miatt félbeszakadt.

IV. keresztes hadjárat: 1202–1204: III. Ince pápa felhívására; Velence vállalja a szállítást, cserébe Zára megszerzéséért (a keresztesekkel a Magyar Királyságtól foglalja el), majd Konstantinápoly elfoglalását kéri. 34000 keresztes lovag támad a Bizánci Császárság fovárosa ellen, hosszas harc és öldöklés árán veszik be. Kirabolják (több nap fosztogatás engedélyezett). Létrehozzák az elfoglalt területen (a Bizánci császárság egy részén) az ún. Latin Császárságot, ezt a területeiket visszafoglaló görögök 1261-ben felszámolják, megsemmisítik.

Nem sikerül a római pápa terve, a egyházegyesítés sem.

A IV. és az V. keresztes hadjárat között:

gyermekek keresztes hadjárata 1212-ben;

– István (francia parasztfiú) – 15 ezer gyermek összecsodítése, Marseille-ben hajóra szállnak, Szardínia szigeténél vihar, a flotta nagyobb hányada elsüllyed, a maradék megérkezoket a rabszolgakereskedok örömmel fogadják.

– Miklós (Nikolaus) Kölnben húszezer gyermeket toboroz – többségüket a szülok, segítok hazajuttatják, maradékuk rablók fogságába esik.

Számtalan uralkodó próbálkozásai, pl. II. András keresztes hadjárata 1217-ben, különösebb eredmény nélkül.

V. keresztes hadjárat: 1228–1229.

A kiközösített II. Frigyes császár Akkonnál harcol, szerzodés köt El Kamil egyiptomi szultánnal, megszerezve átmenetileg Jeruzsálem, Betlehem, Názáret városát; (1244-ben a muzulmánok elfoglalják Jeruzsálemet).

VI. keresztes hadjárat: 1248–1254.

IX. (Szent) Lajos francia király Egyiptomot akarja megsemmisíteni – Damiette elfoglalása 1249-ben, de Manszuránál vereséget szenved, seregestol fogságba esik, magas váltságdíj ellenében szabadul. Kiszabadulva megerosíti Akkon erodjét, majd visszatér Franciaországba (1254).

VII. keresztes hadjárat: 1270-ben

IX. (Szent) Lajos visszatér, Tunisznál serege elpusztul a mohamedánokkal vívott harcban.

1291-ben Akkont elfoglalják a mamelukok (az egyiptomi mohamedán szultánság harcosai), a keresztények kiürítik Tyrust, Bejrutot, Szidont; megmarad Ciprus és Rhodosz.

A keresztes mozgalom hatásai: a kudarc oka:

a részt vevo országok érdekeiket nem tudták összekapcsolni az egyetemes eszmékkel (Bizánc segítséget akart, Velence gazdasági, a normannok hatalmi szempontból Bizánc ellenségei maradtak). Bizánc nélkül a szállítás, utánpótlás nem lehetséges.

A keresztes hadjáratok következményei: Az észak-itáliai tengerparti városok és a dél-franciaországi városok fellendülése (kereskedelem Kelettel), gazdasági és tudományos eredmények cseréje: a köles, lencse mellett elterjed a rizs, citrom, megjelennek a vízkerekek, szélkerekek, malmok, vízemelok; a papirusz és a pergamen (állatbor) mellett a papírgyártás kialakulása átvétellel; Kínából kicsempészett selyemhernyó – tenyészetek és technika – selyemgyártás.

Az ókori kultúra különbözo eredményei arab közvetítéssel terjednek Európában (arab számjegyek – Indiából, arab közvetítéssel –, csillagászat, orvostudomány, fizika, alkímia; fémmegmunkálás, kohók, olvasztók stb.), lefordítják a megszerzett régi kéziratokat. Az aszimmetrikus nehézeke használata, a háromnyomásos gazdálkodás megismerése, a nyakhámról szügyhámra áttérés, a trágyázás és istállózás kezdetei lehetové teszik az intenzív gazdálkodásra áttérést, megjelenik a termékfelesleg, ezt piacra, vásárra viszik. Rendszeres vásárhelyeken kialakulnak, fejlodésnek indulnak a városok, fejlodésnek indul az árutermelés, pénzgazdálkodás. Gazdaságilag eros polgárság alakul ki a megerosödo céhek vezetoibol (kézmuves, kereskedo és bankár céhek), harc indul a városi szegények és a patríciusok között. Felfedezik a földi élet szépségeit, az élet élvezetét, a természet és az emberi test szépségeit, harmóniáját.

A politikailag széttagolt Franciaországban megno a nemzeti öntudat; a fejlett bizánci és arab világgal érintkezve nagyobb lett a muveltségigény.

A pápaság hatalma csúcspontjára ér, de gazdasága, a fopapok életmódja visszariasztó a híveknek (megrendül a Szentszék iránti tisztelet – eretnekmozgalmak

Stiahnuté z www.antiskola.sk